Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-07 / 159. szám
IX. ÉVFOLYAM, 159. S7,AM Ára SO fillér 1954. JULIUS 7„ SZERDA r A MAI SZÁMBAN Gyorsan és szemveszteség nélkül fejezzük be az aratást. — Több segítséget, jobb munkát várnak a gépállomástól a kiskőrösiek. — A drágszéliek az idén is elsők lesznek a beadásban. — Bácskai nap Baján. — A hódunapusz- tai Dózsa termelőszövetkezet tagjai a 40 mázsás kukoricatermésért. — Ami a hírek mögött van. _______________________J M inél több másodvetést Az ősziárpa aratása több helyen vége felé jár. Több száz holdról levágták már a rozsot és szórványosan megkezdték a búza aratását is. Az előrelátó, okos gardák az aratás után a tarlóba ekét akasztanak és a learatott gabona helyére siló- kukoricát, nyáriburgonyát, kölest, mohart vetnek. A tarlóhántásnak nagy jelentősége van. Elsősorban tárolni tudjuk a talaj nedvességtartalmát, ezzel a talaj tápértékét, .ermöerejét növeljük. Másrészt megakadályozzuk a talaj elgyo- mosodását és ezzel sok táperőt takarítunk meg a talajnak. Azokon a területeken, ahol a tarlóhántást egybekötik a másodvetéssel, ott igen nagy jövedelemre lehet szert tenni. Az idei nedves időjárás különösen lehetővé teszi a másodvetést. Nem kell félni attól, hogy nem lesz elegendő nedvesség. Májusban és júniusban müidenütt annyi csapadékot kapott a föld. hogy a talajban bőségesen van víztartalom. Ezt gyors tarióhán- tássál meg kell őrizni és biztos a másodvetés sikere. Ha megyénk szántóterületének egy részén másodnövényt termelünk *— olyan ez, mintha megszat>o- rítanánk a földet, kiterjesztenénk az egyénüeg dolgozó parasztok parcelláinak vagy a termelőszövetkezetek tábláinak határát. A másodvetéssel részben olyan növényeket termelünk —, mint például a burgonya —, amelyek közvetlenül is fontos táplálkozási cikkek, részben pedig olyanokat. amelyek kitűnő takarmányt szolgáltatnak állatainknak — és ez több húst, zsírt, tejet, tojást és egyéb állati terméket jelent népünknek. Például, ha megyénkben mondjuk Ml ezer hojdon termelünk másodvetésű kukoricát, ennek termése legkevesebb 100 ezer sertés kihízlalására elegendő. Nem járul-e ez hozzá közvetlenül a falu és a város ellátásának, élelmezésének javításához? Számos termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt látja, hogy milyen jelentősége van a másod vetésnek. Soknak már többéves tapasztalata van erre vonatkozóan. Cseh Dániel lakiteleki dolgozó paraszt tavaly rövid tenyészidejű kukoricát vetett a kalászosok után. A vetést július első napjaiban végezte. 12 mázsa kukoricatermést ért el holdanként, nem is a legjobb minőségű földön. A jánoshalmi Kossuth termelőszövetkezet az elmplt évben 10 holdon nyáriburgonyát vetett másodnövényként, kétszer kapáltak, háromszor töltögettek. 100 mázsa holdankénti átlagtermést értek el. Érdemes tehát másodnövényt .vetni, nemcsak azért, mert kétszer kihasználjuk vele a földet es takarmányt biztosít állatainknak. Más haszna is van a másodvetésnek. Ennek termése Btán nincs beadási kötelezett* ség, így teljes egészében felhasználható az állatállomány takarmányozására, vagy szabadpiaci értékesítésre. Jól látják a másodvetés hasznát a kis- kunmajsai dolgozó parasztok. Ebben a községben már évek óta az aratás után azonnal elvégzik a tarlóhántást és a másodvetést. Az idén is már az elmúlt héten több, mint 200 hold másodvetés került a földbe a község határában. A másodvetés és a tarlóhántás sikere jórészt gépállomásainkon függ. Attól, hogy miként szervezik meg az aratás, cscp- lés felelősségteljes munkáját, attól, hogy milyen termelési segítséget adnak a másodveléshez és a tarlóhántáshoz a falu dolgozóinak, a termelószövelkeze- teknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A gépállomások vezetőinek, az agronómusoknak gor.dja, hogy a traktorosok a nappal learatott gabonaföldeken éjjel tárcsákkal, larlóhán- tó-ekékkel járjanak. Éppen ezért soha nincs olyan nagy jelentősége a kétműszakos munkának, mint az aratás idején. A talaj nedvességének megőrzése, a gyomnövények sikeres irtása, az őszi magágj’ jó előkészítése csakis rögtön: az aratás utáni tarlóhántással lehetséges. Fontos a tarlóhántás gyors elvégzése azért is, hogy a másod- növények minél előbb földbe kerüljenek. Ezt kell megmagyarázni agronómusainknak. Segítsék elő, hogy minden gazdaságban minél nagyobb területen vessenek silókukoricát, kölest, mohart, vagy nyáriburgonyát, amelyek termesztésére megyénk talajadottságai különösen alkalmasak. Vetőmag van elegendő a másodvetési takarmányokhoz. Meg kell cáfolni azt a hibás nézetet is, hogy a másodnövény kizsarolja a földet. Ellenkezőleg, ha nem végezzük el a tarlóhántást, a gyomok sokkal több tápanyagot vonnak el a földből, mint a másodnövény. Most az elkövetkező napokban és hetekben a legfontosabb feladatok egyike az aratás, csép- lés és a begyűjtés mellett a tarlóhántás és a másodvetés jó elvégzése. Dolgozó parasztságunk lelkes munkát végez kinn a határban. Ipari munkásságunk egyre több Kombájnt, aratógépet és traktort küld a falvakba, hogy segítse a mezőgazdasági termelés fellendítését. Most a dolgozó parasztokon a sor, hogy a tarlóhántás és a másodvetés idejében való és jó elvégzésével segítsék elő a takarmánybázis növeléséi. Egyes helyeken még elbizakodottság tapasztalható. Az idei nedves esztendő ugyanis bő szénatermést biztosított. Előrelátó, okos gazda azonban gondol a jövőre is és elegendő, bő takarmánvkészletról gondoskodik. Ezzel hozzájárul nemcsak saját gazdaságának gyarapításához, hanem ahhoz is, hogy több hús, zsír, tej jusson a dolgozók asztalára, y • • • • « Harcban a kenyérért, a magasabb életszínvonalért Daróci aratási és cséjilési versenyre hívta Hercegsz á u t ó t ITT AZ ARATÁS. Dávod község tanácsának végrehajtó bizottsága, a termelési bizottság tagjai, a község élenjáró dolgozó parasztjai a kongresszus határozatai nyomán átérzik a reájuk háruló feladatokat. A mezőgazdasági munka meggyorsítása az aratás, hordás, csép- lés. tarlóhántás, másodvetés és begyűjtés minél gyorsabb elvégzésére elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk a szomszédos Hercegszántó községet. VERSENYPONTJAINK: S Egy kévekötő sratógé- pünkkel és a kézikaszásokkal az aratás megkezdésétől számítva a rozs aratását 5, az ösz.iárpa aratását 6, a búza aratását 8 és a zab aratását 6 nap alatt községszerte elvégezzük, A behordásra rendelkezésünkre áll egy vontató és ezen felül igénybevesszük erre a munkára a község valamennyi fogatát úgy, hogy a oe- hordást az aratás befejezésétől számított 8 nap alatt végezzük el. A rendelkezésünkre álló cséplőgépek teljes kihasználásával (a napi átlagteljesítményüket 130 mázsára becsülve) augusztus 10-ig elcsépelünk, r~j A csépiés befejezésétől I * I számított 24 órán beli*! teljesítjük a község gabonabe- gyüjtési tervét. Egyidejűleg teljesítjük a csépiés befejezéséig esedékes élőállat és állatitermék beadási tervünket. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a termelők körében népnevelő munkát végzünk és az első félévi hátralékosoktól megköveteljük kötelezettségük maradéktalan teljesítését. I T"j A learatott területen az •* I aratás befejezésétől számított legrövidebb idő alatt elvégezzük a tarlóhántást. A tarlóhántással cgy- “ I időben a learatott terület 15 százalékán elvégezzük a másodvetést, az állattenyésztés fejlesztése, a takarmánybázis biztosítása érdekében. A behordás jó megszervezésével, a cséplőgépek társadalmi úton történő ellenőrzésével, gondos csépléssel a hordás és a csépiés együttes szemveszteségét 1.5 százalék alá csökkentjük. VÁLLALÁSUNK teljesítését jó feivilágosító és agitációs munkával kívánjuk elérni, amelybe segítségül hívjuk állandó bizottságaink tagjait és a tömegszervezeteket. Versenykihívásunk célja, hogy ezúton is hozzásegítsük járásunkat ahhoz, hogy az idén ismét az ország első járásai közé kerülhessen a kötelezettségek példamutató és pontos teljesítésével. Simon József párttitkár, Pétiké János vb. elnök Böröcz Mihály term, bíz, elnöke. Az asszonyok is segítenek az aratásban A PÁLMONOSTORI RÁKOSI tei melőszö vetkezet tagsága, ürömmel cs szorgalmas munkával készült az idft aratásra. Valamennyien tudják, hogy a kenyérgabona gyors learatása több kenyeret, gondtalanabb életet biztosít számukra. A termelőszövetkezeti vezetők feleségei felhívták a csoport minden asszonyát, hogy vegyék Ki részüket valamennyien az aratásból. Felajánlották, hogy na- yionta férjükkel együtt 1 holdon végzik el az. aratást, a kévekötést. Felhívásukat a csoport valamennyi nőtagja elfogadta. A női brigád tagjai elhatározták, hogy az aratás ideje alatt napi 14 órát dolgoznak. ARATUNK RÉGEN NEM ÍRTAM levelet. Oka, hogy minden percet hasznosítottam a növényápolás munkájában. Férjemmel együtt tagja vagyunk a dávodi Szabadság termelőszövetkezelnek. Az egyénekre felbontott terület mindenkit odaadó munkára ösztönöz. MUNKÁNK DICSÉRETE volt, a környék termelőszövetkezeti elnökeinek nálunk megtartott tapasztalatcseréje. Elismeréssel szóltak eredményeinkről, meggyőződtek arról, hogy árpavetésünk az egész környéken a legszebb. Azóta már az aratáshoz is hozzákezdtünk, 34 hold árpánk aratásával végeztünk. Jól megszervezett munkával egy nap alatt 27 ezer négyszögölön végeztünk a betakarítással. BÜSZKÉK VAGYUNK, hogy a határban, ha földjeinket látják, mindenki megismeri a termelőszövetkezet munkáját. Bő és gazdag termés mutatkozik. Gyapotunk a legszebb a környéken. Okulva a tavalyi tapasztalatokon, a szervezetlen munkából, az idén szigorúan veszünk minden hanyagságot. Munkaegység megvonással bizonyítjuk, hogy nem tűrjük a lazaságot. Szekeres Kálmánné, Dávod. NAGY MIHÄLY, a szövetkezet elnöke, a vezetőség nevében meg is dicsérte a csoport asszonyait, hisz az még nem fordult elő, hogy ilyen egységesen és ilyen lelkesedéssel, kivétel nélkül valamennyien részt vegyenek az aratási munkában. AZ ASSZONYOK lelke« vállalása nyomán a jószággondo- zók sem akartak kimaradni az aratási munkából. Arra hivatkoztak, hogy az aratás jó elvégzése egyformán érdeke minden becsületes csoporttagnak. Ezért a jószággondozók vállalták, hogy amíg a jószágok napközben a karámban delelnek,.— ez naponta mintegy 4 órára tehető —, addig ók is kaszát fognak, hogy segítsenek az aratásban. ÍGY INDULT MEG vidám munkakedvvcl az aratás az. elmúlt napokban a pálmonostori Rákosi termelőszövetkezetben. GÁLIG IMRE, mezőgazdasági előadó. A kiskunfélegyházi gépállomás körzetében mind több helyen kezdődik meg az aratás A kiskunfélegyházi gépállomás egyik aratógepe Danes László vezetésével a Lenin termelőszövetkezetben dolgozik. A Harcos termelőszövetkezetben is megindult az aratógép. Az első nap hét holdat aratott le. Hétfőn reggel a pálmonostori Rákosi, a pelöfi- szállási Kossuth és a félegyházi Vörös Október termelőszövetkezet tábláiba álltak be a gépek. A bajai állami gazdaság zetorosai, Vedelek József és Török József újra versenyben vannak A bajai állami gazdaság 197 holdján megkezdték az árpa aratását. Vedelek József és Török József, a régi versenytársak Zetorjaikkal újból felvették a párosküzdelmet a termés gyors betakarításáért. Vedelek József napi 20 hold árpa aratásával végzett, versenytársa, Török József napi 18 hold teljesítést ért el; Török József 11 hold árpa aratása után megkezdte a rozs aratását. 5 hold árpát már learatott. Területén az árpa erősen megdőlt és a legutolsó napok viharjai a megdőlt árpát összekuszálták. A gazdaság 34 kaszást állított be a megdőlt árpa aratására. A kaszások eddig 65 hold árpa aratásával végeztek. A gazdaság a kalászosok további betakarítására már kivontatta kombájnjait, melyek a legközelebbi . napokban megindulna^ ■ Lakiíelek élenjárói Lakitelek községben Parádi Benedek, Szikra 69. szám alatti lakos 1000 négyszögöl gabonáját learatta, utána rögtön elvégezte a tarlóhántást és a másodvetést; Tóbi Sándor, Szikra 202. sz. alatti lakos ugyancsak az elsők között végzett az aratással, 800 négyszögöl gabonája helyén már szintén el van vetve a másodvetés. Mind a ketten kukoricát vetettek. Emellett félévi beadási kötelezettségüknek is pontosan eleget t^ttekj
