Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-14 / 192. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOP BACCSKIS KUN MEGYEI P/tRTBllOTTSKGXNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM /Íra 50 fillér 1954 AUG. 11. SZOMBAT Ajpli Imre, kunszentmiklósi (Dimitrov-utca 19.) lakos beadását a cséplőgéptől példamutatóan teljesítette. Képünkön: mérik az 1660 kg. beadásra szánt gabonát. A kétoldalú kötelezettségvállalásokról Gabonaosztás küszöbén a kun fehér tói Vörös Hajnal issében A kollektív szerződésekről uty beszélünk, mint az üzem alkotmányáról. Valóban, ha alaposan átnézzük, el kell fogadnunk ezt a megállapítást, mert sokoldalúan felöleli az üzemi elet minden egyes területét! Ez a kétoldalú kötelezettségvállalás — igazgató és a dolgozók részéről — igen nagy ösztönző erő a kormányprogramm végrehajtásában, rendszeres ellenőrzése megnöveli a felelősségérzetet. Megyénkben az idén jóval több üzemben kötöttek kollektív szerződést, mint tavaly. 85 üzem, vállalat határozott úgy, hogy kollektív szerződésben rögzíti az évi tennivalókat. De ez mutatja azt is, hogy munkásosztályunk egyre nagyobb helyet követel magának a gazdaságvezetésben, igényesebb és fogékonysága növekszik az új iránt. Mi szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés megvalósuljon? Első és legfontosabb a kölcsönös együttműködés mindkét részről, annak felismerése, hogy ennek teljesítése becsületbeli kérdés is. Ahol ennek szellemé- oen dolgoznak, ott nincs különösebb hiba a termeléssel, igen széleskörű a dolgozókról való gondoskodás. A Kecskeméti Bar- neválban hetenként értékelik a vállalt kötelezettségek teljesítését. A legutóbbi beszámoló örömmel adott hírt arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek 99 százaléka végre lett hajtva. A beszámoló helyesen, sokat foglalkozott a munkavédelemmel. A Kecskeméti Gyufagyárban főleg kulturális téren tettek hatalmas lépéseket. Terven felül vásárolt szakmai, szépirodalmi könyveket a dolgozók igen nagy érdeklődéssel és sűrűn forgatják, — nem ok nélkül. Hatása megmutatkozik abban, hogy az üzem dolgozóinak 60 százaléka már elnyerte a sztahanovista címet. Igen helyes módszerrel dolgozik a Borforgalmi Vállalat üzemi bizottsága is. Itt a kollektív szerződés, egyes fejezetei végrehaj tásának ellenőrzésére külön-külön egy-egy személyt jelöltek meg, aki rendszeresen beszámolt a végzett munkáról. Ennek kedvező hatása abban jut kifejezésre, hogy a dolgozók nagy, érdeklődéssel, aktivitással vesznek részt a kollektív szerződés beszámolójának vitájában. Bár jóval élénkebbek, sokoldalúbbak a viták, mégsem mondhatjuk azt, hogy túlvagyunk a nehezén. Számos üzemünkben még a kollektív szerződés beszámolóját amolyan szükséges rossznak tartják, s ezért nem is készülnek fel megfelelően a számadásra. A Kinizsi Konzervgyárban a kollektív ■szerződés végrehajtásáról tartott beszámolóból legutóbb 25 percig politikai tájékoztatás volt és így aztán nem maradt később idő a többi lényeges kérdés megvitatására. A rossz beszámoló következtében a Kiskunhalasi Serneválnál, a Bajai Vágóhídnál termelési értekezletté alakult át a kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vita. Gazdaságvezetőink nem tulajdonítanak ennek még nagy gazdasági és politikai jelentőséget, amit igazol például az Állat- és Zsírbe- gyüjtő Vállalat esete. V. Festő János egy ilyen értekezleten megkérdezte, mi az oka a terv nemteljesítésének. Az igazgató erre nem válaszolt, gondolván arra, nem fontos, ez nem tartozik egy egyszerű dolgozóra. Az érdeklődés hiánya abban is kereshető, hogy a dolgozók széles köre nem ismeri a kollektív szerződést. Ez abból adódik, hogy bár van utasítás arra, hogy az üzemrészek falaira is ki kell függeszteni, de a gyakorlat egészen mást mutat. Alig találunk olyan üzemet, * ahol ezt megtennék. S egyes vezetők csodálkoznak azon, hogy a dolgozók miért közönyösek, miért nem szólnak hozzá a beszámolóhoz. Már addig azonban nem jutnak el, hogy ennek okait is kutatnák. Az érdeklődés felkeltése nemcsak a vállalatvezetés feladata, hanem elsősorban az üzemi bizottságé. Mi itt a helyzet? Legtöbb üzemi bizottságunk hosszú ideig meg sem nézi, mi is a tennivaló. A kollektív szerződés asztalfiókba zárva porosodik. Pedig volna mit belőle hasznosítani. A megyei pártaktíva is felfedte, hogy nem dicsekedhetünk azzal, hogy szilárd minden üzemünkben a munkafegyelem, jó a tervteljesítés, megfelelő a műszaki előkészítés, vigyáznak a szocialista tulajdonra, takarékoskodnak és a dolgozókról gondoskodnak. A Bajai Patyolat példája is eléggé nyomatékosan mutatja, semmi ok a megnyugvásra. Az első negyedévben előírt* 80.000 forintot nem kapták meg. Július 15-én is csak 50.000 forintot kaptak meg beruházásra. A megyei tanács ipari osztálya a felelős ezért. Bár látta, hogy a műhelyben veszélyes dolgozni, mégsem tett meg mindent annak érdekében, hogy a dolgozók megfelelő munkahelyen végezzék munkájukat. Még ma is kint a szabadban kell dolgoz- niok. Pedig a dolgozók rászolgáltak arra, hogy becsületes munkahelyet kapjanak. Félévi tervüket 118 százalékra teljesítették, s növelték 46 százalékkal az egy órára eső termelékenységet. A kollektív szerződés egyrészről a vezetőkre, másrészről a dolgozókra is tennivalókat ró, mert csak így lehetséges a kollektív szerződésben foglaltak betartása. A terebélyes kanadai akác hűvösében hosszú kecskelábú asztalok mellett egyrakáson ebédel a tagság. Nem különleges ünnepi alkalom ez. Aratás óta minden nap üzemi konyha főzi az ebédet. Ma petrezselymes tarhonyaleves, zsírral jól nya- konöntött paprikáskrumpli az ebéd, kovászosuborkával. Evés közben kevés ember szeret beszélni. Egy-egy falás krumpli között számol be szűkszavúan Zámbó János, meg a tsz agro- nómusa: hogy s mint folyik most az élet? Az egész asztal figyel s teliszájjal bólintgatva igazolják, hogy a másik kettő a színigazat mondja. Az utolsó asztagok között áll a cséplő. Itt, a Borisz-féle tanyán van még csépeletlen búza s ha azt is kiverik: pontot tehetnek a legnagyobb nyári munka végére. Ebben a termelőszövetkezetben elég szépen fizetett ez a nagyon szeszélyes esztendő. A 30 hold- kombájnnal aratott őszi- árpa egy holdja 9.5 mázsát adott. A búza, ha nem sokkal is, szintén felülmúlta a várakozást: 7 mázsát terveztek, 8-at csépeltek holdjáról. Meghálálta a gondos tavaszi fogasolást és műtrágyát. A zab még jobban fizet, mint az árpa — 10 mázsát eléri holdanként. Az álmmnak járó részt elsőnek adta be a szövetkezet. — Kiadta az asztag egyik sarka — mondja Gyarmati brigádvezető. — Nem is lehet egy napion említeni a tavalyival az idei beadást. Árpából a múlt évben 200 mázsa volt a kiírás, — az idén csak 40 mázsa. Tavaly beadtunk 520 mázsa búzát, 480 mázsa rozsot, idén az elsőből 226, a másodikból 97 mázsa volt csak a tartozás. Nagy ám a különbség! Nagy bizony. Ezért tudtak az idén másfél kiló árpát osztani egységenként, holott tavaly a sokkal jobb termésből csak 80 deka jutott. Zámbó Jjmos leteszi a kanalat és füzetlapot halász elő a zsebéből. Rajta a tagok neve, a munkaegységek száma, meg a kiosztott árpa mennyisége. — Ennek az embernek itt — bök Fejes Ferenc nevére, meg a melléírt 251-es számra — 10 mázsán felül mértem ki a minap az árpajárandóságot. Nem is tudom: hová teszi? — hunyorít kötekedve az asztal sarka felé, ahonnan azonban nem késik a válasz; — Esszük ám nyolcán a szalonnát hé, a levegőből meg nem hízik meg a két disznó! — Sokan vannak, akik már piacra is vittek az árpából. 360—380 forintért kel mázsája Halason. Az ebéd végére befut Békési elnök is, most érkezett ki a városból. Azt már ő mondja el: hogyan lesz a kenyérgabona? Tavaly 4 kiló 40 deka jutott, de az idén föle lesz az 5 kilónak is. A tagság úgy szavazott: ne osz- szanak addig, amíg kész nincs a cséplés. Nem sürgős senkinek. Egy-két zsák tavalyi liszt van még igencsak minden tag kamrájában. A tavasszal belépettek is kaptak előleget még a múltévi tartalékból. A pénz miatt sem követelik. Fejőstehene, hízónakvalója, anyadisznaja van minden tagnak, no meg mióta a kertészetből megkezdték a piacozást, — minden áldott hónapban osztanak előleget 2—4 forint erejéig. Zámbó János papírja igen csalogatja a szemet a tekintélyes munkaegységszámokkal. — Vörös János neve mellett 420 van, ez után máris 20 mázsa kenyérgabona jár. Berta Mihály 436 egységet teljesített, Ádám András 343-at. Az asszonyok miatt sem szégyenkezhet a szövetkezet: Szedmák Istvánná 219 munkaegységgel vezet, Szirom Józsefné 211-gyel, Grácz Jánosné 186-tal, Zámbó Jánosné 125-tel jön utána, a 17 éves László Franciska is elért már 133-at. A aor végén azonban fcT tűnik egy név: Csonka Pál, 30 munkaegység. Ejnye, ejnye! De kár elhamarkodottan ítélni. Kiderül, hogy a név viselője a legszorgalmasabb új tag, mert ezt a 30 egységet éppen egy hónap alatt teljesítette. Aratásban lépett be. Idős ember, úgy 70 felé ballagó. Félrehúzódva szundit- gat, de neve emlegetésére felneszei és már sorolja is igen szívesen: — Készültem én már tavaly is. De a gyerekek, mármint a három fiam, mindig lebeszéltek: így-úgy édesapám, nem magának való az már, miegyébb. No. jól van. Fogtam is egy kis bérletet az ősszel a Sóstó fölött, vagy három holdat. Tavasszal mindent elöntött benne a víz. Annyicska rozsot arattam, hogy a gép'rész kiadása után 120 kiló maradt. Az egyik fiam aztán rábeszélt: költözzünk be a városi házba. De az én anyjukomnak egy hét elég volt belőle. Soha nem laktunk még városon, nem tudott megszokni. — Csak a kerítést látom folyton, baromfit sem lehet nevelni, mert kettőt lép és mindjárt a más kertjében van — kesergett. így aztán eldöntöttük: nem hallgatunk senkire tovább, bejövünk ide. Nem estünk idegenek közé, ha jól összeszámolom, három sógorom is itt van már évek óta. A 30 egységre kaptam már 45 kila árpát. A 120 kila rozsot beőrlel- tem, ketten vagyunk, nem sok kell... S azzal fejezi be: — Bár beléptem volna már egy éve. Többre vittem volna. Allnék úgy tehetségben, gyarapodásban, mint a régebbiek... /Vem bai Csonka bácsi. A * * 3 4 5 termelőszövetkezet kapuján belül más mértékkel mérnek, mint kívül. Itt hamar eltűnik a különbség a régi és úi tagok között — különösen, ha minden hónapot ennyi munkaegységgel zár. A járás első gépállomásának legjobb cséplőcsapata A kiskunhalasi járás négy gépállomásának cséplési versenyében a kisszállási vezet. A napokban kapta meg ez a gépállomás a járási tanács vándorzászlaját. A gépállomás kilenc cséplő- csapata pedig egymással folytat nemes versengést. Ebben pedig több, mint egy hete tartja az első helyet a 2/18-as munkacsa- pat. A traktoros Hurton István, munkacsapatvezető Dóra István és Csilits Sándor traktoros, aki a mérlegelés mellett a cséplőbrigád politikai munkáját is irányítja. A csapat 1200-as géppel 16 nap alatt 2183 mázsa gabonát csépelt el, ami napi átlagban 137 mázsát jelent. Panasz a szem tisztaságára, a szalma és pelyva összerakására soha nem hangzott el. Büszkén őrzik a két vándorzászlót, amit a gépállomástól, illetve a helyi tanácstól kaptak. Az ő eredményük is hozzájárult à gépállomás járási elsőségéhez. De azt is mondják; igyekezniük kell, mert a jelenleg második helyen álló Nagy József és Ócskái István fiatal traktorosok alig néhány mázsával maradnak el mögöttük. Mindezt a gépállomás által kiadott rendszeres napi értékelés alapján tudják. Ahol ez a munkacsapat csépelt, ott még hátralékos nincs. Az egyik gazda: Béki Kálmán A DISZ Központi Vezetősége által meghirdetett ifjúsági csép- lőinunkacsapatok versenyében megyénkben az alábbi fiatalok kerültek az első öt helyre, a gépállomások igazgatóságának értékelése szerint: 1. Lajosmizsc: Kosa Árpád munkacsapata 900-as gépével 3340 mázsa. 2. Bácsbokod: Bátyity Ferenc meg sem várta a cséplés befejezését, az első zsák gabonával a begyiijtőhelyre sietett. A cséplőcsapat eddig 180 kg. kenyérgabonát is gyűjtött az árvízkárosultak részére. Azt is meg kell jegyezni, hegy ez a gép mindössze 3 órát állt még csak üzemzavar miatt. így érthető, hogy a dolgozók az említett 16 nap alatt 6 mázsa keresethez jutottak, amivel igen elégedettek is. munkacsapata 1500-as gépével 3310 mázsa. 3. Csátalja: Kojtár István munkacsapata 1070-es gépével 2100 mázsa. 4. Kisszállás: Húrba István, felelős gépkezelő 1200-as gépével 2267 mázsa. 5. Csátalja: Szöllősi Rózsa munkacsapata 1200-as gépével 2199 mázsa. Ifjúsági cséplőmunkacsapatok versenyeredménye
