Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A Z M PP BACCSKIS KUNMEG YEI PARTßlZOT TSXGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 103. szám. Ara SO filter 1954 MÁJUS 1. SZOMBAT Éljen május elseje, a prolefárnemzefköziség harcos ünnepe, a békéérf küzdő népek hafalmas seregszemléje! V _______________________________ J A munka, barátság és béke ünnepe A tavasz, az ifjúság, új ör3- műk, még nagyobb remények évszaka. A természet új életre zsendül, a táj színpompás ruhát ölt magára. A mi népünk és a szabad országok munkásainak dolgos keze ünneppé avatta a munkát. Azt a munkát, mellyel termékenyebbé varázsolják az anyagot, eltéphetetlenné az egy­más iránt való barátságukat, valósággá és egyre erősebbé te­remtik a békét. E dolgos napok legszebbike: május 1 — az összetartás, a barátság és béke ragyogó ün­nepe. E napon majdnem min­den országban magasra lendítik a dolgos kezek a munka, a sza­badság, a béke vörös zászlaját. E napon újabb erő gyűlik az ínakba, újabb tűz az erekbe, újabb láng a szívekbe, amely a holnapok eredményeit növeli, de elsősorban megvédi azt, amit a munkásság eddig kivívott magának. A szovjet ember számára, mint minden becsületes ember számára, az az eredmény a leg­drágább, amit a béke teTén ki­vívott. A kommunizmust építő Szovjetunióban a béke gyümöl­csei: a romokból újjáéledt váro­sok, a négy esztendő alatt meg­teremtett két és félezer új ipari vállalat, szovhozok és kolhozok, a Volga—Don-csatorna és a sok erőmű, az évről-évre ismétlődő árleszállítás, a minden eddiginél nagyobb gondoskodás az ember­ről. Hogyne lenne legdrágább ez az eredmény, amikor ezzel a hőn szeretett szovjethazát gazdagí­totta, s e győzelmeket irányító pártját erősítette. A szovjet nép tudja, hogy kommunista pártja, amelyet Lenin és Sztálin alapí­tott, nevelt és edzett, korunk eszét, becsületét és lelkiismeretét testesíti meg. Az SZKP politikája, amely a szovjet állam hatalmának növe­lésére és a nép jólétének szaka­datlan emelésére irányul, kiál­totta az évtizedes harc és munka próbáját. Ez a politika juttatta » szovjet népet világtörténelmi győzelméhez. Pedig amit eddig elértek a szovjet emberek, még nem a végső határ. — Most újabb trak­torok indulnak a földekre, ame­lyek 13 millió hektár új földet forgatnak meg, újabb üzemek épülnek, hogy még bőségesebben ontsák az árucikkeket, újabb csatornák és erőművek, erdő­sorok és növénykultúrák léte­sülnek, hegy megszelídítsék a természetet, hogy bőségesebb anyagi és szellemi gazdagságot teremtsenek. A demokrácia és a szocializ­mus Szovjetunió vezette hatal­mas tábora a békés alkotómunka nagyszerű sikereivel ünnepli május elsejét. E tábor minden országát, az építkezések töme­geinek sűrű hálózata fogja át. Kínától és Koreától Csehszlová­kiáig és Magyarországig az élösdi ssztályok igájától megszabadult népek, sorsuk urai lettek; átala- rítják szülőföldjük arculatát, gyárakat és erőműveket, iskolá­kat és egyetemeket, öntözőrendi szereket és csatornákat létesíte­nek, új városokat építenek, — s mindezt a béke jegyében, az élet nevében, az emberiség ra­gyogó jövője kedvéért. Hazánk dolgos népe is diadal­mas seregszemlét tart ma. Olyan seregszemlét, amely áttekinti az ötéves terv eredményeit, s kü­lönösen az új szakasz sok-sok hasznos következményét. Egy esztendővel ezelőtt válasz­tásra készült az ország, s me­gyénk dolgos népe is vörös zászlók alatt haladva, a válasz­tások sikeréért tüntetett, Sikere is volt a választásoknak. Hatal­mas sikere. Mint amilyen sikere volt és van, a választásokat kö­vetően alakult új kormány pro- grammjának, pártunk új sza­kaszt kialakító politikájának, a mezőgazdaság fellendítésére ho­zott párt- és kormányhatározat­nak. Egy esztendő alatt igen sokat tettünk a magasabb jólét meg­teremtése útján: több élelmiszer jut a városnak, több iparcikk és gép a falunak. Ki ne ismerné el, hogy csupán a legutóbbi esz­tendő alatt is hatalmas lépéssel haladtunk előre a szocializmus A tizedik szabad május elsejét ünnepük ma Baja dolgozói, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét. Virágos, illatos május köszönti ezt a napot, hogy e nagy ünnep világszerte a békéért, a népek biztonságáért küzdő erők nagy és hatalmas seregszemléje legyen. Május elsejét a múltban is ?iagy örömmel köszöntötte a mun­kásosztály, annál nagyobb rette­géssel tekintett feléje az elnyo­mók, kizsákmányolok törpe ki­sebbsége. Érezték az erőt, melyet május elseje sugároz. A múlt már csak mint kísértet jár vissza. A dolgozók elvetett rablánca végleg eltemette, önfe­ledt, boldog dal köszönti, a sza­badság levegője övezi. □ A Horlhy-fasizmus 25 esztende­je alatt Baján a dolgozók, ha lopva és titkon is, de min­denkor megünnepelték ezt a napot. A hatóságok szigorú rendszabályokat léptettek életbe ilyenkor. A rendőrség még az éj­szaka sötétségétől is rettegett. Kettőzött rendőrjárőrök járták a város utcáit. Vizslatekintetek fi­gyelték a Cirfusz Ferenc-utcában a Munkás Otthont. Hiábavalónak bizonyult azon­ban minden igyekezetük. A város szervezett dolgozói ma­gukénak érezték ezt a napot. Már kora reggel útnak indultak egyenként, vagy családostól, hogy az ünnepség színhelyére, a Duna túlsó partján húzódó erdőségbe eljussanak. Ki kellett játszani az árgus tekinteteket, mert a szi­getre való átkelés sem volt ve­szélytelen. Erős rendőrjárőrök figyelték a kompátkelést. Az erdő árnyat nyújtó fái között találkoztak. Mozgalmi énekek szárnyaló csengése verte fel as erdő csendjét, Szállt építése, népünk jólétének eme­lése, az emberről való gondos­kodás terén! — Ki tagadhatná, hogy a dolgozó parasztok ter­melési- és életszínvonala emel­kedett a falunak nyújtott ked­vezmények által, s hogy a mun­kások életszínvonala is maga­sabb lett a dolgozó parasztok­nak nyújtott segítség, a piaci kapcsolatok kibővítése, az árle­szállítás következtében! Ma tehát népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában, a kormányprogramm első május 1-én, eredményekkel gazdagodva, büszkén ünnepelünk a vörös zászlók alatt. Mégsem lehetünk elégedettek ezekkel az eredményekkel. ■— Többre van szükségünk. S hogy több legyen mindannyiónknak, ahhoz az szükséges, hogy ipari üzemeink munkásai hiánytala­nul teljesítsék a tervet, hogy ke­vesebb önköltséggel, fegyelme­zettebb munkával, takarékosan végezzék feladatukat; szeretett pártunk kongresszusáig pótolják az elmaradást. Szükséges, hogy a falun . sürgősen befejezzék a tavaszi vetést. Emellett lelkiis­meretesen teljesítse minden dol­a dal, hogy köszöntse a munkás- osztály nagy ünnepét. Valakinek a zsebéből illegális röpirat került elő. Feszült figyelemmel hallgatták a sorokat, hogy tá­vol — keleten a Szovjetunió felszabadult népe mily ragyogó fénnyel ünnepli a napot. Beszámoltak egymásnak moz­galmi munkájuk eddigi ered­ményeiről, arról az erőről, mely a fokozódó kiszákmányolás révén a dolgozók soraiban viharrá kezd tornyosulni. A délutánt szórakozással töltöt­ték. Másnap nem egy munkahelyen a munkakönyvük kikészítve vár­ta őket. Szécsényi Imre hajóépí­tő, Schneider Péter dunai ma­lomtulajdonos, Osztronics Géza kőművesmester ezekkel a szavak­kal nyújtották át: — menjenek oda dolgozni, ahol tegnap voltak. Az ilyen következmények sem riasztották vissza azonban őket, hogy évről-évre meg ne ünnepel­jék ezt a napot. 1930-ban már a rendőrségnek is számolnia kel­lett erejükkel. Küldöttség ke­reste fel Koller rendőrkapitányt, hogy tőle május 1 megünneplésé­re engedélyt kérjen. A rendőr- kapitány engedni kényszerült, az engedélyt azonban csak olyan feltétellel adta meg, ha az ün­nepséget a Munkás Otthonban, zárt kapuk mögött tartják. A rendőrség természetesen nemcsak a Munkás Otthon kör­nyékét, hanem a környező utcá­kat is vagy készültséggel szállta meg. A város egykori, urai, laká­saikban lehúzott redőnyök, mö­gött gondoltak a munkásság egy­re növekvő erejére, mely ha le­lépné láncát, elsöpörné őket. 1931-ben besugás lebuktatta Ba­ján az illegálisan működő pártot. A pécsi törvényszék, mely ügyü­ket tárgyalta, az előző évi má­jus 1 ünnepségét is terhűkre írta és mindenáron meg szerették gozó paraszt beadási és adófize­tési kötelezettségét, ezen túlme- rtöen törlessze minden elmaradó az állammal szembeni adósságát. Ezt várja a falutól az egész or­szág, ez a parasztság érdeke is. S a mai hatalmas seregszem­lén, amikor munkás, paraszt és értelmiségi kart-karbaöltve, vé­geláthatatlan sorokban vonul fel a májusi zászlók alatt, új erőt gyűjtünk, hogy méltókép­pen köszöntsük pártunk III. kongresszusát, népünk életének nagy eseményét, Megbonthatat­lan egységben menetelünk a világ minden becsületes munká­sával, a proletárnemzetköziség harcos ünnepén, a béliéért küzdő népek arcvonalában. A mi erőnk, a mi munkánk, a mi küzdelmünk is része annak a lebírhatatlan hatalomnak, amely szemben áll az emberiség, a bol­dogabb élet ellenségeivel, a há­ború kufárjaival. A béke erőinek ragyogó sike­rei jegyében ünnepeljük az idei május 1-et. Olyan történelmi győzelemben gazdag az elmúlt esztendő, mint a koreai fegyver- szünet. Az európai védelmi kő­ről na tudni, kik voltak az ün­nepség kezdeményezői. Az illegális párt lebuktatása sem tudta azonban megakadá­lyozni a következő évek május elsejének megünneplését. Má­jusfákat állítottak. Vörös sza­laggal való díszítésük jelezte, hogy a munkásosztály nagy ün­nepét üli. Háziak ablakaiba virág került, a bizakodás, a minden év­ben újjáéledő élet várakozását jelezve. 0 Így köszöntött Baja dolgozóira 1945. A felszabadulás. Az első szabad május 1. Baja dolgozói a szabadság levegőjében újjászü­lettek. Maguk vették kezükbe sorsuk, jövőjük intézését. Mél­tóan önmagukhoz, az első szabad május elsejét felszabadult lélek­kel, munkával ünnepelték. Takarították a háborús romo­kat, építették a Dunát átszelő szükséghidat. A nagy nap ma­gasztos célját, jövő életük alapjait rakták le az első sza­bad május 1 ünnepén, 1946-ban már 25.000 ember vett részt május 1 ünnepén. Áradt a sokaság a környező köz­ségekből. Itt volt Katymár, Ga­ra, Csávoly. Bácsbokod, Vaskút, Szeremle, Bálmonostor dolgozó népe is színes népviseletben. Mint medréből kiömlött áradat hullámzott végig a városon. Énekszó, tizenkét zenekar hangja visszhangzott a város falai kö­zött. Ma a tizedik május elsején ünnepi köntösbe öltözött város ünnepel. A szabadság levegőjé­ben, a munka diadalát ünnepük a dolgozók és színpompás fel­vonulásuk a nemzetköziség nagy eszméje mellett hirdeti a megvál­tozott élet örömét, a. szocia­lizmus építésében elért ered­ményeinek újabb győzőiméit. B. Û. sítása, az olasz és francia mun- kásság győzelmei, s aminek je-* lentőségét felbecsülni is nehéz» januárban tárgyalóasztalhoz kényszerültek Berlinben azok, akiknek eszük-ágában sem volt tárgyalni és megegyezni. Most Genfben tartja konferenciáját, Kínát is bevonva, az öt nagy­hatalom. Ez a nemzetközi tár­gyalások eszméjének, a béka erőinek, a mi küzdelmünknek is a nagyszerű győzelme. Dehogy akarták ezt az impe- rialisták, hiszen mindent meg­tettek és megtesznek, hogy a tárgyalásokat meghiúsítsák, si­kerét csorbítsák. Még nem for­dult elő a történelemben, hogy egy békét szolgáló értekezlet ellen ennyi provokációval éi* fenyegetéssel készült volna akár­melyik ország is. Nyíltan hir­dették, hogy az indokínai hábo­rút nemzetközi háborúvá akar­ják kiszélesíteni. Hidrogénbon:- bát robbantottak a Csendes­óceánon. S mi lett a provokációk ered­ménye? Még szilárdabb lelt a békéért harcoló népek egysége, gyarapodott ereje, s az egész világ előtt minden eddiginél vi­lágosabbá lett, hogy milyen éles és széditően mély szakadék tá­tong aközött, amit a békére vágyó emberiség százmilliói és a civilizáció ellenségei gondolnak, akarnak, mondanak és cselek­szenek. Ma az egész világon százmilliók hallatják akaratu­kat: Genf ne csak a tárgyalások, hanem a megegyezések szín­helye is legyen. Május 1-én a tavasz, az if jú­ság, a munka ünnepén boldo­gan az eddigi eredményeinktől, vidáman a ragyogó jövő remé­nyeitől— ünnepelünk. És ünne­pel e napon a világ minden dol­gozója, immár 65 esztendeje. A halhatatlan Sztálin 1912-ben így emlékezett meg e napról: -A világ szocialistáinak párizsi kongresszusán a munkások el­határozták, hogy éppen a mai napon, május 1-én — amikor a természet felébred téli álmá­ból, erdők, hegyek kizöldülnek. mezők és rétek virágbaborulnak, a nap melegebben kezd tűzni, a levegőt átjárja a megújulás öröme, a természet pedig táne- raperdül és ujjongásba tör ki, —• éppen ezen a napon fogják az egész világnak harsányan és nyíltan tudtára adni: a munká­sok hozzák az emberiségnek a. tavaszt és szabadítják meg a kapitalizmus bilincseitől, a mun­kások hivatottak megújítani a világot a szabadság és szocializ­mus alapján.« A történelem bizonyítja e sza­vak igazságát. A dicső Szovjet- ország, amelynek népe a kom­munizmus hajnalán vigad e na­pon, és mi, akik a népi demo­kráciákkal ünnepelünk, immár tizedik esztendeje, egyre boldo­gabban, szabadon! Éljen a népek közötti barát­ság, a proletár intemacionaliz-í mus harcos ünnepe. Éljen a tizedik szabad május lé zösség összetákolásának meghiú­RÉGI BAJAI MÁJUSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom