Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-07 / 82. szám

A Btícskiskunmegyei Pártértekezlet határozata

(Nem teljes szövege a határozatnak — hanem kivonata)

lomány számszerű gyarapításáA Magyar Dolgozok Pártja Öácskiskunmegyei Pártértekezlete megállapítja, hogy az elmúlt két és fél év óta újabb jelentős sikereket értünk el a szocializmus építésében.

Újabb üzemek létrehozása mellett meglévő üzemeinket tovább bővítettük, korszerűsítettük. Többségük ebédlővel, orvosi rendelővel, kultúr- és napközi otthonnal van fel,szerelve. Megkezdtük a Kalocsai Farost- lemezgyár- és Erőmű, a kecskeméti víztorony és egy újabb 100 lakásos ház építését. Javítottuk közlekedési hálózatunkat, még ebben az évben elkészül a budapest—bajai főút és Vasútvonal, új bekötőutakat építettünk, eddig a közlekedésbe be nem vont községeinket, tanyai központjainkat bevontuk a vasúti-, illetve autobuszközlekedés- be.

Az 1953 őszén történt kilépések ellenére erősödött termelőszövetkezeti mozgalmunk. 78 I. és II. típusú, valamint 261 mezőgazdasági termelőszövetkezetünk szántóterületünk 13 százalékán, 15.000 taggal dolgozik. — Gépállomásaink uj, modern gépekkel lettek felszerelve, nap- ról-napra nagyobb segítséget nyújtanak termelőszövetkezeteink és do-lgozó parasztságunknak.

Jelentős a fejlődésünk az egészségvédelem, szociális és kulturális téren. 49 új kultúr- otthont létesítettünk, könyvtárainkban több mint 180.000 új Könyv áll a dolgozók rendelkezésére. Szélesedett mozihálóza- tunk, 126 óvodánk, 105 általános • » olánk 35 középiskolánk van. A közép- és felsőbbis- kolás tanulóink többségé munit ' és parasztszülők gyermeke.

Elért sikereinket túlbecsülve, Komoly hibákat is követtünk el. Túlfeszítettük a szocialista ipr- rosítás ütemét, túlzott ütemben és gyakran nem megfelelő est- •íözöket alkalmaztunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél; Nem fordítottunk megfejelő gondot a könnyű- és élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ennek következtében 1951—53 júniusáig nem emelkedett a dolgozók életszínvonala, hanem csökkent. Következményeként meglazult megyénkben pártunk kapcsolata a dolgozó tömegekkel, gyengült a munkás-paraszt ‘szövetség.

Pártunk Központi Vezetőségének határozata után, mely osztatlan. helyeslést váltott ki megyénk dolgozói között, gyökeres mtézkedéseket tettünk a biztonságos és jövedelmező paraszti gazdálkodás elősegítésere. A beadási csökkentés, csak egymaga 200 milliós megtakarítást jelent. Megjelent az új begyűjtési rendelet, amely ' lényeges csökkentéssel három évre élőre szabja meg a beadás mennyiségét. Az elmúlt év őszén nem csináltunk tagosítást. Felemeltük a szerződéses növények árát, csökkentettük az adófizetést. Jelentős anyagi segítséghez juttattuk a termelőszövetkezeteket, de az egyénieket is. Fokoztuk a műtrágyaellátást, gondoskodtunk megfelelő mennyiségű rézgállc- ról, megjavítottuk a gépi munkát és ezt kiterjesztettük az egyéniekre is. Eredményes harcot folytattunk a törvényes-ég helyreállításáért, lényegében megszűntek a törvénytelenségek és a jogtalan zaklatások.

Mindezek, valamint az árleszállítás eredményeképpen jelentős métékben emelkedett dolgozóink életszínvonala, termelési kedve, biztonságérzete. Bizo- nyítja ezt, hogy több, mint 76 ezer kh. tartalékterületet hasznosítottunk és szántóterületünk iO százalékát istállótrágyázta dolgozó parasztságunk. Az elmúlt 9 hónap alatt jelentős mértékben lavítottuk hibáinkat, ez feljogosít arra, hogy bátran, bizakodva tekintsünk nagy nemzeti ügyünk, a mezőgazdasági termelés fellendítése elé. .

Eredményes erőfeszítések történtek a választott szervek jogaiba való visszaállítására is. — Nőü a megyei, járási választmányok szerepe megyénk politikai életének irányításában. A megyei választmány határozatai alapján dolgoztak pártbizottságaink és pártszervezeteink a termelőszövetkezetek megvédésénél, a mezőgazdasági termelés fellendítése, a vezetőségért újjá- választása, valamint a többi kérdésben.

Eredményes volt a küzdelem a személyi kultusz, a személyi vezetés felszámolásáéit, a kollektív vezetés érvényesítésiéit. A pártválasztmányok, a pártbizottságok tagjai, de a párttagok is június óta bátrabban bírálna«, teljes felelősséggel vesznek részt az intézkedések kidolgozásában, ellenőrzésében. A vezetés hibáinak őszinte feltárása és részben kijavítása megelégedést váltott ki a párttagságból és a dolgozókból. Fejlődött a párton belüli demokrácia, a bírálat, különösen az alulról jövő bírálat. Ezt elősegítette a vezetőségek újjáválasztása is. A vezetőségek túlnyomó többségébe olyan tagok kerültek, akikben a tagság bízik, tekintélyük van, nem a parancsolgatás, hanem a meggyőzés eszközével igyekeznek megoldani feladataikat, támaszkodva a párttagságra, s s pártonkívüli dolgozókra.

Átszervezéssel megerősítettük járási pártbizottságainkat. Csaknem 70 új elvtárs lett beállítva, akiknek egyrészét a felsőbb pártapparátusból küldtük le falusi területeink megerősítésére. 114 falusi kisebb szervezetet összevontunk, amelyen keresztül erősödtek falusi szerveink. Az egységes falusi pártvezetőségek helyett az instruktort hálózat kiépítésével, a gépállomási és állami gazdasági függetlenített titkárok beállításával jelentősen erősítettük a párt falusi hadállásait.

Az eredmények ellenére azonban még mindig sok a hiba, a tennivaló. Ipari üzemeinkben nem tudtuk megteremtem az 1953—54-es év zökkenőmentes átmenetét. Az első két hónapban nem teljesítettük a tervet. Csökkent a termelékenység, magas az önköltség, romlott a bérfegyelem. Párt- és gazdasági szerveink vezetői nem értették meg, hogy az új szakasz feladatai megkövetelik, hogy az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket legyünk a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a munka jobb megszervezésére, anyaggal és energiával való takarékosságra. Mindezek érdekében meg kell javítani megyénkben — elsősorban az élelmiszeripar területén — a termelés pártellenőrzését, ,a munkásosztály között végzett pártpolitikai munkát. El kell érnünk, hogy a kongresszusi munkaverseny lelkes ütemét felhasználva, üzemeink a tervek részleteiben való teljesítése mellett tovább fejlesszék azt a mozgalmat, melyet a mezőgazdaság fejlesztésének érdekében dolgozó parasztságunknak több iparcikkre való ellátásáért megindítottak.

Megyénk dolgozói életszínvonala emelésének legfontosabb feltétele a mezőgazdasági terme iés gyorsütemű fejlesztése. Megyénk nagy kiterjedése, kedvező éghajlati és talajadottsági viszonyainál fogva számottevő helyet foglal el népünk élelmezésében. Gabonaterületeink több, mint 300.000 kh-n az ország kenyérellátásának csaknem 10 százalékát jelenti. A bácskai területek sertéstenyésztése, sziki és homoki legelőink juh-, szarvas- marha- és pulykaállománya az ország jelentős hús-, zsír- és tej- bázisát képezi.

100.000 holdnyi szőlőterületünk, híres gyümölcséllómá* nyűnk, az ország szőlőterületének negyedrészét, bortermésünk egy harmadát képezi. A világpiacon ismert kajszibarack exportunk 60 százalékát adja.

Melegíekvésü tájaink érlelik a városi dolgozók és a konzerV- ipar számára a legkorábbi, zöldségféleségeket. Soha nem volt

nagyobb lehetősége annak, mint most, hogy fellendítsük a bácskai acélos búzát, sertéstenyésztésünk, ízes-zamatos gyümölcseink, zöldségféléink, homoki boraink jo hírnevét.

Ahhoz, hogy ennek alapjait megteremtsük, elengedhetetlenül szükséges, az e téren közvetlenül előttünk álló feladatok maradéktalan végrehajtása. Kenyérgabonavetésünk szépen áttelelt, de a késői vetés és a hosszúra nyúlt rendkívül nitleg időjárás miatt fejlődésében elkésett és mintegy 4—5 százalékos hiánnyal kel. A kenyérgabona-probléma megoldása azt követeli, hogy a hiányt gyorsan pótoljuk, a meglévő vetést gondos növényápolással javítsuk.

A gyenge őszi vetés fej trágyázása, hengerelése, fogasotása biztosítéka annak, hogy átlagtermésünk már ebben az évben legalább fél mázsával növekedjék.

A takarmánybázis megteremtése, az állattenyésztés fejlesztésének kulcskérdése. Legközvetlenebb feladatunk, hogy szántó- területünk 40 százalékán termett takarmánynövények magvait jól megmunkált talajba Vessük, a növényápolást jóminőségben végezzük el. El kell érnünk, hogy kukoricánkat legalább hároniszor-négyszer megkapáljuk, és már az idén legalább 5 mázsával emeljük átlagtermésünket.

Lecsökkent állatállományunk számszerű növekedése, hús- és zsírellátásunk megjavítása érdekében szorgalmazni kell szarvas- marha-, sertés- és baromfiállományunk szaporítását, állati termékeink hozamának növelését. A takarmánybázis biztosításával juh-, sertés- és baromfiállományunkat még ezévben meg kell kétszerezni.

Gondos kezeléssel, növényvédelemmel, a tál aj táperő fokozásával fel kell javítani szőlő- és gyümölcsállományunkat. Már az idén el kell érnünk bortermő szőlőinknél a holdankénti 10 hektoliteres átlagtermést, ameiy megyénk dolgozó parasztságának magas jövedelmet fog biztosítani.

Messzemenően szem előtt kell tartani a történelmileg kialaku.t termelési tájegységeknek megfelelően a kalocsakölnyéki paprikatermelés elősegítését, városaink és konzerviparunk zöldség- ellátásának megszervezését.

Pártunk változatlanul a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban látja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyedüli küvetendő és helyes útját. Termelőszövetkezeteink eddigi eredményei, a termelő- szövetkezetek védelméért folytatott harc megmutatta, hogy dolgozó parasztságunkban megerősödött s mély gyökereket eresztett megyénkben is a szövetkezes gondolata. Éppen ezért meg az eddigieknél is bátrabban építenünk kell szövetkezeti parasztságunk lendületére, munkaszeretetére, számolnunk kell bizalmával, támogatásával. Ha megfelelő támogatást nyújtunk erőfeszítéseikhez, nem lehet kétséges, hogy szövetkezeteink már ezévben vonzóbbá, jövedélme- zőbbé vállnak.

Ennek feltétele, hogy a tavaszi szántási-vetési munkálatokat időben, jól elvégezze dolgozó parasztságunk, a meglévő munkaerőt jól elosszák, a munkabrigádokat és munkacsapatokat jól kiépítsék, a vetésterületeket egyénekre felbontsák, a gépi munka alkalmazását fokozzák. El kell érni, hogy az u.i agrotechnikai módszereket felhasználják, különösen a négyzetes vetést, a fészektrágyázást, a rozs, a lucerna és kukorica pótbeporzását. Nagy gondot kel! fordítani arra, hogy jól szervezzék meg a növényápolást, né legyen egyetlen csoportunk sem, ahol az Idén háromszor, vagy négyszer ne kapálnák meg a kapásokat.

Az állattenyésztésnél nagy gondot kell fordítani az állataira, az. aUati termékek hozamának növelésére. Be kell vezetni az egyedi takarmányozást. Az ijllattenyésztői munka megjavítása érdekében az állattenyésztésben jártas középparásztokat, a baromfitenyésztésben a női dolgozókat kell nagyobb mértékben bevonni. Érjük el, hogy termelőszövetkezeteink nagyáru- termelő gazdaságokká valljanak és a beadáson felül szabadpiaci értékesítéssel növeljék jövedelmüket. Csatornáink mellett használják ki az öntözés lehetőségeit, fordítsanak nagy gondot a melléküzemágak létrehozására.

Megkülönböztetett gondot kell fordítani a gyengébb szövetkezetek támogatására. Gépállomásaink, agronómusaink és traktorosaink biztosítsák a politikai és gazdasági munkák segítségével ezen szövetkezetek magasabb átlagtermését, párt- és tanácsszerveinknek nem szabad elhanyagolni az alsóbb típusú termelő- szövetkezetek segítését sem.

A’ mezőgazdasági termelés hozamának fokozásáért folyó harcban nagy feladat vár gépállomásainkra. Munkájukat mennyiségileg is, minőségileg is növelni, illetve javítani kell. Munkájukat nemcsak a végzett normál- holdakban, hanem az elért termésátlagokban is mérjük. Ai idén már kétszerannyi munkát kell végezni az egyéni parasztoknak. A szerződésben vállalt kötelezettségeiknek feltétlenül jóminőségben és időben eleget kell tenni. Feladataik megoldásában terjesszék el az élenjáró traktorosok, sztahanovisták munkamódszereit, különösen az óra- graíikonos módszert. Biztosítani kell, hogy gépállomásaink dolgozóinak ellátása tovább javuljon.

Állami gazdaságaink már aa Idén töltsék be azon feladataikat, hogy nagytömegű árugabonát, állatot és állati terméket adjanak dolgozó népünk élelmezéséhez. Minőségi állatállomány és vetőmagvak kitenyésztésével javítsák a környék termelőszövetkezetei és egyéni paraszt- gazdaságamak terméshozamát. Az önköltség csökkentése érdekében széles körben alkalmazni kell a gépesítést, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, pártszervezeteink tekintsék elsőrendű pártügynek ennek a célnak elérését.

A mezőgazdaság termel esének kérdése megyénkben is szorosan összefügg az egyénileg oolgozó parasztoknak nyújtott segítséggel, gazdaságuk fejlesztésével, övedelmezőségük fokozásával, Ez az alapja a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának és feltétele népjólétüns megteremtésének. Ezért pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek az eddiginél foicozoitabb mértékben kell megjavítani az egyénileg dolgozó parasztok ke zött végzett politikai munkát. Segítsék a termelési bizottságok munkáját, táplálják tovább a' termelési kedvet, segítsék eiő a dolgozó parasztok egymasközötti kapcsolatait és versenyr.edvak kibontakozását. Fokozni kell a június óta megjavult termelési biztonságot, a közbiztonságot, meg kell szüntetni a nagymértékben elharapódzott mezei lopásokat.

Az utóbbi hónapokban az állampolgári kötelezettségek teljesítése terén komoly fogyatékosságok vannak. Nem teljesítjük az adó és begyűjtési terveket.

A megyei pártértekezlet utasítja a megyei választmányt, a tanácsot és a begyűjtési hivatalt, hogy a párt III. kongresszusának idejéig a megyében mutatkozó nagyfokú lazaságok, az állat és állati termékek, különösen a lej-, tojás- és baromfibe- gyüjtés terén számolja fel, illetve biztosítsa, hogy a tervek erre az időszakra eső részét 100 százalékig teljesítsük. Párt- és tanácsszerveink tartsák legfontosabb feladatuknak, hogy jó politikai munkával elmélyítsék

dolgozó parasztságunkban a

munkás-paraszt szövetség, a

kormányprogramm végrehajtásának e fontos feltételét.

Emellett változatlanul harcolni kell mindennemű törvénytelenség, jogtalan zaklatás ellen, Különösen a pénzügyi szervek munkájában mutatkoznak meg még e téren súlyos hibák. A

megyei pártórlékezlet ezért nem tartja helyesnek és elítéli a

pénzügyminisztériumnak azt a tevékenységét, amely mmdez- ideig nem lett meg mindent, hogy végetvethessünk az adófizetés és behajlás terén megmutatkozó törvénysértéseknek é» zaklatásoknak. Helyesnek tartanánk a pénzügyi adminisztrációnak levitelét a falura.

Az osztályellenség az utóbb# időben ébertelenségünk és rossa politikai munkánk következte- ben elszemtelenedett. Az adó, a beadás ellen uszít, a termelőszövetkezetek szétbomlasztására törekszik, igyekszik zavart ke,- teni, ellenállást fejt ki a mezőgazdasági feladatok végrenajfisában. Különösen a kulákság ellen, mint ellenségé® osztály ellen .erősíteni kell a politikai leleplező harcot, szemtelen kedé- süket meg kell torolni. Belügyi szerveinknek, a bíróságnak és ügyészségnek is meg kell javítani ezen a téren munkájút. Nem szabad megfeledkezni a klerikális reakcióról sem, amely fokozta tevékenységét. Harcolni kell ellene a dolgozók anyagi es kulturális színvonalának emelésével, a materialista világnézetre való neveléssel, emellett éberen kell őrködni arra, hogy aa állam és az egyház közötti megegyezést kölcsönösen betartsák.

Fontos feladat falusi ku.túr- otthonaink munkájának megjavítása. El kell érnünk, hogy a falu kulturális és társadalmi életének központjaivá valljanak. Belső életük kialakításánál -zeni előtt kell tartani dolgozóink szocialista szellemű hazafias nevelését, a falusi lakosság szakmai ismeretek elsajátításával kapcsolatos igényeit. Emellett nagyobb gondot kell fordítani ku.- túrotthonaínk barátságosabbá tételére, belső berendezéseinek pótlására.

Meg kell javítani könyvtáraink munkáját is. Több szépirodalmi, magyar és orosz klasszikusok müveivel kell könyvállományukat kiegészíteni. Nagy -gondot kell fordítani városi, falusi mozihelyiségeink biztosítására, a műsorpolitika megjavítására. Tanács és népművelési szerveink fordítsanak nagyobb gondot megyénk dolgozó népében meglévő gazdag népművészeti kincseinek ápolására, haladó hagyományaink feltárására, dolgozóinkkal való megismertetésére.

A köznevelés terén az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a magyar nyelv és irodalom tanítására, a hazafias szellemű nevelés biztosítására, tanyai iskoláink anyagi helyzetének megjavítására.

A megyei pártértekezlet utasítja a megyei választmányt, hogy az egészségügy terén még mindig fennálló nagyfokú hiányosságok kiküszöbölésé érdekében tegyen intézkedéseket az egészségügyi szolgálat megjavítására, kórházaink, egészségházaink, üzemeink higiéniai követelményeinek biztosítására. Biztosítani kell a szociális otthonokban elhelyezeti aggok, az állami gondozásba vett gyermekeknek a követelményeknek megfelelő gondozását.

Feladataink végrehajtása érdekében tovább kell erősíteni pártunkat, meg keli javítani a pártvezetést, a pártépítést. Pártszerveinknek jobban meg ke!) Ismerniük, területük problémáit, a lakosság anyagi helyzetét, az egyes rétegek gazdasági erejét, társadalmi életét, termelési kultúráját, terveit, a dolgozók hangulatát. Csakis így lehet biztosítani, hogy határozataink, intézkedéseink helyesen fejezzék ki a nép érdekeit, azokat magukénak tekintsék, hogy vállvetve küzdjenek pártunk zászlaja alatt azok megvalósításáért,

(Folytatása a 3. oldalon.)