Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
(Folytatás az 1. oldatról.) a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Ka: volna azonban azt hinni, hogy ezen a téren már minden rendben van. Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálatot s az ön bírálatot nem lehet egy intézkedéssel, egyszersmindenkorra •bevezetni«. Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, küzdeni kell. Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek, akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű, segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is, egyesek nyakra-főre, komoly meggondolás nélkül mindent és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az efajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtája, de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbíra- lattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte, formális. Nem mutatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segiteniök kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egy-, ségét, fegyelmét, harcképességét. Nem áll még jól pártunkban az alulról jövő bírálat támoga tása sem. Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha előse gítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi í bírálatot. Sajnos ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett »finom« eszkö zökkel hárítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele, hogy jobb lenne, ha Hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik, stb. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem E jelenséget nem szabad megtűrni a pártban. Ács elvtárs ezután a pértaktí- va jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tiszteletbentartása a pártdemo- krácia egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzí tette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényeges módosításokat végrehajtani, szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot, minden kommunista valóban megtartsa. A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni; jobban védeni ke l a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azón előírása Is, amely felhatalmazza a párttagot arra, hogy résztvegyen űzőn ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek, A párttagok kötelességeinek kiterjesztése és fokozása A pártfegyelem megszilárdítása A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módo sított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagymértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit és kiemeli a pártfegyelem nagy jelentőségét. A szocializmus építése, a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A Központi Vezetőség 1953 júniusi ha tározataiból ez is világosan következik. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek ki- terjesztésének jelentőségét ke- vésbbé értette meg a párttagság egyrésze, mint a pártdemokrácia kiterjesztését, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének és pártfegyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt, egyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, ki- szélesítése, megvalósítása egyet jelent a pártkötelességek csökkentésével, s a pártfegyetem meglazításával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből, meg nem értéséből ered. Kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párttapasztalata, politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagoktól ugyanúgy, mint a Köz ponti Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabály zat legfőbb előírásának. (Lelkes tap3.) A szervezeti szabályzat előír- í ja azt is, hogy a párt határoza- t taiért küzdenie, harcolnia kell a párttagoknak. A párthatáro- . zatok a nép ügyét szol- j gálják. A párthatározatok . végrehajtásának elhanyagolása . miatt tehát a nép ügye . szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag , magatartás a párt határozatai iránt. Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyeiemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra kell szállni, küzdeni keli érte. Emlékeztetni kell a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére; a megválasztott vezető szervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. E nélkül nem teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunkban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnak akik a I határozat meghozatala után sem I tekintik befejezettnek a vitát, I vagy éppen arra gondolnak, I hogy a pártdemokrácia kiterjesztésével CBÖkken a felsőbb szervek jelentősége. Ez a ma-1 gatartás tűrhetetlen, veszélyes a pártra! Ezért élesen, keményen I fel kell lépni ellene. ! A szervezeti szabályzat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt, hogy a I párttagnak őszintének kell lennie a párttal izemben, nem sza-1 bad elkendőznie, elferdítenie az Igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek I ! íek megerősítése azzál kell, Hogy [járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a párt [ szervezet, a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pár- tonkívüli paraszt aktíva, A kommunisták munkája a tömegszervezetekben A DISZ munkája A Központi Vezetőség júniusi határozata fő célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsok szorozza kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása A párt politikájának helyes végrehajtása, megmagyarázása nem utolsó sorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tőmegszervezetei, melyeket a párt az ott dolgozó kommunisták révén irányit, köz vetítik a párt politikáját az ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a Demokratikus Nőszövetségbe, stb. tömörült dolgozókhoz, s az ezen szervek befolyása alatt álló rétegekhez. Sajnos, nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tömegszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az ifjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét, s a többi tömegszer- vezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekben folyó- I gyenge munka többek között ar- ra is visszavezethető, hogy az e t szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják vég- 3 re megfelelően a párt utasltá- . sait. Ezért a szervezeti szabály- t I zat úgy intézkedik, hogy a tö- 3 megszervezetek tanácskozásán . I (pl. : kongresszusán) és választott ; I szerveiben meg kell alakítani az MDP csoportot, amely az illeté- 1 I kés pártbizottság és párszevve- . zet irányítása alatt áll. j I A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy a Dolgozó . I Ifjúság Szövetsége, létrehozása I óta megerősödött, s mind alkai- .’ masabbá válik az ifjúság helyes , nevelésére, mozgósítására. Ezért . a szervezeti szabályzat feladatává teszi a Dolgozó Ifjúság Szö- vétségé minden szervezetének, . hogy küzdjön a párthatározatok , végrehajtásáért, »a szocializmus építésének minden területén.