Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBtfCSKlSKUN MEGYEI PARTBiZOTTSAGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Ara SO fillér 1954 JUNIUS 1. KEDD A MAI SZÁMBAN A Magyar Dolgosók Pártja III. kongresszusa tanácskozásai A Magyar Dolgozók Pártja A s MDP III. kongresszusának határozatai A kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját tudomásul vette és egyhangúlag a következő határozatot hozta: »A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.« A 4. napirendi ponttal kapcsolatban a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: »A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyja Ács Lajos elvtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kongresszus által ilymódon jóváhagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.« / A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása Acs Lajos elvtárs beszéde III. kongresszusa A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt áttértek a negyedik napirendi pont: »A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása« tárgyalására. Előadó: Ács Lajos elvtárs, a Központi Vezetőség titkára. Ács Lajos elvtárs beszámolója: A Központi Vezetőségnek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a felszabadulás s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában, indokolttá teszi, hogy a pártkongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: »A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx— Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli«. Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette a társadalmunk életében bekövetkezett hatalmas változás: az utóbbi években szilárddá kovácsolódott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról-napra erősödik államunk alapja, a munkásság s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsipolitikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkásosztály, a. dolgozó parasztság s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata ífc A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkás- osztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkásosztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt években a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság felismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a Kommunisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával, félrevezették őt. Pártunk helyes politikája napról- napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. À régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség, a munkások. parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az életben a régj és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásakor ezt az uj jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti utón van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a kulákság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a városban a ki- záskmányolás lényegében megszűnt, a volt kizsákmányolok befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom egyes rétegeire. Ebből következik, hogy pártunknak, államunknak, dolgozó népünknek szakadatlan, éles osztályharcot kell vívnia mind a meglévő kizsákmányolás, mind pedig a kizsákmányolok maradványai és befolyásuk ellen falun és városban egyaránt, A párt meghatározása azt az új elemet is magábafoglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség, a párt, a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata; szervezi, vezeti, irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb, legharcosabb, legáldozatkészebb elemeit. Felismerve a párt történelmi szerepét, a dolgozók legjobbjai önként lépnek a pártba, a nép legfontosabb harci szerevezetébe. Ezzel kifejezik azt a kívánságukat, hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcolni, küzdeni a népért; e harcot önként, szabad elhatározásukból vállalják. A szocializmus kivívásáért folytatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magukat a párt vasfegyclmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak. A párt erejének, fegyelmének, harcra- készségének éppen az az alapja, hogy a párttagok, önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vállalják a párt fegyelmét, a hűséget a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak ér-1 vényesítéséért, a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vívott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja, az e célért folytatott harcban kikovácsoló- dott közös, egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vasfegyelem olyan szövetséggé fejleszti a pártot, amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egysegéről A párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx—Engels— Lenin—Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideológiai, politikai, szervezeti egység alapja, s az egyöntetű cselekvés biztosítéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradtak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban történt, hogy a párttagok kötelességei között a pártegység fölötti ói ködöst, az uj szervezeti szabályzat az első helyre teszi ezzel is kihangsúlyozva e kérdés nagy lontossá- gát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: Ez az alapja a munkásosztály, a dolgozó nép minden győzelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka annak, hogy a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép minden erejét azonos célra összpontosítsa, hogy a párt minden szerve egységesen cselekszik. A kollektív vezetésről Ismeretes, hogy a pártban — lényegében minden fokon — az utolso években háttérbe szorult a kollektív vezetés. A párt politikájában 1951—1952-ben elkövetett hibák egyik fő forrása a kollektív vezetés hianya és a személyi vezetés előtérbe kerülése volt. A párt életében a kollektív vezetés elvének érvényesítése már eddig is jelentős változásokat hozott; a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az alsóbb pártbizottságokban, mind a helyi szervekben egyre inkább felelősséget éreznek a kollektív vezető szervek munkájáért, határozataiért; egyre inkább kollektíván alakítják ki a párt politikáját. A kollektív vezetés lényege mindenekelőtt az, hogy a párt politikáját — két kongresszus között — a párt Központi Vezetősége kollektiven dolgozza ki; e feladatot csak a Központi Vezetőség láthatja el, mivel a párt Központi Vezetőségében egyesül pártunk bölcsessége, nagy múltja, sok évtizedes tapasztalata. Ezért növekszik napról-napra a párt Központi Vezetőségének tekintélye az egész párt, s az egész magyar dolgozó nép előtt! (Taps.) Ács elvtárs ezután a pártbizottságok és párt-végrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrehozott apparátus fontosságát. Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is, hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kérdések megvitatásába és eldöntésébe. A szervezeti szabályzat leszögezi, hogy a kollektív vezetés ösz- szeférhetetlen a marxizmus- leninizmustól idegen személyi kultusszal. A személyi kultusz a történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista történelem szemlélet — mint pl. a narodnyikok ismert elmélete — a történelmet a nagy emberek cselekedeteinek eredményeként fogja fel; nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marxizmus nem tagadja a személyiség szerepét a történelmi események alakításában; a személyiség annyiban játszik szerepet, amennyiben helyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen eltúl- zása kárt okoz; azzal jár, hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nép történelemformáló szerepének megértése, az objektív társadalmi erők felismerése és felhasználása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal jár, hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektíva bölcsessége, tudása, tapasztalata; ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezető- szerveinek jelentőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját; fokozta a párttagság, a dolgozó osztályok, a ncp öntudatát, alkotóerejét. A pártdemokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak fokozottabb vedeime A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja — a párttagság. A szervezeti szabályzat eiöíiásai- nak szigoi'ú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e heiyes lenini elv megvalósuljon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demokrácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevékeny jellegét, vonzóerejét, oe- mokrácia nélkül a párt szervezetei elnéptelenednek, életük szürkévé, sekélyessé válik, csökken politikai munkájuk. A demokrácia friss, éltető .-evegöjs erőt, energiát, magabiztosságot ad a pártnak, növeli a párttagok öntudatát, harci kedvét, gazdaggá, elevenné teszi a pártszervezetek életét, s vonzóvá teszi a pártot a nép legjobbjai, sőt az egész nép előtt. A pártdemokrácia a friss, pezsgő partéiét forrása! A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítése új életre keltette pártunk számos szervezetét^., új lendületet, új esőt adott szervezeteink munkájának. Uj, bátor, őszinte hang jellemzi egyre inkább pártszervezeteinkben a kommunista összejöveteleket, a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, a pártértekezleteket. Rövid hónapok alatt szemmellátha- tóan nőttek, izmosodtak partszervezeteink, javult politikai munkájuk. Párttagok ezrei váltak harcosabb, lelkesebb, oda- adóbb kommunistákká, a nép ügyének jobb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése és kiterjesztése lehetővé tette számunkra, hogy nyíltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az, amely kimondja: a választások az alapszervezetekben is titkosak legyenek. A pártdemokráciát a bírálat, az önbírálat, az alulról jövő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita, a bátor bírálat, (Folytatás a 2, oldalon,)
