Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-07 / 82. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ..... - - - - -- - --- il ■■■ I mim ■ Imiin WIW» l AZ AAPP BÁCSKISKUNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 82. szám. ír« 50 fillér 1954 ÁPRILIS 7. SZERDA Szakmaron Rideg Ignác, Kapitány Ferenc és Bornemisza András közösen 4200 forintért vetőgépet vásároltak, amellyel mindhár­man időben végezték el a vetést. KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS KiilJoUli vendégelt Azok a nyugati politikai kö­rök, amelyek arra spekuláltak, hogy a berlini értekezleten megtorpedózzák az európai béke és biztonság ügyeinek tárgyalá­sát, az elmúlt napokban hatal­mas megrökönyödéssel és zava­rodott kapkodással fogadták a Szovjetunió kormányának nyi­latkozatát, mely a nagyhatal­mak előtt kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét az észak- atlanti szerződésben való rész­vétel megtárgyalására. Döntő jelentőségű lépése ez a Szovjet­unió következetes békepolitiká­jának. Betetőzése annak a harc­nak, amelyet a szovjet kormány a kelet és nyugat közötti kap­csolatok megjavításáért folytat. A jegyzék első visszhangja a nyugateurópai fővárosokban azt mutatja, hogy az európai béke ügyében lett lépés ijedtséget váltott ki. A különböző imperia­lista kormány szóvivői elcsukló hangon próbálgatták bizony­gatni azt, hogy a Szovjetunió lényegében -nyugat biztonságát« akarja megrendíteni. Azok a szóvivők, akik korábban hango­san ágáltak, vasfüggönyt emle­gettek, a keleti országok agresz- szív céljairól és saját ájtatos törekvéseikről cikkeztek, nyilat­koztak, most azt próbálják elhi­tetni országaik népeivel, hogy a kollektív európai biztonság meg­teremtésére tett javaslat agresz- sziv célt szolgál. Nem merik bevallani, hogy lényegében a szovjet kormány szavukon fog­ta ezeket az urakat, elsősorban az északatlanti szerződés tagál­lamait. Szavukon fogta őket, mert, ha szerződéseiknek és az általuk összekovácsolni akart kü­lönböző európai »védelmi rend­szereknek« nincs agresszív cél­ja, akkor annak sincs akadálya, hogy abban, vagy azokban a béke legál.lhatatosabb szóvivője, a Szovjetunió is résztvegyen. — Nem holmi -rendszerváltozás«, száznyolcvanfokos fordulat ez, hanem a Szovjetunió eddigi cél­tudatos béke törekvéseinek egye­nes következménye. Világos, hogy zavarban van­nak ezek az imperialista urak, mert most végre igazi arcukat kell megmutatniok. Ennek az arcnak a vonásai pedig nem a béke szándékát tükrözték visz- sza eddig. Az általuk létreho­zott szerződések, szövetségek céljai egész mást mutatnak. Új­jáéledt és egyre jobban hallat­ja szavát a német militarizmus. Az európai védelmi közösség hadseregében fasiszta német ve­zényszavak nyomják el a fran­cia hadsereg hangját. Hiába akarják elhitetni Franciaország­gal hogy a nàçi acélsisak alatt a béke galambja rejtőzik, a té­nyek nap, mint nap rácáfolnak hangzatos szólamaikra.' Tehát nem a Szovjetunió ed­digi politikája és jelenlegi lépé­se között kell keresni az ellent­mondást, hanem az európai vé­delmi közösség szószólóinak frá­zisai és tettei között. Mint a vá­lasztóvíz, amely elkülöníti a ne­mesfémet a salaktól, úgy mu­tatja meg a Szovjetunió jegyzé­ke a nyugati hatalmak igazi cél­jait, és a célok mögött a fasiz­mus fegyvereinek csillogását. A mi népünk osztatlan lelke­sedéssel és elismeréssel fogadja a Szovjetunió döntő lépését. Vi­lágosan látja benne, hogy az európai kollektív biztonság meg­teremtésének egyetlen járható útja a kelet és nyugat közötti feszültség tényleges csökkentése és a kölcsönös megértés, a tár­gyalások politikájának érvénye­sülésé. Csak olyan szerződések biztosíthatják Európa békéjét, melyekben egyenrangú államok, méltányos feltételek között él­nek egymás mellett, békében. A Szovjetunió abból a meggondo­lásból indul ki, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a kapcsolatok megjavítása érde­kében. A berlini tárgyalóasztal mellett nem sikerült döntést hozni például a német kérdés megoldására. Ez a körülmény azonban távolról sem jelenti azt, hogy le kell mondani ,a biz­tonság ügyének megtárgyalásá­ról. A Szovjetunió lépése meg­mutatta, hogy van járható útja Európa békéjének. Ez a járható út az európai kollektív bizton­sági egyezmény létrehozásához vezet. Csupán jóakaratra, a bé­kének nemcsak szólamokban való hangoztatására, hanem tet­tekben nyilvánuló megteremté­sére van szükség. A béketábor országainak né­pei világosan látják, hogy a Szovjetunió magabiztosan nagy­vonalú és merész kezdeményeze- sek útján halad. És legfőbb cél­ja az európai népek békés együttélésének megteremtése. Számításba kell venniük a kü­lönböző »kis-Európák« létreho­zóinak, hogy csak az egész Európa részvételével és kölcsö­nös jóakaratával teremthető meg az európai béke és bizton­ság, nem pedig különböző állam­csoportok és egyezmények ame­rikai érdekekre mozgatott ag­resszív erőivel. A mi népünket örömmel töltötte el, hogy kor­mányunk elsők között csatlako­zott az európai kollektív bizton­ság eszméjéhez. Ez az eszme egyszerű és világos, át van hat­va a béke őszinte akaratával és vágyával. Tudomásul kell ven- niök a dollár urainak, hogy !e- alkonyodó félben van a töm­bökre osztott Európa korhadt politikája. A Szovjetunió kormánya vi­lágosan leszögezte jegyzékében: »Az összes európai államok — nagyok és kicsinyek — ilyen együttműködése, függetlenül társadalmi rendjüktől, lehetővé tennék annak a helyzetnek az elkerülését, hogy Európát .dél­szakonként pusztító háborúba taszítják, amint azt az európai államok legutóbbi évszázadbon történetének tapasztalatai mu­tatják,« I. V. BORODIN, a Centroszojuz elnökhelyettese, Jan Pisták, a csehszlovák szövetkezetek köz­ponti tanácsa vezetőségének tag­jai, Ceorgi Videnov, a bolgár delegáció vezetője, Rudolf Blan- kenburger, a német szövetkezeti küldöttség vezetője, Mrs. Mabel Ewan, az angol szövetkezeti nő- szövetség küldötte és a kínai, valamint a francia delegáció több lag.ja április 5-én látogatást (ettek az Izsák és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezetnél. A LÁTOGATÁS során megte­kintették a szövetkezet új áruhá­zát, az újonnan létesített szövet­kezeti sertéshizlaldát és több üzemágát. A külföldi vendégeket az izsáki szövetkezeti nőszövetség és a föld­művesszövetkezet vezetőségi tág­jai, valamint Ferencz Ernő, a MÉSZÖV megyei titkára fo­gadták. Az üzemágak megtekin­tése közben kérdéseket intéztek a szövetkezet dolgozóihoz, ugyan­akkor beszámoltak saját orszá­guk szövetkezeti mozgalmáról. A külföldi delegációk tagjai elisme­réssel adóztak az izsáki földmű- vesszövetkezet eddig elért ered­ményeinek, fejlett szövetkezeti mozgalmának. A látogatást baráti légkörben lefolyt közös vacsora követte, mely után a külföldi vendégek visszatértek a fővárosba. MUNKA AI ERDŐBEN Az idén megrakott első uszály. Folyik a fakitermelés. A bajai erdőgazdaság üzem­egységeiben megindult a tavaszi fakitermelés. Több bányafára van szüksége bányáinknak, több szerszámfára mezőgazdaságunk­nak, több bútor készül bútor­gyárainkban a növekvő élet- színvonal kielégítésére. A vágásra érett fák kidőlnek a sorból. Szorgalmas munkás­kezek hozzáfognak feldarabold-, sukhoz. Van dolga a fűrésznek, fejszének. Az erdő mélyén indul meg az első munka a fa feldol­gozására. Hatalmas rönkök in­dulnak a bútorgyárakba, nyíl­egyenes fatörzsek a bányákba, Használhatóságuk szerint osztá­lyozzák. Kocsik indulnak, kocsik for­dulnak. Útnak indul a kitermelt fa. A Duna partján uszályok ■mélye várja, hogy rendeltetési helyükre szállítsa. FALUSI LEVELEZŐINK JELENTIK 1954 február 22-én jöttem a tompái állami gazdaságba. A szerelőműhelyben dolgozom. Ed­dig az Irodagépipan Vállalat dolgozója voltam Budapesten. Már ittlétem első napjaiban megláttam, hogy sok nehézség­gel kell megbirkózni. A műhely szerszámkészlete kopott és hiá­nyos volt. Ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk, bizony jó szerszá­mokra is szükség van. Ezért a gazdaság igazgatója rövidesei felküldött Budapestre, hogy a legszükségesebb szerszámokat bevásároljam. Hosszas utánajá­rásra sem tudtam mindent be­szerezni és végre régi munkahe­lyemre mentem: az Irodagépipan Vállalathoz, hogy segítsenek ki bennünket a legszükségesebb csigafúrókkal, metszőkkel, me­netfúrókkal. Garber László elv- társ, amikor átnyújtottam a hiányzó szerszámok jegyzékét, nyomban utasította az anyagbe­szerző osztályt, hogy a raktári készletből pótolják a hiányzó szerszámokat. Rövid idő alatt a szerszámokkal a kezemben öröm­mel indulhattam útnak hazafelé. A gyors és jelentékeny segítsé­gért pedig egész gazdaságunk ne­vében most mondok köszönetét az Irodagépipan Vállalat dolgo­zóinak. Szűcs János motorszerelő, tompái -állami gazdaság, A KISKUNHALASI sertéstc- lyt.sziö vállalat befejezte a ko­ratavaszi mezőgazdasági munká­kat. A gabonafélék, a répa, a mák és a takarmánynövények fél hónappal a határidő előtt ke­rültek a földbe. MANYOKI tözsf.fnF., levélíró. * MISKE. A községben ver­senymozgalmat indítottak a tisz­ta udvarért. A verseny célja az is, hogy trágyakihordással fo­kozzák a termelést. Ezideig már több, mint 100 dolgozó paraszt van versenyben. Szépen folyik nemcsak az udvarok, a kutak "környékének rendbehozása, ha­nem az utak javítása is. * A KEREKEGYHÁZI gépál­lomás traktorosai közül többen teljesítették tavaszi tervüket. A gépállomás legjobb traktorosai, közöttük Szabó László sztahano­vista traktoros 138 százalékos. Czéh Imre pedig 122 százalékos tervteljesítést ért el. Közelállnak vállalásai!; telje­sítéséhez Kollár István, aki 110 százalékot, és Kaldenekker Jó­zsef, aki 200 százalékos tervtelje­sítést vállalt a pártkongresszus tiszteletére. Kollár István nagy gondot fordít a karbantartások­ra és a gépápolásra, mert tudja, hogy ez egyik legfontosabb elő­feltétele annak, hogy vállalását teljesíthesse. így sikerült is e'« érnie, hogy napi normáját rend­szeresen túlteljesíti. Április 2-án és 3-án például a 3.0 normálból« das műszaknorma helyett négy normálholdat teljesített. A kerekegyházi gépállomás vezetősége. * A SZANKI PETŐFI termelő- csoport párosversenyben van a szanki Táncsics és a jászszent- lászlói Lenin termelőszövetkezet­tel. A tagok között teljes az össz­hang és nagy a munkaiendüietj A hó elolvadása után a lógondo­zók versenyre hívták egymást a trágyahordásban. Hajagos Mihály 1468 mázsa trágyát hor­dott ki tavaszi szántás alá. Ki­rály István 1300 mázsa, Csömör Béla 1145 mázsa trágya kihordá­sával mutat példát. Nagy Mihály 1500 mázsa trágyát hányt fel a kocsira. A kapások területét egyénekre* bontották. A napraforgót négvJ zetesen elvetették. Rövidesen ül­tetik a burgonyát és a kukoricát! A kapások vetésében élenjár Ki­rály Antal, Bárkányi Ferenc, da a munkacsapat valamennyi tag­ja. Kovács Géza a seríéstenyész* tési terv 110 százalékos teljesíté­sét vállalta. Gondozása alatt a sertések fokozatosan javulnak} László Pál. járási tanács, Kiskunfélegyháza|

Next

/
Oldalképek
Tartalom