Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

V. H. Molotov a genfi értekezlet csütörtöki ülésén kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban GENF. Az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtó­értekezleten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey ausztráliai és Molotov szovjet külügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kér­désről. Casey kijelentette: nem min­denben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, Nam ír javaslata feltétlenül megér­demli, hogy a konferencia rész­vevői komolyan és érdemlege­sen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Mo­lotov a többi között a követke­zőket mondotta: A mostani genfi értekezleten rét kérdést kell megvitatni: elő­tör a koreai kérdés békés ren- iezésének kérdését, másodszor ,z indokínai béke helyreállításá­lak kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel loglalkozik. Mind a koreai, mind :iz indokínai kérdés a legidősze­rűbb ázsiai kérdések közé tar­tozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt, Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek . során most először vesz részt minden nagyhatalom: Fran- riaország, ' Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Kínai Nép- köztársaság, a Szovjetunió. Ez­rei kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Népköz­társaság hozzájárulhat a jelen­legi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fentemlített idő­szerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetéte­lében a Koreára Vonatkozó kér­désekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés úton megteremtsük az egységes és független Koreát, Természetesen a koreai kér­dés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magá­nak a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, ame­lyet más országok kényszeríte­nek rá a koreai népre, nem elé­gítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Ko­rea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi har­cának történetével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a genfi ér­tekezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a ko­reai népnek Korea egységének helyreállításában. Minden erőnket latba kell vet­nünk annak érdekében — mon­dotta, — hogy a koreai nép bé­kés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független demo­kratikus államának megterem­tésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden olyan ál­lam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség enyhí'é- sére és az egyetemes béke meg­szilárdítására törekszik. Másfe­lől feltétlenül számolni kell az- cal, hogy az ENSZ, egyes álla­mok nyomása következtében- egyoldalú álláspontra helyezke­dett és képtelennek bizonyult a koreai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálá­sa során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változá­sokkal* amelyek az ázsiai or­szágok politikai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a má­sodik világháború befejezése óta mentek végbe. Az ázsiai országok népei ko­moly sikereket értek el a füg­getlenségükért, az idegen ura- íom alóli felszabadulásukért ví- \ott harcukban. Ma már lehe­tetlen figyedmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága kö­rülbelül kettő milliárd négyszáz- millió emberből áll. A föld la­kosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakos­ságának túlnyomó többsége azon­ban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő hely­zetben volt. Azóta gyökeres változások tör­téntek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszország­ban 1917-ben végbement szocia­lista forradalom óta, azóta, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialis­ta politikájával és a más orszá­gokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai vlátozások mindenek­előtt leginkább a több mint öt- százmillió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta meg­alakult a Kínai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demo­kratikus rendszer szilárd alap­jai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amelynek lakossága több mint háromszáz millió. ' Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely külön­leges helyzetet tölt be a nem­zetközi ügyek terén — hangsú­lyozta V. M. Molötov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített nor­mális kapcsolatokat a Kínai Köztársasággal, mert ezt Kívül­ről minden eszközzel akadályoz­zák. Ami az Amerikai Egyesült Ál­lamokat illeti, ennek az ország­nak a kormánya nyílt agresz- szív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Tz az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egy­úttal rányomja bélyegét az egész ázsiai helyzetre is. Amióta a kí­nai nép elűzte országa területé­ről Csang Kaj-sek csödbeker.íit. klikkjét, amely nem a kínai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amióta meg­alakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a má­sik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő fele­lősség ezért az Amerikai Egye­sült Államok uralkodó Köreit terheli. Az utóbbi időben az indokínai bábkormányok védelmének ürü­gyével terveket szőnek egy dél­keletázsiai katonai szövetség megteremtésére, jóllehet eoben a katonai szövetségben nem szándékozik résztvenni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai r- szágok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületé­sének kezdetét jelentik, új de­mokratikus alapokon, amelvek összhangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelen­legi szakaszával, bizonyos ame­rikai körök görcsösen ragasz­kodnak7 a régihez, a gyarmati es félgyarmati rendszer fenntartá­sához. Az Egyesült Államok el­lenséges politikája a Kínai Nép- köztársasággal szemben a leg- Pegatívabb módon hat ki az idő­szerű ázsiai problémák megol­dására,! Az Egyesült Államok külügy­miniszterének az ázsiai helyzet, kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról -tanúskodnak, milyen erós még bizonyos kö­rökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmúlta gyar­mati politikájához. Április 16-án az amerikai la­pok közölték az amerikai kül­ügyminiszter egyik nyilatkoza­tát, amelyben a Kínai Népköz- társaság megalakulását — ami, mint ismeretes, a kínai nép ön­kéntes akarata alapján történt — «-nagy katasztrófának« mond­ja. amely »a kínai szárazföld elvesztését jelenti«. Az amerikai államférfi idé­zett nyilatkozata egyetlen szót sem tartalmaz Kína, Délkelet- Ázsia és a csendesóceáni szige­tek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól. Ehelyett ez a nyilat­kozat világosan kifejezésre jut­tatja azt a törekvést, hogy min­den eszközzel megakadályozzák a nagy kínai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyar­mati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, új, demokra­tikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé te­szi — hangsúlyozta ezután V. M. Molotov — hogy mindén ol­dalról megismerkedjünk azok­kal az ázsiai problémákkal, me­lyeket jelenleg a legidőszerűbb­nek tartanak. Itt most lehetősé­günk van arra, hogy meghall­gassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olyan meg­oldást találjunk a felmerülő kér­désekre, amely megfelel az érin­tett országok érdekeinek és egy­úttal a haladás és a béke meg­szilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kér­dést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokra­tikus Korea megteremtése kér­désének békés úton való meg­oldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezé­sét. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, nogy maguk döntsék, el ügyei­ket s, hogy ez mindenekelőtt sa­ját dolguk. A jelenlegi értekezlet felada­tainak iiyen értelmezése a leg­nagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadsá­gának és nemzeti felemelkede- sének érdekeivel és egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érde­keivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköz­társaság küldöttségének vezető­je kifejezésre juttatta itt azt a gondolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült erőfe­szítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet kül­döttség teljes mértékben osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye —'mondotta végül V. M. Molotov —, hogy azok a ja­vaslatok, amelyeket Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere ter­jesztett elő, alapul szolgálhat­nak ahhoz, hogy megfelelő ha­tározatokat hozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nem­zeti törekvésének, hogy helyre­álljon hazájának egysége, és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. Csou Cu-laf fogadást adott í. U. Molotov tiszteletére Genf (Uj Kína) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügy­minisztere csütörtökön fogadást adott V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere tisztele­tére. A fogadás szívélyes és baráti légkörben folyt lej (MTI) Moszkva ünnepi díszben várja május elsejét Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió fővárosa ünnepi díszbe öltözött. Moszkva sugárútjait, utcáit és tereit vörös zászlók és transzparensek díszítik. A felvonulók ünnepi sorai a történelmi múzeum épületének szomszédságából indulnak majd a Vörös-térre. A múzeumot Uk­rajna Oroszországgal való egye­sülésének 300. évfordulója al­kalmából díszítették fel. Moszkva minden utcája, min­den tere ünnepi díszt öltött. A díszítések különbözőek, de mind a szovjet emberek békés, öröm­teli életét, az újabb munkasike­rekért, a népek közötti barátság megerősítéséért folyó harcukat ábrázolják. A Lenin-hegyen épült sokeme­letes moszkvai egyetem környé­kén május 1-én nagy népünne­pélyt rendeznek. Az épületen 100 méter magasságban helyez­ték el Lenin és Sztálin arcké­pét. A domborművek fölött ki­lencméteres betűk hirdetik? «■Május elseje«. Az egyetem gyönyörű épületének körvona­lait többezer villanykörte szegé-' lyezi. Este a sokezer villanykör­tén kívül többszáz fényszórói gyullad ki és a nagy épület a tűztenger ragyogáséban szinie kristálypalotának tűnik, A Szovjetunió fővárosa az ünnep előtti napokban különö-1 sen szép. A Lenin-hegyről a Moszkva-folyó ezüstös kanyaró-' lata mögött a nagy város gyó-1 nyörű látképe tárul elénk. Moszkvában a Vörös-téren 1954 május 1-én, a dolgozók nemzetközi ünnepén díszszemlét1 tartanak, amelyen a moszkvai' helyőrség csapatai vesznek részt, A díszszemlét N. A. Bulge- nyin honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsall ja fogadja. , A katonai díszszemle után a moszkvai dolgozók vonulnak fel, (MTI) Megkezdődött a genfi értekezlet ötödik ülése GENF (MTI) Pénteken, ma­gyar időszámítás szerint 15 óra­kor megkezdődött a genfi érte­kezlet ötödik ülése. Az ülésen Molotov szovjet külügyminisz­ter elnököl. A Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői a jövő héten Genfbe érkeznek GENF. Az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: A genfi értekezlet részvevői, a sajtó és a közvélemény Molo­tov szovjet külügyminiszter csü­törtökön elhangzott beszédének hatása alatt áll. A lapok kieme­lik a béketábor két legnagyobb országának, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külpoli­tikájának szilárd elvi egységét. A Journal de Geneve a szov­jet diplomácia hatásosságáról és eredményéről szólva megálla­pítja, Molotov nemcsak, azt-biz­tosította, hogy a népi Kína az amerikaiak minden tiltakozása és mesterkedése ellenére tény­legesen ötödik nagyhatalomként vesz részt a genfi értekezleten és a Vietnami Demokratikus- Köztársaság képviselőit a közeli napokban bevonják az indokí­nai kérdésben tartandó genfi tárgyalásokba, hanem Molotov- nak még az a követelése is idő­szerűvé s megvalósíthatóvá vált, hogy India, Indonézia, Burma és más érdekelt ázsiai államok kép­viselőinek esetleg helyet bizto­sítson á genfi konferencián. A La Suisse című genfi lap közli, hogy a Riviérán tartóz­kodó Bao Daj vietnami babcsá­szár a szorongatott helyzetben lévő Lanlel-körmány unszolásá­ra kénytelen volt feladni eddig: merev ellenállását és csütörtö­kön beleegyezett abba, hogy kép­viselői közös tárgyalóasztalhoz üljenek Genfben a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­dötteivel. A baseli Nationalzeitung úgv tudja, hogy a demokratikus Viet­nam kormányának megbízottai már a legközelebbi órákban Genfbe érkeznek és hétfőn vagy.) kedden bekapcsolódnak az indo-t kínai kérdéssel kapcsolatos ta-*’ nácskozásokba. A die Tat című zürichi lap szerint amerikai körökben -el­keseredést« keltett az a tériyj hogy Washingtonnak Inclokíná- val kapcsolatos tervei elé. akadá­lyok tornyosultak. Több svájci lap azt írja, hogy Dulles hétfőn vagy kedden visz- szatér Amerikába. Az Egyesül* Államok genfi küldöttségének vezetését Bedell-Smith külügy- miniszterhelyettes veszi át. Be­del-Smith szombaton érkezik meg Genfbe. Genfi, zürichi és baseli lapok felhívják a figyelmet Eisenho­wer amerikai elnök nyilatkoza­tára, amely szerint a genfi érte­kezleten valamifajta modus vi- vendit kell elérni az indokína’ kérdésben. A svájci sajtó úgy •véli, Eisenhower ezzel előkészíti az amerikai közvéleményt azok­ra az engedményekre, amelyek­re Washington az indokínai kér­désben kényszerül. A csütörtöki ülésen elnöklő Van Vaithajakon thaiföldi kül­ügyminiszter az ülés végén ki­jelentette, hogy a genfi érteket- let részvevői a tervek szerint szombaton valószínűleg befeje­zik a koreai kérdéssel összefüggő általános vitát. Ez esetben az értekezlet a jövő héten egyelőre több bizottságot alakítana és ki­sebb csoportok megbeszélései­nek alakjában folytatná a koreai kérdés megtárgyalását, míg az Indokínai kérdésben érdekelt or­szágok küldötteivel kibővítendő plénum áttérne az indokínai kér­dés megvitatására. (MTI) A Bao-Daj rendszernek adoU «függeflenség» Párizs (TASZSZ) Párizsban április 29-én nyilatkozatot írtak alá, amely rendezi Franciaország és a Bao-Daj-féle bábállam viszonyát. A nyilatkozat'kimondja, hogy. a felek elhatározták: -Két alap­vető szerződés keretében ren­dezik kapcsolataikat.« Az egyik szerződés elismeri a baodajista Vietnam -függetlenségét« és szu­verenitását. A másik szerződés értelmében Bao-Daj Vietnamja a Francia Unió tagállama ma­rad« Párizsi újságíró körökben t* nyilatkozat közzétételét azzal hozzák összefüggésbe, hogy az amerikaiak kísérleteket teszitek az indokínai háború kiszélesíté­sére. Az utóbbi időben, azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Franciaország az indokínai .ex- pedíciós hadtestnek nyújtott ka­tonai segítség fokozását kérte az Egyesült Államoktól, rámutat­tak, hogy az Egyesült Államok a »segítség« feltételéül a bao­dajista és a többi bábrendszer -függetlenségének kinyilatkoz­tatását« kötötte ki. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom