Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-11 / 137. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI 222222E322ZE232Í IX. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ara 50 fillér 1054 JUNIUS 11. PÉNTEK Gondozott föld gazdag termést ad. A Kecskeméti Kossuth tsz tagjai saját tapasztalatból tudják, hogy a jóminőségű növény- ápolás számottevően növeli a kapásnövények terméshozamát. Ké­pünkön Bakó István munkacsapatából Tóth Imre, Garzó Sándor. Gál Béla, id. Varga László, Czellcng István látható munka közben. Tegyük széppé, otthonossá kultúrotthonainkat! G 4 ZDA GABB TERMELŐ SZŐ LET K EZ ET ÉR T — MAGASABB RÉSZESEDÉSÉRT ! Bizonyára többen olvasták kultúrotthon igazgatóink közül is azt a sok szívvel, lelkesedés­sel megírt riportot, amely az Irodalmi Újság legutóbbi szá­mában jelent meg a túrái kultúr­otthon hírneves igazgatójáról. Kovács László azért kapott Kos- suth-díjat munkásságáért, mert szívvel, lélekkel, energiájának minden lobbanásával a gondjai­ra bízott intézmény felvirágoz­tatásáért, faluja dolgozóinak kul­turális felemelkedéséért harcolt. Csodálatra méltó eredményeket ért el. Vájjon a mi megyénkben, melynek falvait ugyancsak sok kultúrotthonnal ajándékozta meg szocializmust építő ötéves ter­vünk, vájjon itt Bács megyében megvannak-e az adottságai an­nak, hogy ennyit tegyenek kultúrvezetőink, tanácsaink a falu kulturális felvirágoztatásá­ért, mint Túrán, vagy az ország bármely más híres, jólműködő kultúrotthonában? Ebben a te­kintetben feltétlenül igennel kell válaszolni. Szápntalan tény mu­tatja, hogy a falu népére tá­maszkodva, a falu dolgozóival együttműködve, kimagasló ered­ményeket lehet elérni. Gondol­junk csak a keceli kultúrotthon tevékenységére. Nagy Sándor elvtárs ma már egy olyan igé­nyes falusi közönséget üdvözöl­het kultúrotlhona falai között, amelyik a legmagasabb művészi követelményekkel fejleszti, bí­rálja, segíti a kultúrmunka fel­lendülését Kecelem Sok kultúr­otthon igazgató áldozatos mun­kája árán lendült fel megyénk nem egy községében a kultúr­munka. Miskén, ha megkérdez­zük akármelyik lakost, hogy mit tart Miske egyik legnagyobb nevezetességének, azt fogja mon­dani, hogy a kultúrotthont, no meg a népi együttest, amely rö­vid idő alatt megyei legjobbak közé küzdötte fel magát. Ho­gyan történt ez? Ügy, hogy a községi tanácson sokszor éjsza­kákba húzódó megbeszélések, a kultúrotthon-igazgató lelkes munkája, a segítőkészség ezer­féle megnyilvánulása, a miskei dolgozók lelkesedése tette a kultúrotthont a község dolgozói­nak második otthonává. Ez a lelkesedés borította virágba a népi kultúrát is Miskén. így van-e ez a megyében min­denütt? Minden községünkben — ahol kultúrotthont létesítet­tünk — ilyen büszkén tekinte­nek-e a kultúrotthonra —, mint a falu kulturális életének gyúj­tópontjára? Nem! Nem így van ez! Vannak olyan községeink, ahol szép, korszerű beosztású, bőséges férőhellyel rendelkező kultúrotthon teremthetné mega község kulturális fellendülésé­nek alapját, de a pókháló, a gondozatlanság, a betört abla­kok, az elhagyatott szobák, meg­rongálódott bútorok nem csalo­gatnak senkit sem a belépésre. Csak egyet említsünk meg el­rettentő példaként. I álmonosto­rán maga a tanács jelölte ki az arra legalkalmasabb épületet kultúrotthonnak. Ha azonban most látogatunk »1 a szép, térés épületben, mit láthatunk? Az épület egyik szárnyába hentes­üzletet költöztetett a tanács. A nem erre a célra épült szobák úsznak a nedvességtől. Az épü­let másik szárnyában a földrnü- vesszövetkezet irodái vannak. Mellékesen meg kell jegyezni, hogy a kulturális költségvetés­ből hozták rendbe ezeket a szo­bákat, mire azonban a tényle­gesen kulturális célokat szolgáló helyiségek tatarozására került volna a sor, a pénz elfogyott. Most aztán az épületnek ponto­san ezek a részei a legeihanya- goltabbak. Ezenkívül a kultúra nagyobb dicsőségére a szabadtéri színpadnak is használható udvar egyik végében két régóta hasz­nálaton kívül helyezett silógödör tátong. Az udvar másik felén egy veteményeskert díszeleg. A falu kulturális fellendülésé­nek szégyenletes megcsúfolása az ilyesmi. Szerencsére nem ál­talános jelenség ez, de az biztos, hogy sokat lehetne még tenni kultúrotthonaink legnagyobb ré­szének szebbé, otthonosabbá, vendégmarasztalóbbá tétele ér­dekében. Indult is a megyében ilyen célú mozgalom, sőt ver­seny. A miskeiek tették az első versenyfelhívást. Sajnos azon­ban nem minden járásban is­merték fel a verseny hatalmas lendítőerejét. A bácsalmási já­rásban például a járási tanács népművelési előadójának »jóvol­tából« jóformán egyetlen kultúr­otthon-igazgató sem tud róla. Pedig a verseny már régen fo­lyik, számtalan csatlakozást je­lentettek be megyénk különböző helyeiről. A kiskunfélegyházi já­rás minden kultúrotthonnal ren­delkező községében lelkesen fá­radoznak a dolgozók a kultúr­otthon-igazgató irányításával a falu kulturális központjának szebbé, vonzóbbá, otthonosabbá tételén. A jászszentlászlói tanács világosan látja, hogy a helyi politika döntő láncszeme a kultúrotthon fellendítése. Ezért harcol a kultúrotthon szebbé té­teléért. Szabadtéri színpadot is építenek. Moliere halhatatlan színműve, a »Duda Gyuri« elő­adásával szándékoznak meg­nyitni. A kiskunmajsai kultúr- otthonban is nagy a mozgolódás. Szép és lelkesítő példák ezek. Most, amikor megyénkben is megindult a harc pártunk III. kongresszusa határozatainak, Irányelveinek megvalósításáért, új színt, új tartalmat kapott a megye kultúrotthonainak meg­szépítéséért indított verseny. — Benne van ebben a versenyben falusi dolgozóink megbecsülése, a dolgozók kulturális igényeinek minél tökéletesebb kielégítéséért támadt nemes törekvés, A sükösdi Vörös Zászló termelőszövetkezet vetéseit na­ponta sokan nézik elismerő te­kintettel. Az ősziárpa 160 cm magas, bő termést ígér. A ke- resztsorosan vetett búza leg­alább 3—4 mázsával múlja felül az üzemtervben előirányzott mennyiséget. A zab is legalább 10 mázsát ígér holdanként a ter­vezett 7 mázsa helyett. A párt Központi Vezetőségé­nek kongresszusi beszámolója hangsúlyozta: el kell érni, hogy a szövetkezet tagjainak jövedel­me meghaladja az átlagos kö­zépparaszti jövedelmet. A Vö­rös Zászló tsz megindult ezen az úton. A tagok munkaegysé­geik arányában eddig már 5.92 forint előleghez jutottak. A na­pokban újabb 4 forint készpénz­előleget osztanak. Egyéb lépéseket is tettek a jövedelem emelésére. A 45 da­rabból álló szarvasmarhaállo­mány kiselejtezésével olyan 30 minőségi marhát állítottak te­nyésztésbe, amelyek megadják a tehenenkénti és naponkénti 10 literes fejési átlagot. Ezelőtt ál­landóan tejbeadási hátraléka volt a szövetkezetnek. Most a beadás pontos teljesítése mellett havonta 18—20.000 liter tejet tudnak szabadpiacon értékesí­teni. A szövetkezet eleget tett fél­évi tojás-, negyedévi hízottser­tés- és egészévi marhabeadásá­nak. Most a munkaegységek arányában 100 süldőt osztanak szét a tagok között. A szövetkezet levélben kérte a budapesti Vörös Csillag trak­A Kiskunhalasi Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalat verseny­felajánlását — amelynek teljesí­téséért hónapok óta folyik a harc — 100 százalék felett tel­jesítette. A kongresszus kezde­téig tei'ven felül 274 darab ser­tést adtak át 320 mázsa súlyban a közfogyasztásnak. Most újabb versenyszakaszba léptünk augusztus 20. tisztele­tére. 666 dolgozónk tett felaján­lást. A vállalások alapján a te­nyésztési üzemágban a fiaiási átlagot 7.7-ről 8.2-re, a válasz­tási átlagot 6.2-ről 7.1-re, a vá­lasztási átlagkilogrammot 13-ról 14.5-re növelik. Hasonló válla­lást tett a süldőnevelési, hízla- Lási és mezőgazdasági üzemág is, torgyárat patronálásra. Levelük­re válaszképpen az az örömhír érkezett, hogy a közeljövőben egy vontatót kapnak. A szalkszenfmérloni Békéért tsz-ből írja Kleman Mihály: Tanultunk a pártkongresszu­son elhangzott beszámolókból. Kijavítjuk a hibákat és jó mun­kával megszilárdítjuk az ered­ményeket, hogy még virágzóbb legyen csoportunk. A múlt hónapban 4 forint elő­leget osztottunk munkaegysé­genként. Most rövidesen me­gint jut mintegy 2—3 forint a juhgomolyából, zöldborsóból és esetleg a gyapjúból is. A növényápolásban az idő akadályoz bennünket, de azért haladunk. Kapásaink nagyobb részét kétszer, sőt egyrészét már háromszor is megkapáltuk. A kukoricakapálásban a gépállo­más is segít. A beadással is rendben vagyunk, mert a kon­gresszus tiszteletére egész évi sertés-, tojás-, félévi baromfi- és tejbeadásnak már eleget tet­tünk. Most, hogy több jövedelemre tegyünk szert, a tagság úgy ha­tározott, hogy veszünk 15—20 család mehet, később pedig még nagyobbszabású méhészetre ren­dezkedünk be. A tassi Petőfi tsz a járás valamennyi szövetkeze­tével versenyben áll. A csopor­ton belül ugyancsak versenyben dolgozik valamennyi brigád és munkacsapat s egyén. A nö­Májusi terveinket globálisan 111.21 százalékra teljesítettük. Telepeink versenyében első a Barnevál, második a Petőfi, harmadik a Dózsa, negyedik a Kossuth, ötödik Baja, hatodik Bácsbokod, hetedik Kisszállás. A tenj'észtésben 111.6 százalé­kos eredményünk van. Ezt 8.1 darab fiaiási átlaggal, 7.1 vá­lasztási átlaggal, 15 kg-cs vá­A kongresszus határozata nyo­mán mind erőteljesebb lett a bajai járás ipari üzemeinek patronálási mozgalma. A sü­kösdi paprikaüzem dolgozói, — vényápolás a legszebb rendben folyik. A szövetkezet vezetősége jö- előrc gondoskodott arról, hogy a fiatalokat cs asszonyokat is be­vonja a növényápolásba. Ezért napközi otthont és üzemi kony­hát állítottak fel. Május 1-re el is készült a napközi. Makkai Lászlónc a legnagyobb gondos­sággal őrködik a gyermekek felett. Téglás Józsefné, Antal Józscfné, Soós Jánosné szaká­csok pedig ízletes és kiadós ebéddel várják az üzemi kony­hán a tagokat. A szövetkezet valamennyi üzemágában fegyelem és rend uralkodik. A függetlenített bri­gádvezetők is vállalták a fizi­kai munkát. Makkai László nö­vénytermelési, Sziics Miklós ál­lattenyésztési brigádvezető aktí­van belekapcsolódtak a mun­kákba. Szép eredmények vannak az állattenyésztésben is. Oesai Pé­ter, a 340 juh gondozója a télen a legzordabb időben is nagy gondot fordított az anyabirkák­ra s így 110 százalékos elletési eredményt ért el, amelyért pré­miumot is kapóit. Téglás József a sertésnevelésben dolgozik 120 százalékos eredménnyel. A szövetkezet a hizlalás, ker­tészet, juh-, sertés- és szarvas­marhatenyésztés segítségével olyan jövedelmet biztosít, hogy rendszeresen előleget tud osz­tani a tagságnak. Áprilisban 2.76, májusban 4.29 forintot osz­tottak munkaegységenként. KISS IGNÁC. lasztási átlagkilogrammal értük el. Tenyésztésben legjobb a bácsbokodi telep, ahol májusban a választási átlag 7.6, a válasz­tási átlagsúly 15.5 kg. volt. Süldőnevelésben 120.5 százalé­kos a tervteljesítésünk, 33 kg-os átlagsúly mellett, 27.7 százalékos takarmányértékesítéssei, 5.9 kg. ráhízlal ássál. Takács Lajos fizikaiak és értelmiségiek — vál­lalták a sükösdi célgazdaság patronálását, a szocialista segít­ségnyújtást, hogy ezzel is to­vább szilárdíthassák a munkás- paraszt szövetséget. A kecskeméti gépállomás DISZ-Iiataljai készülnek a traktorosnapra Június 13-án ünnepeljük traktoristáinkat. A munkásosztály falusi követei: a traktorosok a gépállomások fennállása óta komoly munkát vé­geztek, sok hőstettet vittek véghez. Gyorsítják a mezőgazdaság szocialista fejlesztését, nagy segít­séget adnak dolgozó parasztságunknak. A kecskeméti gépállomáson röpgyűlést tar­tottunk a traktorosnap jelentőségéről. A fiatalok 'munkafelajánlást tettek ennek a napnak tiszte­letére. A Kuli-brigád vállalta, hogy az összes hibás ekéket üzembehelyezi. Farkas Péter aratógépkezelő 160 hold ara­tást ígér. A Kecskés-brigád felajánlotta, hogy a tarta* lékraktárt, amely igen elhanyagolt állapotban van, — rendbebozza. Gábor László udvaros-brigádjával hét háló» kocsit átfest és rendbentart. Faragó Béla iskolabrigádjával segít az arató­gépek kijavításában s úgy foglalkozik a fiatalok­kal, hogy azok minőségi munkát végezzenek az aratásban. Ezek a vállalások még nem értek véget. A fiatalok be akarják bizonyítani, hogy a vállalá­sokat túl is tudják teljesíteni, mint ezt a tavaszi munkák és a gépjavítás idején tették. Szabó Eszter. *520 mázsa sertéshús — terven felül Ipari üzemeink PATRONÁL ÁSI MOZGALMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom