Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

SZÖVETKEZETI PARASZTJAINK A PIACON MÁJUSI GAZDANAPTÁR PÉNTEK VAN. Hetipiaci nap Kecskeméten. A szépen kiépí­tett piactérség felett néha-néha összéölelkezjk egy-egy íelhq, utána futózápor kopog a bódék tetején, de ennek ellenére közel 8—9Q00 ember sürög-forog a tágas téren, ílompplyög az em- beráradflt, a hosszú asztalsQrok között. Ezek az asztalok piát televannak salátával, letekké], sóskával, spenóttal, zöldhagymá­val, gombával. Az egyik elárusí­tóhely előtt nyelveskedik a kofa: Két forintot kér- egy fej salá­táért. Végül is 1.20-ért cserélt gazdát. A sóska ára a földmű- vesszpvgtkpzeti bódékan 2.40 forint, a kofák szemrehbenps nélkül elkérnek 4 forintot. A zöldhagyma ára esett. 20 fillér­rel lett olcsóbb. A FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZËT átvevőhelye elölt falálko- zunk Köves Jenövei, a szpvetke­SZEKERES JÖZSEE 11.5 hol­das szalkszentmártoni laaos. — 1952-ben államunk rendelkezései nyomán az ő adófizetési kötele­zettsége is csökkent 2000 lorjnt­tal. 1953-ban 1200 forint adó- kedvezményt kapott. Jelenleg a félévi adófizetési kötelezettsége 2000 forint. Szekeres József azonban még esze-agában sem tartja, hogy kötelezettségét tel­jesítse. Nemcsak ö maga követ el bűnös mulasztást aliarponk ellen, hanem a község többi dol­gozó parasztjait is uszítja az adófizetés ellen, A TÖRVÉNYSZEGŐ Szekeres József ellen a dunavecsei járás ügyésze bűnvádi eljárás megál­lítását kérte. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Szekeres József nem azért nem teljesítette adó­fizetési kötelezettségét,t mert nem volt módja rá. Saját bevallása szerint ezévben cserélte ki lovát egy jobb lóprt, természetesen »ráfizetéssel«. A múlt hónap ele­jén négy darab öthónapos sül­dőt adott el, amiért mintegy 3500 forintot tett zsebre. Gazda­sagából nem hiányzik azonban az anyakoca, a három hízóser­tés, a tehép és emellett sokátérő baromfiállománya van. Mégis mindig ‘ szegénységére hivatko­zik, amikor az adófizetési kötele­zettségét kérik tőle számon, A KÖZSÉG DOLGOZÓ pa­rasztsága elítéli és megrója az adófizetést szabotáló Szekeres iózsefet, akit mar régóta isrper­zet piaci kirendeltség vezetőjé­vel. Intézkedik, hegy gyorsan vegyék at a tídfáji Törekvés juhsajtját. Vanká András párttjlkár és Horváth Istvápnp hozták a sajtárut a piacra. Szír vesen adják át a földműves^ szQvplkpzetnek, mert qz év vé­gén árvisszatérítést kapnak. Á termelőszövetkezetnek 169 birká­ja van. Ezek között 88 fejős. A féjhasznot a kecskéméti piacon értékesítik. Vannak szövetkezetek, ame­lyek maguk árusítják termé­nyeiket. A pjaptép közepén {sü­lön épületet' emelt magának a Kossuth, ^ Szabadságharcos, a Szqbad Kép és a Béke ts?. Az épületet három helyiségre osz­tották, így jsülöp-külön árusít­hatják a zqïdspget, a gyümöl­csöt, a baromfit és a tejterméke­ket. A TERMELÖSZÖVETKEZE­nek, mint volt horthysta lovas­rendőr alhadnagyot. Ezért igaz­ságosnak tártják, amikor alkal­mazzák'vele szemben a törvény szigorát. Szekeres úgyahjs a hát­raléka fejébep lezálogolt tárgya­kat eladta és az ezért kapott ösz- szeget saját céljaira hasznába fel. A bűnvádi