Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT RÉGI KECSKEMÉTI MÁJUSOK Kéf- üzem párosversenye A kongresszus tiszteletére a Kiskunfélegy­házi Bányászati Berendezések Gyára dolgozói Jtiunkavcrsenyhcn végzik munkájukat. A mind­jobban szélesedő munkaverseny azt eredmé­nyezte, hogy megyénkben az első helyre küzdöt­tek fel magukat. A forgácsoló üzem dolgozói pe­dig a párosversenyben maguk mögött hagyták versenytársukat, a Budapesti Mélyfúró Berende­zések Gyára forgácsoló üzemének dolgozóit. Pál Károly sztahanovista esztergályos Vékony Lajos sztahanovista esztergályossal versenyez. Pál Ká­roly áprilisi eredménye 300 százalék. Vékony Lajos budapesti esztergályos eredménye 191.3 százalék. Tóth László sztahanovista esztergályos 231.9 százalékot ért el. míg budapesti verseny­társa Payer Lajos sztahanovista esztergályos csak 194.5 százalékot. Seres Balázs 81 százalék­kal szárnyalta túl fővárosi versenytársát. Szíjártó Lajost. Mindkét üzemben vállalások hangzottak el a műhelyátlag emelésére. Ezen a téren a bu­dapestiek 14.7 százalékkal túlteljesítették válla­lásukat. A kiskunfélegyháziak 0.6 százalékkal elmaradtak. A műszaki vezetés feladata, hogy segítse a félegyházi dolgozókat, hogy ezen a terü­leten is túlszárnyalhassák a oudapesti verseny­társaikat. MORVÁI LASZLONË. Újabb vállalások a Kecskeméti Építőgépkarban- iartó Vállalatnál Az elmúlt napokban a Kecskeméti Építőgép­karbantartó Vállalatnál műszaki megbeszélést tartottak, amelynek célja az volt, hogy kiküszö­böljék azokat a hiányosságokat, melyek gátolják a terv teljesítését. Az értekezleten kitűnt, hogy a dolgozók nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesí­teni akarják április havi tervüket. Ennek érdeké­ben újabb vállalások történtek. Antal Péter csoportvezető dolgozói felajánlották, hogy május 1-ig három szárítószalagot, 46 csillét és 2 beton­keverőt készítenek el. Kerekes Imre csoportjának munkásai vállalták, hogy a hó végére teljesen ki­javítanak 8 kazánt, Dómján József csoportjának dolgozói pedig 15 benzinmotor kijavítását és át­adását vállalták. Az üzemben a munkások fokozzák teljesít­ményüket. Áprilisban egyetlen egy munkás nem dolgozott 100 százalékon alul. Halász József la­katos, aki március hónapban csak 94 százalékot ért el, áprilisban már 150 százalékos eredménnyel dolgozott. A jólteljesítök mind elméleti, mind gya­korlati segítséget nyújtottak. Április 1-től 10-ig 134.5 százalékos átlageredményt értek el a dol­gozók. Balogh László. A Kalocsai x^Iargit-maloin dolgozói három nappal lerövidítették a karbantartási időt A KALOCSAI Margit-malom- nál 21 napot ütemeztek be a kai-bantartási munkákra. Már a munka beindulásakor a dolgo­zók azon töprengtek, hogyan le­hetne ezt a határidőt csökken­teni. A dolgozók megvitatták a tennivalókat és elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére április 20 helyett már 2I-én befe­jezik a karbantartást. Amit a dolgozók vállaltak, azt valóra is váltották. Április 21-én délután már befűtöttek a kazánba és másnap már zsákolták a lisztet. A malom megnyithatta kapuit az örletők előtt: A dolgozók előre elkészített “haditerv•« alapján végezték a karbantartást. Nagy Lajos fő- molnár irányította a munkát. Téglás István almolnár a sziták, Vékony Béla a lefolyócsövek, Schiffer Zoltán a daragépek, Márton István a hengerszékek, Kákony István a tisztítóberen­dezések és pihentetőkamrák kar­bantartási munkáit irányította. A »haditervben« nemcsak azt fek­tették le, hogy ki mit csinál, hanem azt is, hogy melyik na­pon milyen feladatot kell elvé­gezni. így az egész karbantar­tás ideje alatt nem fordult elő fennakadás. AZ ERŐTELEPEN Mácsui Sándor főgépész irányításával úgy végezték a karbantartási munkát, hogy sikeresen vehes­sék fel a harcot a fajlagos szén­fogyasztás csökkentéséért; Horváth István silómester sem akart elmaradni az általános karbantartásban. A silónál dol­gozók tudják, hogy a jóminősé­gű liszt előállításához az első lé­pést a szakszerű átvétellel és gondos tárolással kell megtenni. Czakó Mátyás igazgató segített a karbantartó-brigádoknak a munkaerő átcsoportosításával, az anyagok biztosításával. Brigá­dokat alakított. Ezek az udvart hozták rendbe, virágágyásokat készítettek, sőt az utcán az úttest rendbehozataláról sem feledkez­tek meg. MA MÁR kellemes látványt nyújt a malom udvara a látoga­tónak: Virágoskert köszönti a belépőt. Láthatja, hogy a dolgo­zók röplabdapályán, nyáron az udvari fürdőmedencében szóra­kozhatnak, pihenhetnek. Most azt tervezgetik, hogyan lehetne a fürdőt megnagyobbítani, az épületeket is külsőleg tataroz- tatni. Ezekre a munkákra is még ebben az évben sorkerül; Kákonyi Ferencné levelező. Çjakab naptól a májusaiig Lázadó Jakab mester Magyarországi Jakab mester — maitre Jacques de Hongrie a párizsi egyetem diákja, 215 év­vel ezelőtt parasztlázadast szer­vezett a franciaországi Piccardiá- ban. Jakab mester neve azóta fogalommá vált. Jakab napja a jelszabadulás, a széttört bilincsek ünnepe lett. Világszerte a köztu­datban annyit jelenteti: sza­badság! Májusi „pofozas" Kecskeméten a céhbeli inasok és legények szabadnapjukat Ja­kab napján ünnepelték. Katona József édesapja a kecskeméti ta­kács-céh főcéhmestere volt. Fel­jegyzései között találtak Jakab- napi régi nótát, amelyet a má­jus 1-i felvonulók énekeltek, »Ma van Jakab nap, Ma van Jakab nap, Ma iszik a pap. De a szegény mests.•legény Csak amikor kap/« Ezen a napon a céhek megven­dégelték a legényeket és inaso­kat. Hogy milyen »bőkezű-' voit ez a vendégelés, erről a fenti ének ad képet. Kecskeméten Jakab napján szabadult fel az inas. Ékkor «ütötték« a nagy nyitva <osság előtt legénnyé. Ez a művelet »pofonnal« járt. A mester kéz­zel ütötte, a céh öreglegénye pe­dig a céh címeres botjával mérle az inasra az ütést. Ez volt az inaskar megszámlálhatatlan po­fonjai után az utolsó ütés, „Legényröpílés" 'A ‘»pofozást-» a »legényröpi- tés» követte. Nagyot lódítottak az inasból legénnyé vált sze­génylegényen. A szegénylegény a kizsákmányolás újabb lépcső­fokára jutott, Sanyarú életükről sok-sok nóta tzóll. Később a panaszos Jakab-nó- ta helyett felcsendültek a békjótrázó Internacionále hang­jai. A céhek zászlóit pedig a munkásmozgalom vörös lobogói váltotta fel. A munkások párizsi kongresszusa május elsejét ün­neppé emelte. Az ösztönösségen azóta egyre jobban győzött a tu­datosság, a társadalmi gazdasá­gi viszonyok megváltoztatásának kemény és újító akarata. Május elseje a nemzetközi munkás­szolidaritás küzdelmes, nagy­szerű és megragadó szép ün­nepe lett. A május elsejei fel­vonulások dalaiba belopództak a Marseilleise forrongó ritmu­sai is. Erre Kecskeméten Vágó Béla tanította a munkásokat. A kizsákmányolok azonban mindent elkövettek, hogy a munkások ne ünnepelhessék május elsejét. A gyárakban dol­goztatták a munkásokat. Még kevesen voltak Kecskeméten, akik ezen a napon nem mentek dolgozni. Ezek ezen a napon vagy a »Piros Alma», vagy a Pápai-féle vendéglőben találkoz­tak. Sokan ünneplőbe öltöztek és családjukkal kimentek a kö­zeli erdőkbe. Így ünnepelték május elsejét. 1919 feledhetetlen május J. 1919-ben, a tavasz első napjai­ban országunkban a nép kezébe vette a hatalmát, saját sorsá­nak intézését. Ebben az eszten­dőben igen nagy volt a készülő­dés a munkások ünnepére. Má­jus elsején Kecskeméten hatal­mas tömegben vonult fel a nép. A város utcáin zengett az aka­rat: a haza a szabad milliók ott­hona lett! Az impozáns, feledhe­tetlen május 1-i felvonulásról Nagy Antal, a Gyufagyár mun­kása így emlékszik vissza: A május elsejei felvonuláson rcsztvett Kecskemét lakóinak közel 90 százaléka. Azóta sem láttam Kecskeméten ilyen hatal­mas tömegmegmozdulást. A Sza­badság-téren négy helyről is be­széltek az ünneplő közönséghez. Az egyik emeletről Takács Ist­ván párttitkár szólt a néphez. A Kun-féle üzlet elölt Simon Ist­ván, a Luther-palota erkélyéről Szili István és az Uj Kollégium előtt Tóth László intézte ünnepi szavait a hatalmas tömeghez. A délelőtti ünnepség minden moz­zanata arról beszélt, hogy a munkások a Tanácsköztársaság kihirdetése óta jó fejjel növe­kedtek öntudatban, harcosság­ban. A szívből jövő szeretet áradt Kecskemét utcáin. Délután örömteli hangulatban szórakoztunk a széktói Kiserdő­ben, ahol derűs, öreg munkás, kipirult, tágranyilt szemű gyer­mek, éneklő fiatalok dalaitól visszhangzott az erdő. A felsza­badult. őszinte öröm ünnepe volt ez a délután. Viruló májusi a Horthy rendszerében a má­jusfa és a bitófa állt egymás­sal szemben. Végül is 1945-ben a Szovjetunió segítségével ledön­töttük a bitófát. Azóta virul a szabad májusfa, amelyen lobogó zászlónk hirdeti: Magyarország az urak, a bankárok, az iparbá­rók, a nagybirtokosok kiváltsá­gos országából a dolgozó nép ha­zája lett. Azóta új májust ünnepiünk, mert kiléptünk a sárból, a sötét­ségből az ötéves terv nyomán, a szocializmus építése során az emberi élet napsugaras tavaszá­ba. A májusi seregszemlén lobogó zászlóink hirdetik az országépí­tés diadalát. A seregszemle pedig bemutatja az építő valóságot, a munka számtalan csodáját, az emberi és társadalmi igazságot, milliók egyetlen, hatalmas aka- latát ; ; s A feledhetetlen 1919 május 1. A májusi felvonulás szervezői: Takács István párttitkár, Sziic* Lajosné nőszervezö. A képen még látható Jó Mária, a kercskc-* delini és magántisztviselők szakszervezetének küldötte. A Körösi-utcából a Uákóczl-útra vonul a hatalmas tömeg. ElőB látható egyenruhában Czigány János, a Novara hadihajó hő» tcngcrészőrmcsterc. Czigány János elvtársat később a fehérterror banditái gyilkolták meg. A menetelő zenészek az Internacionále* játszák. Az óvónő- cs tanítónőképző iskola növendékei a Cifrapalota élőt* csatlakoznak a menethez. A jobbszélen Horvát Ambrus, a Magyar Alföld c. munkáslap szerkesztőbizottságának tagja látható. Az ünneplő tömeg a nagygyűlés színhelyére érkezik. Képünk a fel'' vonulást a Takarékpénztár előtt (jelenleg Szikra könyvkereskedés)' örökíti meg. A felvonulásban a vörös katonák is resztvettek. A hatalmas felirásuu olvasható: Pusztuliajiak a rabs/.olgatartók!

Next

/
Oldalképek
Tartalom