Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-24 / 97. szám
A nagykereskeílelmi áruellátásról Akadémiai napok Kecskeméten A SZOCIALISTA kereskedelem i'eladata: Kereskedelmi munka állandó javításával küzdeni a dolgozók jobb ellátásáért, s a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű ügyéért. Baján a Dél-Bácsmegyei Nép- Mit Központban nemrég a belkereskedelmi minisztérium egyik , képviselője ellenőrzése során megállapította: a megyei kiskereskedelmi vállalatok tervteljesítése annak köszönhető, hogy öntevékenységükkel fel tudtak kutatni a más megyék területén lévő felesleges, elfekvő árukészleteket. Meg kell azonban mondanunk, aogy egyes nagykereskedelmi vállalataink nem érzik felelősségük súlyát ezzel a megállapítással kapcsolatban. Ezt bizonyítják a megyénk területén lévő kiskereskedelmi vállalatok más megyékből beszerzett árucikk adatai is. De beszéljenek helyettünk a tények. Általános megállapítás kiskereskedelmi vállalataink részétől, hogy iparcikkek vonalán a legsúlyosabb hiányosság a Bács- kiskunmegyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál, valamint a Textil Nagykereskedelmi Vállalatnál áll fenn. Ez év januárjától kezdve kiskereskedelmi vállalataink (nem számítva az állami áruházakat és löldművesszövetkezeti boltokat) több mint 1 millió forint értékű vas- és műszaki, valamint mezőgazdasági iparcikkeket hozlak be más megyékből. Az Észak- Báesmegyei Népbolt 200.000 forint értékű árut szerzett be Salgótarjánból, Miskolcról. Szolnokról és más helyekről. Kerékpárok, tűzhelyek, szerszámnyél, ágvágóbalta, kubikos ásók és istállólapátok, kötőfékláncok szerepeltek az egyes átvételi jegyzékeken. HASONLÓ KÉPET mutatnak a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat adatai is, azzal a különbséggel, hogy itt 400.000 forint értékű vas- és műszaki árut hoztak más megyéből. Braun elvtárs, villamossági boltvezető például olyan keresett cikkeket hozott teherautószámra, amit a helybeli nagykereskedelmi vállalat hónapokig nem tudott adni. Hogy csak egy párat említsünk: kr.vptonízzó, automatakapcsoló, elágazó foglalatok, világítási kábelek, üvegáruk, .bakelitfoglalat, iskolai csengő, telepes rádiók, különböző huzalok, anód- és fűtőtelepek, stb. De hasonló adatokat tudnánk felsorolni a többi kiskereskedelmi vállalatoknál is. Farkas elvtárs, az Észak-Bács- megyei Népbolt Központ dolgozója jelentette, hogv sok ilyen árut a nagykereskedelmi vállalat nem is látott, csak leszámlázta. MÁS BAJ IS VAN ennél a nagykereskedelmi vállalatnál. Mégpedig az, hogy a meglévő áruk kiadását is »adminisztratív okok«-ból gátolják. Sok esetben a hó elején a kiskereskedelmi vállalatoknak nem adnak árut, mert a részükre beérkezett áruféleségeket nem tudták időben »érkeztetni«, »iktatni« és »be- könyvelni«. Viszont a hónap végén, hogy tervük azért teljesítve legyen, szinte »ömlesztik« meglévő áruikat a kiskereskedelmi vállalatoknak, rríert »adminisztratív nehézségeik« addigra már megszűntek. Nyilvánvaló, hogy a kiskereskedelmi vállalatok tervteljesítését ez is akadályozza, mivel a dolgozók többsége nem a hó végén, hanem akkor vásárol, amikor a fizetését megkapja. MEGJEGYEZZÜK ITT, hogy Martin elvtárs vezetőkészségének — aki több hónapja áll már a vállalat élén — pozitív eredményekben kellene megnyilvánulni. Ideje lenne már annak is, hogy a vállalat pártszervezete foglalkozzon azzal a kérdéssel: hogyan tudnák a kommunisták a vállalatnál fennálló súlyos hiányosságokat megszüntetni. Érdemes megnézni a Textil- nagykereskedelmi Vállalat hasonló jellegű hiányosságait is. Ha így folytatják, legalább olyan »szép eredményeket« könyvelhetnek el, mint tavaly. Hári elvtárs, a megyei kereskedelmi iroda párttitkára elmondta, hogy tavaly a megyei kiskereskedelmi vállalatok közel 10 millió forint értékű, különböző textilárut szereztek be más megyékből. MIT MUTATNAK a jelenlegi, ilyen irányú beszerzési adatok? A kiskereskedelmi vállalatok eddig, közel 2 millió forint értékű méterárut, selymet, pamutárut és egyéb textíliákat hoztak más vidékről. Egyedül a Dél-Bácsmegyei Népboli közel 800.000 forint értékben szerzett be ilyen cikkeket. Ruházati anyagok beszerzése céljából az említett vállalat árubeszerzői jelenleg is úton vannak. Kiskunhalas és Környéke Népbolt és a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat 4—450.000 forint értékben hozott textilárut más megyékből. Pamut, szövet, selyem, gyermekkonfekció, rövid- és kötöttáruk szerepelnek a fenti összegekben. Nem beszélve arról, hogy csak az Észak-Bács- megyeí Népbolt 800.000 forint értékű maradékanyagot szerzett be. Sorolhatnánk még tovább is ezeket az adatokat, de úgy gondoljuk, hogy ennyi példa elég ahhoz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok vezetői levonva a megfelelő tanulságokat, változtassanak munkamódszerükön. A SZOCIALISTA kereskedelem nélkülözhetetlen eszköz a dolgozó nép jóléte emeléséhez. Véleményünk szerint, kiskereskedelmi vállalatainknak a tent taglalt »munkaköre«, a nagykereskedelem hatáskörébe tartozna. Elsősorban nekik kellene munkájukat úgy megszervezni, hogy a dolgozókat közvetlenül ellátó kiskereskedelmi alkalmazottaknak ne kelljen ilyen célkitűzések megvalósításával foglalkozni, mert ha ez továbbra is így megy, akkor feltehetjük a kérdést: mi a feladatuk a nagykereskedelmi vállalatoknak? Érdemes ezen gondolkodni. Amiről a kecskeméti emléktáblák beszélnek Ez az írás egy hosszabb utazás indulását jelzi. Utrakelünk a mából. Leszállunk az elmúlt évszázadok sűrűjébe, mint a bányász a föld mélyébe, hogy egy-egy felvillanó esemény, egy-egy nemes élet fényében megvilágítsuk, hogy mai harcaink egyenes folytatását jelentik mindannak, ami az elmúlt történelmi időkben haladó törekvés, népért folytatott küzdelem volt. Lehet, hogy olyan állomásokon is megállunk, amelyek a magyar történelem mélypontjait, a legkeserűbb elnyomás idejét jelzik. Hadd gyűlöljük meg még- jobban az elnyomók ködalakjait. Hadd tanuljuk még inkább meggyűlölni azokat, akik ma viruló életünk ellen akarnak törni. Utunk mérföldköveit azok az emléktáblák jelzik, mely a kecskeméti házak és középületek falán van elhelyezve, kőbevésett betűkkel mutatják az irányt. Gyakran közönyösen haladunk el előttük. Álljunk most meg egy pillanatra, hallgassuk meg miről beszélnek. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztály» április 26—27-cn Kecskeméten akadémiai napokat rendez. Ünnepélyes megnyitás április 26-án délelőtt 9 órakor a megyei tanács kultúrtermében. Megnyitó beszédet mond Manninger Rezső. Kossuth-díjas akadémikus, az agrártudományok osztályának elnöke. * 1 Előadások április 26-án délelőtt: Kreybig Lajos kétszeres Kossutli-dijas, akadémiai levelező lag: »A talaj termőképességének kialakítása a Duna—Tisza-közén.« — Hozzászóló: Somorjai Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa: »A Duna—Tisza közi futóhomok okszerű agrotechnikája.« Április 23-án délután fél 3-kor; Kunffy Zoltán; »A takarmányalap kialakítása és az állat- tenyésztés fejlesztése a Duna—Tisza-közén.« — Hozzászóló: Mester Ferenc: »A takarmányszükséglet biztosítása.« Április 37-én délelőtt 9 órakor: Mészöly Gyula, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa: »A Duna—Tiszaközi kertészeti termesztés irányelvei.« — Hozzászólók: Bognár Károly: A szőlőtermesztés fejlesztésének lehetőségei. — Nyújtó Ferenc: A gyümölcstermesztés fejlesztésének irányelvei.— Zatykó F’erenc: A zöldségtermesztés fejlesztésének módjai. Záróbeszédet mond; Dallos F’ercne, a megyei tanács vb.-elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a háború áldozatainak védelméről szóló 1949 augusztus 12-i genfi egyezményeket Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a háború áldozatainak védelme tárgyában hozott genfi egyezményeket, melyeket az 1949. évi genfi értekezleten dolgoztak ki és .amelyet a Szovjetunió képviselője 1949 december 12-én írt alá. Ezek az egyezmények a következők: 1. Egyezmény a hadrakelt seregek sebesült és beteg tagjai sorsának enyhítéséről; 2. egyezmény a tengeri fegy-* veres erőkhöz tartozó sebesültek, betegek és hajótörést szenvedett személyek sorsának megjavításáról ; 3. egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról; 4. egyezmény a polgári lakosság védelméről háború idején. (MTI) Megjelent a nyeremény-betétkönyv sorsolás hivatalos nyereményjegyzéke A legutóbbi nyereménybetétkönyv sorsolást 1954 április hó 10-én tartották meg Salgótarjánban. Azok a nyereménybetétkönyvek, amelyek számának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alabb felsorolt számokkal, az 1954. I. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereménybetétkönyvek sorozatszámát a nyerő könyvek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A sorsolás minden olyan forgalomban lévő nyereménybetétkönyvre vonatkozott, amelyet 1954 március 31-ig váltottak. A nyereményeket hozzáírják a betét összegéhez. A jóváírt nyereményösszeggel a betevő szabadon rendelkezik. A nyerőszám >k a következők: Számvégződés: Nyeremény; 151 100% 216 50 » 287 50 » 332 50 * . 508 50 » 594 100 » 735 50 769 50 » 789 50 812 50 » 851 ' * 50 » 859 200 » 893 ' 50 » 994 50 » Még 17 sorsolása lesz a Második Békekölcsönnek »Csatájok a védelmezett Nép jog csatája volt« i 1848 tiszta fényben lobogó zászlóinak suhogását halljuk. A nép hadrakelt az elnyomók ellen, hogy kivívja szabadságát. A harc élén legnagyobb fiaink állanak. Kossuth, Petőf i, Vasvári, Táncsics nevét visszhangozza az ország. 1848 szeptember 25-ét idézik először a kecskeméti nagytemplom falában elhelyezett dí- ' szes emléktábla kopott arar.yo- zású betűi. Ezen a napon szólóit a néphez a kecskeméti nagyvásártéren Kossuth Lajos. Mit ír erről a napról a nagy idők kecskeméti krónikása: Hajagos Ilié:, a város akkori polgármestere? »Szeptember 25-én Kossuth Lajos Egressy Gábor, Rákóczy János s többek kíséretében személyes megjelenéssel lepte meg a várost; minek híre villámgyorsasággal elterjedvén, óriási néptömeg csoportosult a városháza köré, de minthogy az udvarba mind be nem férhetett, a miniszter kívánságához képest a nép felkéretett, hogy Isten szabad ege alatt a vásártérre kivonulni szíveskedjék. A kijelölt helyre vezető utczákon ki-kitörő örömriadások közt, alig pár perez alatt, mondhatni az egész város kiköltözött, s országos vásár lévén, a vidékiek százakkal Sza- poríták a helybeli közönségei. Kossuth és kísérete a hozzájuk csatlakozott helyhatósági hivatalos személyzettel, kevés idő alatt szintén kiérkezett. Itt is megújultak az ovatiók, s csak perczek múlva juthatott — egy rögtönzött emelvényen =s szóhoz a nagy hazafi. Szólt a néphez, atyafiai, polgártársaihoz. Szólt azon a nyelven, mely csak az ó sajátja, mely a szív legbelsőbb rejtekéig hat, s mely elbűvölően vonz magához ellenállhatatlanul.« Felszólította a jelenvoltakut, hogy védelmezze meg házi tűzhelyét, hazáját, ellenkező esetben a szolgaság és a halál kopogtat a kapukon. »... Ha pedig véded magad — zárta beszédút — szabad és boldog leszessz.« Leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a kecskeméti nép Kossuth lángoló szavait. A vásárra besze- kerezett vidékiek siettek haza otthonaikba, hogy elegei tegyenek »felkelési kötelességeiknek■<. A helybeliek pedig körbefogva Kossuth Lajost, szakadatlan éljenzésekkel kísérve, könnyes szemekkel vettek tőle búcsút a. szerencsés viszontlátásig. Es özönlött a nép. Másnap már 1000 kecskeméti nemzetőr és kilencezer népfelkelő gyülekezett a vásártéri magaslaton. Megesküdtek, hogy ki csak a karját bírja, utolsó lehelletéig küzd hazájáért. Hajagos Illés számításai szerint közel 4000 gyalog • és lovas nemzetőr, önkéntes honvéd, szabadcsapatos katona harcolt a szabadságharc legdicsőségesebb csatáiban. Örök dicsőséget szerzett a kecskeméti népnek és megmutatta nekünk is, mit jelent igaz ügyért harcolni. »Nem másért — teszi hozzá a számadatokhoz Hajagos lit lés, — mint annak igazolására hoztuk fel ezen adatokat, hogy szabadságunk és függetlenségünk iránti küzdelmünkben, tőlünk telhetőén megfeleltünk kötelességünknek. Legnagyobb kincsünket, gyermekeinket adtuk a haza rendelkezésére.« Nincs módunk arra, hogy a kecskeméti nép fiainak hősi tetteiről megemlékezzünk. Történelmünk legszebb 'lapjain állanak neveik a haza sokszázezer, sokmillió hű fiának nevével együtt. Az ö eszményeiket most teljesítjük be. Az általuk védelmezett népjog és szabadság fényében emlékezünk a nagy időkre. Kicserélték a magyar-jugoszláv határjelek felújításáról és megjelöléséről szóló egyezmény jóváhagyó okiratait Április 20-án Budapesten kicserélték a Szabadkán 1954 január hó 30-án a magyar-jugoszláv határjelek felújítására vonatkozó okiratokat. Az okiratok kicserélésénél a magyar- kormányt Hajdú József, a külügyminisztérium I. számú, politikai főosztályának vezetője, a -jugoszláv kormányt Soldatic Daliból-, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere.képviselte. (MTI) Az 1951 őszén kibocsátott Második Békekölcsönt államunk 20 sorsolással, nyereménnyel tetézve fizeti vissza a kölcsönjegyzőknek. Az április 26-án Kecskeméten kezdődő negyedik sorsoláson kívül tehát még 16 alkalommal tartanak Második Békekölcsön sorsolást. (MTI) Szabályozták az egyetemre való felvételt Az 1954—55. tarrévtől kezdődően esti-, vagy levelezőtagozat első évfolyamára csak azokat veszik fel, akik érettségivel, vagy egyéb középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Minden jelentkezőnek felvételi vizsgát kell tennie. A felvételi vizsgára bocsátás előfeltétele a választott szaknak megfelelő területen eltöltött kétéves üzemi gyakorlat. — A Tudományegyetemre azok a dolgozók is felvételt nyerhetnek, akiknek nincs ugyan kétéves gyakorlatuk, de munkakörük szükségessé teszi az egyetem, vagy főiskola elvégzését. A felvétel korhatára az estiMeg-jutalmuzzák az élenjáró fémgyii jtuket Megyénk íémgyüjtö bizottsága értékelte az eddigi gyűjtés eredményét és értékes jutalomban részesíti azokat, akik a legjobb munkát végezték. A fiatalok közül jutalomban részesül Szabó László (Honvéd-téri iskola, 1 aktatáska). Szíjártó Jolán (2. sz. iskola, 1 töltőtoll), Bagonya János (Alsószéktó, egy aktatáska), ifj. Rozsnyai József (1 kis technikus)* Kriminél Mikés levelezőtagozatokon 22—49 év. A felvételi vizsgákat az esti« és levelezőtagozatokon egyaránt április 26 és május 20 között tartják. Az egyes jelentkezők írásbeli- és szóbeli vizsgáját egy, napon tartják. A felvételi bi- zottságok döntését június 15-ig közük a jelentkezőkkel. A felvételi bizottságok dön- tése ellen 1954 június 30-ig 1c« hét fellebbezni az illetékes rektorhoz (igazgatóhoz) címzetti és a kar tanulmányi (levelező-* oktatási) osztályán benyújtott íelebbezéssel. A rektor határozatáról az illetékes kar legkésőbb augusztus 1-ig értesíti a a felebbezőt. (MTI) lös (Halasi-úti iskola, 1 futball), Hideg Anna (Kiskunfélegyháza* 1. sz. iskola, 1 emlékkönyv), Gaál László (Kiskunfélegyháza, gimnázium, 1 sakkfelszerelés)* Birkás László (Kiskunhalas, Felsővárosi iskola, 1 töltőtoll), Kúti László (Kiskörös, Petöfi-iskola, 1 aktatáska), Füleki Pál (Solt, általános iskola, 1 aktatáska), Tepszis István (Kunszentmiklós, általános iskola, 1 töltőtoll). {Pintér József.)
