Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
Amiről a kecskéméi! emléktáblák beszélnek II. Mátyási József, es; y elfelejtett kecskeméti költő A Megyei Bíróság épületének falán, a Mátyási-utca elején egy emléktáblán akad meg a szemünk: Itt állott Mátyási József költő háza, amelyben 1828- tól haláláig lakott. »Ha fennmarad a nép és magyarul szól szája, Emlékezetében él annak poétája.« Hiába jósolta meg halhatatlanságát, méltatlanul elfelejtettük mi, kecskemétiek is, pedig megérdemli, hogy »-emlékezetünkben éljen«, ahogyan kívánta. 1765 március 21-én Izsákon született. Iskoláit Kecskeméten kezdte és Debrecenben fejezte be. Utána ügyvédi oklevelet szerzett. 1789-től 1803-ig főúri családok »titoknoka«, magántitkára volt. Először gróf Teleki Józsefé, később pedig gróf Fekete Jánosé, aki a nagy francia felvilágosodott író, Voltaire barátságával dicsekedhetett. A szabadgondolkodó gróf ellen a papok gúnyíratokat írtak, ö több versében védelmébe vette Gazdája halála után először Izsákon telepedett le, majd felesége halála után 1809-ben Kecskemétre költözött. Először egy Mertse Konstantin nevű görög kereskedő házában lakott, később pedig, a Törvényszék építésekor lebontott házban. A kecskeméti tanács 1827-ben vette fel hivatalosan is a városi lakosok közé és kiváló költői érdemeiért polgári joggal ajándékozta meg. A közügyektől visszavonulva élt. Tréfás alkalmi versei miatt igen népszerű volt. Szerette a vidám társaságot, gyakran hívták meg névnapba, disznótorra, sőt lúdtor- ra is. Poharazás közben, amikor a társaság hangulata már emelkedett, tréfás hangú, zamatos magyar nyelven írt versekkel szórakoztatta társaságát 1849. január 15-én halt meg 84 éves korában. A református temetőben temették el. Az akkori korra jellemző alkalmi és gúnyolódó verseket, névnapi köszöntőket, bölcselő és elbeszélő költeményeket írt. Művei nagyrészét a XVIII. század végén és a XIX. század elején írta. Népies hangját, magyaros verselését az akkori irodalmi közvélemény tartózkodással fogadta és lekicsinyelte. Pedig a debreceniek híres poétája, a 8 évvel fiatalabb Csokonai Vitéz Mihály mesterének tekintette, elragadtatással nyilatkozott róla és verset írt lekicsinylői ellen. »•A sorsával megelégedett gulyás daljá«-ban az élő nyelv zamatéval, életszerűen írta le egy bugaci pásztor életkörülményeit. Mint érdekességet említhetjük meg, hogy akiről ezt a költeményt irta, az a gulyás egy szép bor- jas tehénnel ajándékozta meg a költőt, mert, mint mondotta, — -nagyon találva látta magát benne«, már mint a versben. Mátyási néhány verséből népdal lett, országszerte ma is énekelik. Gulyásnótájának töredékei a kecskeméti határban is ismeretesek több változatban: Mikor látok fergeteg elejét, Kigyűröm a süvegem tetejét, Fel se veszem a felhőt alóla, Mert a jég is visszapattog róla. Be van a két szűröm ujja kötve, S nem tagadom, mi van bele kötve: Az egyikben acél, kova, tapló, A másikban százforintos bankó. Egyik hosszabb elbeszélő költeményében, a »Kis ítélet napja« címűben Kecskemét 1794. július 10-i égését beszéli el. A költeményt olvasva szinte magunk előtt látjuk az égő várost, az égő házakból kirohanó embereket. Szinte halljuk »a töredező gerendák recsegő ropogását, a ki- s bédülő falaknak leomlását«. A költő mélységes megrendülése és városunkhoz való ragaszkodása nagyon szépen jut benne kifejezésre, Őrizzük meg a méltatlanul elfelejtett költő emlékét, aki öntudatos büszkeséggel vallotta magát magyarnak: Hálát nem adhatok az égnek érette, Hogy atyámat magyar vérből teremtette. Már ha nem szólnék is, említvén nemzetét, Hosszasan kimondám egész dícséretét. Nézhet a sasorrú irigység, nem félek., Kérkedem nememmel, s azért mégis élek. K. I. Növeli a baromfi törzsállományát a kecskeméti Szabadságharcos termelőszövetkezet Kecskeméten a Szabadságharcos termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a meglévő 220 db »fehérmagyar« fajtiszta tyúkállományukat az idén ezer darabbal növelik. A törzsállományt a korai keltetésű csibékből igyekeznek felnevelni. Eddig már mintegy 800 db saját keltetésű csibe népesíti be a termelőszövetkezet udvarát. A tojás nagyrészét 500-as keltetőgépükkel és kotlókkal keltetik ki. Emellett többszáz darab tojást adnak át a kecskeméti keltetőállomásnak naposcsibéért cserébe. Úgy számítják, hogy szabadpiacra és egyénileg dolgozó parasztoknak is keltetnek. Csitári Jánosné termelőszövetkezeti tag nagy odaadással gondozza a baromfiállományt. Ezt bizonyítja, hogy 91 százalék a kelési átlag. A naposcsibéknél eddig még betegség miatt nem volt elhullás. A csibenevelőből már kikerült az első csapat és rövidesen megérkeznek az új lakók: mintegy 2000 db naposcsibe. A Sztálin-pzrkra nyílnak az ablakai a Bajai Közkórház gyermekosztályának. 1941-ben nyílt meg ebben a villászeru épületben a beteg és gyógyulásra váró gyermekek kórháza. A múlt csak kérkedő hivalkodásra szánta, hiszen mindössze 16 ágyra méretezte. Népi demokráciánk féltő gondoskodása a gyermekről azonban tovább fejlesztette és ma már 70 ágy áll a beteg és gyógyításra váró gyermekek rendelkezésére. Egynapos kortól t-l éves korig gyógyítják itt a beteg gyermekeket. Külön részlege van a beteg koraszülött csecsemők gyógyításának, kezelésének. Az itt elhelyezett gyermekágyakat üvegfalak választják el egymástól, a fertőzések továbbterjedésének meggátlásá- ra. Az épület földszintjén a fertőző betegségekben szenvedő gyermekeket gyógyítják, az emeleti betegszobákban pedig a nem fertőző, de különböző kezelésre szoruló gyermekek nyernek elhelyezést. A múltban a beteg gyermekek a közkórház iamrmúben betegségA BAJAI KÖZKÓRHÁZ GYERMEKOSZTÁLYÁN nemenként az egyes osztályokban nyertek elhelyezést. A gyermekosztály ágyszámainak bővítésével ezt a rendszeri teljesen megszüntették. ÍZ ülőn löntgen- gép áll az osztály rendelkezésére a szükséges átvilágítások elvégzésére. Laboratórium a szükséges vizsgálatok megejtésére, saját villanyozóval és szívvizsgáló géppel rendelkezik. A gyermekosztályon az orvostudomány legújabb tapasztalatait, a szovjet orvostudomány gyógyítási eszközeit alkalmazzák. Egy-két éve alkalmazzák a vérkezeléseket, a vérátömlesztés útján éren át való állandó táplálást. Különösen nagyfokú vérszegénységnél, a testi kondíció leromlottságánál veszik igénybe a tartós csep- pinfuziót és a transzin- fuziós eljárást. Ezzel az eljárással a beteg gyermek étvágytalansága ellenére, egy-két, nap alatt a nagyfokú testi leromlottságot meg tudják szüntetni. Ezt gyermekeknél főleg súlyos betegségek közben és annak lefolyása után alkalmazzák. A gyermekek idegrendszerében beállott zavarokat, a túlérzékenységet a Pavlov-féle tartós altatással kezelik. A Maka- rov-kórház példája is követésre talált a gyermek nyugtalanságának leküzdésére, a csend és a gyermek környezetének nyugalma biztosításával. Az ápolószemélyzet is ehhez alkalmazkodik. Figyelme fokozottabban kiterjed a gyermek gondozására, ápolására, a gyermek nyugtalanságát előidéző minden ok gyors felismerésére és kielégítésére. A gyermekosztály ápoltjai étkeztetésüket a közkórház központi konyhájáról orvosi előírás szerint kapják. A gyermekosztályon csupán a külön tejkonyha állítja elő a csecsemők számára szükséges tejgyógytáp- szereket. A múltban egy főorvos és három áoolánő látta el a beteg gyermekek gyógyítását. Ma a főorvos mellett két alorvos és egy vezetőápolónő mellett 15 beosztott ápolónő végzi a gyógyítás munkáját. A gondos és odaadó ápolás sok beteg gyermeknek adta vissza egészségét. Hálásak is érte. Nem egy levélben mondanak köszönetét visszanyert egészségükért. V. T. 14 éves volt betegük levelére azonban a legbüszkébbek, akit súlyos betegségéből gyógyítottak ki és aki büszkén írta meg az orvosoknak és ápolónőknek, egészségét mint hasznosítja most a tanulásban. »Méltó szeretnék lenni arra a szerető gondoskodásra, mely az osztályon engem körülvett, hogy egészségben és erőben hasznos polgára lehessek államunknak.« A gyermekosztály- ról teljes képet ad a beteg és kezelésre az osztályra kerülő gyermekek szüleinek körében végzett közvéleménykutatás. Csupa hálatelt sor, sok-sok boldogság tükröződik vissza a sorokból, a legféltettebb kincs, a gyermek egészségéért folyó, küzdelem eved- Piényessé??rőL JícpeÁ a Szó v jelittilo hó l Az Uzbég S/SZK-ban a közeljövőben 600.000 hektárral megnövekszik az öntözött föld területe. Nagy munka folyik a F ergana-völgyben. A képen; Vizsugárzó építése a nagy Ferganai-csatornán. Traktoros rakodógép kavicsot rak a tehergépkocsikba a betonmunkákhoz. A belgorodi konzervgyárban (kurszki terület) új futószalagot helyeztek üzembe. Ez lehetőséget nyújtott több mint félmillió üveg tervenfclüli befőtt, törökparadicsom cs más konzervkészitmények gyártására. A képen; A Vlagyimir! 1, sz, üzemi iskola egyik tantermében. A képen; A belgorodi konzervgyár új futószalagja. A Szovjetunióban egyre bővül az olyan tanintézetek hálózala, amelyek a gépállomások számára szakembereket képeznek ki. 250 ipariskolát és üzemi iskolát szerveztek és az elkövetkező három év alatt újabb 300 iskolát nyitnak meg. Ezekben az iskolákban a mezőgazdaság gépesítésére vonatkozó ismereteket sajátítják el a tanulók. A tanulás idejére az állam megfelelő ösztöndíjat biztosít az ifjak és leányok számára. A vla- gyimiri 7. sz. üzemi iskola mezőgazdasági gépkezelőket képez ki. Az elmúlt évben az iskolát 150 végzett Diesel-traktorvezető hagyta el.
