Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

Tavaszi munkaverseny gépállomásunkon Az érem másik oldala O rszágos vásár volt a napokban Jánoshalmán. Mindenki azt mondja: Ilyen vásárt rég nem láttak a községben. Renge­teg volt az eladó, de a vevő is, különösen a jószágvásáron. Az árak magasak. 4—8000 forintért kelt a tehén, egy jó lóért 12.000 forintot is kértek, a választási malacok 7—900 forintért akadtak vevőre, egy jó anyakocáért 6000 forintot is megfizettek. A vásá­ron gazdát cserélt 52 szarvasmarha, 18 ló, 370 sertés és számos juh, Hatalmas forgalmat bonyolított le a vásár- iparcikkekben é* textilneműekben is. Jánoshalmán eddig soha nem látott szám* ban érkeztek a vásározó részlegek az ország minden részéből nagy árukészlettel, bő választékban. A jánoshalmi vásár összforgalma meghaladta a félmillió forintot. Mi van emögött a szám mögött? Annak ékes bizonyítéka, hogy emelkedik a falu életszínvonala. Hogy a dolgozó paraszt* Ságnak nemcsak kedve, de anyagi tehetsége is megvan gazdasága fejlesztéséhez. És ez így is helyes, hiszen ez a cél, D e vájjon a mezőgazdasági termelés felvirágoztatásához elégséges-e az a befektetés, amelyet a dolgozó paraszt a maga portáján végez? Tud-e egy-egy gazda traktort venni, mű-* trágyát gyártani, öntözőrendszert készíteni? Nyilván nem. A mezőgazdaság fejlesztése országos ügy, közös ügy, — megvalósí­tásának terhei egyformán oszlanak meg a munkásosztály és a dolgozó parasztság vállán. Erről az arányról feledkeznek meg azonban a jánoshalmi dol­gozó parasztok. Egyetlen szám igazolja ezt. A község a negyedévi adóbevételi tervet — írdd és mondd: 8 százalékra teljesítette ápr - lis végéig. A félmillió forintos vásári forgalom és a 8 százalék így egymásmellé állítva igen szomorú képet mutat. Mutatja, hogy Jánoshalma dolgozó parasztjai nem értik az adófizetés jelentő­ségét, nem látják — ami pedig világos! —, hogy az adóba be­fizetett forintokat, önmaguknak adják. A tanácsüléseken Jánoshalmán is gyakran foglalkoznak a község fejlesztésének kérdésével. A gazdák sürgetik a belterületi utak rendbehozatalát. Kellene egy kultúrház, amelyben végre méltó keretek között folyhatna a 15.000 lakosú község kultúrélete. Az anyák türelmetlenül lesik: mikor húzzák már fel az új, 380.000 forintos költséggel épülő óvoda falait, mert ma már egy óvoda nem elég Jánoshalmán. Államunk a következő három év alatt mintegy 12—13 mil­liárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Ehhez képest az az összeg, amely a dolgozó parasztság adófizetéséből befolyik, elenyésző. De a jánoshalmi dolgozó parasztság forintjaira is szük­ség van ahhoz, hogy a borotai gépállomás több géppel, több és jobb munkát tudjon végezni a határban, hogy az országoshírű jánoshalmi szőlőkre és gyümölcsösökre több jóminőségű védekező­szert tudjunk vásárolni külföldről, hogy ne lazuljon meg a kocsi- tengely a falu hepehupás útjain, hogy felépüljön a kultúrház, kibővüljön a bölcsőde, napközi otthon. F élmillió forintos vásári forgalom — és 8 százalékos adó­bevétel. Nagy Imre (Szepi) 15 holdas bérlő esetében 12.000 forintos adótartozás — és most vásárolt 60.000 forintos ház, pár hete vett négy darab parádés csikó és kilenc disznó az ólban. így fest egymásmelleit az érem két oldala. Ezt az érmet kell jobban megmutatnia a jánoshalmi tanácsnak, népnevelőknek, amikor a Nagy Imrék arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük adófizetésre — ennek az éremnek tükrében kell megmagyarázni a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a jólét nem sültgalamb, amelyet a munkásosz­tály, az állam a szájukba repít, anélkül, hogy ők kezüket is mozdítaná,;: megvalósításáért. De a tanács és népnevelők szava mellett hangozzék erősebben a becsületes adózóké is, akik ma ugyan csak 8 százalékot jelentenek Jánoshalmán — de példa- mutatásuknak ösztönző erővé kell válnia. Levél egy élenjáró termelőszövetkezetből A MADARASI ÉS A KATY- MARI határban márcsak itt-ott lehet látni egy-egy felszántatlan táblát az egyéniek területén. Termelőszövetkezeteinkben mér befejeződött a tavaszi szántás. Traktoristáink április 15-ig 2060 holdnak megfelelő szántást vé­geztek, ami tavaszi talajmunka- tervünk 83 százalékát teszi k:. A TAVASZI MUNKÁK meg­kezdésekor csak 40 százalékban volt biztosítva a munka trakto­ristáinknak, de a trigádvezetők agitáeiója, szervező tevékenysé­ge és a traktorosok jó munkája meghozta az eredményt. Sok gyénileg dolgozó paraszt szer- -ődött gépállomásunkkal, bátran támaszkodtak a gépi munkára, mert tudják, hogy ezáltal maga­sabb termést érhetünk el; A KONGRESSZUSI VERSENY­HEZ az idény kezdetén csak 7 traktorosunk csatlakozott, mert a többiek nem látták biz­tosítottnak a munkát, mégis megállapítható, hogy élénk verseny bontakozott ki a trak­torosok között. Ezt nem utol­só sorban annak köszönhetjük, logy biztosítottuk a verseny rendszeres értékelését és nyil­vánosságát. A kongresszusi erseny első szakaszában 5 dol­gozónk teljesítette a tervét. KÜLÖNÖSEN KITŰNTEK Molnár Lajos, Selestyán László és Juhász István, akik rendsze­resen túlteljesítették napi mü- szaknormájukat. Juhász István párttag, kommunista módon dolgozik. Az ellenőrzések alkal­mával megállapítottuk, hogy a legjobban karbantartott és leg­jobban ápolt gépe Juhász elv­társnak van. A TRAKTOROSOK által vég­lett munkák minősége a dolgo­zó parasztok és a termelőszövet­kezetek véleménye szerint jobb, mint az elmúlt esztendőben volt. A munkával kapcsolatos kifo­gások száma is kevesebb, mint tavaly. Kétségkívül rossz mun­ka is fordult elő. A gépállomás \ ezetösége felelősségre vonta azokat a dolgozókat, akik a minőségi munkát »normálhold hajszolásra« 'íáltotték át. Bez- zegh Mihály traktorost, hanyag, rossz munkájáért, felelőtlensé­géért le kellett váltanunk. GÉPÁLLOMÁSUNK DOLGO­ZÓI tudják, hogy minden szem most az ő munkájukat figyeli. Ezért indulnak most újabb harc­ba a kongresszusi verseny sike­réért. Nemes vetélkedés folyik üzemi pártszervezetünk kon­gresszusi zászlajáért. Nemcsak traktorosaink tettek vállaláso­kat, hanem agronómusaink és műszaki dolgozóink is. Mű­szaki dolgozóink elhatározták, hogy a nyári munkához szüksé­ges gépeket határidő előtt kija­vítják. JÓL DOLGOZNAK agronó- musaínk is. Az április 17-én tar­tott termelési értekezleten érté­keltük munkájukat és egyhan­gúlag megállapítottuk, hogy leg­jobban dolgozik közülük Bartos József. Godó Anna, a madarast Dózsa termelőszövetkezet agro- nómusa még fiatal a szakmá­ban, tavaly ősszel került ki az akadémiáról, de máris jól bele­illeszkedett a gyakorlati munká­Mátételkén a falu szélén meg­szólíthatunk bárkit: — hol van az új napközi otthon? — a vá­lasza az: — Menjenek csak, amíg meg nem találják ebben az utcá­ban a legszebb házat, most készül előtte a virágoskert. — A ház előtt meg éppenséggel meg­nyugszik az ember, hogy nem té­vedt el. A nagy ablakokból mesebeli alakok néznek rád: orrmányos játékelefánt békés egyetértésben a rózsaszinfülü kandúrral, a másikban gyerek- nyi baba sóskiflialakúra festett füligérő szájjal. S a kandúr bajsza szinte megrezzen, amikor felharsan az ablakok mögött a csengő gyermeknevetés — ját­szanak az apróságok.. $ A cseppnyi faluban idén feb­ruárban nyílt meg először a nap­köziotthonos óvoda. Török Jó- zsefné, aki Abaújszántóról tért tússzá szülőfalujába, hogy — mint maga mondja — volt játszó­társai gyerekeit nevelje — az első napon töprengve álldogált az óvodában: lesz-e elég gyereke? Lelt. 52 apróság tipeg be reg­gelenként a napfényes, szép ház­ba. De a nyáron hatvanra is szá­mítanak és már a közeli tanyák­ról is jelentettek be áj »lakókat«. A gyermekek nagyrésze bent is étkezik a napköziben. Nagy segít­ség ez a mamáknak. Hiszen az az anya, aki majd a nyáron egész napra elmegy kukoricát kapálni ba. Sokat is várunk tőle, hiszen pártunknak tagja. A kongresz- szus tiszteletére ígéretet tett, hogy az állattenyésztők foko­zottabb segítésével növelni fog­ja a tejhozamot. Dóra elvtárs a gyümölcsfák és szőlők ápolására, pótlására tett egész évre szóló vállalást. Megszervezte a gép­állomás körzetéhez tartozó két község szőlősgazdáinak verse­nyét. Értékes javaslatokkal, ta­nácsokkal segíti a szőlő- és gyü­mölcskultúra felvirágoztatását. ÜZEMI PÁRTSZERVEZE­TÜNK segíteni fogja a dolgozók kezdeményezését, hogy vál­lalásaikat teljesíthessék; Azt akarjuk, hogy a III. pártkon­gresszus tiszteletére még jobb eredmények szülessenek. Máté György párttitkár, madarast gépállomás. — csak este tud sebtében főzni s a gyerek kezébe zsíroskenyér­nél egyebet nem tud adni. A nap­köziben napi 2 forintért három­szori étkezést kapnak a kicsik s egyre több anyának kell sürgő­sen kiengedni a kis bugyogók, szoknyácskák bevarrását, mert a rendszeres, jó koszttól ugyancsak gömbölyűdnek az apróságok. A mátételki óvoda egyre szé­pül. A tanács játékokat vett, most kaptak új bútorokat is. Özv. Nagy Istvánná dajka keze nyomán már jácintok illatoznak a nagy kert­ben, felgereblyézett, árnyas ját­szótér várja a május és a meleg nyár ezer örömével a mátételki apró magyarokat. Selyemhernyó tenyésztők figyelmébe Aki Kecskeméten, vagy kör­nyékén selyemhernyótenyésztési szerződést kötött, vagy kötni akar, az a selyemtei'tnelési helyi megbízottnál (Szlávik Jánosné, Kecskemét, Téglagyár-utca 27-a) dobozonként a 100 forint terme­lési előleget felveheti. Az előleg kiosztása megkezdődött. Időíárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: Változó felhőzet, több he­lyen záporeső, esetleg zivatar. Időnként élénk északi, majd nyu­gati-északnyugati szél. Elsősor­ban északon hajnalban, főként a talaj mentén fagy. A nappali hőmérséklet kissé tovább csök­ken. Várható hőmérsékleti érté­kek szombat reggel északon mí­nusz 2—plusz 1, délen 0—plusz 3, délben északon 7—10, délen 10—13 fok között, * A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhömérséklet szomba­ton 4 fok felett lesz. (MTI) ÖRÖMMEL OLVASTUK a Népújságban, hogy termelőszö­vetkezetünk a begyűjtésben el­sők között van a megye terüle­tén. Ezt a helyezést szövetkeze­tünk nem is akarja elhagyni. Ezért a napokban beszállítot­tunk 16 darab hízottsertést, amellyel évi liízóbeadásunkat 80 oázalékig telj ítettük. A félévi baromfit már beadtuk, a tojást a napokban rendezzük. Tejbe- adásunkat márciusban 400 szá­zalékra teljesítettük, áprilisban ugyanezt az eredményt megtart­juk. HOGY TERMELŐSZÖVETKE­ZETÜNK ennyire megszilárdult, ezt annak köszönhetjük, hogy a kormányprograinm meghozta tagjainknak a boldogulást és jobblétet. Hogy tagságunk meg­elégedett és jó kedvvel dolgo­zik, bizonyítja az is, hogy hat fogat és hat ember 62 holdat trágyázott le, 12 hold búza fej- trágyázása mellett. Pedig foga- tosaink között Markó János 61, Vén János 51 éves, de mindkettő megállja a helyét. A MUNKAKEDV azzal is ma­gyarázható, hogy a szövetkezet vezetősége gondoskodott arról, hogy a tagoknak munkaegysé­genként előleget folyósítson. F.z- idáig négy alkalommal fizettünk előleget, összesen 37.000 forintot. Például Morvái T.a.ins 208 tmm­kaegységre kapott 1664 forintot, Kisvén Lajos tehenész 169 mun­kaegységre 1352 forintot stb. A TAGSÁG IPARKODIK » kormányzat támogatását megta­lálni azzal, hogy a pärtkongr-’sz- szusra tett felajánlásokat végre­hajtotta és továbbra is példásan kiveszi részét a növényápolás­ban. Már eddig 2 hold borsót megkapáltak és egy hold hagy­mát, de ma hozzáfogtunk a cu­korrépa sarabolásához is. A ku­koricavetést két nap alatt befe­jezzük. MOLNÁR JÓZSEF elnök Öregcsertő, Béke tsz. Képzőművészeti kiállítás a kecskeméti múzeumban A kecskeméti Katona József múzeumba a napokban érkezeit meg az idei országos képzőmű­vészeti kiállítás anyagának egy része. A festmények, kisplaszti­kák, plakettek kicsomagolása most folyik. A múzeum helyisé­gének három nagy termét fog­lalja el a kiállításra kerülő anyag. Az ünnepélyes megnyitót áp­rilis 26-án, hétfőn tartják. Kel héten keresztül marad Kecske­méten az országos kiállítás leg­jobb képeiből, képzőművészei alkotásaiból összeállított tárlón Az ó-almási üzemegység eredményei Elkésett a tavasz, de már itt van életet- lakasztó erejével. Bár a. hosszantartó tél miatt csak március 7-én kezd­hettünk a tavaszi mun­kához, igyekeztünk gyorsan elvégezni azt. A bácsalmási ál­ami gazdaság ó-almási üzemegységének veze­tője helyes munkaszer­vezéssel elérte, hogy az üzemegység dolgozol a íejtrágyázást az ijszl vetéseinken 1100 hol­don 7 nap alatt elvé gezték. Március 30-ig az üzemegységben befe­jezték 248 holdon a ía- vaszibüza vetést, 80 holdon a lenvetést, 150 holdon a takarmány- borsó vetést, 50 holdon fajta borsóvetést, 200 holdon a zabvetést. Április 9-ig befeje­ződött az üzemegység­ben 20 hold takarmány ­x'épa és 50 hold cukor­répa vetése. Már készülnek a szénakaazálásra és a gépi növényápolásra. Az üzemegység dolgo- zóinak jó munkáját majd a dús termés fog­ja igazolni. Ssábó Isabella, bácsalmási állami gazdaság. Hogyan kezelik a dolgozók panaszait a bajai járásban ? A bajai járás tanácsainak többségében — de magánál a járási tanácsnál is — a múltban leg­többször bürokratikusán, lélektelenül kezelték a dolgozók panaszait, beérkezett leveleit. Ez nem kis mértékben csorbította a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. A minisztertanács határo­zata nyomán ezen a téren is gyökeres változás történt, ha minden vonatkozásban nem is mond­ható kielégítőnek. Az elmúlt évnegyedben 114 levél érkezett a tanácshoz, nagy többségük azonban közvetve, (elsőbb szervek útján. A beérkezett panaszos le­velek mindennapi életünk számos területén meg­mutatkozó hibákat tárják fel. A legtöbb pana­szos levél — számszerint 55 ■— a mezőgazdaság területéről szól. S a beérkezett 55 panaszból 22 még mindig elintézetlen. A járási tanács a panasznyilvántartásra Krix Máriát jelölte ki, aki a leveleket -ügyosztályok szerint osztja el. A panaszos levelek kivizsgálásá­nak és elintézésének határideje 8 nap. Vannak panaszok, amelyek ennél rövidebb idő alatt is orvoslást nyernek. Pekovics Pálné Hercegszántó­ról azt panaszolta, hogy 288 forinttal több ház­adót vetettek ki terhére. A pénzügyi osztály azonnal megejtette a vizsgálatot és megállapí- xtta, hogy egy hasonnevű adózó terhére kivetett «dót róttak Pekovicsnéra. Az átvezetést végre­hajtották és az elintézésről a tanács levélben még ;?nao értesítette a dolgozót. Van azonban olyan panasz is, amelyben a tanács egyedül intézkedni nem tud. Molnár Ist­vánná, Sós Mihályné a sükösdi Vörös Zászló tsz-ből azt panaszolják, hogy 1953 december 23-i szülésük után a szülési segélyt nem kapták meg. A tanács mindkét tsz-tag kifizetése ügyében kérte az engedélyezést. De annak ellenére, hogy ezt meg is sürgette, március 12-ig az erre vonat­kozó intézkedés nem történt meg. Ez az eset bizonyítja, hogy egyes szerveink nem érzik át felelősségüket a dolgozók ügyeinek gyors elinté­zésében. A dolgozók jogos panaszainak lebecsü­lését jelenti, ha a kérelmeket és sürgetéseket még csak válaszra sem méltatják. De hiba van a községi tanácsoknál is. Nettik Sándor bácsbokodi dolgozó paraszt azt panaszolta levelében, hogy még 1952—53-as gazdasági évben több búzabeadást vetettek ki rá. A járási tanács megállapította a panasz jogosságát. Nettik Sán­dor 186 kilogrammal több búzát adott be. A tényt az eltelt idő során a bácsbokodi tanács is meg­állapíthatta volna, ha nagyobb gondot fordít a dolgozók panaszainak kivizsgálására. A járási tanács a levelek elintézése mellett súlyt helyez a szóbeli panaszok gyors kivizsgá­lására és azonnali elintézésére is. Hiba azonban, hogy igen kevés a községben tartott fogadónapok száma. A járási tanács tagjai még mindig kevés fogadónapot tartanak, pedig ezzel szorosabbra furinák vonni tömeakaocsolataikat. iÁiiitíjijiiuk az óvodába...

Next

/
Oldalképek
Tartalom