Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-18 / 116. szám

Egy gépállomási tanácsülés margójára MÁJUS 15-ËN — szombaton, a kongresszusi hét kezdete előtt •— tanácsülés volt a kiskun­félegyházi gépállomáson. A ta­nácsülésen resztvettek a gép­állomás körzetébe tartozó ter­melőszövetkezeti elnökök, párt- titkárok és brigádvezetők, to­vábbá a gépállomás néhány élen­járó dolgozója. Ez a tanácsülés arra lett volna hivatva, hogy mozgósítsa a gépállomás dolgo­zóit és a környező termelőszövet­kezeteket arra, hogy a kongresz- szusi hét alatt munkájuk és tu­dásuk legjavát adják, hogy ezen a héten elért eredményeikkel úgy minőségi, mint mennyiségi munkában túlszárnyalják az ed­digieket. A TANÁCSÜLÉS azonban — a végén hozott határozatot leszá­mítva — nem töltötte be irányt- mutató, mozgósító szerepét. Jól­lehet erre minden lehetőség és alkalom meg lett volna. A ta­nácsülés határozatának második pontja a következőket foglal­ja magában: A gépállomás a pártkongresszus tiszteletére vál­lalja, hogy a kongresszusi héten 400 holdnak megfelelő növény- ápolási munkát végez. A határo­zatnak ez a pontja a továbbiak­ban még azt is magában foglalja, hogy a kongresszus napjáig min­denegyes növényt egyszer meg- kapainuk és ahol szükséges, el­végzik az egyelést is. A HATÁROZATBÓL tehát «zt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanácsülés részvevői — á gépállomás körzetébe tartozó 28 termelőszövetkezet képviselő­je —• vállalták, hogy a kon­gresszus napjára egyetlen ter­melőszövetkezetben sem lesz gyomos kapásterület. A határozat így egymagában Véve helyes és jó kezdeménye­zésnek bizonyulna, ha azt nem vennénk számításba, hogy az egesz tanácsülés folyamait alig esett egy-két szó a kongresszusi hétről és tőképpen arról, hogy ez a . határozat egy olyan kezde­ményezést is jelenthet, amely mögé nemcsak a gépállomás körzetébe tartozó termelőszövet­kezetek, hanem a megye va­lamennyi termelőszövetkezete és gépállomása felzárkózhat. ELSŐSORBAN bírálnunk kell Luczián János főagronómus be­számolóját, amely témakörét te­kintve beillet volna nemcsak egy tanácsiilési, hanem egy tel­jes évi programmot, feladatkört meghatározó éves beszámoló­nak is. A korszerű trágyakezc- léstol és kihordástól az aratás és tarlóhántás észszerű, jó megszer­vezéséig, a kapásnövények, fő­leg a kukorica betakarításáig az égvilágon mindennel foglalko­zott. így nem is csoda, hogy csupán az az egyetlen tény ma­radt ki, ami a tanácsülés lénye­gét adta volna. Egy szó sem eseti « beszámolóban arról, hogy a kongresszusi verseny utolsó sza­kaszához érkeztünk és hogy két nap múlva megkezdődik a kon­gresszusi hét, amelyet mindenütt újabb munkasikerekkel köszön­tének hazánk dolgozói. EZEKUTAN magától érte­tődik, hogy a jelenlegi időszerű kérdésektől elszigetelten felépí­tett beszámoló nem mutatott utat a soronlévö feladatok megol­dását szolgáló kezdeményezések­nek és nem nyitott utat olyan felajánlásoknak sem. melyek a kongresszusi héten újabb ered­mények elérésére sarkalnák ter­melőszövetkezeteinket cs gép­állomásainkat. Ebből a példából okulhat a gépállomás vezetősé­ge és reméljük,' hogy a követke­zőkben alaposabban és jobban felkészül a gépállomási tanács­ülésre, már a beszámoló elké­szítése idején is azzal, hogy le­hetőleg az időszerű kérdésekkel foglalkozik és segítséget is nyújt a jelen feladatainak megoldásá­ban. idotárásjeientés Várható időjárás kedd estig: Ma borult idő, holnap felszaka­dozó felhőzet, többfelé eső, hol­nap átvonuló záporok, esetleg zivatarok. Időnként élénk keleti, délkeleti, majd délnyugati szél. A hőmérséklet emelkedik. Vár­ható hőmérsékleti értékek: ked­den reggel 10—13, délben nyu­gaton 13—16, keleten 16—20 fok között. (MTI) Versenyben 13 millió szürkenyár facsemetéért A május melege az Álföldön már felcsat­tan tóttá a nyárfák termős barkáját. A nyárpe- hely nemsokára fehéren teríti az utakat, ösvénye­ket, az erdők tisztásait. A kecskeméti erdőgazdaság dolgozói ezekben a napokban valamennyi fellelhető szürkenyármag begyűjtéséért dolgoznak. A szürkenyár az erdei fenyő és fekete fenyő társaságában a haladó biológiai szemlélet szerint az a fafaj, amely az Alföld vízszegény, forró, szélsőséges viszonyai között a legjobb fejlődést mutatja. Képes dacolni az időjárás szeszélyeivel, a tűző nappal, homokveréssel, a íutóhomokbue- kák tetején Is. 13 millió nyái-csemetét akar ezévben orszá­gunk fásításához adni a kecskeméti erdőgazda­ság, Ilyen nagymennyiségű szürkenyár csemetét még soha nem neveltek ebben az országban egy helyen. A milliméternél is kisebb magocskákból a munkásoknak néhány nap alatt 250 kilogrammot kell összegyűjteni. A munka nem tűr halasztást, .kiirt; ha kibomlik a barkák pihéje, a tavaszi szél tovaviszi és a további gyűjtés lehetetlenné válik. A nyármag vetését ezévben a műszaki veze­tők teljesen gépesítették. A vetőbarázdák hossza több, mint 650 km. hosszúságot tesz ki. Az elve­tés után mindjárt öntözni kell a mag ócskát. E célra az erdőgazdaság 200.000 forintos beruházás­sal öntözőművet építtetett. A feladat nagyságához méltó tudatos mun­kát tükrözi a nagybugaci erdészet dolgozóinak versenykihívása, amelyet valamennyi- erdészethez címeztek. Vállalják a maggyüjtésí terv túlteljesí­tését, a selejt teljes kiküszöbölését és az erdő­gazdaság által megadott költségkeretek betartá­sát. A nagybugaci versenyfelhíváshoz csatlako­zott a kecskeméti erdészet is, arpely 150 helyett 165 zsák — az izsákl erdészet, amely 100 helyett 120 zsák, — a kunadacsi erdészet', amely 150 he­lyett 166 zsák nyár füzér bégyüjtését vállalta. A nehéz begyűjtési munka után 4—5 nap múltával a magvak földbe kerülnek. Felbúgnak az öntözőmű mó.torjai az izsáki Kolontó és a soit! Duna partján. Hogy a langyos vízzel életre- keltsék a magocskákban zsendülő életet és a 13 millió szürkenyár csemete segítségével a kihalt­nak hitt alföldi homokbuckákat. KONCZ JÁNOS,' Kecskeméti Állami Erdőgazdaság. Munkára9 harcra hívunk minden nőt, édesanyát! Hazánk dolgozó népe — s dolgozók soraiban az asszonyok is — lelkesen készülnek pártunk III. kongresszusára. Munkával igyekeznek kifejezni hálájukéi a párttól kapott szerető gondos­kodásért. Nálunk a dolgozó, nőknek azóta van becsületük, amióta a párt vezeti népünket. A nőket, az édesanyákat azóta övezi igazi megbecsülés ég tisztelet, amióta a párt tanítja erre a dolgozókat. Hazánkban a felszabadulás előtt a nyomor, a munkanélküliség réme ült a családokon. A kapitalista országokban ma is így van, Az állásban lévő magyar nők a felszabadulás előtt a férfiak bé­rének 30—40 százalékát kapták. Angliában az iparban dolgozó nők ma 46 százalékkal, Nyugat-Németországban 62 százalékkal kapnak kevesebb díjazást, mint a férfiak. A gyarmati országok­ban még rosszabb a nők helyzete. De nálunk a becsülettel elvég­zett munkáért becsületes bért kap férfi és nő egyaránt, nyugodt és biztonságos a dolgozó családok élete. Ezért szeretik a nők milliói a pártot és dolgoznak a pért irá­nyításával szabad hazánk szebbé, boldogabbá tételén. Az üze­mekben a férfiakkal vállvetve harcolnak a térvek teljesítéséért, Számtalan sztahanovista és kormánykitünteíést viselő kerül ki megyénk dolgozó női közül is. Az asszonyok munkájának megkönnyítését jelentik a külön­böző intézmények. Megyénkben az üzemi intézményeken kívül 12 állandó- és 36 idénybölcsődében, 46 állandó- és 40 idénynapköziben foglalkoznak az anyák féltett kincseivel, a gyermekekkel. A kor­mányprogramul minden nőt, minden édesanyát közelről érint, Több, jobb élelmiszer, több, olcsóbb ruha, cipő áüj rendelkezé­sünkre, miénk a kultúra, a szórakozás öröme. Tudjuk, hogy napfényes, vidám, gazdag életünk további útját szabja meg pártunk kongresszusa. A jövőért pedig minden nőnek igaz szívvel, asszonyos szorgalommal kell dolgoznia. Munkánk nyomán válik valósággá a béke, a jólét programmja. Üzemek női dolgozói! Induljatok harcba a munkafegyelem megszilárdításával a tervek teljesítéséért, a jobb minőségért, a® önköltség csökkentéséért, a kongresszusi hét sikeréért! Termelőszövetkezeti asszonyok! Védjétek meg a szövetkeze­tek vagyonát! A tagság és a családtagok maguk műveljék meg a földet! A tassi Lenin tsz a családtagok bevonásával már a takar­mány- .és cukorrépát megkapálta. Dicséretet érdemelnek az asz- szonyok lelkes munkájukért, különösen Kovács Istvánné három kisgyermekes családanya. Előre a megyei pártbizottság kongresszusi zászlajának elnyeré­séért, a terméshozam növeléséért, a kötelező munkaegység telje­sítéséért! Egyénileg dolgozó parasztasszonyok! Gondos növényápolással, a beadás teljesítésével, pontos adófizetéssel ünnepeljétek a párt- kongresszust! Adjon a falu az asszonyok kezemunká.ia nyomán több tejet, tojást, baromfit a városi dolgozók asztalára — és kap­jon a falu ezért minél több, olcsóbb, jobb iparcikket. Jobb mun­kával saját gazdaságaitokat erősítitek: erre tanít benneteket Antal Imréné ordasi kitüntetett dolgozó pärasztasszony példája. Állami gazdaságok női dolgozói! Harcoljatok: a bő termésért, népünk kenyeréért! Gépállomások női traktorosai! Készüljetek fel a növényápo­lásra és a közelgő kenyércsatára, a rátokbízott gépek gondos kar-' bantartásávál, előkészítésével. Értelmiségi nődolgozók, háziasszonyok! Közös jó munkával, családlátogatásokkal, az iskolai fegyelem megszilárdításával segít­sétek a gyermekek eredményes tanulását. Munkára, harcra hívunk minden nőt, valamennyi édesanyát, akik azt akarják, hogy gyermekeink boldogok legyenek, békében éljenek! SZŰCS BÉLÁNÉ, MNDSZ megyei titkár. Levélmásolat fekszik a kiskun­halasi tanács mezőgazdasági osztályve­zetőjének asztalán. Eredetijét illetékes telsőbb szervhez címezték. A levélben az alulírott kis- és törpebirtokosok a sóstói Uj Élet termelőszövetkezet által 1932-ben betagosított földjeiket kérik vissza. Indokolásuk: 1. A betagosított földek többnyire a tabla szélére esnek. 2. A tsz-tagság kézi- és igaereje nem elég ennek a területnek jó meg­műveléséhez. Tavaly is gaz ette meg a csoport veteményeit. 3. A szövetkezet semmiképpen sem tudja a párt és kormány töbterme- lési programmját megvalósítani — míg ők a visszakapott területen ennek a programmnak szellemé­ben dolgoznak majd. Szép, kereken fogalmazott levél, tíz­egynéhány aláírással: Lakos Imre, II- csik István, idős Váczi Lajos, Váczi Fe­renc, stb... Csúnya dolog a gyanú. De valami nincs egészen rendben e körül a levél körül. Kicsit túlzott az az aggodalom, ami -az indokolás harmadik pontjából kicseng. Olyan biztosak a levélírók a csoport tehetetlenségében, hogy egy­szerűen meghúzzák felette a halálha­rangot? Túlságosan buzgón döntik el a párt és. kormány többtermeíésj programmjára hivatkozva a szövetke­zet életképtelenségét. S miért, pontosan csak azon a területen tudnak ők jól gazdálkodni, amely 1952 óta a csoporté? Hiszen csereingatlant valamennyien kaptak ... De ezt a szövetkezetét meg kell nézni. Szomorú-dolog, hogy idáig jutott. Miért nem jelezte ő maga, hogy ,sok 'a földje, aam tűd-veié. megbirkózni ? .... dinikor eiütört&köt maiid a fim ka... — Itt kezdődik az Uj Elet birto­ka — szól hátra hozzám a pótülésre a gépállomás szerelője, aki ügyesen kor­mányozza a Csepelt a hepehupás dűlö- úton. Szétnézek. Becsukom a szemem. Az­tán újra kinyitom. Délibáb üz velem tiéfát? Ilyen nincs a Sóstón. — Biztos, hogy a csoporté? — vonom kétségbe a derék vezető szavalt. — Persze. Mi szántottunk nekik. Mi fogunk kapálni és aratni is ... Megkérem: álljon meg, leszállók. Ugyanazt látom, mint a motoron: min­taszerűen megmunkált földeket. Nagy tábla, kövér búzavetést, soroló répát, kukoricát. Amott a kender haragoszöld­je válik el a napraforgó halványabb bokraitól. A fákon túl embercsoport hajladozik: elsőre kapálják a szépen megmetszett szólót. Baloldalt terjedel­mes gyümölcsös; a világháborúit fák alja el is van gereblyézve. A fákon túli legelőn vagy 40 rengőtestű marha ha­rapja a .füvet... A központi tanyán csak két ember ven: az öreg Lendér Sándor és Balog János. Répamagot eregetnek zsákokba. Mert van olyan lapályos föld, — pár- holdnyi csak — ami eddig víz alatt volt, most .mehetnek rá a vetőgéppel. Amit tulajdon két szememmel lát­tam, megerősítik Lendér bácsi szávai. Mégy itt a munka zavartalanul. .52 tag van a 470 holdhoz. Időre elvetették a ■ tavasziakat. A Í70 hold kalászos az Utolsó szálig fejtrágyát kapott, ’1 . Kedv is van a munkához. Gyönyörű termést ígér a'6 hold gyümölcsösben a kifíer-korte. és. alma- A 3 hold. száraz­kertészetben már csak a pnprikaágyá- sok üregek: az idő miatt várnak a pa­lántaki ültetéssel. A csoporttagság most fog siló- és istállóépítéshez — szapo­rodik a jószág. Növelték a baromfiállo­mányt is. A gépállomás meg sok nehéz munkát levesz, a vállukról. —Hm. Ez lenne hát á végnapjait élő termelőszövetkezet? ! — Nincs itt semmi baj! — mordul fel Lendér Sándor és mérgesen a levegő­be csap. — Csafc túlsók a jóakarónk, aki ősz óta egyre azon mesterkedik: hogy lehetne széiugrasztani a csoportot. S az olyan llcsik-féle emberek tüzelik a be­csületeseket is. — Hasik?! Ki az? —■ Nagybérlő volt. Kutaknak is lehet mondani bátran. Az mozgatja a többie­ket is. Most azzal próbál befeketíteni bennünket: nem tudjuk megmunkálni a földet. Hogy úgy járunk, mint tavaly. Pedig a múlt évben sem lett volna any­agi gazos véleményünk, ha nincs a ta­goz közt sok olyan, mint az idős Vin- cze ... — Vipcze Lajos? ­— Az. Egész éven át alig volt több munkaegysége, kiiéncüennél s osztáskor neki állt feljebb, hogy a csoportban még kenyere sincs. Ki is lépett.. Dç. nem is sajnáljuk. Olyan embçr kell ide, mint az öreg Balog komám e! Okto­ber óta már 160 munkaegysége van. Én is elmúltam már 60 éves és -nein dicsekvésből. mondom... de tavaly i 210: e'ayséaael zártam as evet. ■■ -. - • Örülök nagyon. Nem csalt a sej- dítésem, hogy valami bűzlik a levél kö­rül! Kik szervezik tehát a betagosított földek visszakövetelését? Nagybérlő, meg olyan tagok, akiket úgy ismernek a csoport­ban, hogy szívesen elmennének a mun­ka temetésére. A többi, becsületes dol­gozó paraszt aláírását nem volt nehéz megszerezni a levélre. — De miért állítják, hogy a csoport éietképtelen? Hiszen ez hazugság! — Mert más okosabb már nem jut eszükbe! Nem tudja elvtársnő, hogy a kétbalkezes vadásznak is mindig van mentsége, kifogása, ha csütörtököt mond a puskája? Vagy a töltés rossz, vagy a nyúl szalad túl gyorsan előle. Megpróbáltak ezek már minden módót, hogy szétoszoljék a csoport. Nem sike­rült. Most így próbálják, szép kerülő úton. * S a puska most is csütörtököt mondott Ilcsik István! Megint rossz volt a töltés és elhibázott a lövés. A körmönfont rágalmakat úgy veri visz- sza az Uj Élet csoport szépen munkált gazdasága, mint a pelyhet! Nem kell ezt a szövetkezetei félteni, hogy »nem tud -éleget tenni a párt és kormány többter­melési. programmjának.« Mást .mutat á valóság. S valahányszor Ilcsik Istvá­noknak aggodalmuk támad a csoportot illetően, csak ezeket a földeket nézzék meg. Hadd nevessen rájuk a szép vei- ■ 'tekékből, a szövetkezet eredményeiből —. a nagyon ügyetlenül .puskavégre ka:- pött nyúl! G, Kt

Next

/
Oldalképek
Tartalom