« A ’ Dolgozó Ifjúság Szövetségének ! minden tagja — de különösen a , Dolgozó Ifjúság Szövetségében ! dolgozó kommunisták — részére , I a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egy- ' úttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság I Szövetségének Központi Vezétő- I sége és minden szervezete e kö- Itelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság kü- llönösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal, s a hibákkal szemben; ezért külön feljogosítja a DISZ va- I lamennyi szervezetét arra, hogy I a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, I amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és I fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó I Ifjúság Szövetsége szervezeteinek, hogy valóban éljenek a párt I Szervezeti Szabályzatában biz- ! tosított eme jogukkal. Erre mindenképpen szükség is Van. A I párt nem nélkülözheti az ifjú- I ság lendületét, lelkesedését, áldozatkészségét és odaadását, az új életünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. Az ifjúság nagy tettereje, szenvedélyessége, munkabírása hatalmas emelője lehet a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek; e harcok sikere nem utolsósorban a : Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetőségén és szarve- 1 zetein múlik. A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt 1 vitáról J Pártunk központi lapja, a 1 Szabad Nép — több mint két y I hónappal ezelőtt — közzétette * 1 megtárgyalás és hozzászólás céifközé beiktatja a szervezeti sza- I bályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában, megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasítá- I sokat. Ez azt jelenti, hogy küz- I denie • kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó minden- I féle elvtelenség ellen, A pártbizottságok és a pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározása Pártbizottságaink és pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebben a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel; különösen a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat, s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok, s a pártszervezetek hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügyeik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások s a dekorációk előkészítése, különböző pártügyek, értekezletek megszervezése, és lebonyolítása érdekében folytatott pártmunkában«. Mivel jár ez? Azzal, hogy a pártmunka elszürkül, elsekélye- sedik, kimerül az úgynevezett szervezésben« elvész a munka igazi tartalma, igazi célja: kiesik a pártszervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelő munka. A pártéletet elevenné, tartalmassá, vonzóvá csak az teheti, ha a pártvezetőség, mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat első- Isorban érdekli; tehát a munka, a termelés, a megélhetés gondjaival, a dolgozó emberek problémáival, a népgazdasági terv- I vei, a párttagok, s a dolgozók I nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a pártbizottság ettől elszakad, a pártmunka el- színtelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, I megfosztja politikai irányító sze- Irepétől: a pártgyűlések, pártér- I tekezletek, pártbizalmi ülések I tartalmatlanná és érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen I nincs mit megbeszélni; legalább is nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán foglalkoztatja. Ez azzal jár, hogy a pártszervezet sekélyesen végzi a I politikai munkát s elhanyagolja I a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a pártmunka I öncélúvá, bürokratikussá válik. E betegséget ma már nem egy életerős pártszervezetünk legyűrte, de még mindig elég szélesen fellelhető a pártban. A szervezeti szabályzat pontosabban meghatározza és kiegészíti az alapszervezetek feladatait is. 1 A járási párt bízott pácokról A szervezeti szabályzat flgye- I lembe vészi azt, hogy az elkövetkezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a I mezőgazdaság fellendítése. Ezért I a járási pártbizottságok jelentőségét, szerepét külön pontban I beiktatja a szervezeti szabályzatba. A járási pártbizottságok a I mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb I helyen állnak. A járási pártbi- I zottségok: -A falusi pártszerve- I zetek irányításának alapvető szervei« ennek megfelelően pár- I tunk Központi Vezetősége gon- I doskodik arról, hogy a járási pártbizottságokat* megfelelően megerősítse. Ezt célozza városi, I művelt káderek átcsoportosítása | a falura. A járási pártszerveze- • iából a Magyar Dolgozók Pártja módosított Szervezeti Szabály« zatának tervezetét, mélyet ai párttagság nagy örömmel és lei-* kesedéssel fogadott. A tervez«# megvitatása elősegítette azt* hogy az életben elkezdődjék ai szervezeti szabályzatban rögzí-» tett új, helyes elvek megvaiosi-» tása. A szervezeti szabályzás tervezete nagy hatással veit mar eddig is a pártéletre, elősegített» a pártdemokrácia kiterjesztését, a pártfegyelem megszilárdítása-» ért az elmúlt két-három hónap-» ban folytatott kemény harcot, a pártbizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastiiu-» ságan fellelhető hibák, burokra-» tikus vonások elleni küzdelmet* A szervezeti szabályzat ter-» vézete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felkészül-» sége nőtt, s nagymértékben gya-» rapodott tapasztalatuk a part-» munkában, igen sok értékes ész-» revétel, javaslat, módosítás, sző-* vegkiigazítás érkezett a pártla-» pok szerkesztőségeibe. A pártla- pok ezek egyrészét — elsősorban azokat, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot — közzétették abban aa esetben is, ha a szerkesztőség a levélben javasoltakkal nem értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok szabad vitáját a pártsajtó hasábjain; - minden fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott, Acs elvtárs ezután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfogadhatatlan javaslatokat* majd így folytatta: A párttagságtól a módosított szervezett szabályzat tervezetéhez beérkezett tőbbezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártiak további munkájában: ezt a párttagság elvárja a part minden vezető szervétől, a part minden szervezetétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzatra, mind a folyó pártmunkákra vonatkozó javaslatok, kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezetőség júniusi hatá- ozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában a párt életére vonatkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módosított szervezeti szabályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett, Szervezeti szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának szellemét; figyelembe veszi azonban azokat a különbségeket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai közó'.U fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalóáí- tása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bi- zalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk előírásai megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához! Nagy taps.) A pártnak új politikája, a pártkongresszus határozatai végrehajtásáért, a közeli hónapOK- ban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai, szervező nevelő munkát kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjainak lerakásáért a harcot! pártunk vezeti, irányítja. Ma, miként a múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj* helyes politikánk megvalósítása párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép harcát. (Folytatás a 3. oldalon.)
