Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
A JÖVEDELMEZŐ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN Egy 12 holdas kertészetről »A termelőszövetkezeti tagok évközbein rendszeres pénzellátása érdekében à közgyűlés áltat meghatározott időközökben, a tényleges pénzbevételtől függően pénzbeli előlegeket kell folyósítani(A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabáh Zalából.) A pénzbeli előlegek juttatása fontos kérdés termelőszövetkezeteinkben; Lényegesen hozzájárul a tagok jó munkájához, növeli a munkakedvet, ezek nyomán pedig erősödik a szövetkezet. Több termelőszövetkezetünkben elhanyagolja a vezetőség ezt a problémát, pedig mindenütt lehetőség volna, hogy a tagok időközönként pénzbeli előleghez jussanak. Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést két termelőszövetkezetnél. Adottságaik körülbelül egyformák, a lehetőségeik is. Csak az a különbség, hogy egyiknél jobban kihasználják a jövedelmezőség növelésének lehetőségeit, mint a másiknál; A kiskunfélegyházi Felszabadulás termelőszövetkezetben A kiskunfélegyházi Felszabadulás terinelöszövetkezeinek jó híre van a környéken. 538 hóidon gazdálkodnak a tagok, ebből 294 höld a szántó. Á szövetkezet 57 tagja szorgalmasan kiveszi részét a munkából. Az elnök, Tapodi László, és a tagok örömmel dicsekednek az eddigi eredményeikkel. Van is mire büszkélkedniök. Saját erőből 200 férőhelyes juhhodályt építettek. Van egy százférőhe- jyes barorhfüelepük is. — Be kellene népesíteni — merült fel a kérdés az egyik taggyűlésen. — Majd mi gondoskodunk erről — válaszolták erre a szövetkezet szorgalmas asszonyai. És mindjárt 29 asszony elhatározta, hogy 3300 darab tojásból baromfit keltet a közös állomány részére. Már eddig 198 kisliba, 300 csirke, 126 tyúk, 76 anyalúd és 22 pulyka van a baromfiólban. A szövetkezet ezenkívül teljesítette első negyedévi tojás- és baromfibeadását. Azóta is szállítottak be 103 kiló tojást és 40 kiló pulykát; — A baromfiból sokat pénzelünk ►— mondják a tagok. — Állandóan selejtezzük az állományt, utánpótlásról pedig gondoskodunk. A napokban is 12 libát adnak el. Az árából munkaegység előleget fizetnek a tagoknak. Persze ebből nem sok jutna egy- egy munkaegységre, de ezenkívül eladásra kerül még 40 kisbá- rány, egy süldő és négy malac. A Félszabadulás termelőszövetkezet tagjai ezenkívül más pénzforrás után is néztek. Június végéig egészévi tejbeadásukat teljesíteni akarják; 16 ezer liter szabadtejre szerződtek Ebből több mint 40 ezer forint jövedelemre tesznek szert, ezenkívül korpát is kapnak; — Ne feledkezzünk meg a gomolyáról sem — mondja a szövetkezet elnöke és mindjárt számolni kezd. — Van 150 anyajuhunk. Napi 8 kiló sajtra száKicsi a bors, de erős — tartja a mondás. Ez érvényes a lászló- fälvi Ü ttörő termelőszövetkezetre is. Tavaly a kecskeméti mezőgazdasági kiállításon sok szó esett Bagi Józsefről, a szövetkezet egyik tagjáról, aki családjával tavaly július 31-ig 1069 munkaegységet teljesített. Ezért kaptak búzából és rozsból 03.07 mázsát, árpából 15.50 mázsát. Bagi József akkor büszkén jelentette ki, hogy életében először van ilyen magas jövedelme. Most ismét felkeressük a csoportot és Bagiékat. Örömmel újságolják, hogy a kukoricavetés befejezés előtt áll és megkezdték a borsó első sarabolá- sát. , A lászlófalvi Úttörő termelő- szövetkezetnek kevesebb a szántója és jóval kevesebb a legelője, mint a kiskunfélegyházi Felszabadulásnak. Mégis több mint kétszer annyi birkaállománya van. Tehénből, sertésből és lóból pedig kevés eltéréssel any- nyi van, miht a Felszabadulásnak. A meglévő állatállományhoz képest kévés területén folyik takarmáíiytermesztés és ezért most is takarmányhiánnyal küzdenek. A nem megfelelő takarmányozás következtében alacsony a tej hozam. A 12 tehéntől összesen napi 12 liter tejet fejnek, vagyis éppen- hogy a beadást tudják teljesíteni. Erről panaszkodik Bagi József, ifj. Szabó Sándor és a többi tag. — Eddig még nem kaptunk egyáltalán előleget az eddig teljesített munkaegységeink után — mondja az ifjú Szabó. — Pedig volna rá lehetőség. Meg kellene javítani a gazdálkodást. míthatunk. Ez 20 forintjával számolva 160 ídrint napi bevétel. Ez havonta 4800 forintot jelent. Néni sok, de ha a havonta teljesített munkaegységeket számítjuk, több mint 3 forint jut egy munkaegységre. Nem szabad megfeledkezni a sZérazkertészötről sem. Van hat hold dinnye- és 3 hold borsóvetésünk. Az is hoz majd né- hányezer forintot a házhoz. így oldja meg a Felszabadulás termelőszövetkezet, hogy időközönként előleghez jusson a tagság. A magasabb jövedelemnek a jó munka az alapja. Ebben nincs is hiány a szövetkezetben. Befejezték a kapások vetését és a tagok jórésze vállalta, hogy az egyénekre felosztott területeken tliájüs 1-ig elvégzi a bot sókapálást is. Minek az a sok állát, ha nem tudjuk eltartani őket. Volna rá lehetőség, hogy kicseréljük a tehénállományt és ha kevesebbet is, de jól tejelőket állíthatnánk be, akkor is több lenne a tejhozam, mint most. A birkákból is el lehetrie adni. Feleennyi állomány is elég volna. — Szép a nagyszámú állatállomány, de mit ér, ha nem tudjuk megfelelően takarmányozni őket — toldja meg a szót Bagi József. — Most is azért küzdünk takarmányhiánnyal, mert a vezetőség nem gondolt arra, hogy a nagyszámú állatállománynak takarmány is kell. A meglévő lucernavetés a legelőn kívül csak legfeljebb a nyári takarmányozást biztosítja. Többször javasoltuk már a vezetőségnek és az elnök elvtársnak, Varga Józsefnek, hogy így több lesz a kár, mint a haszon. Nem vagyok ellensége az állattenyésztésnek, de a közmondás is azt mondja: »addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.« Valóban igaza van a tagságnak. Jobbminőségű, de kevesebb állatállománnyal kevesebb lenne a vesződség, de több lenné a haszon; Van lehetőség a baromfi- tenyésztés kibővítésére is Szabóék háza mellett víz is van, ahol ellubickolhatnának a kacsák. Egy baromfiól építését pedig saját erőből is meg tudná oldani a tagság; Ha a vezetőség figyelembe veszi a tagság értékes javaslatait, jövedelmezőbbé lehet tenni a gazdálkodást a lászlófalvi Úttörő termelőszövetkezetben is. S ha több lesz a jövedelem — vidámabban megy a munka is; A lászlófalvi Úttörő termelőszövetkezetben A kiskunfélegyházi Lenin 11 termelőszövetkezet 12 holdas öntözéses kertészetében most ültetik ki a melegágyakból a palántákat. A kúttól — melyből motor szivattyúzza ki a vizet — jó karVaStagságnyi cső lüt végig a 12 holdas kertészeten. Körülötte ma még kicsit bátortalanul ágaskodó palánták 10 ezrei vannak kiültetve. A kertészet dolgozói most kezdték két holdon a káposzta kipalántázását. Érdekes megemlíteni, hogy ekkora terület benépesítéséhez 31 ezer palántára van szükség — és köztes növényként emellett még 10 ezer kalarábpalávtát is ültetnek a tagok. A kertészet félholdas hagyma- tábláján már vagy 15 centis hagymaszálacskák nyújtogatják haragoszöld leveleiket. Néhány hét múlva már elindíthatják a városi piacra az első hagymaszállítmányt a Lenin termelőszövetkezét tagjai. Körülbelül 2 mázsa korai zöldhagymát Szándékoznak piacra vinni. kertészetből kaptuk cserébe paprika- éa retekmagokért meséli Tódi György. — Nem is gondoltuk, hogy ilyen hamar megkapjuk őket, hát áthint most átküldte a kertészét, sürgőseit kellett gondoskodni megfelelő Világos és védett helyről a 460 palántának. Ekkor támadt az ötlet; — és elkészítettük ezt a rendkívül olcsó, de annál hasznosabb melegágyat. Egy hónap múlva már piacon árulhatjuk a me- legágyi paprikák termését; Jj^ár azonban, hogy nem előbb jutott eszünkbe ilyen melegágy készítése — mondja később elgondolkozva: —» Három ilyen melegágyban ezj időre már felnevelhettünk volna több mint 3000 darab korai kála- rabot, ami pénzben csaknem 10 ezer forinttal jelentett volna több jövedelmet. Lám, az ember holtig tanul — teszi hozzá mosolyogva. A hagyma után közvetlenül megjelenik a piacon a zöldpaprikájuk is. Tóth György, a kertészet égjük igen élelmes és jó ötletekben kifogyhatatlan dolgozója megmutatja azt a melegházát, ahol az első terméstho- zó paprikapalánták már virágzanak. Olyan elevenek, szépek, hogy senki nem hinné el, ha nem Tóth elvtárs mondja, aki híres szavahihetőségéről, hogy ezeket a palántákat alig két napja ültették el a. melegágyba, melyet alig húsz négyzetméteren elhevérő, eddig használatlan me- legágyi ablakokból, földből és nádból építettek meg. — A palántákat az állami A 12 holdas kertészet szép jövedelmet biztosít a csoport tagságának. Erről tanúskodik az elmúlt évi zárszámadás, is, ahol 270 ezer forint kertészeti jövedelemről adhattak számot. A kertészetben termelt áruk értéke 6 forinttal emelte minden tagnak az egy munkaegységre jutó készpénzrészesedését. A tagság felismerte az ezen a téren kínálkozó nagyszerű lehetőségeket és az idén emelte a kertészetben dolgozók létszámát. Ma már 18 kertészeti dolgozója van a csoportnak. így előreláthatólag nemcsak több jövedelemről számolhatnak be majd az idei zár- számadási közgyűlésen, hanem több és jobb zöldségfélével járulhatnak hozzá a városi dolgozók áruellátásához; Uj úton as érsekcsanádi Vörös Csilláig tsz Az érsekcsanádi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagságának egy réssé as ősszel hálát fordított ù szövetkezetnek. A megmaradt tagság megfogadta, hagy bebisonyitja a szövetkezet életképességét. Az ősszel időben elvégezték a vetéseket, üzemtervükben bátran vállaltak idén 9 mázsás búza, IS mázsás kukorica, 60 mázsás burgonyatermést, Az őszi kalászosokat fejtrágyázták, a kukoricát négyzetesen vetik, burgonyából válogatott vetőmagot használnák. Számot vetettek a munkaerővel is. Megfogadták a községi agronómns tanácsát, felosztották a tagok között a területet. A tagok feleségeiket és munkaképes hozzátartozódat is bevonják o munkába. A szövetkezetnek nagy segítséget nyújt a községi agfonómus mellett a célgazdaság is. Vetéskor gépeket adott és megígérte, hogy továbbra is rendelkezi\ sükre áll majd a kapálóeke, a lucerna kaszálásakor a rendrakó. A kőesig dolgozó parasztjai is figyelik a termelőszövetkezetben folyó jó munkát. Két új tag jelentkezett máz felvételre. Egyikük Kasza Ferenc, aki eddig azon a véleményen volt; majd meglátjuk, mire mennek a csoportban. Most, amikor felvételre jelentkezett, ott mondotta: már látja, hogy az ilyen igyekezet csakis eredményes lehet. A takarmányalap kialakítása és az állattenyésztés fejlesztése a Duna- Tisza közén Dr. Kunfty Zoltán tudományos kutató, a kecskeméti akadémiai napok alkalmával tartott előadásából az Állattenyésztés terén a háború okozta nagy létszámveszteségeket az ország nagyjából már kiheverte és moítmár elsősorban az állattenyésztés minőségi megjavítása a cél, De az országnak több részén ma még az állatsűrűség sem kielégítő. Ide tartozik a Duna— Tisza köze is, főleg annak északi része, ahol az állatállomány még 'közel sem érte el azt a szintet, amelyre mennyiségileg és minőségileg törekedni kell; Mi az akadálya a Duna—Tisza közén az állattenyésztés és tartás fejlesztésének? Elsősorban az, hogy a múltban gyakran célszerűbbnek látszott a szőlő- és gyümölcstermesztés, zöldségnevelés, mert gyorsabb pénzforgást biztosított és nagyobb jövedelmet adott. Az állattartás elmaradásának másik fő oka a takarmányalap bizonytalansága, a legelők szánalmas állapota és a tartalék- takarmánykészletek teljes hiánya volt. Be kell azonban látni, hogy az állattenyésztés fejlesztése itt is szükséges. Mert egyrészt nem lehet arra számítani, hogy a Tiszántúl ezután is — mint régén — tízezer vagononként ide exportálja a trágyát, másrészt nem nézhetjük tétlenül, hogy értékes szőlőink és gyümölcsöseink a nagyfokú trágyahiány miatt továbbra is tönkreiriéí)jenek; Az állattartás fokozásának azonban alapfeltétele, hogy megfelelő takarmányaíapot biztosíthassunk. Meg kell állapítani, hogy melyek a termelhető takarmánynövényféleségek, majd milyenek azok várható termésátlagai. így kiválaszthatjuk azokat, amelyek az itteni adottságok között a legnagyobb tápér- tékmennyiséget szolgáltatják. Az őszi keveréktakarmányok az utánuk vethető másodvetésekkel együtt adják mind keményítőértékben, mind emészthető fehérjében a legnagyobb tápértéktermést. S mivel ezek a legkorábbi, nagy tömeget adó s egyébként is évtizedes átlagban legbiztosabb takarmányaink, — termelésüket lényegesen fokozni kell. A fentieken kívül főelőnyük, hogy silózhatók is, RENDKÍVÜL JELENTŐS a zöld futószalag. Vele lényegesen csökkenthető az abrakfogÿasz- tás. A takarmány rendszerint jó elővéteménynek is számít, talajaink termőerejét javítja. A rendkívül elhanyagolt legelők megjavítását sem szabad mindig holnapra halasztani, A takarmányalap biztosítása lényegesen fokozná állal állomány uni termfi.'.ékexu’scgét. Nem kellene szégyenkezni az 1953, évi 1200 literes tehenehkénti átlaggal termelőszövetkezeteinkben, ahol az év utolsó három hónapjában összesen 170 liter tejet adtak a tehenek átlagosan, A takarmányalap kialakításánál nagyobb szerepet kell juttatni a takarmányrépának. Hogy mennyire alkalmasak e tájegység jól kiválasztott földjei a takarmányrépa termelésére, legjobban mutatják a fülöpszállási tsz 1040, a tataházi tsz 800 mázsás holdankénti terméseredményei. Ugyancsak többet kellene íogiai- kozni az eddig elhanyagolt som- kóróval is, amely ennek a tájegységnek jellegzetes talajjavító növénye, de takarmánynövényként is jól használható. Ezen a tájegységen a tömeges takarmányok termesztése a legbiztosabb. Ezért azokat az állatfajokat kell tenyészteni, amelyek abból a legtöbbét fogyasztják: juhot és szarvasmarhát. Bár a gazdaságos állattenyésztés alapja elsősorban a takarmány, — más tényezők is szükségesek. Ilyen elsősorban a szaktudás is-, amely sok esetben hiányzik. Ezt igazolják adataink, amelyek szerint míg az agtunómusok közül 95 százalék szakképzett, addig a2 állattenyésztők közül csak 43 százalék az termelőszövetkezeteinkben. Pedig éppen az állattenyésztés sz a foglalkozás, amelyben nagyon is pótolhatatlan a szaktudás. UGYANCSAK FONTOS lenne az állattenyésztés gépesítésével is többet foglalkozni. Ezzel lényegesen csökkenthetjük a kézi munkaerőt. A gépek alkalmazása azonban nemcsak ezt eredményezi. Csak példaként hozom fel a rendsodró használatát. amely a pillangósok szárításánál a szinte állandó levélveszteséget a legkisebbre csökkenti s így a pillangós széna értéke többszörösére fokozódik. — Tudjuk ugyanis, hogy a levél tartalmazza a fehérjék nagyobb részét. Ide sorolható a silózás is, amelynek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez fontos nyáron, amikor a legelők júliüs- augusztúsban rendszerint kiégnek és a jószág ilyenkor leromlik, de ugyanúgy fontos télen is, amikor a zöldtakarmányt többé- kevésbbé pótolja. Laza homoktalajon nem ajánlatos az olcsó, de sok tépérték- veszteséget akozó föidsilók használata. Legcélszerűbbek a bétons ilók, Az állattenyésztés fejlesztéséhez hozzátartozik az építkezések kérdése is, A természetszerű tartás döntően befolyásolja az építkezések rendszerét. Kísérleteink alapján úgy láttuk, hogv a közismert, egyszerű, színezeri. tartás sokkal jobban megfelé elsősorban a növendékállatok nevelésének, mint a nagy pára- tartalmú, nem jól széllőző istállók. Az ilyen egyszerű színek elkészítése lényegesen olcsóbb, az abban felnevelt állatok edzettebbek, jobban értékesítik a takarmányt. összefoglalva: e tájegység állattartását nagyon meg keil erősíteni, másfelől ennek előfeltételeit meg kell teremteni. Az előfeltételek legfontosabbja : a biztos takarmányalap kialakítása, ezen belül a legelők megjavítása, a zöld futószalag kérdésének megoldása és a tartaléktakarmányokról való rendszeres gondoskodás. GONDOSKODNI KELL továbbá a szükséges épületek lehetőleg egyszerű és olcsó kialakításáról, figyelemmel a természetszerű tartásra és gépesítésre. Végül a szakemberek továbbképzéséről is alaposabban gondoskodjunk. Mert a takarmányon kívül tudás is kell ahhoz, hogy az. állattartást és tenyésztést helyes irányba vigyük és azt gazdaságosan műveljük.
