Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-18 / 116. szám
Sebestyén Mihály, a Kecskeméti Cipőgyár párttitkára a kongresszusi hétről PÁRTTAGJAINK, de üzemünk minden dolgozója átérzi, hogy pártunk közelgő III. kongresszusa nagyjelentőségű esemény népünk életében. Ennek tudatában végzik most munkájukat a kongresszusi hót kezdetén. Nem a legkönnyebb feladat megoldása előtt állnak most dolgozóink. E hó elején felelős megbízatást kapott üzemünk a gyár eddigi munkájának eredményeképpen. A felsőbb szervek arra a megtisztelő feladatra jelöltek ki bennünket, hogy külföldön a mi munkánk is hirdesse a magyar ipar becsületét. Export megrendelést kaptunk. A KONGRESSZUSI HÉT nem is jöhetett volna jobbkor, mert meg kell va-Tanom, hogy a kongresszusi verseny lendülete igen nagy segítséget fog jelenteni tervünk maradéktalan teljesítésében. Múlt hét csütörtökön üzemi cöpgyülést tartottunk, a kongresszusi hét feladataival kapcsolatban, amelyen a fő beszédtéma az volt, hogy százszázalékos minőség mellett napi tervünket maradéktalanul mikép- pén tudjuk teljesíteni. ÜZEMÜNK MINDEN dolgozója tevékenyen hozzájárul a kongresszusi hét sikeréhez. Ezt mutatják a röpgyűlésen elhangzott hozzászólások is. Gyűlésünk legfontosabb célját — a munkaszakaszok folyamatos elvégzésének biztosítását elérte. Például a ki- készítő-részleg vállalta 150 pár cipő terven felüli elkészítését, hogy lemaradásunkat felszámolhassuk. A tűződe dolgozói pedig a napi tervek maradéktalan teljesítésére tettek ígéretet, mivel eddig nem sikerült az egyes munkaszakaszok naprakészségét biztosítani. Az elmúlt időszakban is éppen az egyes részlegek ösz- szehangolallansága okozott komoly nehézségeket a tervteljesítés szempontjából. PARTSZERVEZETÜNK, üzemünk. vezetősége sokat vár a kongresszusi héttől. Számításunk szerint 150—200 pár cipővel többet fogunk gyártani a napi terven felül a kongresszusi héten. El kell mondanom, hogy már eddig is sokat köszönhetünk a kongresszusi versenybek. — Ugyanis első negyedévi tervünk teljesítését is a februárban beindult kongresszusi verseny eredményezte. Az első negyedévben igen ösztönzőleg hatott dolgozóinkra párttagjaink példamutatása. A kongresszusi munkalendület azt eredményezte, hogy 1400 pár cipő lemaradásunkat megszüntettük, sőt terven felül 2000 pár cipőt gyártottunk az első, negyedévben. Pártszervezetünk, az üzemi bizottság s a gyár vezetősége most azon van, hogy minden műszaki és politikai feltételt biztosítson ahhoz, hogy ez a szeretet mind nagyobb termelési eredményekben nyilvánulhasson meg IGÏ INDULT NÁLUNK a kongresszusi hét és minden reményünk megvan arra, hogy dolgozóink fokozódó munkalen- düiete és versenykedve az első negyedévihez hasonló eredményekre vezet. Mészöly Géza 110 évvel ezelőtt, 1841 május 18-án született Sárbogárdon a multszázad második felének kiemelkedő magyar táj- és életkép festője, Mészöly Géza. A gyenge f izikumú fiatalember, amivé fejlődött másodéves jogász korában, Pesten került közel a képzőművészethez. Szorgalmasan látogatja a Nemzeti Múzeum képtárát. Szinte az egyetlen lehetősége volt ez annak, hogy akkoriban a művészpályára készülő fiatalság fejlődjék. A múzeum falai között, csöndes másolómunka nevelte öt is. Később ösztöndíjjal Becsbe került és st Zimmermann Albert által vezetett tájkép- festészeti szakosztályon taúult. Szorgalmas növendék volt. 1871-ben válik meg az akadémiától. Távozik onnan anélkül, hogy az iskola modorosságából bármit is eltanult volna. Nem sikerült művészi energiáját sablonokba kényszeríteni. Tökéletesen rendszerezte és fejlesztette szakmai tudását és hazatért Magyarországra. Szinte felméri a magyar tájak szépségét és festőiségét hazai vándorlásai során, Magukkal ragadják és magukhoz láncolják egy egész életre, a magyar táj szépségei. Fáradhatatlanul rajzolja,. festi,, vázlatokban raktározza el táji . élviényeit. Ezeket a vázlatokat, rajzokat a magyar haza forró szeretete hatja át. Képein meleg együttérzéssel jelenik meg az 1848 szabadságharc után koldusbotra jutott magyar paraszt. Őszinte realizmussal, valósághoz igazodó állásfoglalással eleveníti meg a természetet, megtöltve nemes tartalommal. »Alkotásai nem azért magyarok — írja róla művészetének ismertetője, Rajnai Miklós, — mert címük államhatárainkon belüli földrajzi helyet jelöl, hanem azért, mert kompozíciójuk, színeik, rajzuk, vagyis a megjelenítés minden komponense, e tájak konkrét Valóságából szűrődött le, s a képek csak hangsúlyozzák, aláhúzzák, a sűrített megjelenítés érdekében szervezik ezeket.« Mészöly művészetének elévülhetetlen érdeme a magyar táj szeretete, a lángoló hazaszeretet. Mészöly a hazai földet állítja elénk, de nem választja el a tájat az embertől, hanem magával hozza a benne élő embert. Elénk állítja annak sorsát, helyzetét a maga sajátos, művészi eszközeivel. À nagy lapos, vadvizes területek, melyen csak a keréknyomok jelzik az utakat, a düledező kerí- tésű, szalmatetős viskók világosan utalnak népünk nyomorúságos életére. A felejthetetlen »Faluvége«, a »Li- bapásztorlány«, a számtalan balatonparti tájkép, a »Patak malommal«, a »Birkanyáj«, a »Rözseszedők« és sok más meleg tónusú képe a magyar tájkópfes- tószet legszebb alkotásai közé tartozik. ISKOLA A PUSZTÁBAN A z iskolában csend honol. A frissen húzott drótkerítés mögött átvilágítanak a falak. Szembenéznek a tágas határral s egykedvűen szemlélik azt a változást is, amely lassan, szívósan átalakítja Kunpeszér arculatát. Valamikor tanyatele- piilés volt a Habsburgok magyarországi birtokaihoz tartozott. Azt mondják az iskola pedagógusai, hogy Mária Terézia- kqrabeli kút is található ebben a községben. Nemcsak ilyen ósdi nevezetessége van Kunpe- szérnek. Sokkal szívderítőbb, újabb keletű híre kelt a megyeben. A kunpeszériek tartják a kezükben a járási vándorzászlót a mezőgazdasági munkák -szorgalmas elvégzéséért. A járás pedig a megye elsője. Büszkék is erre a kunpeszériek. Büszkén és mosolyogva beszélnek róla a kunpeszéri iskola pedagógusai is. Nyomatékosan ejtik ki a szavakat. Szinte azt mondják: nekünk is részünk van ebben. .Hogyan? Hát úgy, hogy » kunpeszéri szép, fejlődő iskola falai között szorgalmas műnk) folyik. Az iskolaépület azér! csendes most, mert halk rnormo- lásáal, vagy a felelők csengő hangjára figyelve, tanulnak a . gyerekek. Tanul a kunpeszéri ifjabb nemzedék. Drága kincset kap ettől a három fiatal pedagógustól, drága útravalót az életre. Amikor erről beszélünk Halász Antallal, Juhász János- nével az iskola két nevelőjével,' parázs vita kerekedik azonnal arról, hogy kinek az osztálya dicsekszik nagyobb eredményekkel. Nehéz lenne hirtelen igazságot tenni ebben a kétíves vitában, de a tűzről pattant monda tok arról tanúskodnak. hO£V a kunpeszéri pedagógusok keményen állnak a lábukon megyénknek ezen a »végvárán«. Végvár, hiszen majdnem át lehet kiabálni a túlsó oldalra, Pest megyébe. Keményen állnak a lábukon nemcsak azért, mert tartalékföldet béreitek, vagy éppen itt nősültek, mint Halász Antal, illetve mentek férjhez, mint Juhász Jánosné. A rokoni belehelyezkedés a kunpeszéri társadalomba, nem az egyetlen eredője annak, hogy a kunpeszéri pedagógusok megszerettet ezt a vidéket, ezt az életet. L ássuk csak miért? Egyrészt azért, mert taníthatnak. Márpedig aki a munka örömét megleli, az nagyjából otthon érzi magát. Persze, sok minden más is kell ehhez. Juhász Jánosnénak például az iskola n- kívüli kuHúrmunka a gyengéje. No itt aztán van műt tenni! Tettek is, a faluval együtt. A »Sári b;ró«-t, Móricz Zsigmond nagyszerű színművét most játszották. Olyan sikere volt, hogy a szomszéd megyéből. Gyáriról kaptak meghívást a vendégszereplésre. Minden jegy elkelt Kunpeszé- ren — olyan táblásházat vonzott a kultúra, amilyenről minden színigazgató legszebb álmaiban álmodhat csak. Büszke is rá Juhász Jánosné. De ez nem minden. Olyan kultúrcsoport van it'C amely életkor tekintetében, szinte áz egész kunpeszéri társadalom keresztmetszetét megmutatja. A sort a »pajtáscsaiád < tánccsoportja nyitja meg (a legifjabb nemzedék),.-Szorosan a nyomukba tartanak az úttörők tápcesoDortjukkaJ.. . a ...sort a diszistak népi táncosai zárják be. Van .négy és íéiszáz könyv is, amiről gondoskodni keli. Pártfogolni kell azt a 126 állandó olvasót is, aki a nyilvántartások szerint a könyvtárat látogatja. Nem is 126 ez, jóval több ennél. Legalább 400 olvasója van a könyvtárnak Juhászné szerint , mert Kunpeszéren az a szokás, hogyha a kisgyerek kihoz egy könyvet, az kézről-kézre jár a családban és talán még a dédunoka is odafigyel a bölcsőben, amikor esténként a család egyik vagy másik tagja olvas. M ilyen szívet-lelket melegítő statisztikája ez Kunpeszér kulturális emelkedésének és milyen szép mércéje egy falusi pedagógus munkájának. Aztán meg az énekkar is itt van. Vannak úgynevezett -kis előadások« időszerű kérdésekről, szerte a tanyavilágban. Ezek mind számtalan szállal fűzik a pedagógusokat a falu, a tanyák népéhez. Egy nagy terv lelkesedése is fűti őket. Kultúrházat akarnak építtetni, itt a puszták közepén. Saját erőből. Újvári Lajos, az igazgató újságolta az egyik tanácsülés után. (Újvári Lajost azzal tisztelték meg a kunpesze- í'iek, hogy a tanács tagjai sorába választották.) Minden lovasgazda egynapi fuvart, minden más személy kétnapi gyaiognap- számot járul hozzá a kultúrház építéséhez. Halász Antalnak, a másik pedagógusnak, egészen más a szenvedélye. Lázas izgalommal mutatta meg válóban jelentékeny értékű pénz- és éremgyüj- t.eményét. Azt sem kellett belőle Á Kínával szemben alkalmazott gazdasági megkülönböztetés A KÍNAI NÉP lerázta magáról az elnyomottak igáját, kivívta hazája függetlenségét és egys?;ersmindenkorra véget vetett a külföldi imperialisták uralmának országában. Az Egyesüit Államok uralkodókörei azonban nem hajlandók számolni a reális valósággal. Újból és újból az »erő politikájához« fordulnak, amely pedig már régóta csődöt mondott. Ennek a csődbejutott politikának számos megnyilvánulása van. Egyik az, hogy az Egyesült Államok uralkodókörei makacsul igyekeznek alkalmazni a népi Kínával szemben a gazdasági megkülönböztetés politikáját. Újból és újból meg akarják zavarni a Kínai Népköztársaságot abban, hogy normális nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen. Ebből a célból hajszolta keresztül az ENSZ közgyűlésén az USA, a Kína gazdasági blokádjára vonatkozó határozatot. A Kínai Népköztársaságba tartó kereskedelmi hajó nem egyszer kalóztámadásoknak van kitéve. Legtöbbször a kuomintangisták hajtják végre ezeket az orvtámadásokat Tajvan szigetéről. IGEN SOK kapitalista ország azonban az amerikai tilalom ellenére is kereskedelmi kapcsolatokat teremtett a Kínai Nép- köztársaságban. »Kína a mi bojkottunk dacára halad előre« — írja az egyik neves amerikai újság. Rendszeresen kereskedik Indonéziával, egyre inkább kiterjeszti kereskedelmi kapcsolatait Távol-Kelet országaival, így Japánnal, Ceylonnal, Indiával, Pakisztánnal, Burmával. Kereskedelmi kapcsolatok fűzik Kínát Svédoi’szághoz, Angliához, Chiléhez, Egyiptomhoz és más országokhoz. VILÁGOS ÉS ÉRTHETŐ a bojkottot megkerülő kapitalista országok kereskedőinek álláspontja. Hiszen a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt amerikai nyomás súlyosan mutatkozik elsősorban az amerikai politikának engedelmeskedő országok gazdasági életében. harapóíogóval kihúzni, hogy minden vágya a község és környéke régészeti feltárása, önálló ásatásokat folytat és munkájában szinte az egész falu segít. Ha a szántó-vető az eke nyomán régi cserépdarabot, vagy rozsdás fémtárgyat lel, azonnal viszi hozzá. Van Halász Antalnak egy hűséges segítőtársa, ez pedig' Vadkerti Miska. »Az asz- sziszténsem« — emlékezik róla Halász Antal. Ez. a fáradhatatlan kisfiú sokszor egészen agyafúrt módon kutatja fel a »gyanús helyeket«, — ahol ásni lehetne és fáradhatatlan buzgalommal gyűjti a köz számára, az iskola számára a legkülönbözőbb dolgokat. Van már az iskolai szertár-szekrényben bronzkori edénytöredék, avar ruhadísz, szíjjvég, olyan stilizált lófigurát ábrázoló figula, hogy párját ritkítja. Vannak itt kőzetminták; római pénzek és cserepek. És ki tudná még, hogy mi minden. Tanúi a község múltjának és bizonyságai annak, hogy a kunpeszéri iskola falai között erősen harcolnak az egyetemes kultúra felvirágzásáért. 3 ó ezek között a lelkes pedagógusok között lenn'. Az embert átfűti ennek á szép, nemes életnek a heve. Ezt fejezik ki búcsúszavaik is, amikor indulóban voltunk; — Aztán szóljanak az illetékeseknek! El ne feledjék megmondani, hogy szeretnénk még tovább fejlődni. Ehhez pedig villany keli! A kunpeszériek kérését ime így adjuk az illetékesek tudtára. Biztosan tudnak róla a mi figyelmeztetésütik ' nélkül is, hiszen ötéves tervünk minden falu számára meghozza a kultúrát, az emeikedettebb életet jelentő villanyfényt. A kínai sajtó . cikket közölt af Malájföld gazdasági életéről. — Megállapította, hogy Maiájföid1 »a XX. század 3Q-as évei óta a legkomolyabb kereskedelmi vái- ságba jutott«. Az ország gazda« sági vérkeringését nagymérték« ben befolyásolja a nemzetközi nyersgumi kereskedelem. Ennek a pangása miatt Malájföld kény« leien csökkenteni termelését. As USA ugyanis a legnagyobb nyersgumi vásárló Malájföldön, Természetesen, hogy igyekszik a legalacsonyabb árakat elérni, Ezzel hatalmas veszteségeket okoz a malájföldi és indonéziai1 termelőknek. Pedig ha Malájföld! kereskedelmet folytatott volna Kínával, közel 20 ezer tonnával! növelhette volna nyersgumi kfa vitelét. UGYANEZ A HELYZET Thai« földön és Délkelet-Ázsia más or« szágaiban. Az Egyesült Államok» kormánya, hogy iecsendesítse a bojkott megszüntetését követelt! Indonéz kereskedelmi köröket, 16 millió dollár értékű »segélyt« ígért. Egyik újságjuk az ameri« kai javaslattal foglalkozva így írt: »Nem nyugodhatunk bele aa amerikai segélybe, amikor évi 300 millió dollárt vesztünk az.« által, hogy elzárják előlünk Ke« iet-Európa, az új Kína és Orosz« ország piacait. Ez a véleménye a távolkeleti kapitalista államok! kereskedelmi köreinek is, így történt meg aztán, hogy az USA akadályozó politikája ellenére Indonézia és Kína kereskedelmi szerződést kötöttek. Indonézia közel 40 féle árucikket szállít Kínába, Kínából pedig 85 íéla cikket, köztük mezőgazdasági gépeket, villamosberendezéseket, pamutszövetet, selymet, stb. kap, A JAPÁN GAZDASÁG nehézségei is közismertek. Jellem« zó tünet, hogy az amerikai megszállási rendszer eredményekép« pen sokezer kilométerről kény« télén Japán amerikai szenei behozni, hihetetlenül magas áron, pedig jelentékenyen ki« sebb szállítási költségekkel, jó« val alacsonyabb áron megkaphatná Kínától. Világos, hogy ea a kényszer nem jo üzlet Japán számára. így aztán 1953-ra majdnem 12 és félmillió dollár értékű kereskedelmet folytatott Kínával; Egy év alatt közel 15« szőrösére emelkedett a kereskedelmi forgalom Japán és Kína között. Ez azt mutatja, hogy Japán kereskedelmi körök nagy része nem támogatja az amerikai kormány blokádpolltikáját. Az USA monopolistái attól tartanak, hogy a japán-amerikai viszony rövidesen nagy ellentéteket fog felszínre hozni. A múlt év végén Kínában járt Japán küldöttség ugyanis új szerződéseket kötött a népi Kínával. AZ AMERIKAI »erőpolitika« és annak egyik megnyilvánulása, a demokratikus tábor országaival szemben alkalmazott gazdasági megkülönböztetés szöges ellentétben áil valamennyi ország érdekeivel és ezért vereséget vereség után szenved. Kína gazdasági blokádjának szervezői, nem voltak képesek elszigetelni Kínát. Mindössze azoknak a kapitalista országoknak a gazdasági érdekeire mértek csapást, amelyeknek az Egyesült Államok megtiltotta, hogy Kínával kereskedjék. A Kínai Népköztársaság úgy egyenlíti ki ezeknek a kereskedelmi kapcsolatoknak a felbomlását, hogy tovább bővíti kereskedelmét a demokratikus országok táboraival. Kína áruforgalma a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokká) 1950-ben mindössze 26 százaléka volt az egész kínai kereskedelemnek, de 1951-ben 61 százalékra, 1953-ban pedig már több mint 70 százalékra növekedett, Ezekkel az országokkal kötött gazdasági kapcsolatok a legmegbízhatóbb és legszilárdabb alapot szolgáltatja a Kínai. Népköz- társaságnak külkereskedelme fejlődéséhez,
