Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-11 / 137. szám

A genfi értékeslet sxerdai ülése ATOMUZLET GENF. (MTI) Iljicsov, a szov­jet küldöttség szóvivője sajtóér­tekezleten számolt be à genfi ér- ekezlet szerdai teljes üléséről, amelyen a kilenc küldöttség .olytatta az indokinai béke hely­reállításával kapcsolatos tanács­kozásait. A keddi és szerdai ülé­sen az indokínai kérdés megvi­tatásában részvevő mind a ki­lenc küldöttség képviselője fel­szólalt. A szerdai ülésen a Bao Daj- féle Vietnam, Laosz, a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Ami a Bao Daj-féle Vietnam és Laosz képviselőjének felszólalá­sát illeti, röviden megállapíthat­juk — mutatott rá Iljicsov, — hogy tulajdonképpen megismé­telték a nyugati hatalmak kép­viselőinek már régen ismert né­zeteit és felszólalásukban nem terjesztettek elő semmiféle kon­struktív javaslatot, amely alapja lehetne az indokínai kérdés el­fogadható feltételek mellett való megoldásának. Figyelmet érdemel, hogy a Bao Daj-féle Vietnam, továbbá Laosz és Kambodzsa képviselői milyen makacsul semmibe ve­szik az Indokínában kialakult reális helyzetet. A szerdai ülés középpontjában Csou En-lajnak, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszterének felszólalása állt. Ez a beszéd meggyőző érvelésével, az Indo­kínában kialakult reális helyzet mérlegelésével, a genfi értekez­let munkája során eddig elért eredmények mélyreható elemzé­sével és végül építő jellegével tűnt ki. Iljicsov szovjet szóvivő ezután rámutatott: Csou En-laj ele­mezte azt a hat pontot, amelyet a Kínai Népköztársaság küldött­ségének május 27-én előterjesz­tett javaslata tartalmazott. Ezek­nek a pontoknak az elemzése — mondotta Iljicsov — a reális ér­tékelése azoknak a módozatok­nak, amelyeknek alapján a francia nép és az indokínai né­pek nemzeti érdekeinek figye­lembevételével el lehet érni a megegyezést. Csou En-laj felszólalásának elvi tétele az a kijelentés volt, hogy a Kínai Népköztársaság ne­vében teljes mértékben támo­gatja a Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság javaslatait, • amelyek az In­dokinával kapcsolatos politikai kérdések megvitatására vonat­kozóan hangzottak el. Csou En- laj kijelentette, hogy az indokí­nai béke helyreállításának kér­désével kapcsolatban felmerülő katonai és politikai kérdések tel­jesen összefüggnek egymással és elválaszthatatlanok egymástól. Csou En-laj beszéde igen nagy hatást tett a genfi értekezletnek azokra a részvevőire — mon­dotta Iljicsov —, akik valóban az indokínai kérdés rendezésére törekszenek. nai béke helyreállításának kér­déséről tárgyaló 9 küldöttség május 29-iki ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően folytatódnak a találkozások a Vietnami Demokratikus Köztár­saság néphadseregének főpa­PÁRIZS. (MTI) Mint jelentet­tük, a francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága szerdán délelőtt tartott ülésén megvitatta az »európai védelmi közösségi szer­ződés« előadójának, Jules Módi­nak jelentését, amely nem ajánl­ja a ratifikációs törvényjavaslat elfogadását. A bizottság 24 sza­vazattal 18 ellenében — két tar­tózkodás mellett — jóváhagyta az előadói jelentésben kifejtett következtetéseket és ezzel a szer­ződés ratifikálása ellen foglalt állást. Francia politikai körök­ben rámutatnak arra, hogy a Laniel-kormánynak a francia nemzet létérdekeivel ellentétes jn. A szerdai ülés utolsó szónoka Bedell-Smith, az Egyesült Álla­mok képviselője volt. Beszédé­ről azt mondhatjuk, hogy az a legnagyobb mértékben sablonos volt. Iljicsov ezután különböző kér­désekre válaszolt. Megkérdez­ték, véleménye szerint nincs-e válságban a genfi értekezlet? II- jicsov kijelentette: — »Molotov szovjet külügyminiszter keddi és Csou En-laj kínai külügyminisz­ter szerdai felszólalása meg­győzhet arról, hogyha a nyugati hatalmak képviselői jóakaratot és megegyezési szándékot tanú­sítanak és-számolnak a dolgok reális állásával, akkor a genfi értekezlet sikert érhet el mind a koreai —, mind az indokínai kérdésben. rancsnoksága és a francia pa­rancsnokság képviselői között. A megállapodás a két parancs­nokság képviselőinek hasonló találkozóit irányozta elő a hely­színen, Indokínában is. E talál­kozókra azonban ott mindezideig nem került sor. (MTI) atlanti politikája a külügyi bi­zottság állásfoglalása folytán ilyképpen elszenvedte az első nagyobbjelentőségü vereséget. Ez pedig azt mutatja, hogy a párizsi szerződés ratifikációjának kérdése körül is igen éles nézet- eltérések támadtak a burzsoázia valamennyi pártjában. A kép teljessége kedvéért még rá kell mutatni arra is, hogy a francia unió parlamentjének hadügyi bizottsága szerdán 14 szavazattal 7 ellenében szintén jóváhagyta előadójának, Bou- gougnonnak a háborús párizsi szerződést elutasító jelentését. A cím nem tévedés. Azok az amerikai körök, amelyek ieghan- gosabban beszélnek a »kultúra« védelméről, és akik hangzatos békefrázisokat röppentenek a le­vegőbe időnként, kandalló mel­letti beszélgetéseken, a nagy nyugati lapok hasábjain, a ten­gerentúli sajtóban, ma már üz­letszerűen foglalkoznak az atom­energia felhasználásával kapcso­latos háborús üzemágak fenn­tartásával és fejlesztésével. A márciusi és áprilisi csendes­óceáni hidrogénbombarobbantá­sokkal az amerikai atomlovagok csak újabb kísérletet tetteit a nemzetközi légkör megmérgezé- <sére. Újra megpróbálták megfé­lemlíteni a világot az Egyesült Államok hírhedt atomerejével s a rengeteget reklámozott H-bom- bával. Köztudomású, hogy ismert amerikai politikai és katonai sze­mélyiségek nem titkolják, hogy korlátlanul alkalmazni kívánják az atom- és hidrogénfegyvert. Az amerikai lapok hangosan pro­pagálják az USA új katonai irányvonalát (New Look), mely lényegében az Egyesült Államok atommonopóliumába vetett »hit« csírájából kelt életre. Később aztán kiderült, hogy az »atom-monopólium« csak vágyálom. Az amerikai politika földrengésjelző készülékei őrült rezgésbe kezdtek és urai féle­lemtől elkékült szájjal kiáltot­ták világgá: a Szovjetunió is rendelkezik atomfegyverekkel. Azóta ez az új irányvonal úgy módosult, hogy most az Egye­sült Államok »atomfölényét« sürgeti. Ez az uszítás az Egye­sült Államok elnökének hivata­los áldásával történik. Az atomdiplomácia persze nem Eisenhower fejéből pat­tant ki. Háta mögött ott állanak a nagy amerikai monopóliumok képviselői, akik a kezükben tart­ják az egyik legnagyobb ameri­kai iparággá vált atom- és hid­rogénbomba gyártást. Az atom­ipar kifejezés polgárjogot nyert A két parancsnokság képviselőinek falálkosása Gen f ben GENF. (TASZSZ) Az indokí­A LanleHiormány veresége a nemzetg'yűlés külügyi bizottság-ában Az iskolai nevelés feladata ;okoldalúan fejlett emberek ne- /elése, akik képesek a szocia­lista társadalom építésére és megvédésére. Nevelésünkkel kü­lönösen növendékeink erkölcsi életét, jellemét akarjuk formál­ni. Amíg az oktatás munkája el­sősorban és jórészt az iskola fel­adata, addig a nevelés komoly es nagy munkája szinte arányo­san megoszlik az iskola és a tár­sadalom között. Erre hívja fel a figyelmet Erdey-Grúz Tibor ok­tatásügyi miniszter is a Társa­dalmi Szemlében (1954. márc.). Közoktatás helyzete és feladatai címmel megjelent tanulmányá­ban: »Az iskolák társadalmi tá­mogatása tehát ne szorítkozzék az épületek gondozására, hanem terjedjen ki a szülőknek a ne­velő munkában a pedagógu­sokkal való együttműködésére is. Pártszervezeteink a szakszer­vezetekkel és egyéb tömegszer­vezetekkel karöltve ne csak az iskolában, hanem az üzemek­ben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben is keltsék fel a szülők érdeklődését és felelősségtudatát gyermekeik nevelése iránt.« Komoly erkölcsi fogyatkozások A tanulók erkölcsi magatartá­sa némely esetben igen súlyos fogyatékosságokat mutat. Több iskolában előfordul pl. a lopás. Ennek oka néhány esetben a szülők helytelen viselkedése, er­kölcstelen felfogása. Több pél­dát lehetne erre felhozni, meg­említünk egyet a sok közül. A keceli ált. iskola nevelőtestülete igen komolyan, a családlátoga­táson túlmenően a tanács dol­gozóinak és a rendőrségnek a segítségével igyekezett a mu­lasztásokat megszüntetni. Azon­ban egy-kétheti ískolábajárás után az osztály hat, nyolc legfe­gyelmezetlenebb tanulója (fiúk) újra elkezdte a sorozatos hiány­zást. Kiderült, hogy két tanuló csalja állandóan a többieket. Ci­garetta és cukor, adásával birja rá őket a csavargásra.. Az egyik TÁRSADALOM és NEVELÉS I. Az iskola nevelő munkájának támogatása (l.rész) főbűnös bevallotta, hogy a szülei tudnak arról, hogy ő nem jár is­kolába, sőt áz ő kívánságukra jár ki a határba kukoricát iop- kodni. A szülők a bíróság előtt is tagadták helytelen cselekede­tüket. Azonban, amikor gyermekük nemcsak idegen helyekről, ha­nem otthonról is sok mindent lopkodott, igen megijedtek, s nem volt mit tenniök, az isko­lához fordultak segítségért. Ké­sőbb az is kiderült, hogy egy má­sik tanuló szülei tudtával és be­leegyezésével az egyik népbolt­ból lopkodja a cigarettát és a cukrot. — Természetesen az ilyen esetek sem reménytelenek pedagógiai szempontból. A ne­velőtestület következetes mun­kája és a bírósági ítéletek nyo­mán később a keceli hibába eső tanulók és szülők is jobb belá­tásra jutottak. A szülők feladatai Mik a szülők legfőbb felada­tai az iskolai nevelő munka tá­mogatása terén? 1. Az egyes iskolák munka­rendjét, követelményeit a Rend­tartás tartalmazza. A Rendtar­tásnak Tanulói Szabályzat című része pontosan megállapítja a tanulók kötelességeit, közli a leg­főbb magatartási szabályokat. Ezt minden szülőnek ismernie kell és arra kell törekednie, hogy elősegítse a Tanulói Sza­bályzat követelményeinek telje­sítését. Ilyen követelmény pl.: »Általános iskolai tanuló este nyolc óra után az utcán csak szülői felügyelettel tartózkodhat. Az este hét óra után kezdődő rendezvényeken (mozi, színház, tánc, stb.) a tanuló a szülők kí­séretében is csak az igazgató előzetes engedélyével vehet részt.« (Ált. isk.-i Rendtartás 67. lap.) 2. Ügyelni kell arra, hogy a szülők előtt a nevelés terén ugyanazok a célok álljanak, mint az iskola előtt. Cél: hazá­ját, embertársait, munkáját sze­rető, fegyelmezett, jellemes, kö­zösségi ember kialakítása. A cél­ban megjelölt tulajdonságon: kö­zül emeljük ki egy pillanatra a munkára nevelést. (A fegyelme­zett magatartásról később szó­lunk.) A gyermekeknek már egesz kiskoruktól kezdve (3—4 év) fejlettségükhöz mért komoly feladatokat kell adnunk, mun­kára kell nevelnünk őket. Meg­jegyzendő: helyes nevelői irá­nyítás esetén a gyermekek örül­nek a megbízásoknak, szívesen végzik munkájukat, felelősséget éreznek feladataik iránt. Vi­gyázni kell azonban arra, hogy rendszeresség legyen a munká­ra nevelésben. Bízzuk meg a gyermekeket olyan feladatokkal, amiket állandóan nekik kell tel­jesíteniük. Pl. kenyérvásárlás, bizonyos szekrény, szoba rend­ben tartása, stb. 3. Ugyelniök kell a szülőknek a nevelési módszerek helyes al­kalmazására is. Nagyon fontos határozott követelések támasz­tása, amikhez következetesen ra­gaszkodunk és a komoly felügye­letről való gondoskodás. Több esetben kimutatható, hogy a tanulók helytelen visel­kedésének az oka a szülők által alkalmazott testi fenyítés. Ez el­len a régi rossz szokás ellen is fel kell vennünk a harcot. Nem a szigorúság megszüntetéséről, hanem a megalázó, durva esz­közök elkerüléséről van szó. Büntetni nemcsak szabad, ha­nem' kell is minden olyan eset­ben, ha a gyermek azt megér­demli. — A jutalmazásnak is helye van a családi nevelésben, de mindig meg keli gondolnunk, hogy miért és. mikor jutalma­zunk, Elég gyakori szokás vólt az eevik kecskeméti általános iskolában, hogy a szülők a gyer­mekeik ötös feleleteit pénzzel (50 fillér, 1 forint) jutalmazták. Ez az eljárás kétségtelenül ser­kentőleg hat a gyermekekre, azonban mégis helytelen két szempontból is. Először is gya­kori eset, hogy a szülő nem győ­zi fizetgetni a pénzt, elmulasztja a fizetést, esetleg abba is hagy­ja. Természetesen a szülő követ­kezetlensége nincs jó hatással gyermeke fejlődésére, aki ilyen esetben egészen jogosan becsap­va érzi magát. Helytelen ez az eljárás azért is, mert a gyermek így nem a tudásért, hanem a pénzért tanul. A tanulónak kö­telessége a lehető legjobban fe­lelni, ezért minden esetben kü­lön jutalom nem jár. 4. Mind az iskola, mind a csa­lád kölcsönösen segítik egymás munkáját. A szülői munkaközös­ségek is ezt a feladatot tűzik maguk elé. A szülői munkakö­zösség már több helyen szépen működik, csak egy példára hi vatkozom. »A kecskeméti Jókai- utcai általános iskolában az 1948—49-es tanévben a szülők még távol állottak a pedagógu­soktól, de a szülői munkaközös­ség munkája, Szülők Iskolája kö­zelebb hozták a szülőket a tan­testülethez. Elértük azt, hogy a szülő bizalmasan mindent el­mond a nevelőnek. Később özö­nével jelentkeztek a szülők agi- tációs munkára is. Ma már a családlátogatást az osztályfőnö­kök szülői kísérettel végzik. Se­gítenek a 'szülők a lemorzsoló­dás elleni küzdelemben is. Ked­vezően hatott a szülőkkel való szorosabb kapcsolat a gyerme­kek megismerésében. Ha a szü lővel hosszabban és gyakran elbeszélgetünk, megváltozik a gyermekek magatartása is.« — (Jókai-utcai ált. iskolai nevelők.) Legközelebb azzal foglalko­zunk, hogy mik a társadalmi in­tézmények és az irodalom fel­adatai az iskola nevelő munkája támogatásának szempontjából. Tornyai Jenő tanítóképzői tanár az Egyesült Államokban. Ez az iparág körülbelül 200.000 embert foglalkoztat. Ismerős és az egész világ előtt gyűlölt nevek talál» hatók az atomipar vezetői kö­zött. A Morgan, Dupont, Rocke­feller, Mellon pénzcsoportok be­folyása alatt álló roppant társu­latok foglalnak el uralkodó hely­zetet. Az atomipar hivatalosan álla­mi monopólium, amelyet az atomerőbizottság igazgat. A bi­zottság tagjait az USA elnöke, szenátus jelölése alapján nevezi ki. Gyakorlatilag azonban osz­tatlanul a nagy amerikai pénz­csoportok ellenőrzik a bizottsá­got és magát az atomipart. A bizottság számos osztályán csak­úgy nyüzsögnek a Morgan, Ro­ckefeller és más amerikai pénz» és iparmágnások emberei. Kü­lönösen az atomerőbizottság ta­nácsadó szerveiben széleskörű a monopó'íumok érdekképviselete, Igen szilárd helyzete van a bi­zottságban a vezető katonai kö­röknek. Az úgynevezett katonai összekötő bizottságban a hadse­reg, a flotta és a légierő két- két képviselője foglal helyet. Ezeknek a katonáknak joguk van egészen az elnökig elmenni tiltakozásukkal, ha úgy vélik, hogy az atomenergia felhaszná­lását érintő érdekek ellenkez­nek a hadügyminisztérium poli­tikájával. Mivel ezek a katonák is, szokás szerint, üzletemberek, világos, hogy a bizottságok ilyen összetétele következtében az Egyesült Államok monopóliuma) dúskálkodhatnak az államkincs­tár pénzében, amikor atomüzle­tük kiszélesítéséről van szó. A monopol-tőkés csoportok sem­mit sem kockáztatnak. A kincs­tár számlájára sajátítják el az új termelést és tanulják meg titkait. Igen jó »üzlet« az atomipar. Ez már az amerikai ipari cé­gek rendkívül heves érdeklődé­séből látható. Az ipari cégek nagy hadjáratot folytatnak azért, hogy még szabadabban férhessenek hozzá az atomüzlet­hez. Az USA-ban az új energiafor­rások felfedezése, az atom- é9 hidrogénfegyver-készletek fel­halmozása nem a békegazdaság fellendülését, hanem a legna­gyobb fegyvergyárosok példát­lan meggazdagodását eredmé­nyezi. Az is világos, hogy a nagy monopóliumok laboratóriu­maiban nem atomerővel hajtott porszívók és motorkerékpárok tervezésével foglalkoznak, ha­nem újabb tömegpusztító fegy­verek fajtáin törik a fejüket. A fegyvergyárosok tehát nem vál­toztak át békés nyakkendő ügy­nökökké, és emberbarátokká, Az atomenergia békés felhasz­nálása érdekében semmi sem történt Amerikában, annál több történik azonban nap, mint nap világszerte. Egyre többen és egyre hangosabban követelik a békeszerető népek a tömegpusz­tító fegyverek alkalmazásának el­tiltását. Egyedül a tömegpusztító fegyverek eltiltása és a tilalom megtartásának szigorú nemzet­közi ellenőrzése teremthet olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az atomenergia be­váltsa a hozzáfűzött reménye­ket, óriási távlatokat nyiss an meg az új technika, az emberi­ség határtalan haladása előtt. Ehhez mindenekelőtt meg kell akadályozni háborús felhaszná­lását. El kell tiltani az atom-és hidrogénfegyver alkalmazását. Ezen a véleményen van minden­ki, akinek érdeke a népek bol­dogulása, az új háború elhárí­tása, a béke és az általános biz­tonság megszilárdítása. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a pénzügyi területen vég­zett kimagasló munkája elisme­réséül Varga Jenőnek, a bácS- kiskunmegyei tahács pénzügyi ósztályvezetőjéhek a Munka Ërdemérétn kitüntetést adományozta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom