Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

Qjékés /tépek — a béke utján Magyar könyvek a szovjet olvasók kezében A Szovjetunió sok Könyvtárában megta­lálhatjuk Petöü Sán­dor összes műveinek arany cimbetüs ke'i köteteit. 1952-ben jelent meg a sorozat első könyve. Nemrégiben hagyta el a sajtót a so­rozat új kötete. Az utolsó kötetben Petői; elbeszéléseit, cikkeit, napló jegyzeteit és le­veleit olvashatjuk. Ez a lírai versek és az el­beszélő költemények köteteivel együtt a nagy magyar költő müveinek legteljesebb orosznyeivü kiadása. A szerkesztés mun­kájába bevonták a leg­jobb szovjet műfor­dítókat; Tyihonpvot, Csukovszkijt, Iszakov- szkijt, Paszternákot, Vera Inbert, stb. Hidas Antal Petőfi tanulmá­nya megmutatja a köl­tő dicső pályafutását. A szerző megvilágítja azt a harcot, amelyet a régi Magyarországon Petőfi hagyatékának reakciós meghamisítói ellen kellett vívni. A Petőfi-sorozat negyedik kötetében közölt cik­kek, naplótöredékek és levelek jobban megmu­tatják Petőfi politikai és esztétikai nézeteit, mint arra korábban le­hetőség nyílt. A Szovjetunióban 1952-ben megjelent a magyar költők antoló­giája. Ebből is látható, hogy Petőfi Sándor művészete a magyar költészet fejlődésének egyik csúcspontja volt. Az antológia a XVI. századtól napjainkig öleli fel a magyar köl­tők legkiválóbb alkotá­sait. Csaknem a Petőfi- művek négykötetes ki­adásával egyidőben jelent meg a Szovjet­unióban a "Magyar el­beszélések« című új antológia. A kötet Pe­tőfi gyönyörű írásaival kezdődik és magában foglalja Vörösmarty, Jókai, Mikszáth, Tö­mörkényi, Ambrus, Mó­ra és Móricz legszebb munkáit. A szovjet olvasók e válogatott elbeszélések olvasása közben nyomonkövet- hetik a realista és demokratikus magyar próza keletkezésének és fejlődésének útját; megláthatják a magyar irodalom gazdag hagyo­mányainak változatos­ságát. A háborúutáni évek­ben többször megjelen­tek orosz nyelven Mikszáth, Móricz, és más kiváló magyar írók alkotásai. A mai magyar irodalmat Aczél, Veres, Gergely, Illés Béla, Nagy Sán­dor, Hámos és más írók képviselik a szov­jet könyvtárakban. A magyar irodalom és művészet iránt meg­nyilvánuló érdeklődés­ben a megbonthatatlan magyar-szovjet barát­ság jut kifejezésre. Gyakran közölnek ismertető cikkeket is a magyar költé­szetről, prózáról és színműirodalomról a »Pravdádban, a »Kom- szomolszkaja Pravdád­ban, az »Izvesztyijád­ban, a "Lityeraturnaja Gazetá«-ban, valamint a "Novij Mir«, "Novoje Vremja«, a »Tyeatr«, stb. című folyóiratok­ban. Mindez hozzáse­gíti a szovjet olvasókat, hogy figyelemmel kí­sérjék Magyarország irodalmi életét. A mai Magyarország­ról szóló alkotások ele­ven alakokban és élet­hű képekben mutatják meg a szovjet olvasó­nak a magyar nép har­cát, a fiatal népköztár­saságban végbemenő változásokat. A magyar írók művei a szovjet közönség körében köz­szeretetnek örvendő magyar filmekkel, a magyar képzőművé­szeti alkotások tavalyi kiállításán megismert és megszeretett képek­kel, a történelmi mú­zeumban nemrégiben bemutatott népművé­szeti alkotásokkal együtt lehetővé teszik a szovjet emberek számára, hogy átfo­góbb és elevenebb ké­pet alkossanak maguk­nak a magyar nép dol­gos és alkotó életéről. Mozaikok a magyar autonóm tartományból Egy új gyárban marosvásárhelyi dolgozók idén újabb ragyogó eredménnyel büszkélkedhetnek. Az »Encsel Móric« vállalaton belül üzembehelyezték a Román Népköztársaság első textilipari Ielszereléseket gyártó üzemrész- legét. A hatalmas csarnokokban bonyolult gépek sorakoznak: a szovjet gépgyártás legkorszerűbb alkotásai. A szovjet gépekkel együtt szakemberek is érkeztek a szocia­lizmus országából, hogy megma­gyarázzák az >>Encsel Móric«- vállalat dolgozóinak ezeknek a gépcsodáknak a kezelését. A moszkvai »Kardolonca« üzemből ■rkezelt technikusok és a maros- ■ ásárhalyi munkások hamarosan szoros barátságot kötöttek. Az egyik legjobb tanítványnak, Nagy Ferenc géplakatos bi­zonyult, aki már teljesen ottho­nosan mozog a szovjet gépek kö­zött. Ragyogó teljesítményeket ér el a gépek szerelésénél. Hamarosan befejezik munkáju­kat és üzembehelyezik ezeket a gépeket, amelyek elsőízben gyár­tanak a Román Népköztársaság­ban kártolószalagokat. A marosvásárhelyi »Encsel Mó­ric« vállalat a népi hatalom egyik legújabb alkotása. Egyre több tartalékalkatrészt biztosít az ország fonodái, szövődéi és kötszövőüzemei számára. Dol­gozói nap, mint nap értékes segítséget nyújtanak a fogyasz­tási cikkeket gyártó üzemek és gyárak szakadatlan fejlesztésé­hez. A testvériség dalai Botos község (Szászregen ra­jon) "Testvériség« kultúrotthoná- nak előadó termében elül a né­zőközönség morajlása. Székely népviseletbe öltözött, jól meg­termett legény lépett elő a szín­pad függönye mögül: »Énekka­runk szovjet, román, magyar cs német népdalokat ad elő...« Máris húzzák szét a függönyt és az ugyancsak népviseletbe öl­tözött énekkar egymásután négy nyelven énekli a szcbbnél-szebb népdalokat. Még alig ült el a taps, ami­kor a színpadon már vidám if­jak és lányok jelennek meg, akik előbb egy horát, aztán pattogó ütemű csárdást táncolnak. Az 50 esztendős Török Mihály kollek­tív gazdasági tag éppen olyan fiatalosan járja, mint az alig IS éves Hartig Mária. A következő miisorszámot a kultúrotthon színjátszócsoportja adja. Magyar és román cgyfel- vonásosok, villámtréfák kerülnek színre. Botos községben elevenen lük­tet a kulturális élet. Heieníe kétszer filmbemutatókat rendez­ne«, különböző előadásokat tar­tanak, eredményesen dolgoznak a kultúrcsoponok. A kultúrott­hon könyvtárában többezer ma­gyar, román és német könyv kö­zött válogathatnak a falu dol­gozói. Ebben a községben év­tizedeken keresztül vad sovi­niszta uszítás ingerelte egymás ellen a különböző nemzetiségű dolgozókat! Bojárok, grófok es kulákok gyűjtöttek vagyont a parasztok verejtékes munkájá­ból. Ma testvéri egyetértésben élnek egymás mellett a magyar, román cs német parasztok és vállvetve dolgoznak falujuk fel­virágoztatásáért. Az orosz-bolgár fegyverbarátság múzeuma NEMRÉGIBEN a Szovjetunió zs a Bolgár Népköztársaság kö­pött létrejött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény megkötésé­nek évfordulóján megnyílt Szó­fiában »Az orosz-bolgár fegy­verbarátság a száradok során« nevű múzeum. A múzeumot az ENK Honvé­delmi Minisztériuma létesítette a Szkobolev bulvár 23. sz. alatti épületben és a X. századig visz- szanyúló orosz-bolgár fegyverba­rátság történelmi emlékeinek gyűjteménye. A múzeumot Iván Mihajlov vezérezredes, a minisz­tertanács helyettes elnöke, Petr Pancsevszki vezérezredes, hon­védelmi miniszter és M. V. Za- vadovszki altábornagy, a Szov­jetunió katonai attaséja jelenlé­tében nyitották meg. Az orosz-bolgár fegyverbavát- ság a két testvéri nép történeté­nek kezdetéig nyúlik vissza. — Gazdag anyag szemlélteti az oroszok cs bolgárok közölt a X. században létesült politikai és katonai kapcsolatokat. Az oro­szok és bolgárok már 969-ben katonai szövetségre léptek egy­mással közös ellenségük, a Bi­zánci Császárság ellen. A KŐVETKEZŐ termek anya­ga azt a rendíthetetlen hitet tükrözi, amelyet az évszázados torok, iga aiaU_ sínylődő bolgár nép az orosz testvértől várt se­gítségbe vetett. Rumjancsev, Szuvorov és Kutuzov tábornok hadjáratai egyre élesztik a bol­gár nép reményeit. A krimi há­borúban bolgár önkéntesekből toborzott zászlóalj harcol az oroszok oldalán. A bolgár nép nemzeti felszabadító mozgalma Herzen, Csemisevszki, Dobrol- jubov eszméinek hatása alatt fejlődik ki.., Elkezdődik az 1877—78-i Fel­szabadító Háború. A termek fa­lait a nemzeti felszabadító moz­galom első zászlói, győztes csa­tákban zsákmányul ejtett török zászlók díszítik. Ott látjuk a la­dikot, amelyen Dragomirov tá­bornok átkelt a Dunán, s a Fel­szabadító Háború még sok más emléktárgyát. Számos fénykép és egyéb dokumentum szernlél­1 teti azt az óriási befolyást, ame­lyet a Nagy Októberi Forrada­lom a bolgár munkásság és pa­rasztság forradalmi mozgalmára, a Szeptemberi Felkelésre, a bul­gáriai dolgozók osztályharcára gyakorolt. 1944-BEN az orosz nép hős fiai ismét bolgár földre léptek, hogy másodízben is felszabadítsák bolgár testvéreiket. — Gazdag anyag szemlélteti azt a fegyver- barátságot, mely a szovjet és a bolgár hadsereg között a Hon­védő Háború éveiben, 1944— 1945-ben alakult ki. Az utolsó teremben, a hat év­vel ezelőtt kötött bolgár-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményre vonatkozó dokumentávis anyag van kiállítva. Közös készülődés Május 16-án választják meg a csehszlovák dolgozók küldöttei­ket a népi közigazgatásba. A helyi nemzeti bizottságokról (ta­nácsokról) szóló új törvényja­vaslatot a nemzetgyűlési megvi­tatás előtt a dolgozó nép elé terjesztette a csehszlovák kor­mány. Amint a kormány kitűzte a választások időpontját, munká­hoz láttak a Nemzeti Front agi­tátorai. Csehszlovákia toazvar nemzetiségi dolgozói éppen úgy, mint a munkában és a minden­napi életben, itt is szilárd egy­ségfrontot alkotnak az ország többi dolgozójával. A »Cserna- dok«, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete helyi csoportjai kultúrműsorokkal ké­szültek fel a választási kam­pányra. A szenei járásban a vá­lasztási kampány keretében ren­dezett 22 színielőadáson több mint ötezcao vettek részt, ­A megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért folyó versenyben a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára jár az élen Megyénk üzemeinek dolgozói versenyeznek egymással, hogy elnyerjék a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzásziaját. A május elsejére való készülődés újabb lendületet adott ennek a nemes vetélkedésnek. A leg­újabb adatok szerint a Kiskunfélegyházi Bányá­szati Berendezések Gyára dolgozói küzdötték fel ma­gukat az első helyre. Elsö- negyedéves Icrvtcljcsítésük 103.5 százalék, egy főre cső napi termelési érték 103.3 százalék. Áprilisban az első két dekád- tervteljesítésük 68.2 százalék. A második helyet az Alföldi Kecskéméit Kon­zervgyár dolgozói biztosítot­ták maguknak. Az első ne­gyedévben elérlek 135.1 szá­zalékos tcrvtcljesitést. Az egy főre eső napi termelés crlékc 71.9 százalék. Április első két dekádjában el-* értek 76.3 százalékos ered-» ményt. A harmadik helyre a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói jutottak. Az első negyedévben 100.5 százalék­ra teljesítették tervüket. Az egy főre cső napi termelés­nél elértek 100.5 százalékot. Az első két 10 nap teljesítése 8? százalék. A szakmán tanács munkájának néhány tapasztalata A BRIGÁD TAGJAI még csak két napot töltöttek Szakmar községben, de a tanács munká­jában máris változás kezd mu­tatkozni. Készen vannak az első határozatok, melyeknek végre­hajtásával a község vezetői ja­vítani kívánnak a beadás és az adófizetés helyzetén. Ülést tar­tott a végrehajtó bizottság, ame­lyen a brigád tagjai is reszt­vettek. A vita során több, figyelemre­méltó hiányosságról esett s/.ó. Például a kisgyűlések előadóival utoljára januárban tartottak megbeszélést. Pedig az élénk, vonzó kisgyűlésekre igen nagy szükség van Szakmaron. — Amíg volt népnevelőgárda és kisgyűléseket is tartottunk, jobban ment a begyűjtés — mondta András Ferencné tojás- és baromfibegyüjtő, vb.-tag. A hozzászólásokból kiderült, hogy akik a legilletékesebbek volnának, Soskó Anna és Vén Andrásné, a begyűjtési csoport dolgozói, még egyszer sem vol­tak népnevelői munkán ebben az évben. Megjegyezzük itt, hogy a két elvtársnő már megszívlel­te ezt a bírálatot és mint érte­sültünk, másnap kint voltak a szállásokon. Legtöbb bírálat érte a begyűj­tési csoportot, mivel a nyilván­tartások körül igen nagy a zűr­zavar. Nincsenek készen a hát- raléki kimutatások és a csoport­nál általában lassan megy a munka. NEM KELL SOKAT törnie a fejét a tanácsnak, hogy mit te­gyen. Aradi elvtárs ugyancsak a hibák elevenére tapintott. Hoay foglalkozzon azonban például K. Tóth József tanácstitkár a be­gyűjtéssel, mikor maga is tör­vényszegő. Neki kellett voina elsősorban teljesíteni a beadást, de mind ő, mind pedig felesége jelenleg is hátralékos. " Feltehetjük a kérdést, milyen eredménye lehet egy olyan kis- gyűlésnek, ahol bár a beadásról van szó, de aki tartja, maga is hátralékos? Igen helyes volt te­hát, hogy határozatba foglalták: a tanácstagok és a vezetők hát­ralékait két hét alatt rendezni kell. A határozat végrehajtása azon­ban az emberektől függ. Első­sorban pedig azoktól, akik ezt hozták. De hogyan hajtsa végre a szakmári tanács igencsak fon­tos határozatait, ha a járási szervek ebben nemhogy segíte­nék, hanem inkább gátolják munkáját. Április hónapban 183 ügyda- rab érkezett Szakmarra a járási tanácstól és a megyei szervek­től. Ezeknek elintézésére és megválaszolására átlagban lehet számítani egy órát. Vagyis egy függetlenített tanácsfunkcioná­rius több mint egy hónapig nem foglalkozhat mással, csak adat­gyűjtéssel és válaszolással. így még csak megvolnának vala­hogy, bár ez sem helyes, sőt... de mit kezdjenek akkor munka-* tervükkel, ha csak egy nap 31 ügydarab jön, mint például áp­rilis 28-án. Nem beszélve a kör­telefonon, vagy távirati úton küldött utasításokról, de az olyan ügydarabokról sem, amelyekben 88 kérdésre várnak választ. —- (Ilyen ügydarabot küldött hoz* zájuk a héten a járási ügyész­ség.) ANDRÁS FERENC elvtárs, vb.-einökhelyettes kérésünkre elmondja, hogy nehezen tud visszaemlékezni olyan esetre, amikor a járási vagy megye; szervektől legalább egyszer csak a feleannyi időt töltött volna kint valaki, mint most a brigád- tagjaink és magyarázólag segí­tett volna munkáját megjaví­tani, — Iskolán és a különböző tanfolyamokon mindig azt hal­lottuk, hogy minél kevesebb pa­pit- és akta, minél több konkrét munka a területen. Egyéni be­szélgetések az emberekkel -— az igazi vezető így dolgozik. Kát tessék, hogy tudok én a tanács­házától elszakadni, mikor kéí hét múlva sem leszek kész ezek­kel — és egy csomó ügy darabot csap az asztalra — pedig a be­gyűjtésben ugyancsak hátul kul­logunk. Nem lehetne legalább a felére csökkenteni az ügydarabok kül­dését és megduplázni a gyakor­lati segítséget? Érdemes ezen el­gondolkozni a járási tanácsnál, de a megyei szerveknél is, AZÉRT KAPNAK ellenőrzést is a szakmári tanács vezetői. Ezt a brigád tagjai is tapasztalták. Április 28-án nem egész két óra leforgása alatt egymásután négr fő volt kint a járási tanácstól, Az első megvizsgálta az iktató­könyvet, hogy rendben van-e? Mondott egy-két általános dol­got, aztán vette a kalapját és ment. A másik megkérdezte, hogy mi újság a lakásügyekkel és miért vettek le egy ajtót X- utcában egy lakásról. Hogy-hogy a tanácselnök erről nem tud semmit? Aztán mint aki jólvé­gezte a dolgát, továbbáilt. Ró pár percre berobogott a harma­dik, hogy megnézze a hátralék­kimutatások napra készségét Figyelmeztette a vezetőket, hogy rendet kell teremteni a begyűj­tés vonalán, mert a tanács így nem ismeri ki magát. Negyedik nek érkezett a pénzügyi osztád kiküldöttje, aki magával hoztó a felajánlási lapokat. Más őt nem is érdekelte, mint hogy ezt átadja. Ugylátszik ezzel a pénz­ügyi osztály megtette a magáét az adófizetés meggyorsításává! kapcsolatban. Ha a járási tanácsok vezetői továbbra is így segítenek, to­vábbra is csak parancsolgatnak, — nem javítják, hanem meg­nehezítik a szakmári tanács amúgysem könnyű munkáját. Pedig a községi tanács rendsze­res politikai és szakmai segítsé­get vár feletteseitől, mert,csak ;SS tudnak jó munkát végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom