Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

Az országgyűlés munkája A büntető perrendtartásról szóló törvény módosítása Molnár Erik, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke a költségvetési vita lezárása után megtartotta elő­adói beszédét a büntető perrend­tartásról szóló 1951. évi III. tör­vény módosításáról. Bevezetőben méltatta az ügyészség szervezetéről szóló 1953. évi 13. sz. törvényerejű rendelet és a Magyar Népköz- társaság bírói szervezetéről 1954. évi II. törvény jelentőségét, majd így folytatta: A jelenleg érvénybn lévő bün­tető eljárási jog- és igazságszol­gáltatási gyakorlat nem felel meg teljesen az említett új jogszabá­lyoknak, az azokban érvénye­sülő új alapelveknek. Főleg ez tette szükségessé, hogy az 1951: IIL törvényben foglalt büntető perrendtartás szabályait is mó­dosítsuk és ezzel összhangba hozzuk büntető perrendtartá­sunkat az ügyészségi és bírósági szervezetről intézkedő új jog­szabályokkal. A büntető per- rendtartásnak most tárgyalt no- veiláris módosítása nagyrészt ilyen természetű rendelkezése­ket tartalmaz. Ezen túlmenően azonban a no­vella, a szocialista jogalkotás szellemének megfelelően, arra törekszik, hogy az állampolgá­rokat minél teljesebben biztosít­sa az alaptalan zaklatásokkal szemben. Ezért sok vonatkozás­ban kiterjeszti a büntető eljá­rási biztosítékokat, kitágítja a /édelemhez való jog érvényesü- ésének körét és ezenkívül is zámos olyan rendelkezést tar- .almaz, amely elejét veszi an­nak, hogy kellően meg nem ala­pozott ügyek kerüljenek bírói tárgyalásra. Az új ügyészségi szervezet megalkotásával az ügyészség el­sőrendű feladata a törvényesség feletti felügyelet lett. A novella elsőrendű feladata tehát ezzel .kapcsolatban az, hogy a Bűn­vádi Perrendtartás rendelkezé­seit összhangba hozza az ügyész­ség új jogkörével. A Büntető ' Perrendtartás novellája — a ko­rábbi szabályozástól eltérően — kimerítően felsorolja a nyomozó- hatóságokat. A nyomozóhatósá­goknak ez a felsorolása annyit jelent, hogy a bűnügyekben nyo­mozást kizárólag ezek a hatósá­gok végezhetnek, illetőleg a nyo­mozásban más államigazgatási hatóság csak e nyomozóhatósá­gok jóváhagyásától függően, vagy azok esetenkénti megbízá­sa alapján működhetik közre. A nyomozás a vádirat meg­szerkesztésével fejeződik be. Itt a törvényesség különleges vé­delmét a novellának az a ren­delkezése szolgálja, amely sze­rint az egyéb nyomozóhatóságok által készített vádiratot az ügyésznek jóvá kell hagynia és az ilyen vádiratot is az ügyész nyújtja be a bírósághoz. Ezáltal biztosítva van az, hogy az ügyészség minden esetben felü1- vizsgálja a vádiratot, s hogy kö­vetkezésképpen csak kellően megalapozott ügyek kerülhesse­nek a bíróság.elé. Végül a tör­vényesség érdekében . került a javaslatba az a rendelkezés is, hogy az ügyész akkor is előter- peszthet polgári jogi igényt, ha ■a magánfél annak érvényesítését a büntető eljárásban elmulasztja. Az ügyészségről szóló törvény- erejű rendelet értelmében a leg­főbb ügyész, a törvényesség leg­főbb őre a büntető eljárásban kiemelkedő szerepet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat i Legfelsőbb Bíróság előtt kiemel­kedő fontosságú ügyekben első­fokon induló eljárásban és ugyanő látja el a vád képvise­letét a Legfelsőbb Bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt. A szo­cialista törvényességgel legszoro­sabban összefügg a legfőbb ügyésznek az a joga, hogy tör­vényességi Óvást emelhet a Leg­felsőbb Bíróságnál. A bíróságok összetételét ille­tően a büntető perrendtartás no­vellája ugyancsak a bírósági szervezeti törvény rendelkezé­seit valósítja meg. amikor ki­mondja, hogy az elsőfokon eljá­ró bíróságok egy hivatásos bíró­ból és két népi ülnökből, a má­sodfokon eljáró bíróságok pedig három hivatásos bíróból álló ta­nácsokban működnek. Ez meg­felel a szocialista Igazságszolgál­tatás ama alapelvének, amely a tényállás szempontjából a köz­vetlen észleletet követeli meg. A tényállás megállapításánál szük­ség van a népi ülnökök sokol­dalú élettapasztalatára és a he­lyi viszonyokban való jártassá­gára. Ezzel szemben a másodfo­kú eljárásban, ahol jogi kérdé­sékben döntenek, a hivatásos bíró jogi szakképzettsége a leg­fontosabb. Itt- tehát a népi ülnö­kök bevonását mellőzni lehet és a bírósági tanácsnak hivatásos bírákból való összeállítása a megokolt. A novella a járásbíróság ha­táskörét tovább bővíti a megyei Az országgyűlés szombati ülé­sét tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Mekis József alel- nök. A napirendben a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi törvényt módosító törvényjavas­lat, a polgári perrendtartás tör­vényjavaslatának tárgyalása és a belkereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztéri­um felállításáról szóló törvény- javaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Im­re, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Szá­lai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis Jó­zsef, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Vég Béla, Matolcsi Já­nos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkárságá­nak tagjai, valamint a minisz­tertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. Elsőnek Keleti Ferenc, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője szólalt fel. A felszólaló hangsúlyozta: — Az új magyar büntetőjog életbeléptetésével a törvényes­ség, a demokrácia, a humaniz­mus és haladás terén messze ma­gunk mögött hagyjuk az úgy­nevezett »szabad-világ«-ot. Bíró­ságaink, ügyészségeink, rendőr­ségünk, tanácsaink alapjában véve szilárd támaszai és bizto­sítékai a törvényességnek. Pél­dás odaadással, erejüket nem kímélve dolgoznak, hogy az üj szakasz ragyogó politikai és gazdasági célkitűzéseit a szo­cialista jogszolgáltatás terén és eszközeivel is segítsék megvaló­sítani. Ezután Nagy János, az MDP pestmegyei pártbizottságának el­ső titkára szólalt fel. — Törvényeink a dolgozók ér­dekét védelmezik — hangsúlyoz­ta — s ezért igazságügyi szer­veink különös figyelemmel, éber­séggel viseltessenek és "megfe­lelő eréllyel lépjenek fel a? osz­tályellenség aknamunkájával szemben. Nem lehet napirendre térni afelett, hogy az ellenség elég gyakran hangulatot kelt, s esetenként maga is tevékeny ré­szese a társadalmi tulajdon ron­gálásának, hogy helyenként még mindig büntetlenül pusztítják a termelőszövetkezetek termését és egyéb.ingóságait, megrongál­ják és eltulajdonítják az állami vagyont s hogy az államappará­tusba befurakodott ellenséges elemek az állam pénzét herdál­ják. — Az osztályellenség elleni harcban különösen fontos len­ne, hogy erélyesebben járjanak el társadalmi rendszerünk és a béke ellen uszító, izgató kulákok és egyéb ellenséges elemek ügyé­ben, — mondotta, végül a ja­vaslatot elfogadta. A, következő felszólaló Bárczi Gusztáv, a gyógypedagógiai ta­nárképző főiskola igazgatója hangsúlyozta t —, A módosítás jól tükrözi fej­bíróságok hatáskörének rovásá­ra. A javaslatnak ezzel a rendel­kezésével, amely szintén a bíró­sági szervezeti törvény elvi jel­legű szabályain nyugszik, az ítél­kezés ismét közelebb kerül az igazságszolgáltatásban részvevő dolgozó néphez. Ezáltal fokozottan az az alap­elv, hogy a bűncselekményt az elkövetésének helyéhez legköze­lebb fekvő bíróság bírálja el, amely a legjobban Ismerheti azokat a helyi viszonyokat, ame­lyek között a bűncselekmény megszületett. Ezek a Büntető Perrendtartás módosításáról szóló törvényja­vaslat főbb rendelkezései. Meg­valósulásuk hozzá fog járulni az állampolgárok alkotmányszerű jogainak védelméhez, de ugyan­akkor népi demokráciánk rend­jének védelmét is szilárdabb ala­pokra helyezi. Éppen ezért ké­rem a törvényjavaslat elfogadá­sát — mondotta Molnár Erik, majd több módosítást terjesztett elő. lődő, szocializmust építő társa­dalmunk magasabb igényeit, melyeket jelen fejlődési szaka­szában a törvényesség megtartá­sa szempontjából támasztunk. Az országgyűlés ezután az elő­adó által előterjesztett módosí­tásokkal elfogadta a törvényja­vaslatot a büntető perrendtar­tásról szóló 1951. III. törvény módosításáról és hozzákezdett a polgári perrendtartás módosítá­sáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásához. A törvényjavaslat előadója Harrer Ferenc országgyűlési képviselő volt. Bevezetőben hangsúlyozta: al­kotmányunk a Magyar . Népköz- társaság feladatává tette annak a szervezetnek és eljárásnak megteremtését, illetőleg a vo­natkozó jogszabályok megalakí­tását, amelyek népi demokra­tikus állami és társadalmi ren­dünket, valamint az állampolgá­roknak jogait és elismert érde­keit hatásosan megvédik. Tör­vényhozásunk evégből megal­kotta az 1952. évi III. törvényt a polgári perrendtartásról, az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendeletet az ügyészségről és az 1954. évi II. törvényt a bírósági szervezetről. Ezek a jogszabá­lyok megvalósították ugyan a bí­rósági szervezetet és eljárást il­letően az alkotmányban előírt szabályoknak a teljes végrehaj­tását, de miután különböző idő­ben léptek életbe, elkerülhetet­lenül összhangba kellett őket hozni. Szükségessé vált továbbá a gyakorlati alkalmazás során mutatkozott több rendelkezés tökéletesbítése, részben a bíró­ságoknak a néphez közelebb jut­tatása, részben az eljárás pon­tosabbá és könnyebbé tétele vé­gett, Az említett feladatok meg­oldására hivatott a polgári per­rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításról szóló tör­vényjavaslat, — mondotta, s is­mertette a javaslat lényeges ren­delkezéseit. A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, ha­nem pírói útra tartozó bármi­lyen eljárást indíthat, kivéve, például nem indíthat apasági pert, házassági bontópert. Az ügyész korlátlanul jogosult bár­milyen fél érdekében fellépni. Lényegesen bővül a . járásbíró­ság hatásköre, különösen az ál­lami, társadalmi és szövetkezeti szervek pereiben, melyek ezen­túl akkor is a járásbíróság ha­táskörébe tartoznak, ha a per értéke a tízezer forintot eléri. — Ennek megfelelően termé­szetesen módosul, vagyis szűkül a megyei bíróság hatásköre. A rendelkezéssel a bíráskodás kö­zelebb kerül a dolgozókhoz. Mó­dosításokat tartalmaz a törvény- javaslat a perújításra és a tör­vényesség érdekében való per­orvoslatra nézve.' A legfőbb ügyész, vagy à legfelsőbb" bíró­ság elnöke bármely polgári ügy­ben hozott jogerős'határozat- el-, len Törvényességi' óvással élhet, ha a határozat • törvénysértő, vagy megalapozatlan. A törve­Az országgyűlés szombati ülése Mendes-France Kormányalakításon fáradozik Párizs. (MTI) Mendes-France szombaton folytatta kormányá­nak megalakítására irányuló tárgyalásait. Bár szombat délelőtt Mendes- Francenak még nem sikerült összeállítania kormányát, parla­menti körökben elterjedt hírek szerint Edgar Faure lesz a pénz­ügyminiszter, Soustelle exgaui- leista képviselő a belügyminisz­ter, Koenig tábornok a hadügy­miniszter, Mitterand a Francia Unió minisztere. A nemzetgyűlés folyosóján Daladier és Chaban Delmas miniszterségéről is be­széltek. A szombat reggeli jobboldali sajtó hírmagyarázataiból az de­rül ki, hogy az MRP elhatáro­zása következtében nagy a zűr­zavar a reakciós körökben. A »1‘Aurore« és a »Figaro« például azt írja, hogy Mendes-France ne­hézségekkel küzd kormányának megalakításában, de pontosan nem jelölik meg, hogy mik ezek a nehézségek. A párizsi lapok egyébként lehetségesnek tartják, hogy Mendes-France estig talán összeállítja kormányát és a par­lamenti szokásoknak megfelelően bemutatja azt a nemzetgyűlés­nek. A »1‘Humanité« szombat reg­geli számában Pierre Courtade azt írja, hogy Mendes-France beiktatása mély benyomást tett a genfi értekezletre. A cikkíró megemlékezik a baodajista kö­rök kapkodásáról, majd hang­súlyozza, hogy Mendes-France beiktatása igen nagy csalódást keltett az amerikaiakban, akik csalódottságukat alig tudják lep­lezni. A válság gyors megoldása megfosztotta őket azoktól az ér­vektől, amelyek felhasználásával a genfi értekezlet berekesztését szerették volna elérni. Az ame­rikaiak sűrűn ismételgetik, hogy Mendes-France elutasította a kommunista szavazatokat, de ez sovány vigasz számukra, nem felejthetik el, hogy Lanielt és Bidault-t kommunista szavaza­tok segítségével buktatták meg és, hogy Mendes-France ma nem lehetne miniszterelnök, ha előző­leg nem buktatták volna meg Lanielt és Bidault. Egyébként —1 fejezi be cikkét Courtade — a kommunista képviselők szava­zata nem amolyan kis epizódja a francia parlamenti életnek, mert megmutatja annak a part­nak döntő befolyását, amely hosszú időn keresztül — min­denféle gúnyos megjegyzések, szidalmak és üldözések ellenére — majdnem egyedül leplezte le az indokínai háború őrültségét. Agresszió Guatemala ellen LONDON. (MTI) Toriello gua- temalai külügymuiiszter pénte­ken este közölte a sajtó képvi­selőivel, hogy támadást indítot­tak Guatemala elten. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy pénteken éjjel Hon- durasból inváziós csapatok ha­toltak be mintegy 15 kilométer­nyire Guatemala területére. Az inváziós haderők, amelyek Car­los Castillo Armas volt ezredes­nek, a guatemalai vezérkar volt tagjának vezetése alatt állnak, elfoglaltak egy határállomást. A Guatemala elleni száraz­földi és víziúton intézett táma­dást megelőzően repülőgépek ha­tol talr be az ország területe fölé. A guatemalai rádió jelentése sze­rint a repülők amerikai mintájú bombázók voltak, amelyek Nica­raguában, valamint Honduras- ban lévő támaszpontokról száll­tak fel. Az »AFP« jelentése szerint Guatemala Cityt, az ország fő­városát is bombatámadás érte. A »DPA« értesülése szerint Hondurasból fel fegyverzett csa­patok indultak el Puerto Bar­rios guatemalai kikötő megszál­lására. A Guatemala elleni a-gresz- szióval kapcsolatban Toriello külügyminiszter hangsúlyozta, hogy »Guatemala népe és kor­mánya nem tér el jelenlegi po­litikai elveitől és megvédi or­szágát«. nyességi óvást a Legfelsőbb Bíró­ságnál kell benyújtani. Újból szabályozza a javaslat a meghatalmazottak körét s a perköltségek tekintetébén a dol­gozók érdekét szolgálja a javas­latnak az a rendelkezése, amely szerint a bíróság előtt való meg­jelenésből származó keresetki­esést a pervesztős félnek per­költségként meg kell térítenie. Ez a rendelkezés minden félre vonatkozik, akinek a tárgyalá­son való megjelenés keresetki­esést jelent. Előadói beszéde - további ré­szében foglalkozott -a szocialista törvényesség megszilárdításának kérdéseivel. A törvényjavaslathoz elsőnek Harustvák József, az MDP Köz­ponti Vezetőségének tagja szólt hozzá. Ezután Molnár Ernő, a XIII. kér. első titkára szólalt fel. A következő felszólaló Erdei Fe­renc igazságügyminiszter volt, aki felszólalásában méltatta a polgári perrendtartásról szóló 1952-ik évi III. törvény módosi- tásáról szóló törvényjavaslatot.. Az országgyűlés ezután az. elő­adó által előterjesztett módosí­tással elfogadta a törvényjavas­latot a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény mó­dosításról, maid affért a belke­Guatemala ENSZ-képviselője pénteken éjjel közölte: »A gua- temalai kormány a biztonsági tanácshoz intézett jegyzékében tiltakozott az ország elleni bű­nös támadás miatt.« Az Egyesült Államok kormá­nya már huzamosabb ideje kam­pányt folytat a demokratikus guatemalai Arbenz-kormány megdöntésére és a legkülönbö­zőbb eszközökkel próbál ürügyet találni az ország belügyeibe való beavatkozásra. Az Egyesült ÁL lamok uralkodó köreinek dühét főként az váltotta ki, hogy a de­mokratikus guatemalai kormány, elkobozta az amerikai »United Fruit« monopólium földbirtokát* hogy azokat a parasztok kőzö't ossza szét. A napokban Guatemala fel- ajánlotta az amerikai kormány­nak, hogy tárgyalják meg a két ország közötti feszültséget elő­idéző okokat, az Egyesült Álla­mok azonban visszautasította <—■* a javaslatot. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai sajtó volt az első; amely utalt arra, hogy rövide­sen megkezdődik a Guatemala elleni beavatkozás. Az amerikaiak befejezték a Guatemala elleni agresszió elő­készítését: megindult, a támadás az amerikai monopóliumok ellen küzdő, függetlenségéért harcold középamerikai köztársaság ellen. reskedelmi minisztérium és á külkereskedelmi minisztériumi felállításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. A törvényja­vaslat előadója Nánási László) a SZÖVOSZ felügyelőbizottsá­gának elnöke volt. Hazánkban a bel- és a külke­reskedelem irányító munkáját jelenleg egy minisztérium végzi — mondotta. — Az ország la­kosságának szükséglete állandó­an növekszik és az utóbbi idő­ben jelentősen kiszélesedett kül­kereskedelmünk. A megnöveke­dett és tovább növekvő bel- és külkereskedelmi feladatok szük­ségessé teszik a bel- és külke­reskedelmi minisztérium széjjel- választását. Indokolttá válik* hogy a belkereskedelem irányí­tó munkáját önálló minisztéri­um végezze és ugyancsak indo­kolt ez külkereskedelmünk szempontjából is. Minisztériumaink számát aá alkotmány 24-ik paragrafusa határozza meg. Ezért a bel- és külkereskedelmi minisztérium kettéválasztása szükségessé te­szi az alkotmány 24-ik parag­rafusának módosítását is ' —‘ mondotta — majd kérte, hogy az országgyűlés a törvényi avas- latot fogadja el’. Ezzel az - országgyűlés ülés­szaka véaet érti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom