Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

Sebestyén Mihály, a Kecskeméti Cipőgyár párttitkára a kongresszusi hétről PÁRTTAGJAINK, de üze­münk minden dolgozója átérzi, hogy pártunk közelgő III. kon­gresszusa nagyjelentőségű ese­mény népünk életében. Ennek tudatában végzik most munká­jukat a kongresszusi hót kezde­tén. Nem a legkönnyebb feladat megoldása előtt állnak most dol­gozóink. E hó elején felelős megbízatást kapott üzemünk a gyár eddigi munkájának ered­ményeképpen. A felsőbb szervek arra a megtisztelő feladatra je­löltek ki bennünket, hogy kül­földön a mi munkánk is hirdesse a magyar ipar becsületét. Export megrendelést kaptunk. A KONGRESSZUSI HÉT nem is jöhetett volna jobbkor, mert meg kell va-Tanom, hogy a kon­gresszusi verseny lendülete igen nagy segítséget fog jelenteni ter­vünk maradéktalan teljesítésé­ben. Múlt hét csütörtökön üzemi cöpgyülést tartottunk, a kon­gresszusi hét feladataival kap­csolatban, amelyen a fő beszéd­téma az volt, hogy százszázalé­kos minőség mellett napi ter­vünket maradéktalanul mikép- pén tudjuk teljesíteni. ÜZEMÜNK MINDEN dolgozó­ja tevékenyen hozzájárul a kon­gresszusi hét sikeréhez. Ezt mu­tatják a röpgyűlésen elhangzott hozzászólások is. Gyűlésünk leg­fontosabb célját — a munkasza­kaszok folyamatos elvégzésének biztosítását elérte. Például a ki- készítő-részleg vállalta 150 pár cipő terven felüli elkészítését, hogy lemaradásunkat felszámol­hassuk. A tűződe dolgozói pedig a napi tervek maradéktalan tel­jesítésére tettek ígéretet, mivel eddig nem sikerült az egyes munkaszakaszok naprakészségét biztosítani. Az elmúlt időszakban is éppen az egyes részlegek ösz- szehangolallansága okozott ko­moly nehézségeket a tervteljesí­tés szempontjából. PARTSZERVEZETÜNK, üze­münk. vezetősége sokat vár a kongresszusi héttől. Számítá­sunk szerint 150—200 pár cipő­vel többet fogunk gyártani a napi terven felül a kongresszusi héten. El kell mondanom, hogy már eddig is sokat köszönhetünk a kongresszusi versenybek. — Ugyanis első negyedévi tervünk teljesítését is a februárban bein­dult kongresszusi verseny ered­ményezte. Az első negyedévben igen ösz­tönzőleg hatott dolgozóinkra párttagjaink példamutatása. A kongresszusi munkalendület azt eredményezte, hogy 1400 pár ci­pő lemaradásunkat megszüntet­tük, sőt terven felül 2000 pár ci­pőt gyártottunk az első, negyed­évben. Pártszervezetünk, az üzemi bi­zottság s a gyár vezetősége most azon van, hogy minden mű­szaki és politikai feltételt bizto­sítson ahhoz, hogy ez a szeretet mind nagyobb termelési ered­ményekben nyilvánulhasson meg IGÏ INDULT NÁLUNK a kongresszusi hét és minden re­ményünk megvan arra, hogy dolgozóink fokozódó munkalen- düiete és versenykedve az első negyedévihez hasonló eredmé­nyekre vezet. Mészöly Géza 110 évvel ezelőtt, 1841 május 18-án szü­letett Sárbogárdon a multszázad második fe­lének kiemelkedő ma­gyar táj- és életkép fes­tője, Mészöly Géza. A gyenge f izikumú fiatal­ember, amivé fejlődött másodéves jogász korá­ban, Pesten került kö­zel a képzőművészet­hez. Szorgalmasan lá­togatja a Nemzeti Mú­zeum képtárát. Szinte az egyetlen lehetősége volt ez annak, hogy ak­koriban a művészpá­lyára készülő fiatalság fejlődjék. A múzeum falai között, csöndes másolómunka nevelte öt is. Később ösztön­díjjal Becsbe került és st Zimmermann Albert által vezetett tájkép- festészeti szakosztályon taúult. Szorgalmas nö­vendék volt. 1871-ben válik meg az akadé­miától. Távozik onnan anélkül, hogy az isko­la modorosságából bár­mit is eltanult volna. Nem sikerült művészi energiáját sablonokba kényszeríteni. Tökéle­tesen rendszerezte és fejlesztette szakmai tu­dását és hazatért Ma­gyarországra. Szinte felméri a ma­gyar tájak szépségét és festőiségét hazai ván­dorlásai során, Maguk­kal ragadják és maguk­hoz láncolják egy egész életre, a magyar táj szépségei. Fáradhatat­lanul rajzolja,. festi,, vázlatokban raktároz­za el táji . élviényeit. Ezeket a vázlatokat, rajzokat a magyar ha­za forró szeretete hat­ja át. Képein meleg együttérzéssel jelenik meg az 1848 szabadság­harc után koldusbotra jutott magyar paraszt. Őszinte realizmussal, valósághoz igazodó ál­lásfoglalással eleveníti meg a természetet, megtöltve nemes tar­talommal. »Alkotásai nem azért magyarok — írja róla művészetének ismertetője, Rajnai Miklós, — mert cí­mük államhatárain­kon belüli földrajzi helyet jelöl, hanem azért, mert kompozí­ciójuk, színeik, rajzuk, vagyis a megjelenítés minden komponense, e tájak konkrét Valósá­gából szűrődött le, s a képek csak hangsúlyoz­zák, aláhúzzák, a sűrí­tett megjelenítés érde­kében szervezik eze­ket.« Mészöly művészeté­nek elévülhetetlen ér­deme a magyar táj szeretete, a lángoló ha­zaszeretet. Mészöly a hazai földet állítja elénk, de nem választ­ja el a tájat az ember­től, hanem magával hozza a benne élő em­bert. Elénk állítja an­nak sorsát, helyzetét a maga sajátos, művészi eszközeivel. À nagy la­pos, vadvizes területek, melyen csak a kerék­nyomok jelzik az uta­kat, a düledező kerí- tésű, szalmatetős vis­kók világosan utalnak népünk nyomorúságos életére. A felejthetet­len »Faluvége«, a »Li- bapásztorlány«, a szám­talan balatonparti táj­kép, a »Patak malom­mal«, a »Birkanyáj«, a »Rözseszedők« és sok más meleg tónusú ké­pe a magyar tájkópfes- tószet legszebb alkotá­sai közé tartozik. ISKOLA A PUSZTÁBAN A z iskolában csend honol. A frissen húzott drót­kerítés mögött átvilágítanak a falak. Szembenéznek a tágas határral s egykedvűen szemlélik azt a változást is, amely lassan, szívósan átalakítja Kunpeszér arculatát. Valamikor tanyatele- piilés volt a Habsburgok ma­gyarországi birtokaihoz tarto­zott. Azt mondják az iskola pe­dagógusai, hogy Mária Terézia- kqrabeli kút is található ebben a községben. Nemcsak ilyen ósdi nevezetessége van Kunpe- szérnek. Sokkal szívderítőbb, újabb keletű híre kelt a megye­ben. A kunpeszériek tartják a kezükben a járási vándorzászlót a mezőgazdasági munkák -szor­galmas elvégzéséért. A járás pe­dig a megye elsője. Büszkék is erre a kunpeszériek. Büszkén és mosolyogva beszélnek róla a kunpeszéri iskola pedagógusai is. Nyomatékosan ejtik ki a sza­vakat. Szinte azt mondják: ne­künk is részünk van ebben. .Hogyan? Hát úgy, hogy » kunpeszéri szép, fejlődő iskola falai között szorgalmas műnk) folyik. Az iskolaépület azér! csendes most, mert halk rnormo- lásáal, vagy a felelők csengő hangjára figyelve, tanulnak a . gyerekek. Tanul a kunpeszéri ifjabb nemzedék. Drága kincset kap ettől a három fiatal peda­gógustól, drága útravalót az életre. Amikor erről beszélünk Halász Antallal, Juhász János- nével az iskola két nevelőjével,' parázs vita kerekedik azonnal arról, hogy kinek az osztálya di­csekszik nagyobb eredmények­kel. Nehéz lenne hirtelen igaz­ságot tenni ebben a kétíves vi­tában, de a tűzről pattant mon­da tok arról tanúskodnak. hO£V a kunpeszéri pedagógusok ke­ményen állnak a lábukon me­gyénknek ezen a »végvárán«. Végvár, hiszen majdnem át le­het kiabálni a túlsó oldalra, Pest megyébe. Keményen állnak a lábukon nemcsak azért, mert tartalékföldet béreitek, vagy ép­pen itt nősültek, mint Halász Antal, illetve mentek férjhez, mint Juhász Jánosné. A rokoni belehelyezkedés a kunpeszéri társadalomba, nem az egyetlen eredője annak, hogy a kunpe­széri pedagógusok megszerettet ezt a vidéket, ezt az életet. L ássuk csak miért? Egy­részt azért, mert tanít­hatnak. Márpedig aki a munka örömét megleli, az nagyjából ott­hon érzi magát. Persze, sok min­den más is kell ehhez. Juhász Jánosnénak például az iskola n- kívüli kuHúrmunka a gyengéje. No itt aztán van műt tenni! Tet­tek is, a faluval együtt. A »Sári b;ró«-t, Móricz Zsigmond nagy­szerű színművét most játszották. Olyan sikere volt, hogy a szom­széd megyéből. Gyáriról kaptak meghívást a vendégszereplésre. Minden jegy elkelt Kunpeszé- ren — olyan táblásházat vonzott a kultúra, amilyenről minden színigazgató legszebb álmaiban álmodhat csak. Büszke is rá Ju­hász Jánosné. De ez nem min­den. Olyan kultúrcsoport van it'C amely életkor tekintetében, szinte áz egész kunpeszéri tár­sadalom keresztmetszetét meg­mutatja. A sort a »pajtáscsaiád < tánccsoportja nyitja meg (a leg­ifjabb nemzedék),.-Szorosan a nyomukba tartanak az úttörők tápcesoDortjukkaJ.. . a ...sort a diszistak népi táncosai zárják be. Van .négy és íéiszáz könyv is, amiről gondoskodni keli. Pártfogolni kell azt a 126 állan­dó olvasót is, aki a nyilvántar­tások szerint a könyvtárat láto­gatja. Nem is 126 ez, jóval több ennél. Legalább 400 olvasója van a könyvtárnak Juhászné sze­rint , mert Kunpeszéren az a szokás, hogyha a kisgyerek ki­hoz egy könyvet, az kézről-kézre jár a családban és talán még a dédunoka is odafigyel a bölcső­ben, amikor esténként a család egyik vagy másik tagja olvas. M ilyen szívet-lelket mele­gítő statisztikája ez Kun­peszér kulturális emelkedésének és milyen szép mércéje egy fa­lusi pedagógus munkájának. Az­tán meg az énekkar is itt van. Vannak úgynevezett -kis elő­adások« időszerű kérdésekről, szerte a tanyavilágban. Ezek mind számtalan szállal fűzik a pedagógusokat a falu, a tanyák népéhez. Egy nagy terv lelkesedése is fűti őket. Kultúrházat akarnak építtetni, itt a puszták közepén. Saját erőből. Újvári Lajos, az igazgató újságolta az egyik ta­nácsülés után. (Újvári Lajost az­zal tisztelték meg a kunpesze- í'iek, hogy a tanács tagjai sorá­ba választották.) Minden lovas­gazda egynapi fuvart, minden más személy kétnapi gyaiognap- számot járul hozzá a kultúrház építéséhez. Halász Antalnak, a másik pe­dagógusnak, egészen más a szenvedélye. Lázas izgalommal mutatta meg válóban jelenté­keny értékű pénz- és éremgyüj- t.eményét. Azt sem kellett belőle Á Kínával szemben alkalmazott gazdasági megkülönböztetés A KÍNAI NÉP lerázta magá­ról az elnyomottak igáját, ki­vívta hazája függetlenségét és egys?;ersmindenkorra véget vetett a külföldi imperialisták ural­mának országában. Az Egyesüit Államok uralkodókörei azonban nem hajlandók számolni a reá­lis valósággal. Újból és újból az »erő politikájához« fordulnak, amely pedig már régóta csődöt mondott. Ennek a csődbejutott politiká­nak számos megnyilvánulása van. Egyik az, hogy az Egye­sült Államok uralkodókörei ma­kacsul igyekeznek alkalmazni a népi Kínával szemben a gazda­sági megkülönböztetés politiká­ját. Újból és újból meg akarják zavarni a Kínai Népköztársasá­got abban, hogy normális nem­zetközi kereskedelmi kapcsolato­kat létesítsen. Ebből a célból hajszolta keresztül az ENSZ közgyűlésén az USA, a Kína gazdasági blokádjára vonatkozó határozatot. A Kínai Népköz­társaságba tartó kereskedelmi hajó nem egyszer kalóztámadá­soknak van kitéve. Legtöbbször a kuomintangisták hajtják végre ezeket az orvtámadásokat Taj­van szigetéről. IGEN SOK kapitalista ország azonban az amerikai tilalom el­lenére is kereskedelmi kapcso­latokat teremtett a Kínai Nép- köztársaságban. »Kína a mi boj­kottunk dacára halad előre« — írja az egyik neves amerikai újság. Rendszeresen kereskedik Indonéziával, egyre inkább ki­terjeszti kereskedelmi kapcsola­tait Távol-Kelet országaival, így Japánnal, Ceylonnal, Indiával, Pakisztánnal, Burmával. Keres­kedelmi kapcsolatok fűzik Kínát Svédoi’szághoz, Angliához, Chi­léhez, Egyiptomhoz és más or­szágokhoz. VILÁGOS ÉS ÉRTHETŐ a bojkottot megkerülő kapitalista országok kereskedőinek állás­pontja. Hiszen a nemzetközi ke­reskedelemre gyakorolt amerikai nyomás súlyosan mutatkozik el­sősorban az amerikai politiká­nak engedelmeskedő országok gazdasági életében. harapóíogóval kihúzni, hogy minden vágya a község és kör­nyéke régészeti feltárása, önálló ásatásokat folytat és munkájá­ban szinte az egész falu segít. Ha a szántó-vető az eke nyomán régi cserépdarabot, vagy rozsdás fémtárgyat lel, azonnal viszi hozzá. Van Halász Antalnak egy hűséges segítőtársa, ez pe­dig' Vadkerti Miska. »Az asz- sziszténsem« — emlékezik róla Halász Antal. Ez. a fáradhatat­lan kisfiú sokszor egészen agya­fúrt módon kutatja fel a »gya­nús helyeket«, — ahol ásni le­hetne és fáradhatatlan buzga­lommal gyűjti a köz számára, az iskola számára a legkülönbö­zőbb dolgokat. Van már az is­kolai szertár-szekrényben bronz­kori edénytöredék, avar ruha­dísz, szíjjvég, olyan stilizált ló­figurát ábrázoló figula, hogy párját ritkítja. Vannak itt kőzet­minták; római pénzek és csere­pek. És ki tudná még, hogy mi minden. Tanúi a község múltjá­nak és bizonyságai annak, hogy a kunpeszéri iskola falai között erősen harcolnak az egyetemes kultúra felvirágzásáért. 3 ó ezek között a lelkes pe­dagógusok között lenn'. Az embert átfűti ennek á szép, nemes életnek a heve. Ezt feje­zik ki búcsúszavaik is, amikor indulóban voltunk; — Aztán szóljanak az illetékeseknek! El ne feledjék megmondani, hogy szeretnénk még tovább fejlődni. Ehhez pedig villany keli! A kunpeszériek kérését ime így adjuk az illetékesek tudtára. Biztosan tudnak róla a mi fi­gyelmeztetésütik ' nélkül is, hi­szen ötéves tervünk minden falu számára meghozza a kultúrát, az emeikedettebb életet jelentő villanyfényt. A kínai sajtó . cikket közölt af Malájföld gazdasági életéről. — Megállapította, hogy Maiájföid1 »a XX. század 3Q-as évei óta a legkomolyabb kereskedelmi vái- ságba jutott«. Az ország gazda« sági vérkeringését nagymérték« ben befolyásolja a nemzetközi nyersgumi kereskedelem. Ennek a pangása miatt Malájföld kény« leien csökkenteni termelését. As USA ugyanis a legnagyobb nyersgumi vásárló Malájföldön, Természetesen, hogy igyekszik a legalacsonyabb árakat elérni, Ezzel hatalmas veszteségeket okoz a malájföldi és indonéziai1 termelőknek. Pedig ha Malájföld! kereskedelmet folytatott volna Kínával, közel 20 ezer tonnával! növelhette volna nyersgumi kfa vitelét. UGYANEZ A HELYZET Thai« földön és Délkelet-Ázsia más or« szágaiban. Az Egyesült Államok» kormánya, hogy iecsendesítse a bojkott megszüntetését követelt! Indonéz kereskedelmi köröket, 16 millió dollár értékű »segélyt« ígért. Egyik újságjuk az ameri« kai javaslattal foglalkozva így írt: »Nem nyugodhatunk bele aa amerikai segélybe, amikor évi 300 millió dollárt vesztünk az.« által, hogy elzárják előlünk Ke« iet-Európa, az új Kína és Orosz« ország piacait. Ez a véleménye a távolkeleti kapitalista államok! kereskedelmi köreinek is, így történt meg aztán, hogy az USA akadályozó politikája ellenére Indonézia és Kína kereskedelmi szerződést kötöttek. Indonézia közel 40 féle árucikket szállít Kínába, Kínából pedig 85 íéla cikket, köztük mezőgazdasági gépeket, villamosberendezéseket, pamutszövetet, selymet, stb. kap, A JAPÁN GAZDASÁG ne­hézségei is közismertek. Jellem« zó tünet, hogy az amerikai meg­szállási rendszer eredményekép« pen sokezer kilométerről kény« télén Japán amerikai szenei behozni, hihetetlenül magas áron, pedig jelentékenyen ki« sebb szállítási költségekkel, jó« val alacsonyabb áron megkap­hatná Kínától. Világos, hogy ea a kényszer nem jo üzlet Japán számára. így aztán 1953-ra majdnem 12 és félmillió dollár értékű kereskedelmet folytatott Kínával; Egy év alatt közel 15« szőrösére emelkedett a kereske­delmi forgalom Japán és Kína között. Ez azt mutatja, hogy Ja­pán kereskedelmi körök nagy ré­sze nem támogatja az amerikai kormány blokádpolltikáját. Az USA monopolistái attól tarta­nak, hogy a japán-amerikai vi­szony rövidesen nagy ellentéte­ket fog felszínre hozni. A múlt év végén Kínában járt Japán küldöttség ugyanis új szerződé­seket kötött a népi Kínával. AZ AMERIKAI »erőpolitika« és annak egyik megnyilvánulása, a demokratikus tábor országaival szemben alkalmazott gazdasági megkülönböztetés szöges ellen­tétben áil valamennyi ország érdekeivel és ezért vereséget ve­reség után szenved. Kína gazda­sági blokádjának szervezői, nem voltak képesek elszigetelni Kí­nát. Mindössze azoknak a kapi­talista országoknak a gazdasági érdekeire mértek csapást, ame­lyeknek az Egyesült Államok megtiltotta, hogy Kínával keres­kedjék. A Kínai Népköztársaság úgy egyenlíti ki ezeknek a ke­reskedelmi kapcsolatoknak a felbomlását, hogy tovább bővíti kereskedelmét a demokratikus országok táboraival. Kína áru­forgalma a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokká) 1950-ben mindössze 26 százaléka volt az egész kínai kereskede­lemnek, de 1951-ben 61 száza­lékra, 1953-ban pedig már több mint 70 százalékra növekedett, Ezekkel az országokkal kötött gazdasági kapcsolatok a legmeg­bízhatóbb és legszilárdabb ala­pot szolgáltatja a Kínai. Népköz- társaságnak külkereskedelme fejlődéséhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom