Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-01 / 181. szám
DCun szent miktási itta HOVÁ LETT KÉT MÁZSA GABONA ? EZEN A TIKKASZTÓ nyári napon kezdjük el a sétát a -községben. Nem sok embert találhatunk Ilyenkor Kunszentmiklós utcáin. Érthető, hiszen folyik a hordás és a cséplés kinn a határban. A gyenge sçél meg a meleg napsugár, az éjszakai esőt már majdnem teljesen felszárította és az utcák mintha szunyókálnának a napsütésben, •— olyan csendesek. Annál mozgalmasabb az élet a határban. 12 cséplőgép kezdte meg a munkát a napokban. Ebből már az első napon egy e.- romlott. ömlik a gabona a zsákokba. Milyen nagy öröm, amikor gyűlik az aranysárga búzaszem a haza, meg a gazda kamrájába. Mikor megtelnek a zsákok, megrakják a kocsit és az első gabonával bekocognak a begyüjtőhelyre. Olyan megszokott dologgá válik ez már, hogy az első forduló az államnak járó gabona. ÍGY TETTE EZT Bognár Lajos dolgozó paraszt is, mert lelkiismereti kérdést jelent számára a beadás teljesítése. Először a tavaszibúzát szállította be, majd 12 zsák őszibúzát. Ahogy lemérték — az 50 kiló kivételével, amelyet Bognár gazda az árvízkárosultaknak ajánlott fel — 10 mázsa 15 kiló volt a gabona. Bognár Lajos még aznap be akarta vinni az összes adósságát és így szólt a terményátvevőnek: — Szeretném még ma behozni az árpát is. Sietek. Majd akkor elviszem a mázsacédulát a búzáról is, ha az árpát elhozom. — Helyes — mondta Öcsai Imre terményátvevő. BOGNÁR LAJOS ezután elkocogott. Útközben találkozott édesapjával. Gondolt egyet és szólt neki, hogy ha már erre jár, mégis csak lépjen be a beszolgáltatott búza bizonylatáért. Id. Bognár gazda be is ment öcsaihoz a céduláért. — Tehát 8 mázsa 15 kiló ■— mondta Öcsai és kiállította a cédulát. — Úgy tudom, 10 mázsa és 15 kilóról van szó — válaszolt a gazda kissé bátortalanul. — Én csak 8 mázsa 13 kilóról tudok — vitatkozott a terményátvevő. Mit tegyen ilyen esetben az ember? Bognárék sem hagyták annyiban a dolgot, mivel tanúval tudták bizonyítani, hogy több mint 10 mázsa gabonát beadtak, a rendőrségre mentek az igazukat keresni. Ekkor öcsai Imre terményátvevő bocsánatot kért és azt állította, hogy tévedésből történt az egész. LEHET, hogy tévedés volt, de ez a tévedés 2 mázsa gabonát jelentett volna* Bognáréknak. Kerüljük az ilyen tévedéseket. A HÁZIIPARI KTSZ-NÉL HA MÁR Kunszentmlklóson járunk, látogassuk meg a háziipari ktsz-t is. Ahogy benyitunk az irodába, a szemközti falon lévő apró dísztárgyak, papucsok, kis fonott kosarak ötlenek a szemünkbe. Sípos Mihály, a ktsz vezetőjének helyettese mindjárt el is mondja, mivel foglalkoznak. — keféket, kosarakat, strand- papucsokat és cipőket, babakelengyéket, meszelőket, dísztárgyakat készítünk. AZT IS megtudjuk, hogy vannak »bedolgozó tagok« — és ezek vannak többen — valamint olyanok, akik a szövetkezet műhelyében állandóan dolgoznak. A bedolgozók a házimunka mellett mint mellékkereset! forrást tekintik a háziipart. A DOLGOZÓK száma változó, 4Ö0—50Ö körül mozog. Itt nincs •■kerét«, annyian dolgöznak, aliá- nyen akarnak. Nyersanyagot tudnak biztosítani. Gyékény, fűzfavessző, sikárgyökér van elég. A ktsz évi tervét július hó 1-ig 105 százalékban teljesítette, negyedévi termelése az export célra készült strandpapucsból 10.000 darab. MEGTEKINTJÜK a kefekészítő üzemet is. Mintegy 10 nő dolgozik az üzemben. — Van időszak, amikor több, mint kétszerennyien vagyunk — de most betakarítás van — magyarázza Sipos Mihály. A JÁRÁSI KÖNYVTÁR »PANASZAI« HA MOST megszemélyesítenénk a járási könyvtárat és meghallgatnánk panaszait, a következőket mondaná: »Népújság, írd meg, hogy még mindig nem nyíltam meg, pedig a szervező könyvtárost még áprilisban kinevezték. Akkor még én sem tudtam, hol leszek, mert még helyiség sem volt. Ezért a szervező könyvtáros szedte a sátorfáját és itthagyott. Június 19-én felvettek egy jegyzőkönyvet, amelyben írásban fogadták a községi tanácstitkártól kezdve a minisztérium képviselőjéig, hogy július 1-én megnyithatom kapuim az olvasni vágyó dolgozók előtt. Ma már július 29-e vfcn, de még mindig nem jött minisztériumi engedély a nyitásra.« Hogy miért? Arra részletesebb felvilágosítást Mucsi István szervező könyvtáros tud adni. — Itt van a szövetkezeti vágóhíd ebben az épületben. A minisztérium addig nem ad engedélyt a könyvtár megnyitására, míg egy közfalat nem húz a földművesszövetkezet, amely elválasztja a könyvtárat a vágó- hídtól. A minisztérium arra hivatkozik — és ebben igaza van —, hogy egészségügyi szempontból nem megfelelő ez az állapot. VAN ENNÉL azonban egy érdekesebb dolog. A minisztérium — mint a jegyzőkönyvben olvassuk — arra is hivatkozik, hogy a könyvek raktározására szolgáló helyiségek területe csak 11 négyzetméter, az előírt 25 négyzetméter helyett. Tehát ez ismét egy ok, hogy megtagadják a működési engedélyt a könyvtártól; Persze, ezen is lehetne segíteni — eltekintve a minisztériumnak eme bürokratikus kikötésétől — csak a községi tanács gondoskodna egy másik lakásról annak a személynek, aki a raktárhelyiségnek szánt lakásban jelenleg lakik. TÉNY AZ, hogy július 1-re, később július 15-re halasztották a könyvtár megnyitását. Ez az időpont is elmúlt már. Szerencsére Mucsi István és társa, a könyvtár adminisztrátora, — akit szintén nemrég neveztek ki — fütyülnek az akadályokra és a bürokráciára. A könyvtár »feketén« már működik és 300 olvasója van Kunszentmiklóson. ÉRDEKES HELYZET adódik tehát. A könyvtárnak van helyisége, van felszerelése — mert asztalt és székeket már küldött az illetékes minisztérium, bár asztalterítőket, hamutárcákat, szőnyeget, ami otthonosabbá és kedvesebhé tenné a helyiség ridegségét, »elfelejtettek« küldeni. Van már személyzet is, kivéve a könyvtár vezetőjét, mert az még nincs. Csupán közfal és »térfogathiány« miatt, a könyvtár megnyitása »bizonytalan időre elhúzódott«. Pedig lehetne ezen segíteni, csak a község vezetői, meg á megyei tanács népművelési Osztálya és a népművelési minisZtéíium többet törődne a dolgozók kulturális igényeivel. A kultúréletről HA MÁR a kultúrigényekről beszélünk, meg kell emlékeznünk a községben folyó kultúréletről, amely elég gyenge. Pedig a gazdag hagyományokkal és múlttal rendelkező községben fel lehetne lendíteni a ku.túréletet. A kiskun-nép táncait és énekeit már csak az öregeK ismerik. VOLTAK kísérletek a régi hagyományok felkutatására, azonban abbamaradtak. Pedig ez még szűzterület egy tevékeny kultúrmunkás számára. Fel lehetne eleveníteni a Petőfi- hagyományokat is. MŰKÖDIK ugyan egy kultúr- csoport, de elég gyengén. Létrehoztak egy fúvószenekart is. Ki kellene használni az adottságokat Földvári Mária népművelési előadónak. A helyi pedagógusok sok segítséget adhatnak ehhez. PILLANTÁS A MÚLTBA ÉS A JÖVŐBE NÉHÁNY SORRAL előbb arról írtunk, hogy milyen, hagyományokban gazdag múltja van a községnek. Lapozzuk csak fel a történelem elsárgult lapjait és sok érdekességre bukkanunk. Hívjuk ehhez segítségül Zsám- boki Lajost, a helyi gimnázium nyugalmazott igazgatóját, aki évtizedek óta búvárkodik a község múltjának feltárásán. Tőle tudjuk meg, hogy Kunszentmiklós egyike annak a nyolc kiskun »város«-nak, amelyek a tatárdúlás után keletkeztek. Hogy miért ide telepítette őket IV. Béla király, erre érdekes a felelet. A magyarok, akik előttük mintegy három évszázaddal előbb telepedtek a mai Magyarországra, a Duna— Tisza közének nagyrészét lakatlanul hagyták. Akkor a Duna meg a Tisza valahol Fülöpszál- láson találkoztak tavaszi áradások idején — így mondják a régi öregek. Ezen a mocsaras, lapos vidéken alakult ki a község. Többször elpusztult a történelem folyamán és többször újjáépült. A GAZDAG legelőkön kövér gulya, szilaj ménes nevelődött. A tocsogók, lápok gazdag halállománya komoly jövedelmet jelentett az ittlakóknak. Erről a vidékről írta Petőfi nagy költőnk több mint 100 évvel ezelőtt, »Az Alföld« című versében: Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszú gémű kútnál Szélyes vályú kettős ága várja. Ezt az »ősvadont« számolta fel a csatornázás, amely a székfüves gazdag legelőket kopár, szikes, hasznavehetetlen területté tette. A csatornázok ugyan gondoskodtak a víz levezetéséről, de zsilipeket és öntöző berendezéseket »elfelejtetek« építeni. A csatornaadót azonban kíméletlenül beszedték. Nam hiába nevezte el a nép ezt a Duna— Tisza közén végighaladó csatornarendszert Átok-csatornának, amely, mint valami fojtogató polip ülte meg ezt a vidéket, 36 csatornakarjával 33 községet érint. A MÚLTNAK ezt az átkos örökségét számoljuk fel napjainkban. Zsilip épül a csatorna 30-as szelvényén. A Tanács termelőszövetkezetben már kész az öntözőberendezés, amely 70 hold öntözésére alkalmas. Hamarosan ezer holdak kerülnek öntözés alá a Dunavölgyi Főcsatorna vidékén, és a kunszent- miklósi határ síkja ismét dús- füvü legelők, gazdag növénykultúrák hazája lesz, és majdan egy költő Petőfihez hasonlóan, de nem sok módosítással néhány év múlva megénekli à »kiskunság száz kövér gulyáját«, * EDDIG TARTOTT a séta. Lehet, hogy sok minden kimaradt a cikkből, de egyszerre nem lehet mihdént égy ilyen Írásban összesűríteni. Legközelebb ismét találkozunk kedves olvasóink, és megyénk egy másik községébe vezetjük el önöket. GAZDAKALENDARIUM A nyárvégi és őszi isfállófrágyézás Időszerű tennivaló az istállótrágya kihordása, alászánlása. Az istállótrágyát a vetés, illetve az ültetés előtt annyi idővel kell a talajba bcmunkálni, amennyi idő szükséges ahhoz, hogy a talajélet az istállőtrágya szerves anyagának nagyrészét humusszá dolgozza fel. Ezért a trágya alá- szántásának legalkalmasabb ideje augusztus és szeptember. Az említett hónapokban a talajban élő szervezetek életműködése igen erőteljes, gyors, ezért az istállőtrágya átalakítását rövid idő alatt tudják végrehajtani. Ilyen módon szeptember 15-ig a friss istállótrágya is felhasználható, mert a tavasziak vetéséig, a még kielégítően tevékeny talajélet hatására, megfelelő mértékben átalakul és egyben mentesül a különben beálló erjedési és egyéb veszteségektől. Késő ősszel vagy a tél folyamán már lényegesen lassúbb a talajban lévő élőlények átalakító működése. Ezért szükséges, hogy az istállótrágya az őszi mélyszántás befejezéséig fel« használásra kerüljön. A téli és tavaszi trágyázásról át kell térni a nyárvégi és ószl istállótrágyázásra. Az istállóira« gyát még eredményesebben használhatjuk, ha alászántásával egyidőben szuperfoszfát és káli műtrágyát is juttatunk a talaj» ba. Ez utóbbiak termésfokozó hatásukat akkor érvényesítik legjobban, ha mélyen bemun« káljuk a talajba. Tavasszal a vetés, illetve ültetés időpontjáig a műtrágya az istállőtrágyáv.U kellően összeérik, feltárolódik és a növény kezdeti fejlődésekor már könnyen felvehető állapot» ban lesz. Tanácsadó az érvízsujfoHa vidékek mezőgazdasági munkájához Mindazokat a kapásnövényeket, amelyek az árvíz folytán nem pusztultak el és további fejlődésükre remény van — a talaj felszíklcadása után azonnal meg kell kapálni. Ezzel a munkával a leülepedett iszapot fellazítjuk és a gyökérzet levegőt kap, megindul a talajélet. Az elhalt kukoricát és az olyan növényféleségeket, amelyek termése a föld felett van — ha be- iszapodásuk nem erősmérvű és ennek folytán takarmányozásra meg alkalmas — be kell silózni. Ha a talajvíz a silógödör készítését nem teszi lehetővé, akkor a zsombolyázás is alkalmazható. Az elhalt gumósnövényeket a földből az ár elhúzódása után Irtsuk a ré azonnal ki kell szedni, az iszap» tói, sártól is feltétlenül tisztítsuk meg, azután megfelelő szárítás után raktározzuk. A raktározásra alkalmatlan termény- féleségeket takarmányozás útján lehet hasznosítani. A szőlőket a víz visszahúzó« dása után nagyon célszerű más» fél százalékos bordói lével megpermetezni és rézmészporral beporozni. Amint a talaj állapota megengedi, azonnal végezzük el a talajlazító kapálást. Ha a szőlőterületeken a víz hosszabb ideig állt és a termés elpusztult, a víz lefolyása után csonkázással és mélykapálással kell a tőkéket megmenteni. palevéhefűf A répa legnagyobb ellensége a levéltetű, amely a levelek fonákján él. Több tápanyagot szív el, mint amennyit megemészt, ezért a többlettápanyagot emésztetlenül kiüríti, amelyet mézharmatnak nevezünk. Erre a mézharmatra telepszik azután a korompenész nevű gomba. Az erősen fertőzött répa cukortartalma emiatt igen kevés lesz. A lcvéltetűt permetezéssel irthatjuk. Jól bevált szer a szap- panos-nikotinos oldat, amelyet úgy készítünk, hogy 100 liter lágy vízben egy kilogramm káliszappant és 100—150 gramm nikotint feloldunk. Igen jóhatású» ak a parathionos szerek, amelyek közül vofatoxból 100 liter vízben 25—30 dekát, az »E— 605«-ből 6—8 dekát, az »Ekatox 20«-ból pedig 10 dekát adagoljunk. Az így elkészített permetezőszereink azonban igen mér- gezöek, azért azokat nagyon óvatosan és elővigyázatossággal kezeljük. Hatezer literen felüli istállóátlag Irta: M. GORSKOV, a Moszkva-területi „Holmogorka szovhoz főzootechnikusa A »Holmogorka«-szovhoz tehenészete évről-évre gyarapítja sikereit. Az idén itt már az első négy hónapban 2025 kilogrammra rúgott az istállóátlag. A szovhoz félévi tejbeadási tervét 103.4 százalékra teljesítette. A tejhozam emelkedésével párhuzamosan gyarapodik a tehenek súlya. 1948 óta 495 kilogrammról 629 kilogrammra emelkedett. A bőtejelő feketetarka tehenek borjai erősek, egészségesek. Naposkorukban átlagsúlyuk 42 kilogramm. Jól fejlődnek, naponta 700—800 grammal gyarapodnak. Ezért az előhasi üszők tejhozama meghaladja anyjukét. Az utóbbi öt évben új módszerrel készítjük elő az előhasi Üszőket. Borjazás előtt 3—4 hónappal masszírozni kezdik tő- gyüket. A masszírozást borjazás előtt 15 nappal szüntetik be. Az új módszer széleskörű alkalmazásának köszönhetjük, hogy Szturnkova, Protopopva és Ko- valjevszkaja fejőnők tavaly a gondjaikra bízott előhasi üszőktől 6.203—6.472 kilogramm tejet fejtek. Több fiatal tehén 7.500— 7.630 kilogramm tejet adott. Egyedileg takarmányozzuk a teheneket. Takarmányozásuk a szárazonállási időszakban is bőséges. Gflzdasúgunk egy tehénre számítva 10—12 tonna nedvdús takarmányt gyűjt mindén évbeti. Kevesebb erőtakar- rriáíiyt, de több nedvdús takarmányt etetünk. Ez olcsóbbá teszi a tejet. A legeltetési időszakban is nagy gondot fordítunk a jószág tartására. A tehenek kora- tavasztól késő őszig a nap leg-* nagyobb részét a legelőkön töltik. Itatásuk a legelőkön kifogástalan. Meleg időben, amikor a legelőn forróság van és a rovarok nyugtalanítják a jószágot, este 6 órától 10 óráig> éjjel 2 órától reggel 10 óráig legeltetünk. Az állatok a többi időt az istállóban töltik, ahol bőven kapnak zöldtakarmányk Esős, hűvös időben az állatoka» nappal hajtjuk ki a legelőre. A tejelő tehenek számára jói főleg vetett legelőt jelölünk kit Szakaszosan legeltetünk. Az állatok csak az Hatónál pihenhetnek. Fontos, hogy a gazdaságban egész évben legyen megfelelő mennyiségű, tejképző, vitamínos, nedvdús takarmány. Megszerveztük a zöld futószalagot, hogy az állatokat kora tavasztól késő őszig lédús takarmánnyal etethessük. A zöldfutószalagon őszi- rozsot és búzát, más füvekkel kevert lóherét, zabosbükkönyt, borsót, vagy zaboslédneket, csa- ladámét vetünk, különböző időpontokban, hogy állandóan legyen friss zöldtakarmány. Ezenfelül sütőtököt, úritököt, karórépát, takarmányrépát, burgonyát, takarmánykáposztát stb, is ültetünk. A szénatermés növelése végett a réteket herefüves magkeverék alávetésével javítjuk, így biztosítjuk, hogy a szovhez elegendő szálástakarmányhoz jusson,
