Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

(Folytatás a 2. oldalról. Ezért a pártnak erősnek, egy­ségesnek kell lennie; erőssé, egy­ségessé a pártot, a párt helyes politikája és a szervezeti sza­bályzat minden előírásának meg­tartása teszi. Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizott­ság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decemberi határozatai óta megnőtt a párt- szervezetek, a kommunisták ak­tivitása. Megnövekedett a dolgo­zók alulról jövő kezdeményezése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesz­nek a Központi Ellenőrző Bizott­ságnak, különböző párt- és kor­mányszerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a ma­ga, a megyei pártbizottságok és a partszervezetek fegyelmi bi­zottságainak munkáját. X. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a II. kongresszus óta eltelt Időben igyekezett a párt szervezeti szabályzatában lefek­tetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyé­ben folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyaláso­kon 1128 esetben hozott kizárási határozatot. A Központi Ellenőr­ző Bizottság 454 esetben változ­tatta meg az alsóbb pártszervek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyosította, na­gyobb részében azonban enyhíte­nie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindeme kiter­jedő, gondos vizsgálat alapján hozták meg. örvendetesen csökkent azok­nak az eseteknek a száma, ame­lyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pártszerveze­teink tagságának összetétele egészséges, erős, a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság legjobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még min­dig akadnak olyanok, akik meg­feledkeznek a kommunista párt­tagsággal járó kötelezettségek­ről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfo­gadását jelenti, hanem a határo­zatok megvalósításában való te­vékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogal­mát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogják fel és azt az egyéni magatartásukra, a másik nemhez való viszo­nyuk kérdéseire akarják kor­látozni. Ez így, elvtérsak, hely­telen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pár­tunk célkitűzéseiért, jelenti a tevékeny részvételt építő mun­kánkban. Párttagjaink erköl­csi magatartásának fokmérője a párthoz, a munkához, a szo­cialista tulajdonhoz való viszo­nyuk. A párttag erkölcsi ma­gatartásának ezen alapjait itt- ott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állami funkcionáriusok a népvagyonnal gondatlanul és könnyelműen bánnak. Évről-évre emelkedik az ügyek száma, melyekben a Központi Ellenőrző Bizottság­nak kell vizsgálatot folytatnia, de különösen emelkedett a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta, amióta egyrészt a kommunisták bátor bírálataik­kal több hibát tártak fel. más­részt nem nyugszanak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és a pártonkívüliek jobban vi­gyáznak az állam, a nép vagyo­nára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. flyen vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizott­ság számos, pástunkba befura-1 À szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párttag számára. Váljék valóban azzá, váljék élő valósággá! Vál­jék pártunk a mainál is egysé­gesebb, harcosabb, demokratiku­sabb, fegyelmezettebb szerve­kodott ellenséges elemet zárt ki a partból. Sok esetben vont felelősségre párt- és állami funkcionáriusokat a párt poli­tikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítsé­gével számos esetben leplez­tünk le kártevőket, a nép va­gyonának dézsmálóit, tervcsa­lókat és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz ele­meket. A Központi Ellenőrző Bizott­ság eljárt olyan párttagokkal szemben, akiK személyes bosz- szúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan bejelentések vizsgálatával, ame­lyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalom­mal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek, amikor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a törvényességet megsértőkkel szemben, a pártbüntetéseken kí­vül a bírósági eljárást is meg kellett indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Központi Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alap­talanul, vagy felületes vizsgálat következtében, sokszor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszerve­zetekben volt gyakori a szemé­lyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és pél­damutató magatartás terén ko­moly fejlődés van. Mind ritkáb­ban történik meg, hogy a kom­munisták egymás hibáit elnézik. Több az őszinte önkritika és bát­rabban bírálnak felfelé. Az egy­szerű párttagoktól a felső ve­zető funkcionáriusokig elvtár­saink őrzik és védik a pártszer­vezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka esetben pártonkívüli dolgozók is felhívják a Központi Ellenőr­ző Bizottság figyelmét olyan je­lenségekre, melyeknek gondos megvizsgálása súlyos hibákról vagy törvénytelenségekről ránt­ja le a leplet. A vizsgálatokban, a pártta­gok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a budapesti pártbizottság fe­gyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bizottságaira azonban még sok a panasz. A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában is még sok a sablonosság, az ál­talánosítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizs­gálják meg egyénileg az elé­jük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül — az elkövetett hibák súlyának megfelelő értékelése nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hoz­zák. Emellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatá­rozatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcio­náriusok ellen, akik törvénysze­gést követnek el — akiket pedig kemény büntetésben kellene ré­szesíteni. II. A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán kö­vettünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző Bi­zottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte elég­gé és liberális határozattal zár­ta le. Olyan esetek is előfordul­tak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vet­zetté, hogy teljesen méltóvá le­gyen nagy hivatásához: vezesse diadalra, mint a magyar mun­kásosztály, a magyar nép ve­zére, a szocializmus ügyét ha­zánkban! (Hosszantartó, nagy taps.) tűk figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túl szigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott eset­ben nevelóhatású lett volna. 1952-ben, de különösen 1953. év első felében a Központi El­lenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezeteinkben — a megyei bizottságoktól a párt- alapszervezetekig — sok eset­ben megsértik a pártdemokrá­ciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagyják a párttagság vélemé­nyét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási pártbizottságok tagjait, mert önkényeskedtek, községi párt- szervezetek vezetőit, mert in­tézkedéseikben figyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatároza­taink mutatiák az utat a szo­cializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életé­hez. De a szocializmus építésé­nek sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamu­tatóan lelkes munkájával, át­meneti nehézségeknek vállalá­sával valósulnak meg. Ahol a pérttitkárak, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek ve­lük és széles körben ismerte­tik eredménveiket, őszintén rá­mutatnak hibáikra, ahol fel­tárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadá­lyok merész leküzdéséhez, bá­torságot a feladatok megoldá­sára. Ilyen úton gyorsabban nevelődnek felelősségtelies. nagy feladatokra alkalmas káderek. Pártunk 1953 júniusi és ok­tóberi határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki párt- szervezetektől a Központi El­lenőrző Bizottság segítségét kérték olyan ügyekben, me­lyekről előzőleg azt hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pártunk parasztpo­litikáját. Járási pártbizottságok és falu­si pártszervezetek számos eset­ben eltorzították a párthatáro­zatokat. Számos kizárási hatá­rozatot kellett felülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pár­tunk szervezeti szabályzatának megsértésével hozták. Kü­lönösen sok meggondolatlan pártbüntetést róttak ki becsü­letes, pártunk politikáját tá­mogató kis- és középparasz­tokra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953 június óta eléje kerülő falusi dolgozó pa­raszt párttagok fellebbezései alapján az ügyek 70 százaléká­ban kellett az alsóbb pártszer­vek helytelen határozatait meg­változtatni. Járási pártbizottsági tago­kat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú párt- fegyeli büntetésben részesí­teni pártunk szervezeti szabály­zatának megsértése miatt. A Központi Vezetőség júniu­si és októberi határozatai után pártszervezeteinkben erősödött a bírálat és az önbírálat. Bátran fellépnek a párt politiká­jának megsértői vagy eltorzi- tói ellen. Ez már maga is komoly javulást jelent. De a pártszervezetek közép- és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesen néz­nek szembe saját elkövetett hibáikkal és lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelentéseinek gondos vizs­gálata sokoldalúan mutatja, uogy mennyire akadályozza u parthatarozatok vegrenajta- sat az eiKbveleti hibaturoz vaio ragaszkodás. A part- és kor- manynatarozatoK exott, nepuniv jooo es szebo eletet biztosító intézkedések utjaoan mint akadályok es göröngyök álla­nak egyes párt- vagy tanacs- iunkcionanusok htbai, Ahol az önbirála t gyenge ahhoz, hogy a hiOáKat sajai erejükből felszámolják es a felsóbo szer­vek intezkedese is késik, ott az akadalyoK lováobra is meg­maradnak és útját állják a határozatok eredményes meg­valósításának. A Központi Vezetőség júniu­si határozata óta uj jelen­ség, hogy több pártszerveze­tünk területén, ahol a júniusi határozat előtt pontosan vég­rehajtották a párt- és kormány- határozatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet kö­veteltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobo körülmények között passzívak, vagy egyenesen visszahúzóa- naK a határozatok megvalósí­tásától. Ahelyett, hogy a reak­ciós vagy kulák elemek tör­vénysértéseivel szemben ke­ményen fellépnének; azt tétle­nül nézik, vagy egyes ese­tekben — pl. vágási engedé­lyek kiadásánál — még tör­vényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találunk Ti- szaszentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelen­ségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az esetek komolyan mutatják, hogy ahol a párt- szervezetek nem töltik be politikai vezető szerepüket, ott az osztályellenség zavarta­lanul végezheti kártevő munká­ját. A Központi Ellenőrző Bizott­ság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentései­ben feltárt hiányosságok na­gyobb részét, helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. Ez elé olya­nok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hi­bák elkövetéséért. így a so- mogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok indokolat­lan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysérté­sek helyrehozása azért ment nehezen — bár a megyei párt- bizottság igen határozottan lé­pett fel az igazságtalanságok­kal szemben —, mert egyes járási párt- és tanácsfunkcio­náriusok azt hitték, ha jóváte- szik elkövetett hibáikat, tekin­télyük csökken. Ilyen helyte­len nézettel szemben a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságnak gyakran kellett fellépnie. A te­kintély igen fontos, elvtársak, de ezt a tekintélyt a pártszer­vezetek vezetői, a pártfunkcio- náriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargatásá- val szerezzék meg. III. A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párt­tagjaink nem voltak elég ébe­rek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy az ellenség el­leni harcban pártszerveze­teinkben vannak eredmények, e téren kádereink sokat fej­lődtek. Pártszervezeteink mun­kája az éberség terén is javult. A kártékony, romboló vagy kimondottan ellenséges tevé­kenységet sok esetben egyes pártfunkcionáriusaink ismer­ték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan eseteket, amikor a kár­tevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pár­tonkívüli dolgozók bejelen­tései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelen­tései e téren is felbecsülhetet­len segítséget, nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszá­molási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívü- licktől érkező bejelentésekkel. levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságok­nál. A központi és helyi pártszer­vezetek a párttagoktól és pár­tonkívüli dolgozóktól a leg­különbözőbb kérdésekben —» éspedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági- politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, be­jelentésekkel és panaszokkal az utóbbi időben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, elv­társak, hogy a sok becsületes bejelentő mellett vannak rá­galmazók is. Még mindig elő­fordul. hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami funkcionáriuso­kat egyesek különböző rá­galmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtár­sakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az em­berekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszel­nek ki. nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle ha­zugságról. zagyva pletykák­ról és alaptalan vádaskodások­ról. Ezek a rágalmazók nyil­ván úgy gondolják, hogy rá­galmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes' emberről, valami csak ragad rajta. Például a rrçunkàsok 1945- ben az egyik nyomdából ki­dobtak egy nyilas munkaveze­tőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból ki­emelt kádereket hazug rágal­makkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve egyéb hazug­ságokkal. Minden ilyen rágal­mazó levelet három helyre küldött meg: a pártközpontba, annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol a2 illető káder dolgozott, és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapúié bejelentést egyik helyen sem vizsgálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és meg­indították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik helyen a másik fó­rumra hivatkoztak, a személy­zeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta — a pártközpont a rend­őrhatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval személyesen is megismerkedtünk, mert átad­tuk a bíróságnak, ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta, hogy so­rozatosan hazugságokat írt, »Én haragszom magukra — mondotta — és eddig még senki sem kérdezte meg tőlem, hogy az igazat írom-e?« Elvtársak! Semmiféle véle­mény vagy információ nem mentesítheti a pártfunkcioná­riust, a hivatalvezetőt, vagy a személyzeti osztályvezetőt attól, hogy neki magának is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről is megvizsgálja a saját emberére vonatkozó bejelentéseket. És ha az ő vé­leménye, az ő vizsgálata mást mutat ki, mint a neki küldöz­getett papír, hát harcoljon ke­ményen a maga igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahoJ papírs?agü a munka, ahol nem vizsgálják meg a bejelentése­ket, ahol az embert nem nézik, munkatársait meg sem kérde­zik, hanem a hazug papírok alapján döntenek a sorsa fe­lett. Ilyen esetek történnek, ahol ellenőrzés nélkül a káder- jellemzésekbe írják bele a* ilyen hazugságokat és így a rá­galmazó koholt vádjaiból szi­gorúan titkos dokumentuv* lesz, amit most már páncél­szekrényben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kitalált hazugsága valamilyen hatóság levélpapírjára kerül-* jön, s mint ilyen, a hatóság te-* kintélyével alátámasztva meg-* induljon a halhatatlanság út­ján és elkísérje a megrágalmaz zott kádert egész életén áti Meg kell mondanom, hogy jónéhány rágalmazónak sikerüli (Folytatás a 4, oldalon.) A Központi hl lenőrző Bizottság beszámolója Kiss Károly elvtárs beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom