Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-04 / 157. szám
A földművelésügyi minisztérium és a termelőszövetkezeti tanács közleménye a termelőszövetkezetek nyári munkaversenyének teltételeiről és jutalmiizásáról A Magyar Dolgozók Pártja XII. kongresszusának tiszteletére a termelőszövetkezetekben is minden eddiginél .nagyobb arányú munkaverseny bontakozott ki. A jó eredmények és a kedvező terméskilátások számos termelő- szövetkezetben arra lelkesítették a tagságot, hogy a kongresszusi verseny szellemében fokozzák a munka lendületét. A füzesgyarmati »Vörös Csillag« termelő- szövetkezet a pártkongresszus után versenyre hívta ki a végegyházi --Szabadság« termelőszövetkezetet és értékes muhkafelajánlást tett az alkotmány ünnepének tiszteletére. Az abádszalóki »Lenin«, az ásotthalmi »Szabadságharcos« és a peresztegi »Szabadság« termelőszövetkezet szintén értékes munkavállalásokat tett augusztus 20-ra. E termelőszövetkezetek vállalásaihoz máris számos termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását. A földművelésügyi minisztérium és a termelőszövetkezeti tanács az aratásban és cséplés- *)en, a tarlóhántásban és a másodnövények vetésében, a növényápolásban, a takarmányok betakarításában, sílózásban országosan legjobb három termelőszövetkezet közül az elsőt 20 ezer, a másodikat 15 ezer, a harmadikat 10 ezer forint értékű használati tárggyal (rádió, könyveit, kultúr-napközi otthon- berendezés, kisgép, stb) és díszoklevéllel jutalmazza. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a megyén belül a nyári munkaversenyben legjobb eredményeket elérő három termelőszövetkezet közül az elsőt 3 ezer, a másodikat kétezer, a harmadikat ezer forint értékű használati tárggyal és díszoklevéllel jutalmazza. A termelőszövetkezetek külön is jutalmazzák még a versenyben legjobb eredményt elérő tagokat, különösen az bsz- szonyokat, a közös munkáién részvevő családtagokat. Erre a célra a közös jövedelemből létesítenek jutalmazási alapot. A földművelésügyi minisztérium és a termelőszövetkezeti tanács a termelőszövetkezetek nyári munkaversenyét augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén az alábbiak alapján értékeli: a) Aratásnál és csépiéinél elsősorban a munka gyors és minél kevesebb szemve izteséggei, jobb minőségben történő befejezése, a termésátlagok alakulása, a kombájnszalma, terek, a tarlókaparék összegyűjtése és gyors behordása. b) A tarlóhántási és másodvetési terv teljesítése, illetve túlteljesítése, elvégzése jó minőségben. c) A növényápolásban * különböző növények teljes gyomtalanítása, különös telein réttel a nyári gazoló kapálásra. d) A szálastakarmánvok betakarítása és tartósítása, a silózás minősége és értéke a vetés- területhez és az állatlétszámhoz képest, figyelembevéve, hogy a lehetőségek jó kihasználásával a közös állatok részére mennyiben és milyen minőségben biztosította a termelőszövetkezet a takarmányalápot. A mezőgazdasági osztályok a termelőszövetkezetek nyári munkaversenyét vegyék nyilvántartásba, az eredményeket rendszeresen értékeljék, verseny híradón és egyéb módon széles körben ismertessék. A földművelésügyi minisztérium és a termelőszövetkezeti tanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a nyári mező- gazdasági munkák sikeres és gyors elvégzése érdekében minél nagyobb számban lépjenek egymással párosversenyre, versenyvállalásaikat, eredményeiket legalább kéthetenként értékeljék és ellenőrizzék, mozgósítsák tagságukat a feladatok végrehajtására, közös gazdaságuk, jövedelmük gyarapítására. (MTI! A 9 küldöttség július 2-i zárt ülése Gentben GENF. (TASZSZ) A kilenc Küldöttség július 2-án zárt ülésen tárgyalta meg az indokínai fegyverszüneti egyezmény- végrehajtása ellenőrzésének kérdését. Az ülésen felszólalt Anglia Küldötte. Az angol küldött kijelentette, hogy szerinte az utolsó zárt ülés eredményes volt azért, mert néhány küldöttség lépéseket tett arra, hogy az értekezleten részvevők álláspontjait összeegyeztesse. Az ülésen Franciaország küldöttségének képviselője azt javasolta, hogy napolják el az ellenőrzés kérdésének megtárgyalását és térjenek át Laosz és Kambodzsa kérdésére. A Szovjetunió küldöttségének képviselője — értékelve a fegyverszüneti egyezmény végrehajtása fölötti ellenőrzés kérdésének vitáját, — megjegyezte, hogy a Szovjetunió június 14-i és a francia küldöttség június 25-i és 29-i javaslata között néhány kérdésben már közeledés mutatkozik. Ez különösen vonatkozik a vegyesbizottság és a nemzetközi semleges bizottság viszonyának kérdésére. A Szovjetunió küldötte megGENF. Az »Uj Kína« hírügynökség genfi tudósítójának közlése szerint Genfben jún. 29-én és 30-án találkozót rendeztek 13 belga ipari import- és export- társaság ideérkezett képviselői és a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztériumának képviselői között. Június 30-án a kínai küldöttség tanácsadója és Lej Jen-min Kína külkereskedelmi miniszter- helyettese fogadta a belga társaságok képviselőit. A találkozón a belga társaságok képviemlítette, hogy még mindig maradtak olyan kérdések, amelyekben jelentős nézeteltérések mutatkoznak. Ilyen nézeteltérés van például a nemzetközi ellenőrző bizottság összetételének kérdésében is. (MTI) selői kifejezésre juttatták, hogy iparcikkeket akarnak' eladni Kínának. Megállapodtak a kereskedelmi feltételekben, valamint abban, hogy azokat a szerződések megkötésekor tisztázzák majd véglegesen. * PEKING. Mint az »Uj Kína« hírügynökség jelenti, az idén novemberben holland üzleti körök képviselőinek egy csoportja utazik Kínába, hogy meggyorsítsa a kínai-holland kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Hírek Kínáról A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához a Tuapsze tartályhajó ügyében Moszkva (TASZSZ). Mint a sajtó jelentette, a szovjet kormány június 24-én jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához azzal kapcsolatban, hogy Taivan sziget közelében az Egyesült Államok haditengerészetének ellenőrzése ala’t álló vizeken egy amerikai hadihajó elfogta a Tuapsze szovjet tartólyhajót. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége június 26-án válaszjeigyzéket juttatott el a Szovjetunió Külügyminisztériumához e kérdéssel kapcsolatban. A jegyzékben az Egyesült Államok kormánya minden alap nélkül tagadja, hogy az amerikai haditengerészeti erők részt vettek a szovjet hajó jogellenes elfogásában. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió Külügyminisztériuma július 2-án jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához, amely a többi között így hangzik: A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy nem tekintheti kielégítőnek a/ Egyesült Államok kormányának a szovjet kormány június 24-ikl jegyzékére adott válaszát. A jegyzék leszögezi, hogy a Tuapsze szovjet tartályhajó elfogásáért, legénységének biztonságáért, s a tartáJyhajőnak és rakományának épségéért az Amerikai Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség. A szovjet kormány megerősít} június 24-iki jegyzékét, tiltakozást jelent be az Egyesült Államok kormányánál a Tuapsze szovjet tartályhajó további fog- vatarlása ellen és követeli, tegyenek haladéktalanul intézkedéseket a tartályhajónak, legénységének és rakományának szabadonbocsátására. (MTI.) Guatemalái események NEW YORK. Guatemala-City- ből érkező jelentések szerint Guatemala különböző részein a munkások és a parasztok felkeltek a kormány-junta ellen. Mint közlik, a guatemalai hadsereg és a rendőrség „beismerte, hogy nincs elegendő tartaléka“ a felkelők elleni harcra. A jelentésből kitűnik, hogy a helyzet a junta csapataira nézve különösen Escuintla körzetében vált súlyossá, ahol fegyveres partizánok működnek Pellecer- nek, a Guatemalai Munkapárt egyik vezetőjének irányításával. A junta odairányította tartalékainak nagyrészét. BUENOS-AIROS. Manuel Galich, Guatemala argentínai nagykövete Buenos Airesben tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy lemond. Mint mondotta, szégyenteljesnek találná, hogy »a külföldi tőke rezsimjét kép- viselje«, amelyet az Egyesült Államok kormánykörei Guatemala elleni fegyveres intervenciójának következtében szerveztek meg. »Egyetlen felelősséget őrző guatemalai sem képviselhet külföldön olyan rezsimet, amely Guatemala romjain keletkezetti azt követően, hogy az országot erkölcsileg, politikailag, gazdaJ ságilag, s fizikailag megyötörték az árulók rendelkezésére bocsátott amerikai repülőrajok.« (MTI) Áz első szovjet ipari atomvillanytelep üzembehelyezésének további visszhangja VARSÓ (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság közvéleménye óriási érdeklődéssel fogadta azt a közleményt, hogy a Szovjetunióban üzembehelyezték az eiső atomenergiával működő ipari vlllanytelepet. A lengyel lapok cikkekben és kommentárokban foglalkoznál« ezzel az eseménnyel. PRÁGA. A Szovjetunió Minisztertanácsának közleménye arról, hogy üzembehelyezték az első atomenergiává! működő villanytelepet — írja a Rudé Právó — újból rr.egcáfolhatatlanul bizonyítja a szovjet szocialista tudománynak, a világ leghaladóbb tudományának, fölényét. BUKAREST. A Seinteia V. Novacunak, a Román Tudományos Akadémia levelező tagjának cikkét közli. Az egész emberiség örömmel vette tudomásul — mondja a cikk —, hogy a Szovjetunióban a tudósok és a mérnökök megoldották az atomenergiával működő villanytelep létrehozásának bonyolult technikai problémáját. NEMZETKÖZI SZEMLE Két tárgyalás ... Washingtonban kedden befejeződtek Eisenhower, Dulles, Churchill és Éden ötnapos megbeszélései. A vezető angolszász politikusok tanácskozása —, amint azt a zárónyilatkozat is bizonyltja — nem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket. A washingtoni megbeszélések bevallott célja az volt, hogy -összehangolja a két ország politikáját«, Gyors létrehozása azokkal a mélyreható ellentétekkel magyarázható, amelyek az Egyesült Államok és Anglia politikájában legalábbis jelenleg fennállanak. A hivatalos amerikai politika az egyre nyíltabb, egyre szemérmetlenebb agresszió politikája. A genfi értekezlet szét- robbantására irányuló mesterkedések, a koreai kérdés békés rendezésének meghiúsítása. az indokinai háború kiterjesztésére tett erőfeszítések — ezek fémjelzik ezt a politikát. Az agresszió politikája azonban kudarcot vallott mind a genfi értekezleten, mind pedig a kulisszák mögötti tárgyalásokon. Azt még sikerült ugyan elérniük az amerikaiaknak, hogy a koreai fegyverszünet — fegyverszünet maradt s nem váltotta fel a békés rendezés, az indokínai háború kiterjesztésének tervei azonban fiaskóval jártak. Az indokínai háborúba és az amerikai nolitika híi kiszolgálásába belebukott Lanicl kormánya. Az új francia kormány pedig csak annak köszönhette megszületését, hogy vezetője, Mendels-Erance ígéretet tett az indokinai tűzszünet gyors elérésére. A genfi értekezleten azóta a két közvetlenül érintett fél katonai és politikai képviselői jelenleg is folytatják tárgyalásaikat a fegyverszünetről. Hasonló sorsra jutott az úgynevezett délkeletázsiai védelmi szövetség terve is. Amerikát ezúttal is »cserben hagyták« szövetségesei. A jóval józanabb, megfontoltabb angolok kijelentették, hogy nem mennek abba bele a brit nemzetközösség országainak — köztük a legnagyobbnak, Indiának — támogatása nélkül. S ezt nem is olyan burkoltan hozták az amerikai vezető körök tudomására. A távolkeleti poiitikávai kapcsolatban a legsúlyosabbak, legszembeötlőbbek az angol—amerikai ellentétek. Anglia félti ázsiai pozícióit, szeretné megtartani a brit nemzetközösség országai - ban meglévő gazdasági és politikai befolyását, amit egy uj amerikai háborús kalandban való részvétellel minden bizonnyal elvesztene. Az angol—amerikai ellenietek azonban korántsem korlátozódnak kizárólag erre. Ellentét áll' fenn a két ország között a kelet-nyugati kereskedelmet, a Kínai Népköztársasággal való viszonyt és az európai politikát illetően is. Ezeket az ellentéteket kellett volna felszámoltunk a washingtoni megbeszéléseknek. Az angol—amerikai ellentéteket azonban Washingtonban sem sikerült elsimítani. A konzervatív »Daily Telegraph« Eden és Churchill washingtoni útját kommentálva azt írta: — »úgy tűnik, hogy az angol és amerikai politika közt kevesebb az összhang, mint a háború óta bármikor.» A másik jobboldali lap, a »Daily Mail«, — amely úgy jellemezte a washingtoni megbeszélést, mint amely a »Ilik órában igyekszik megmenteni az összeomlástól az angol— amerikai szövetséget« — a többi ' Jzött rámutatott: „Duties tanúja volt annak, Új-I)e Csou En-Iaj és Nehru, Ázsia két legnagyobb országának, a Kínai Népköztársaságnak és Indiának miniszterelnökei találkoztak. A több mint 6G0 milliós népi Kínának a genfi értekezleten egyenrangú nagyhatalomként történt részvétele már iin- magábanvévc is az értekezlet egyik eredményét jelenti. A kínai küldöttség részvétele azonban jelentős mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az értekezleten szereplő két kérdés közül az egyikben, az indokínai kérdésben megvan a lehetőség hogy Eden önáiló és független politikát követ, a francia miniszterelnök Csou En-laj-ial tárgyal, Nehru pedig Csou En-lajt látja vendégül, mialatt az angol vendégek Washingtonban járnak. Ilyen körülmények között nagy teljesítményre van szükség ahhoz, hogy helyreállítsák Anglia és Amerika közölt az együttműködés valamely új formáját.« Washingtonban tehát — amint arra a homályos és semmitmondó, de komoly nézeteltérésekre valló zárónyilatkozatból következtetni lehet, — hogy ha talán körülményesen is, de \nglia nemet mondott Amerikának, a brit imperializmus, a jelekből ítélve, megkísérli, hogy az eddiginél sokkal önállóbb külpolitikát folytasson. bibén a megegyezésre. Az amerikaiak megkísérelték ugyan, hogy Kína jelenlétéről ne vegyenek tudomást, azonban vajmi kevés eredménnyel. Eden többizben tárgyalt Csou En-iaj- jal, Mendes-Franccnak, az új francia miniszterelnöknek pedig eiső dolga volt, hogy felkeresse Genfben Csou En-lajt. Közvetlen érintkezés jött létre a kínai küldöttség és az .indokinai, úgynevezett társállamnk képviselői között is. A Kínai Népköztársaság nem elszigetelt állam többé a nemzetközi porondon, hanem a nemzetközi politika küzdőtéré« nek aktív tényezője. Csou En-laj újdelhi meghívása és útja is erről tanúskodik, India fővárosában két olyan ország vezető államférfiai találkoztak, amelynek belső politikai, gazdasági rendszere ugyan különbözik, de amelyeknek közős érdekük, hogy Ázsiában béke legyen s a gyarmatosításnak, a népek leigázásának korszaka egyszersmindenkorra lezáruljon. Erre mutatott rá Nehru miniszterelnök, amikor a Csou En-laj tiszteletére adott cstebé- den kijelentette: »nemcsak mint egyének találkozunk, hanem mint két nagymuitú ország, India és Kina képviselői. Nemcsak a két ország, hanem egész Ázsia, sőt a világ számára is nagyjelentőségű, hogy ez a két ország hogyan viselkedik egymással szemben, mennyire tud együttműködni a világ békéje és jóléte érdekében.« Ezt a gondolatot fejezte ki Csou En-laj is válaszában: »A kínai nép — mondotta — nagyon örült, hogy olyan szomszédja van, mint India, amely híve a béke ügyének.« Kina cs India együttvéve 960 milliós népének barátsága Ázsia cs a világ békéjének egyik legfontosabb tényezője. S e két ország lakossága az emberiség csaknem felét jelenti. Ezzel nagyon is számol niök kell azoknak akik egy új háború tűzcsóvájái szorongatják a kezükben.
