Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-11 / 110. szám
Megjegyzé* A tiszaitécskci gépállomás és a termelőszövetkezetek kapeso'aía ÖT TERMELŐSZÖVETKEZET tartozik a tiszakécskei gépállomás körzetébe: a kécskei Petőfi és Szabadság, a lakiteleki Micsurin, a lászlófalvi Úttörő és Vörös Fény, — valamint két I. típusú termelőcsoport: a tiszakécskei Haladás és Uj Élet. Öt termelőszövetkezet és két termelőcsoport egészévi munkája, terméseredményei, a zárszámadás adatai mutatják meg majd az ősszel: milyen segítséget nyújtott a gépállomás számukra? Kulik elvtárs, a gépállomás igazgatója elmondja: három termelőszövetkezetük a többinél is fokozottabb segítséget igényel. Ezek a kécskei Petőfi, a lakiteleki Micsurin és a lászlófalvi Vörös Fény. Mindháromban gyenge a csoportszervezet, aránylag kevés a munkaerő és hiányos a politikai munka. — A fő támogatást ide irányítottuk ezen a tavaszon — mondja az igazgató. — Március végéig 790 normálholdnak megfelelő talajmunkát végeztünk a termelőszövetkezeteknek. Erre az időpontra befejeztük a szántásokat, a vetéssel is elkészültünk április 18-ig. A szántáson-vetésen kívül mindenfajta munkában igyekeztünk segítséget adni, főleg a három gyengébb szövetkezetnek. A Petőfi tsz-ben például elvégeztük géppel az összes műtrágyaszórást, vontatónk sok istállótrágyát is kihordott. A NÖVÉNYÁPOLÁSRA is felkészült a gépállomás. Mivel a gyárból kapott kultivátorok homokra nehezek, saját műhelyükben könnyű sorművelő kultivá- tort készítettek, amelyet Cor- miek-kal huzatnak meg. Több termelőszövetkezetben nincs bognárműhely. A gépállomás vállalta, hogy a simább famunkákat elkészíti nekik. A gépállomás könyvelői felajánlották, hogy segítenek rendbehozni az egyes szövetkezetek elhanyagolt könyvelését. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK mindegyikében kihelyezett agronómus dolgozik. De a gépállomás nemcsak általuk tart kapcsolatot a szövetkezetekkel. Az igazgató a Petőfi tsz-t, a iőagronómus a Micsurin-1 patronálja — s főleg munkaszervezési, politikai téren igyekeznek segítséget adni. Nagy hiba azonban, hogy a gépállomás jóformán magára marad abban a törekvésben, hogy a gyengébb termelőszövetkezeteket megszilárdítsa. A községi tanácsok figyelméből szinte kiestek a szocialista szektorok. Lakiteleken a tanács ez évben még nem látogatta meg a Micsurin tsz-t. Tiszakécskén pedig az történt, hogy a Petőfi tsz — kiadandó kukoricaföldjére a termelési bizottság egyik tagja: llalláné szervezte a jelentkezőket. A gépállomás vezetőségi ülésen megállapodott a Petőfi tsz vezetőivel, hogy saját művelésben hagyják a kukoricát s a gépállomás elvégzi a növény- ápolást. A megállapodás ellenére a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy mégis kiadják a földet. Ez történt Lakiteleken is, ahol a kevés tagra és a munka- igényes szőlőre hivatkozva került bérletbe a szövetkezeti kukoricaföld. A GÉPÁLLOMÁS vezetőinek igazuk van abban: ha a tanácsok és a községi pártszervezetek nem nyújtanak elég segítséget a tsz-tagság meggyőzésében, — sőt mint a kécskei példa igazolja — maguk is hozzájárulnak a földek kiadásához — akkor az ő erejük nem elég. De kérdés: megtett-e a gépállomás is mindent, hogy felnyissa a tagság szemét? Hogy megmagyarázza: mennyire helytelen az elgondolásuk? Miért csak a vezetőséggel tárgyalt a gépállomás? Miért nem támaszkodott például Somodi elvtárs agronómus a Petőfi tsz-ben is azokra a becsületes tagokra, akik nyilván maguk is helytelenítik a kukoricaföld kiadását? A soltvad- kerti Uj Alkotmány tsz agronó- musa: Kiss József csoportértekezleten magyarázta meg a tagságnak: abból a kükoricameny- nyiségből, amit harmadrészként kiadnak, mennyi juthat egy munkaegységre, vagy hány sertést hizlalhat meg vele a szövetkezet. Ezt kellett volna tenni a Petőfi és Micsurin termelőszövetkezetben is. JELLEMZŐ, amit Somodi elv- társ mondott: »Én megpróbáltam meggyőzni a vezetőséget, majdnem vitára került a sor ... -Nem« <*majdnem vitára«, de harcos kiállásra lett volna szükség Somodi elvtárs részéről. Igenis, vitatkozni kellett volna meggyőző érvekkel, kézzelfogható bizonyítékokkal. Fehéren-fe- ketén bebizonyítani, hogy mit dobnak ki az ablakon. A 30 hold vetésen számítsunk 15 mázsa termést holdanként. Az 450 mázsa. A csoport a termés 40 százalékát odaadja a bérlőknek, vagyis 180 mázsa kukoricát. Ne tegyen mást a szövetkezet, csak hizlaljon meg ezen a 180 mázsán 30 süldőt, 6 mázsát számítva darabonként. Hogy hat mázsa kukoricától egy jó süldő kihízza a 130 kilót, az bizonyos. A hízó kilójáért pedig csak 20 forintot véve, 78.000 forint üti meg a szövetkezeti tagok markát. Nem érdemes-e tehát azon vitatkozni: hová legyen ez a 78.000 forint: a tagok zsebében-e a zárszámadáskor, vagy adják oda a bérlőknek? Olyan magas már a Petőfi tagjainak életszínvonala, hogy ennyi pénzt nélkülözni tudnak? Igaz, nem egyedül a gépállomás felel a termelőszövetkezetekért. Nem egyedül a gépállomás felelős abban, hogy ilyen állapotok vannak a Petőfi és Micsurin tsz-ben, — komoly része van a községi tanácsnak és a járási mezőgazdasági osztálynak is. Mégis a gépállomás az, amely — ha harcosabban, nagyobb odaadással törődik a termelőszövetkezetekkel — a legközvetlenebbül elérheti, hogy a három gyenge tsz is felzárkózik a lászlófalvi Úttörő — a körzet legjobb termelőszövetkezete — mellé: Fordítsunk nagyobb gondot mezőgazdasági üzemeinkben a dolgozók ellátására Több helyen még nem gondoskodnak kielégítően a dolgozó emberről A PÁRT ÉS A KORMÁNY a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása nagy mértékben függ attól, hogyan gondoskodunk mezőgazdasági üzemeinkben a dolgozókról. A júniusi határozat megjelenése óta állami gazdaságainkban, gépállomásainkon ezen a téren mutatkozik eredmény. ■— Igyekeznek rendezni a munkás- szállásokat, biztosítani a tisztálkodási lehetőségeket, javítani az étkeztetést. A városföldi állami gazdaságban új, korszerű munkásszállásokat építettek. Ezeket ellátták ágyakkal, lepedőkkel, pokrócokkal, mosdókkal és így ä dolgozóknak kényelmes pihenést nyújtanak. A bajai állami gazdaságban zuhanyozók állanak a dolgozók rendelkezésére. A hildpusztai állami' gazdaságban nagy gondot fordítanak az étkeztetés minőségére és meny- nyiségére, VAN JAVULÁS a dolgozók /munka- és védőruhával való ellátásánál is, Ezt tapasztaljuk elsősorban a helvéciai állami gazdaságban és a hartai gépállomáson, AZONBAN a fejlődés a dolgozókról való gondoskodásnál még nem kielégítő. Alapvető változást a mezőgazdasági üzemekben a kormányprogramm elhangzása óta még nem tapasztalunk. Több helyen még nem gondoskodnak kielégítően a dolgozó emberről. Sok esetben például elhanyagolják a traktorosok szálláshelyeinek és tisztálkodási lehetőségeinek biztosítását. A kecskeméti gépállomáson például a tavaszi munkák kezdetén kiküldték ugyan a gépeket a termelőszövetkezetekbe, de a traktorosok szállásáról, meleg étellel való ellátásáról mar kevésbbé gondoskodtak. Hasonló eset fordult elő a kerekegyházi gépállomáson, ahol hetekig a szalmaboglya tövében »pihentek« a traktorosok. Gépállomásainknál azonban nemcsak a rossz szállások miatt hangzanak el panaszok, hanem a munkaruhával való ellátás hiányossága miatt is. A munkaruha-ellátás azért nem kielégítő, mert gépállomásaink vezetői nem gondoskodnak előre az elhasznált ruhák pótlásáról. NEMCSAK gépállomásainkon tapasztalunk hiányosságokat, hanem állami gazdaságainknál is. A szakmán állami gazdaságban például a sertésgondozókat nem látták el esőkabáttal, a gumicsizmák is rendkívül rossz állapotban vannak. Vájjon ezek a körülmények elősegítik-e a dolgozók munkáját? Nem segítik elő! Ugyanakkor ebben az állami gazdaságban a munkás- szálláson az ágyakról hiányzanak a lepedők, nincsenek mosdók. A dolgozók nem tudnak megfelelően tisztálkodni. A konyhát közvetlen a sertésólaK mellé helyezték el. Ez egészségi szempontból megengedhetetlen. Hasonló hanyagságokkal találkozunk a garai, csengődi állami gazdaságban is, ahol a munkásszállások zsúfoltak, tisztántartásuk pedig nincs biztosítva, MEZŐGAZDASÁGI üzemeinkben igen nagy hanyagság mutatkozik a dolgozók testi épségének megvédésénél is. Színre kivétel nélkül nem tartják meg havonta a munka- és egészség- védelmi szemléket, nem készítenek baleseti útmutatókat, a gazdaság vezetősége nem jelölt ki biztonsági megbízottakat. Ez utóbbiaknak az a feladata, hogy megszervezzék a munka- és egészségvédelmi intézkedések gyakorlati végrehajtását. Súlyos mulasztás terheli az állami gazdaságok igazgatóságait, mert ellenőrzésük erre nem terjed ki. A dolgozók ellátásával, munka- körülményeinek megjavításával szinte egyáltalán nem foglalkoznak. MEZŐGAZDASÁGI üzemeink vezetői következetesen számoljanak azzal, hogy kormányunk új programmját, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot csak úgy tudják megvalósítani, ha nem feledkeznek meg a dolgozó emberről való gondoskodásról. A dolgozók ellátásának fejlesztése, a munkakörülmények megjavítása érdekében mindent meg kell tenniük, hogy a gyakorlatban a legmesszebbmenőkig érvényesüljön alkotmányunknak az a pontja, hogy hazánkban a legtöbb érték az ember. Szabó Ferenc, SZMT munkatársa, _ Agronómus „keret néikül“ A keretekbe általában el szoktak helyezni valamit. Mondjuk: egy szép aranyozott keretbe egy művészi festményt, ablakkeretbe Uvegszárnyakat, máskor keretet vonnak a díszítés, csinosítás végett. Mindegyik keretbe valami belefér. Van azonban olyan keret is, amibe nem fér bele minden. Miért hívják mégis keretnek? Ki lehet a megmondója. Ha csak nem azért, hogy ennek a cikknek a keretét adja. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépállomási cso- portja, alkalmazni kívánta a gazdasági akadémiát végzett Valkai Imrét, a dávodi Szabadság tsz agronómusát. A gépállomás megyei igazgatósága az alkalmaztatás után beosztotta a csátaljai gépál* tamásra és munkába lépésének idejét április elsejében szabta meg. Valkai Imre a kitűzött időpontban szolgálattételre jelentkezett, Itt azonban azzal fogadták: nem vonjuk kétségbe az alkalmaztatás tényét, de — tessék most jól figyelni és itt van a nesze semmi, fogd meg jól, — nincsen rá keret. A dávodi tanács keresve a gombhoz a kabátot, akarom mondani a keretet, megkereste a gépállomás megyei igazgatóságát az agronómus ügyében. Az igazgatóság személyzeti előadója kijelentette, ha Valkai Imrét kinevezték — alkalmaztatásához keretnek is kell lenni. Es mert keretekben úgy látszik, mégis túltermelés mutatkozik, egy telefon útján a csátaljai gépállomásra eljuttatott rendelkezés úgy intézkedett: Valkai Imrét alkalmazni kell, mert nemcsak speciális agronómusi keret, de növénytermelési agronómus keret is létezik a világon. Április 23-án közel kéthónapos keretezés után a gépállomások megyei igazgatóságán Illés elvtársnő méltán csodálkozhatott, hogy a keret még mindig keret, minden belső tartalom nélkül. ígéretei is tett az alkalmaztatás — akarom mondani, a keret rendezésének ügyében. Valkai Imre még ma sem dolgozik alkalmaztatási helyén, a csátaljai gépállomáson. Ne nézzük azt, hogy kerettel, vagy keret nélkül. A lényeget nézzük, hogy nem dolgozik, mikor gépállomásainknak olyan nagy szüksége van a szakemberekre, amikor a szakemberek munkájára múlhatatlanul nagy szükség van a mezőgazdaság fejlesztésére, a többtermés elérésére. B. L, Peronoszpórajelző-áliomásainkról A peronoszpóra a legelterjedtebb és legveszedelmesebb gombabetegségek egyike, amely a szőlő minden zöld részét megtámadhatja. A védekezéshez nagy segítséget nyújtanak a pe- ronoszpórajelző-állomások. A növénybetegségek előrejelzése újkeletű tudomány, amelynek továbbfejlesztésében a Szovjetunió, a kiváló Naumov szovjet tudós végzi az úttörő munkát. A peronoszpóra fellépése es elterjedése mindig szoros összefüggésben van az időjárással. Az első fertőzés a téli spórák útján történik. Ehhez azonban legalább 10 mm-nyi eső és 13 fok napi középhőmérséklet szükséges. A további fertőzéseket már a nyári spórák okozzak és a fertőzéshez már 4—5 mm, eső is elegendő. Az esömérő és a maximum-« minimum hőmérő a legfonto-« sabb műszerei a peronoszpóra-« jelző-állomásnak. A peronoszpóra-naptárba a következő adatokat kell feljegyeznünk: 1. Megfigyelési időpontja. 2. Hőmérséklet (maximumminimum napi középhőmérséklet), 3. Csapadék mennyisége. 4. Időjárás jellege (nedves» ködös, harmatos, szeles, ború*, derült stb.). 5. A lappangási idő ismerete alapján bejegyezzük a kitörés valószínű napját, A lappangási idő a hőmérséklethez viszonyítva a következőképpen változik: .... 10—13 fok levélen: 15—18 ' 14 » » 12—15 15 » » 11—13 16 » » 9—11 17 »■ 6—7 18—19 » 5—6 20—25 » >► 4—5 Védekezésünk tehát akkor lesz sikeres, ha a szőlő a fertőzést, illetve a kitörést előhívó eső előtt lesz permetezve. A peronoszpóra jelző-állomást nyílt helyen állítsuk fel, hogy a levegő szabadon járhassa. Kezelőjének feladata: Minden nap reggel 7 órakor leolvassa a szélsőség hőmérőről a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletet, megállapítja a napi középhőmérsékletet. Megméri az eső mennyiségét és a peronoszpóra-naptár megfelelő előzőnapi rovatába jegyzi be az adatokat. A meteorológiai állomásoktól eltérően tehát nem este 9 órakor olvassuk le a hőmérő adatait. nap fürtön 15—18 nap **■ \ »• 12—15 N» » » 11—13 » » *• 9—11 » 11—13 » »V >*• 13—15 » *► » 15—18 » A gépállomásunk körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekbe« és cél gazdaságokban már eddig 10 peronos zpórajelző-állomást állítottunk fel. A jelzőállomások számát növelni akarjuk s azokban a körzetekben, ahol termelőszövetkezet nincs, az egyénileg dolgozó parasztoknak is lehetővé tesszük jelzőállomás létesítését. Gépállomásunkon is működik ilyen, amelynek adatai alapján dolgozó parasztságunkat állandóan értesíteni tudjuk a permetezések helyes időpontjáról, Papp Sándor agronómus, Kiskőrös, jókai-iinnepsések Kecskeméten MÁJUS 9-ÊN, vasárnap délben megnyílt a SZOT-székházban a Jókai-emlékkiállítás. Nagy Miklós egyetemi adjunktus, híres Jókai-kutató megnyitó beszéde után Orosz László bölcsé- szetkari titkár tárlatvezetés formájában ismertette a kiállítás anyagát az egybegyűlt szépszámú közönségnek. ESTE az Ujkollégium dísztermében tartott emlékest méltó volt a nagy író emlékéhez, aki »nem ok nélkül nevezte Kecskemét városát második szülővárosának«. Az ízlésesen feldíszített terem zsúfolásig megtelt. Németi József né, a városi párt- bizottság titkára megnyitó szavai után Nagy Miklós mindvégig érdeklődéssel kísért előadásában ismertette Jókai életművét, kiemelve Kecskemét döntő hatását az írói fejlődésére. Az utána következő kultúrműsorban Mihó Ida Erkel: Hunyadi László c. operájából énekelt, Lakatos Erzsébet felolvasta Jókai kecskeméti vonatkozású »Bíró uram ítélete“ c. elbeszélését, Majd a Jókai-műből írt Cigánybáró című operettből énekelt Fraknói Sári és Mucsi Sándoi a Bartók-kórus és az Orvosegészségügyi Szakszervezet zenekara kíséretével.