eljárás megindí­tásával egyidejűleg a helyi tar náes kényszerbehajtási intézke- dést tett. Koós Zoltán. AZ IZSÁKI földművesszövet­kezet I. sz. boltjában az 1953 június elején felvett leltár 4(5 ezer forint hiányt mutatott ki. Makány József boltkezelő akkor egy maga készített, szabályta­lan pót-leltárral, melyet Borka igazgatósági taggal és a leltár­készítővel iratot alá, kiegyenlí­tette a hiányt. Az igazgatóság elnézte, hogy többek között 4 mázsa raffiát és kerékpárgumit, — melynek egyrészé már az előző leltárban is szerepelt, új­ból leltárba vegyen. Makány, rpikor látta, hogy özeiméit a gyenge ellenőrzés következtében szinte büntetlenül végezheti, más »módszerekkel« is lopni kezdte a nép vagyonát. Egyízben egy kerékpárt fizetés nélkül ha­zavitt a boltból felesége szárhá­TEK elárusítóhelye mellett ha­talmas gúlákban tárol a szabol­csi burgonya. Çqiffprtpkôn a szabolcsbákai Rózsa Ferenc ter­melőszövetkezet egy vagon bur­gonyát hpzatt a kecskeméti piac­ra. Rengeteg ember tolong a burgonyahegy körül. Kozma Miklós és Molnár Sándor méri a Ifit) mázsából a háziasszonyod­nak a burgonyát. 2.30 forintért adták kilóját. A kecskeméti piacra nemcsak a környékbeli termelőszövetke­zetek hordják terményeiket, hanem még a tiszántúliak is. Ezek fqleg rizzsel áF3§z?°U-ák el piacunkat. A PIAC VEZETŐSÉGÉ is mipdent megtesz, hogy a ter­melőszövetkezetek pqrfékàja a pjacon kerps?tül eljuthasson a logyasztqkhoz. A földművesszö­vetkezet év végén, a forgalom Után, úr visszatérítést eszközöl. Ez jelentős összeg, hiszen az el­múlt évben a szövetkezet 770.OOP forint tisztajövedelemmel zárta mérlegét. Az idén egymilliós nyereségre tqrekszepek. Ennek eiéfésében segíthetnek a termelő­szövetkezetek is. Az eredmény aztán visszatérül a termelő­szövetkezeteknek- A külön el­árusítóhelyek felállításával pe- djg elősegítik, högy P tsz-áru közvetlenül a fogyasztóhoz ke­rülhessen. A kecskeméti piac minden árut felvesz. A tavaszi primő­rök árai olyanok, amelyek nyil­vánvalóvá teszik, hqgy érdemes kertészkedni, érdemes a piac­ra termelni. ra. Ellenértékét csak két hó­nap múlvg fizette be, ami­kor már észrevette, hogy figye­lik. Amellett, hogy maga folya­matosan csalt, sikkasztott, ter­mészetesen elnéző vpdf egyéb szabálytalanságokkal szemben is. Egy alkalommal a fc>Qlti vitrin­ből eltűnt körülbelül ezer forint értékű áru, melyet nem jelen­tett az igazgatóságnak. Spkszqr előfordult az is, hogy a bolti dolgozók széjjejdobáiták a kifi­zetett hlokkokat, melyeket a kellő ellenőrzés hiányában fiatal gyerekek összeszedtek és újból beváltottak. A TERÜLETRENDEZÉS so­rán a földmű vesszővel kezet ke­zelésébe került Izsákon is a népbolt. Makány József Góhér népboltvezptőtól leitár nélkül, »becslés" szerint vette át a kb. 100.000 forintos árukészletet. -Munkája" nyomán egyízben 100 kerékpárgumi is eltűnt. A SOROZATOS leltári hiá­nyok után végre a járási szövet­ség is felébredt és új leltár ké­szítését rendelte el, melyhez végre szakértőt rendelt ki Anka József személyében. A felvett leltár hiteit érdemlően bebizo­nyította, hogy összesen 120.üjo forint hiány mutatkozott. Ilyen hatalmas összeg tűnhetett el Ma­kány József volt boltkezelp Ke­zén a kőtelező ellenőrzés elmu­lasztása, az igazgatóság ébersé­gének hiánya következtében. — Ugyancsak felvetődik a felelős­ség kérdése a kecskeméti járási szövetség ellenőrző szerve felé,, mely hónapokig eltűrte, hogy Makány József elherdálja a szö­vetkezeti tagság vagyonát, A MEGYEI BÍRÓSÁG Ma­kány József volt boltkezelő csa­lási és sikkasztási ügyét május 6—7-én tárgyalta és nevezettet példás ítélettel ötévi börtönbün­tetésre, a közügyektől öt évre való eltiltásra és a kár teljes összegének megtérítésére ítélte­AZ ÍTÉLET legyen intő példa mindazok számára; akik a nép vagyonát bűnösen kezelik, de komoly figyelmeztetés azok szá­mára is, akik az ellenőrzés el­mulasztásával lehetővé teszik a makápyjózseíeknek garázdálko­dásait. Krj/sán László MÉSZÖV foeilepöf, 4 kunszentmiklósi járásban hallottuk.,. SZABADSZÁLLÁSON a Petőfi termelőszövetkezet rnájus hó 6-án teljesítette egészévi sertésbeadását. 15 darab 160 kilogram­mos átlagsúlyú sertést szállítottak a begyüj tőhelyre. A csoport félévi tojásbeadásának is eleget tett. 120 kisliba és 70 kacsa is hozzátartozik már a baromfiállományhoz. A jqvő hét folyamán kibújnak a tojásokból a kispulykák is. A csoport tagjai az idén 60 pulykát akarnak felnevelni, * A KUNSZENTMIKLÓSI dolgozóknak az a panasza, hogy leg­utóbbi másfél hét alatt romlott a kenyér minősége. Másfél hét alatt szinte napirenden volt, hogy a kenyér sületlenül került a dol­gozók asztalára, de gyakran előfordult az is, hogy a kenyér íze savanyú. Joggal helytelenítik a kunszentmik]qsiak, hogy most, amikor a kormány Programm megvalósításáért, a dolgozók jobb ellátásáért harcolunk, dolgozunk, a kunszentmiklósi péküzem rogszminőségű kenyérrel látja el a község lakóit. Ezenkívül van még egy megjegyzésük a péküzemmel kap­csolatban. Javasolják, hogy az üzem vezetője: Farkas Géza, több gondot fordítson az üzem tisztaságára. A pékséget ugyanis már évek óta nem meszelték és a kenyereket kopott, piszkos gyéké­nyeken tárolják. A kunszentmiklósiak jogos panaszával szerkesztőségünk is egyetért. Reméljük és várjuk, hogy a péküzem hamarosan meg­javítja munkáját. * FÜLÖPSZÁLLÁSON javában folyik a begyűjtési terveik fel­bontása. Eddig összesen 56 dolgozóval beszélték meg a kapások tervének felbontását. Ahg egy hete láttak hozzá a tervfelbontás- noz és egyre több dolgozó paraszt jelenik meg mindennap a ta­nácsházán. Emellett nem szünetel a begyűjtési munka sem, mert i járásban eddig elért jó eredményükről továbbra- sem akarnak lemondani. Jelenleg a második helyen vannak, de három cikk­ből Fülöpszállás (tej, tojás és baromfi) a járás első községeként szere bel. Bűnvádi eljárást indítottak Szekeres Józsel törvényszegő ellen Elnyerte méltó büntetését az izsáki löidművesszövetkezet sikkasztó boltkezelője .. . khelyütt még nem végezr U - el a gabonák íogasolását. E»- a hiúbkát hl-®» 3 88|rt®ÍR$t'J' lás előtt he kell fejezni. A rozs §zárbajndult, azt már nem le­het fogasaim, de a többi kalá­szost igen. A gyenge búzákat ismételten fejtragyázni kell. Ezt legcélsze­rűbb közvetlenül a fogasolás előtt végezi}). Igen fontos mun­ka a gabonák gyomtalanítása, acatolása. Különösen az idén, amikor a gabonák ritkák. Ilyen­kor a gyopiosodás nagyobb és az amúgyis gyengén induló ka­lászosokat elnyomhatja. Nem Szabad megfeledkezni arról, hogy a fejtrágyázott vetésekpél a mű­trágya nemcsak a gabpna, de a gyomok fejlődését is serkenti. * A következő l)eték legfonto­sabb munkája a kapálás és egye- iés. A cukorrépát négyjpyeles korban már egyelni kell. A burgopyát kikeléskor azopnal fogasoljuk és adjunk kézikapá- (ást is. A 15 cm nagyságú bur­gonyát fokozatosad töltögetni kell. Nyáriburgopya ültetésére tartalékolt vetőmagot ismételten meg kőí? yálogatfii és május 15 körül el kell kezdeni az előcsí- ráztatást is. A napraforgót két­szer kapáljuk meg és adjupk rá holdanként 40—50 kg nitrogén- műtrágyát. * Itt az ideje, hogy a termelők biztosítsák a vetőmagot a má­jusi másodvetésekhez és a tarlq- vetéshez. Minél nagypbb terüle­ten termesszünk kölest, muharf, csupjizt, szudánifüvet, tarlq- r Irtát. A termelők csak a má­sodvetésekkel tudják biztosítapi a zöldfutószalagot, állatállomá­nyuk zöldtakarmánnyal való folyamatos ellátását. * Adjunk a vemheskocáknak fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, változatos zöldtakarmányt. Fop­tps, hogy a szoptatós kocáknak is adjunk zöldlakarmányt. Ellés után 5—6. naptól a szoptatás el­ső hónapjában */r—l óráig, a második hónapjában 2—3 óráig legeltessük a kqcákat. A mala­cok jó időjárás esetén már 10— 12 napos kortól kezdve kijárhat­nak anyjukkal a szabadba; Ügyeljünk arra, hogy jó ivóvíz állandóan álljon a szqptatós ko­cák rendelkezésére.- * Időszerű tenyésztési feladat a szopósbárányok elválasztása. A választás előtti napokban a szopós bárányokat naRoptg már csak egyszer juttassuk anyatej­hez. A választást jerkebáráqyok- nál általában 10 hetes, kosbárá- nyoknál pedig 12 hetes korban végezzük. A továbbtenyészlésre nem alkalmas ürübárányokat esetleg már 8 hetes korban is el­választhatjuk- A választott bá­rányokat fokozatosan szoktassuk a legelőhöz. Abrakadagjukpt a választás utáni időszakban még jó legelő esetén se vonjuk el. A választott bárányokat négy-öt- hónapos korban ivar szerint el kejl különíteni és ezután már külön nyájakbap kell tartapi. • Készüljünk fel a földibolha és a répabarkó elleni védekezés­re. A hűvös tavasz a répa vetése­ket hátráltatja a fejlődésben; Ezért egy hirtelen bekövetkező szárazság esetén a földíbolhák rendkívül nagy veszedelmet je­lenthetnek a répavetésterületre; A termelők kísérjék éber figye­lemmel a vetést és kártevő észle­lése esetén azonnal kezdjék meg a védekezést Hungária Matador kiporzásával. A répabogarak akkor bújnak elő a földből, amikor a talaj hőmérséklete a 8—10 fokot el­érte. A répabogarak ellen bo- árfogó árokkal védekezzünk. Az új vetést pedig szükség esetén Darsin permetezésével mentsük meg a nagyobb kártételtől. Megjegyzés Ladánybene döntést vár Ladánybenén úgy kellene egy kulturális célokat szolgáló he* lyiség, mint a falat kenyér. Az egyetlen mqzi nyílván nem elé­gíti ki az évröl-évre növekvő igényeket. A falu fialqlsuga képte­len egy bálát, vqgy más összejövetelt rendezni, mert nincs hol megtartani, ügyetlen lehetőség az italmérés helyisége lenne. He ez nagyon kicsi, másrészt sörös- és pálinkásppharok közvetlen szomszédságában mégsem lehet kultúr előadásokat rendezni. A íadánybenei tqnáps mielptt pénzt kért volna kultúrház épí­tésére — igen helyesen — megnézte: milyen helyi lehetőség van álra, hogy mielőbb és minél olcsóbban felépüljön a kultúrház. Meg is taialta. 1951 óta lakatlanul áll a határban Vincze Lajosné vplt nagykereskedő, 62 holdas kulak tanyája. Vinczéné ekkor költözött el a faluból, s azóta tájára sem nézett birtokának, Nçm is hiányzik a bernieknek. Földjét azóta az erdötelepitö ál­lomás beerdositette. De az épület üresen áll. Veri az eső, rongálja a szel. No meg a titokzatos kezek, akik lassanként leszerelték az ajtókat, ablakokat róla. A tanács ágy gondolta, hogy engedélyt kér a járástól ennek a gazdátlan épületnek lebontásara s a kikerülő anyag — kis se­gítséggel — elég lenne a kultúrház felépítéséhez. A község dolgo­zói az építést is vállalták társadalmi munkában. Így teliál nemcsak Ladánybene jutna gyorsan kyltúrhazhoz, de az ideszánt beruházási keretből is maradna bőven, hiszen így mégiscsak ke­vesebbe jönne az építés, mint új anyagból, idegen munkaerővel, A íadánybenei tanacs mintegy másfél hónapja jelentette ezt a járási tanácsnak. És azóta várja a döntést, az engedélyt — hasz­talan. Mert a járás még ma sem tudja eldönteni: milyen jogcímen engedélyezze a ház igénybevételét és lebontását? Az igazgatási osztály és a pénzügy egymáshpz utasifgfflß'k az ügyet. Az előbbi árra hivatkozik, hagy államosítani nem lehet, az utóbbi sajnálja, hogy adótartozás fejében már vem foglalhatja le, mert a kulák adóját törölték. (Persze, könnyebb q kulák adóját törölni, mint behajtani?) Végül megígérték a ladánybeneieknek, hagy majd a vt grehajtóbizoftság dönt az ügyben. De igen helyes lenne, hq ez a döntés megtörténnék hamarabb, mint összedől a kulákház és mielőtt Ladánybenéröl minden fiatal megszöknék, mert megunja a mostani életet falujában. S limíívelésiif minisztérium közleménye A gabonafélék terméshozamá­nak emelése érdekében 3—4 évenként biztosítani kell a köz­termesztésben lévő gabonavetp- magvak felújítását nemesített vetőmaggal. A felújításhoz szükséges ne­mesített vetőmagot vetőmagter­melő állami gazdaságok -.és ter­melőszövetkezetek megkülön­böztetett gonddal állítják elő. A nemesített vetőmag nemesítési, tisztítási, fémzárolási, stb. költ­ségeit az állam viseli. A párt- és kormányhatározat alapján minő a termelőszövetke­zetek, mind az egyéni termelők széles köre részesülhet nemesí­tett yetöfnagellálásban, Az óv őszén felhasználásra tervezett III. fokú szaporítású vetőmag­mennyisége őszibúzából 26 százalékkal, rozsból 38 százalékkal, ősziái’pából 130 százalékkal több mint az előző évben, ha­sonló céllal felhasznált nemesí­tett vetőmag mennyisége. Ha­sonlóan emelkedik majd a tava­szi kalászos vetőmagféíúji'tás is A III. fokú szaporítású kalá­szos vetőmagellátással egyidő- ben 1954 őszén az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek a saját vetőmagtermelő parcel­láikra II. fokú szaporítású ve­tőmagot kapnak központi kész­letből. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom