Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-04 / 157. szám

ES bizakodott tanács és az állampolgári legyelem Soltvadkerten A személyi igazolványok kiadásáról Soltvadkert nem is a legrosz- szabb, nem is a legjobb község az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. Februárban még a 12. helyen volt, ma a nagy községek között 3. helyen van a Kiskőrösi járásban. Ez mint tény, első látásra szép eredmény. Ha azonban megyei viszonylat­ban nézzük, más lesz a vélemé­nyünk. A kiskőrösi járás ugyanis az adó- és beadási kötelezettsé­gek teljesítésében az utolsó já­rások között kullog. Eredménynek eredmény tehát Soltvadkert emelkedése a járá­si ranglistán, de nem valami di­csőség és legkevésbé sem ad­hat okot az elbizakodottságra. A 49 százalékos sertésbeadás és tej beadás, vagy a baromfi 44 és a tojásbeadás 57 százalékos tel­jesítése igen sok kívánnivalót hagy maga után. A fenti megállapításokból és lényekből mindenki levonhatja azt a tanulságot, hogy Soltvad- kerten nincs, és nem is lehet ok elbizakodottságra, — de ezt ép­pen a község vezetői nem értik, vagy annyira bíznak »sikereik­ben«, hogy nem akarják meg­érteni. A begyűjtési csoport, a pénzügyi csoport, Kovács elv- íárs, a tanácstitkár és mondhat­nám, az egész tanács meggyőző- lése, hogy amilyen munkakedve /an a község gazdáinak, és ami­yen szép a határ — nem lesz itt :emmi bai a gabonabeadással. — Tavaly is elsők között vol- unk a gabonabeadásban — mondja Haskó Mária, a begyüj- ési csoport dolgozója, — leg­többen egyenesen a géptől adták be a gabonát. Most is ígérkezik olyan jó termés, mint tavaly. Nem lesz itt semmi baj az idén sem. Hiszen a cséplésnél pon­tosan tudni fogjuk, hogy kinek mennyi termett. — Bárcsak minden olyan biz­tos volna, mint a gabonabcadás ugye. — Ez a véleménye a ta­nácstitkárnak. önkéntelenül is felvetődik oennünk a kérdés; — mi van székkel az emberekkel?.-.. Nincs itt senki, aki megmagyarázná nekik,' hogy milyen súlyos Következményei lehetnek ennek az elbizakodott és teljesen alap­talan nézetnek. A járási szervek villáminstruktorai ezt nem tud- lák megmagyarázni, mert gon­doljuk, nem is szerezhettek tu­domást róla a helyi politika is­meretének, vagy az »időnek« hányában. De ha már a járás vezetői nem hívják fel hibás nézetükre a figyelmet, gondolkozzanak ma­guk egy kicsit. Nézzenek szét, s a tények biztos lerombolják ben­nük ezt a megengedhetetlen — saját növekvő jólétüket veszé­lyeztető helytelen nézetet. Mi a valóság Soltvadkerten? Barna Péter, Kaposvári János, Lehóczky Adám, Farkas János és Mayer Adám kulákok 50 má­zsa terménnyel, 22 mázsa ser­téshússal, közel 10 mázsa mar­hahússal, majd 10.000 liter tej­jel, 2 mázsa tojással és másfél mázsa baromfival hátralékosak. Az adóval sem állnak szebben. 35.000 forinton alul egynek sincs tartozása. A község ku- lákjai közel másfélmillió forint­tal tartoznak államunknak. De ez úgy látszik nem igen zavarja őket, mert Farkas János kulák például kijelentette, hogy 37.000 forintos tartozásába nem hajlan­dó fizetni egy fillért sem. De nem fizet egy sem, amíg a tör­vény szigorát nem alkalmazzák velük szemben. Látják, hogy a tanáccsal lehet alkudozni, s nem fognak azok fizetni és be­adást teljesíteni jószántukból az aratás után sem. Ez a magatartásuk, ha nem is kiáltják világgá, hogy »nem ad­tam be semmit«, »nem fizet­tem semmit« — mégis beszél. Meg is lehet nézni a környékü­ket. Különösen Fürtősi József- néét, aki azzal dicsekszik, hogy már 16 pár cipőt vásárolt, hat télikabátja van, de adót nem fi­zet és be nem ad semmit — inkább az ügyvédekre költi azt a pénzt, A begyűjtési csoportnál is elismerik, hogy az ő környéke a legnehezebb hely, mert ott bárhová mennek is, mindenhol azzal fogadják őket, hogy «nincs miből«, vagy «előbb számoltas­sák el Fiirtősinét«. Az pedig igen nehéz lehet, mert valami papírja van a megyei tanácstól és azzal érvel. Megjegyzendő itt, hogy nem ártana, ha a me­gyei tanács komolyan megvizs­gálná ezt az ügyet. Vége-hossza nincs a kulákfur- fangnak. Látszatra olyan sze­gények, olyan rongyosak, hogy az ember fejét csóválja, ha lát­ja őket. Érdekes, semmijük nincs. Miből fizessenek?! De azért az a mondás járja, hogy »ha disznóm nincs is, akkor eszek sültet, amikor akarok, ha pénzem nincs is, azért akkor iszok, amikor akarok«... Törzs­vendégek a földművesszövetke­zet vendéglőjében és ugyancsak nyakainak ezek a kulák-ron- gyosok. Az igazi oka tehát a község le­maradásának, hogy a tanács nem sokat tett még ezeknek a kupeckodó, beadást és adófize­tést nemteljesítő kulákoknak, és követőiknek a íelelősségrevoná- sáért. Nehogy azt higyje a solt- vadkerti tanács, hogy a ku­lákok szemtelenkedéseinek, pisz­kos üzelmeinek az aratással befellegzik. Sőt akkor kezdik meg igazán aljas aknamunkáju­kat, — ha erre lehetőségük nyílik a tanács hibájából. A tények, a soltvadkerti ku­lákok, a notórius nemteljesítők aljas üzelmei arra figyelmeztet­nek, hogy a tanács ne bízza el magát, mert a kenyérgabona be­gyűjtésének sikere most döntően azon múlik, hogy az elkövetke­zendő 3—4 héten belül milyen mértékben csinál rendet a be­gyűjtési csoport karöltve a ta­náccsal. Soltvadkert példája azt mu­tatja, hogy a községben számo­sán vannak, akik a párt- és kormányhatározatokat csak ked­vezménynek veszik. Nem akar­nak tudni a munkás-paraszt szövetségnek arról az oldaláról, amely az ő kötelezettségeiket tartalmazza. A munkásosztály­tól azonban minden segítséget elvárnak. Ezt a nézetet pedig főképp kulákok, notóriusok, a falu spekulánsai terjesztik. Éppen ezért nagyon sokrétű, széles tömegre kiterjedő állan­dó, érvelő, meggyőző szóval és a kulákmesterkedések mind gyakoribb leleplezésével kell a soltvadkerti tanácsapparátusnak a dolgozó parasztokat meg­győzni, hogy hazánk békés épí­téséhez az ő hozzájárulásukra is igen nagy szükség van. Pártunk és kormányunk a soltvadkertiektől is elvárja, hogy arra a nagy támogatásra, ame­lyet eddig kaptak és ezután is fognak kapni, most azzal vála­szoljanak, hogy maradéktalanul eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. Népünk jólétének további emelkedése most nagyrészt at­tól függ Soltvadkerten is, ho­gyan végzi el a falu ezekben a napokban a soronlévő mező- gazdasági munkákat, hogyan tudják megszilárdítani az állam- polgári fegyelmet. Ennek pedig legfőbb feltétele, hogy elbiza­kodottság helyett a követ­kező hetekben érvényt szerez­zenek a kulákokkal szemben a törvény szigorának. A minisztertanács rendelete értelmében minden 16. évet be­töltött magyar állampolgár sze­mélyi igazolvánnyal lesz ellátva. A személyi igazolványok kiosz­tása Bács-Kiskun megye terüle­tén is rövidesen megkezdődik. Az igazolványért való jelent­kezés helyéről és időpontjáról a lakosságot a kiosztást végző ha­tóságok értesíteni fogják. A személyi igazolvány kiállításá­hoz szükséges és hiányzó okmá­nyokat, továbbá 2 db 4x4 cm nagyságú, az előírásnak meg­felelő fényképet mindenki lehe­tőleg augusztus hó folyamán szerezze be. A személyi igazol­ványhoz szükséges okmányok il­letékmentesek. A személyi igazolvány kiállí­tásához az alábbi okmányok szükségesek; Saját és 16. éven aluli gyerme­kek születési anyakönyvi kivo­nata, (értesítő, tanúsítvány). Há­A BAJAI RUHAtlZEM dol­gozói féléves tervüket 106.2 szá­zalékra teljesítették. Az eredmé nyék eléréséhez dolgozóinkat a kongresszus tiszteletére telt vállalásaik túlteljesítése segí­tette. A féléves terv túlteljesí­tése nem kevesebbet jelentett, minthogy 20 ezer darab gyer­mekfehérneművel többet juttat­hattunk terven felül a dolgo­zóknak. Az elért eredmények az üzem dolgozóit további jó munkára ösztönzik, hogy a harmadik tervnegyed eredményeit is ha­sonló sikerrel végezzék. Ebben a tervnegyedben új cikk, —* hálóingek, — készítését kezdtük meg. A műszakiak előre kidol­gozták az átálláshoz szükséges munkafeltételeket, hogy a terv­szerű átállással az átmenet zök­kenőmentességét biztosíthassák. A műszaki segítség máris meg­mutatkozik a második tervne­gyedről a harmadik tervnegyed­re való átmenetnél. Mánya An- talné 130 százalékos eredményei 150 százalékra, hasonlóan Jerko- vics Anna sztahanovista gep- varrónő eredménye 134 száza­lékról 150 százalékra. Boros Er­zsébet teljesítése pedig 119 szá­zalékról 147 százalékra emelke­dett. Ezek és az ezekhez hason­ló eredmények állandó és egyen­letesen felfelé ívelő emelkedé­sét biztosítják majd a harmadik tervnegyed sikerének. zassági anyakönyvi kivonat, öz­vegyeknél halotti anyakönyvi kivonat, elváltaknál a váltást kimondó jogerős bírói véghatá­rozat. Lakásbejelentést igazoló szelvény. Katonai igazolvány, 20 —22 éves férfiaknál összeírás! (sorozási) igazolvány. A mun­kavállalóknál a munkáltató ál­tal kiállított igazolás, az egyéni­leg gazdálkodó parasztok fog­lalkozásukat a beadási könyvük­kel igazolhatják. (Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató vál­lalatok és hivatalok dolgozóinak munkáltatói igazolványra nincs szükségük.) Akik a fenn meg­jelölt okmányokkal rendelkez­nek, új okmányok kiállítását ne kérjék. A személyi igazolványai kap­csolatos bővebb felvilágosítást a lakóhely szerinti illetékes B. M. osztályai és őrsei, valamint a kiadott tájékoztató hirdetmény adnak. Tudjuk, az eredmények nem maguktól születnek. A verseny­szellem dolgozóinkban egyre to­vább lendíti azt az akaratot, hogy a kongresszus határozatait követve minél több és minőségi­leg minél jobb árut bocsáthas ­sanak a dolgozók rendelkezé­sére. JÜNIUS HAVI tervünket 111 százalékra teljesítettük. Ez a részeredmény is azt bizonyítja, hogy dolgozóink igyekezete to­vább emelkedett. A gépek szo­cialista megőrzésre való átvétele dolgozóinknál növelte a felelős­ségérzetet. A társadalmi ellen­őrzés megjavította a munka mi­nőségét. A verseny, mely az üzemben kifejlődött, a kétórán- ként hangos híradón közölt ered­mények nyomán, naponta mind magasabb teljesítésekben mu­tatkozik meg. A fizikai és műszaki dolgozók összefogása biztosítja üzemünk­ben, hogy a második tervne­gyed átmenete a harmadik terv- negyedm az eddiginél is ered­ményesebben bontakozhasson ki. Előrelátóan ügyelni fogunk ar­ra. hogy azok a nehézségek, melyek a folyamatos anyagellá­tást a második tervnegyedben nem mindenkor tudták biztosí­tani, a harmadik tervnegyedbe:1 ne legyen fékezője a feltörő eredményeknek. Varjú Géza. A lakiteleki töldművesszövetkezet életéből A harmadik tervnegyed sikeréért ősz felé járt az •d.ő, amikor Nagy Mária ezelőtt öt évvel elhatározta, hogy vc.'- ipari szakmát tanul. A Kecskeméti Gép­gyár gépműhelyének dolgozói nem nagy örömmel fogadták. Sőt egyesek azt is javasol­ták, hogy inkább a fö- zőkanál és a seprő for­gatását tanulja meg alaposan. Ez az »el­lenállás« nem is volt csoda, hiszen az üzem legidősebb munkásai sem emlékeznek arra, hogy a Gépgyárban va­laha is szoknyátviselö végezte volna a vas formálását. Az idő múltával az emberek is megváltoz­tak. Később azok let­tek Marika legjobb segítőtársai, akik ele­iében húzódoztak tőle. De ő sem volt magá- bazárkózott. Minden alkalommal kérte Kúti Pál, Varga Sándor, ifi- Rózsa János és a többi szakmunkás segítsé­gét, ha egy-egy kom­plikált művelet elvég­zésében nehézségei vol­tak, Sőt még Mátis Kálmán szaktanár elv- társnak ű sokat ka* Nagy Mária esztergályos megállja a helyét szönhet, hogy a mű­hely egyik legjobb szakmunkása lett és sztahanovista okleve­let kapott. I J,,-, I augusztus I 19011 3l-ig sok öröm és nem kevés bá­nat is vegyült a fiatal tanuló életébe. Ezen a napon vizsgázott tanulótársaival együtt- Vizsgázott nemcsak a bizottság, hanem a műhely kollektive,ja előtt is és nem rossz eredménnyel: elmélet­ből és gyakorlatból is 5-őst kapott. Lassan már két éve lesz, hogy a 30-as szá­mú esztergapadon dol­gozik, Horváth Gyulá­val és Szente Győzővel váltják egymást. A Budapesti Villamos- clőszerelési Vállalat­nak készülő willeszdo- bozokat esztergályoz- zák. A dobozok mérete különböző. Marika je­lenleg a nagyméretű 4 ablakost esztergá- lyozza. A megmunká­lás egyélű, egyenes- szárú felforrasztott fémlapkás késsel tör­ténik. De a kést fordít­va fogja be, mert a ta­pasztalat azt bizonyít­ja, hogy így a doboz megmunkálási felülete szebb és simább lesz. I Anéfíy I ablak meg­munkálására 75 perc van adva. Ha az anyag minősége jó és a kést sem kell minden órá­ban kétszer-háromszor köszörülni, naponta 8 darabot is elkészít. A megmunkálási folya­mat nem sok időt vesz igénybe, hanem a fel­fogás és a beállítás tart tovább. — Nagyon fontos, hogy a doboz minden ablaka megmunkálás után derékszögben áll­jon. Ezért úgy csi­náljuk, hogy az első két ablak esztergályo- zásakor a dobozt egé­szen a, síktárcsához he­lyezzük és amikor a harmadik, negyedik ablak megmunkálásá­ra kerül a sor, a beál­lítás már a derékszög­mérő segítségével töri ténik, de ugyancsak a síktárcsához mérten állítjuk be. Ha csak két ablak felülete áll derékszögben, akkor már újra kell az egész megmunkálási folya­matot kezdeni — jegy­zi meg Nagy Mária. Nagy Mária bebi­zonyította, hogy a nők nemcsak a házimunká­ban, hanem az eszter­gályos szakmában is megállják helyüket. Tervét rendszeresen 150 százalékon felül teljesíti. Már emléke­zésből sem tudja, hogy amióta szakmunkás, saját hibájából adó­dóan termelt-e selej- tet. Havi fizetése az 1200 forintot is eléri — beszéd közben moso­lyogva megjegyzi, hogy egy esetben 1600 forin­tot is keresett egy hó­nap alatt. dolgozik, mert tudja, hogy abból nemcsak neki szárma­zik haszna, hanem nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Buda­pesti Villamoselősze- relésí Vállalat dolgo- zió is teljesítsék köte- lezsttségeiketi I Jól Amint a vasútállomásról el­indulunk a falu felé, építkezés­re leszünk figyelmesek. Hatal­mas kirakatablakot látunk, be­lül pedig az asztalosok dolgoz­nak a padozaton. A szövetkezet ügyvezetője, Varga József arról tájékoztat bennünket, hogy a köz­ség kisárudát kap, melynek .ét- rehozására 200.000 forintot for­dítanak. De nemcsak ez a léte­sítmény fogja biztosítani, hogy a kereskedelem a lakiteleki dol­gozók szükségleteinek a kielégí­tését biztosítsa. A 350.000 fo­rintos beruházási keretből új vasárudát, a kecskeméti piac­téren egy elárusító bódét létesí­tenek és a lakiteleki vendéglő bővítésére is több mint 16.000 forintot fordítanak. 10.000 fo­rintos beruházással készül el a községi szeszfőzde is. A szövetkezet áruforgalma eb­ben az évben háromszorosára emelkedett a multévihez viszo­nyítva. A fogyasztás főként ipar­cikkekben és mezőgazdasági kis­gépekben mutatkozik meg. A szövetkezet az első negyed­évben 30.000 forintra megtaka­rítással dolgozott, amely az év végén egyrészt mint osztalék, másrészt mint beruházás kerül felhasználásra. A földművesszövetkezet az aratásra is jól felkészült, saját áruraktárában 10 mázsa fehér­áru (szalonna, zsír) van. Az ara­tás és cséplés idejére 3 mozgó­boltot szerveztek, melyben do­hány, cérna, tű és hűsítő italok kerülnek árusításra. A három mozgóbolt Lakitelek, Nyárlő- rinc és Lászlófalva határában a dolgozókat látogatja meg. A „papír és rongygyíijtö hónap“ hírei Megyénk országos viszony lat­ban a „papír- és rongygyüjtő hónap“ harmadik heti értéke­lése alapján a papírgyűjtésben a 11. helyen, a rongy gyűjtésben pedig a második helyen áll. Me­gyénk városai közül kiemelke­dő eredményt Kalocsa ért el. A vongygyüjtési tervét 136 száza­lékra teljesítette. A rongygyüj- tésben Kecskemét sem maradt el, tervét 122 százalékra telje­sítette, a papír*: fűtésben pedig 84.8 százalékot ért el. Kalocsa es Kecskemét város fiataljai megértették a papír-és rongya., üjtő hónap jelentőségét, hogy többmázsa papír- és rongy- hulladékkal elősegítettek a jö­vőévi tanévhez szükséges köny­vek, füzetek és egyelj, a tanu­láshoz szükséges kisegítő esz­közök kiadását. Pintér József MÉH V„ Kecskemet;

Next

/
Oldalképek
Tartalom