Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
r BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BtfCSKISKSNMCGYE! PXRTBíZOT TSK&ANAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 86. szám. Ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 11. VASÁRNAP A MAI SZÁM BAIS A. módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez. *«• A Kiskunfélegyházi Gépgyár a kongresszusi verseny-* ben. — Körösi Csorna Sándor. — Mezőgazdasági dolgozóink a boldogabb élet megteremtéséért. — A földművesszövetkezetek négy nap alatt közel 30 vagon vasat gyűjtöttek. — A fák hetének első napjai Kecskeméten. Paraszttársaimnak a begyűjtésről irta: VlZIi\GER KÁROLY 11 holdas szabadszállási dolgozó paraszt A jó gazda kötelességtudó, akár termelőszövetkezetben dolgozik, akár egyéni paraszt. Törődik a háza, földje és családja sorsával. Nemcsak a termelésben, hanem a beadásban is élenjár. Én már eleget tettem első negyedévi tojás- és baromfibeadásomnak. A baromfiból négy és fél kiló helyett 5.30 kilót adtam be. Tojásból 7 kiló helyett 7.17 kilót vittem a begyüjtőhelyre. Én úgy gondolom: inkább előre legyek a beadással, mint elmaradjak. Sertésből 142 kiló a kötelezettségem. Elhatároztam, hogy augusztusban beadom. Én is jól játok, meg az állam is. Én azért, mert 220 kiló kukoricabeadási kedvezményben részesülök, az állam pedig azért, mert előbb adom be a sertést. Már meg is vettem előre a kukoricát, hogy vállalásomnak eleget tudjak tenni. Két sertést hizlalok, az egyiket beadom, a másik nekünk marad levágásra. A tejbeadásom 120 liter havonta. Naponta 7 litert adok be. Tehát több mint 200 litert viszek be havonta a tcjbcgyüjtőhöz. Sajnos azonban a mi községünkben van néhány dolgozó paraszt, aki nem érzi kötelességének a beadás teljesítését. Ilyen Czégány Lajos középparaszt, aki még sem tojást, sem baromfit nem adott be az idén. Pedig tudom, hogy teljesíthette volna a kötelességét. Ezt azért állítom olyan határozottan, mert jól ismerem. O is itt lakik az aranyegyházi tanyavilágban, ahol én. Û is talán arra vár, hogy majd elengedik a beadást, mint az az asszony, akivel én az elmúlt hónapban találkoztam éppen vásár alkalmával, Akkor teljesítettem tojásbeadásomat. Mikor meglátott a menyecske, azt kérdezte tőlem: (kár, hogy nem jegyeztem meg a nevét) — Bácsi minek viszi be a tojást? Adja el inkább a piacon, úgyis elengedik a beadást! — Persze én mindjárt ráripakodtam és mondtam neki, hogy milyen helytelen beszéd ez. Aki kötelességtudó ember, az nem beszél így. A kormányzat tavaly június óta sok kedvezményt adott nekünk. Az idén sokat csökkent a beadás, de ezzel nem volna szabad visszaélni. Bizony azok miatt, akik így gondolkodnak, került a mi községünk az utolsó helyre a járásban a begyűjtés vonalán. Ezek miatt maradt el megyénk is a begyűjtésben. Igaz, nem mindenben a dolgozó parasztot lehet hibáztatni. Én a tejbegyüjtésből indulok ki, mert az probléma községünkben. Nagy tanyavilagunk van, 5—10 kilométer messzeségben a községtől. Hozzánk, az aranyegyházi határrészre Kunadacsról jár ki a tejeskocsi és minden reggel összeszedi a tejet. így nem kell nekünk kilométereket fáradni. Az a baj azonban, hogy a kocsis nem vesz annyi fáradságot, hogy két dűlővel arrább is összeszedje a tejet. Ezért körülbelül 30 tanya kimarad. Ez a 30 tanya nem rendszeresen adja be a tejet. Érthető, hiszen 16—18 kilométert kellene a kár gyalog, akár kocsin megtenni és ez nemcsak fárasztó, hanem komoly munkakiesést is okoz. Innen legfeljebb vasárnaponként hordják be a tejet. A feketei tanyavilágban hasonló bajok vannak, ott mintegy 150 tanya jöhet számításba. Gondoskodni kellene tehát a tejgyüjtő vállalatnak kocsiról a tej elszállítása végett. Azután a mi dolgozó parasztjaink sokat adnak a példamutató párttagok és tanácstagok szavára. Sajnos a mi községünkben van néhány tanácstag, aki szégyenszemre elmaradt a beadásban. Ilyen Huszár István, aki a Fekete-dűlőben lakik, H. Kiss László, Fürst Sándor-utcai lakos és még többen. Pedig nem lehet állítani, hogy nem tudnák teljesíteni kötelességüket. Június óta könnyebb a gazdálkodás és van is kedvünk gazdálkodni. Ifj. Sövényi Sándor 10 hold földet vett tanyával 46.000 forintért. Nem akarom szemére vetni ezt a vételt, de az mégis csak szégyen, hogy adós a beadással. Államunk sok iparcikk árát csökkentette már eddig is. Akik elmaradtak a beadással nem gondolnak arra, hogy az árleszállítás alapja: a városi munkások és a dolgozó parasztok termelési összefogása. Nyilvánvaló, hogy csak annyi ruhát, cipőt, ekét, boronát és csak annyi gabonát, húst, zsírt és tejet tud adni az állam a lakosságnak, amennyi van. Olcsóbban csak úgy vásárolhatunk, ha az ipari munkások növelik a termelést kisgépekből, szerszámokból és így tovább. Természetesen ők is csak akkor kaphatnak olcsóbb és elegendő élelmet, ha mi teljesítjük a beadást. Sajnos a különböző ipari termékek gyártásánál is van még hiba. Nemrég egy ásót vettem a földművesszövetkezetben és úgy hajlik, mint a bádog, nem tudok rendesen dolgozni vele. Nem lehel kapni községünkben ónozott permetezőgépet, pedig nagyon kellene nemcsak nekem, hanem több paraszttársamnak a permetezéshez. Az ilyen esetek is hatással vannak a termelési kedvre, meg a beadásra. Mind a két oldalon segíteni kell tehát a hibákon. Jobb iparcikkeket várunk a munkásoktól mi, dolgozó parasztok. Ugyanakkor, aki közülünk hátra van még a beadással, tartsa kötelességének, hogy teljesítse azt. Ez nemcsak saját, hanem az egész orszó <j érdeke. A Kecskeméti Hűtőipari Vállalat AZ IDÉN JÓL FELKÉSZÜLT AZ ÉLELMISZEREK TÁROLÁSÁRA A KECSKEMÉTI Hűtőipari Vállalat az idén alaposabban felkészült az élelmiszerek tárolására, mint az elmúlt években. Az eddigi tapasztalatokon okulva, már a tavasszal felkészültek az idei szezonra. A . vállalat 220 ezer forintot fordított a gépek javítására, a hűtőtemiek renoválására. Különös gondot fordítottak arra, hogy a szellőztető berendezések állandóan üzemképesek legyenek. Ezenfelül a napokban 40 ezer forint beruházással a hűtőház udv^an fagylaltüzem építését kezdték meg. így lehetővé válik, hogy a város iakossága mellett a környék dolgozóit is bőségesen ellássák fagylalttal. Erre a célra teherautót állítanak majd be, amely fagyasztott állapotban a legmesszebbi tanyaközpontokba is eljuttatja a hűsítő csemegét, A HŰTŐIPARI Vállalat az idén jóval több árut tárol, mint az elmúlt évben. Csak például almából és körtéből mintegy 25 vagonnal tartósítanak többet a téli hónapokra, mint tavaly. A csonthéjjas gyümölcsök és zöldségfélék nagybani mélyhűtésére is jobban felkészült a vállalat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a szezonban friss állapotban el nem fogyasztott vagy ipari célra fel nem dolgozott gyümölcsből eddig évenként többszáz vagon ment tönkre. Az idén ez a mennyiség is fogyasztásra kerülhet azáltal, hogy lehetővé válik a szezon utáni feldolgozása. A Hűtőipari Vállalat a Kecskeméti Konzervgyárakkal már eddig 20 vagon zöldborsó fagyasztására kötött szerződést. A húsfélék között az idén először halat fagyasztottak, melyMegyénkben Szabadszallas községből szállították az idén az első nagyobb mennyiségű zöldséget a fővárosba. A MEZÖKER szabadszállási telepe naponta átlag 40—50 mázsa spenótot és 15 mázsa sóskát vásárolt fel a község egyéni termelőitől. Az árut minden nap friss állapotban gyorstehervonattal szállítják rendeltetési helyére. Április hó 8-ig spenótból összesen 4.00, sóskából pedig 100 mázsát szállítotből 25 vagonnal raktároznak eï télire. A VÁLLALAT dolgozói a III, pártkongresszus tiszteletére megfogadták, hogy az idén az eddiginél sokkal nagyobb gonddal ügyelnek az áruk minőségére, Ezért már az átvételnél átnézik az árut, nehogy hibás vagy romlott állapotban kerüljön a hűtőházba. A raktározást is célszerűbben oldják meg, hogy gyakrabban és alaposabban átvizsgálhassák az élelmiszereket, Kiváló földműves- szövetkezeti dolgozó TISZAKÊCSKE. A földmű- vesszövetkezeti étterem konyhájának szakácsnőjét. Molnár Mátyásnét »Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó« jelvénnyel tüntették ki. Sréder Sándor. » konyha vezetője, idejében gondoskodik mindenről, hogy semmi se akadályozza Molnár Mátyásnét szakácsművészetcben. 11 nagy kövérhízót vágott eddig a szövetkezet, amelyeket mind szabadon vásároltak fel a falu dolgozóitól. A faluban igen megkedvelték a szövetkezeti étterem disznótoros vacsoráit. Az ételek minőségének javításával elérték azt, hogy ma már közel 150 előfizető ebédel a szövetkezeti étteremben naponta. Az ebédek olyan minőségűek, hogy a gépállomás dolgozói »kalóriakosztnak« hívják. À napokban újabb 100 hízoltserlésl »zállíloHak el a helvéciai állami gazdaságból A helvéciai állami gazdaság főprofilja a szőlő- és gyümölcs- termelés mellett kisebb mértékben állattenyésztéssel is foglalkozik. A gazdaságnak összesen 431 darab hízottsertést kell átadni az államnak ez év folyamán. A sertésfarm dolgozói kongresszusi felajánlásukban megfogadták, hogy az állatokat határidő előtt leszállítják. Az első negyedévben már 94 darab hízottsertést adtak át a Sertéstermelő Vállalatnak, még pedig az előírtnál magasabb súlyban. Április 8-án, csütörtökön este újabb 100 darab hízottsertést raktak vagonba, darabonként átlag 125 kg-os súlyban. Még további 73 darabot meghízialnak, de ez is határidő előtt, május 1-én a fogyasztók asztalára kerül. Április 8-án már az 500. mázsa spenótot szállították Szabadszállásról a fővárosba tak Szabadszállásról Budapestre, A frissen szedett sóskát már másnap reggel vásárolhatják # budapesti háziasszonyok. A CSÁVOLYÍ KOVÁCSMŰHELYBEN A kormányprogramra szellemében Csávolyon négy kovács, egy szíjgyártó jutott iparengedélyhez. Szerencsés Ferenc kovács is ezek sorába tartozik. Megnyitott műhelye az Epreskert szélső házainak egyikében van, A műhelyben fújtató éleszti a tüzet, az üllőn ekevasat élesítenek. — Szerencsések lettünk ezzel a Szerencséssel, — mondja Koch Mihály, aki éppen most lép ki a műhelyből, kezében két élesített kapa. A községben sok szó esett a múltban arról, hogy kevés a mesterember, s a ktsz nem győzi a munkát. A korm-.nyprogramm után, mikor az első iparengedélyt kiadták, egyöntetű volt a megállapítás: a kormány ezzel is segítségünkre siet. Különösen most van nagy szükség a községben a kovácsokra. — Évek óta nem haladt a munka ilyen lendülettel. Még az évekkel ezelőtt félretett ekékre is nagy szükség van. Az elmúlt évben nem fordultak annyit a kocsik a határban trágyával magrakottan, mint az idén. A kocsik javítására is sűrűbben van szükség. Hiába no, — mondja Farkas Mihály — az idén a kovácsok is bennünket segítenek a munkában. — Azt is megmagyarázom, hogyan. Tudja, a parasztembernek ilyenkor égetően sürgős a munkája. Most a tavaszi napok során dől el, a végén menynyit is fog betakarítani. Nincs ideje a várakozásra. Ha tudja, hogy a szerszámain va- valami javításra van szükség, inkább este tölt el egy—másfél órával többiét, vagy reggel indul el ennyivel hamarabb, hogy útközben betérjen a kovácshoz. De arra, hogy egy fél, vagy egész napot elveszítsen a várakozásban, arra most nincs ideje.,, Bizony a ktsz-nél, a túlhalmozott munka miatt ez régen sűrűn elő is fordult. A kormány pro gram m ezen akart segíteni. Szerencsés Ferenc az elmúlt héten is jópár lovat megpatkolt, négy kocsit hozott rendbe, és számát sem tudná megmondani, hogy mennyi ekét élesített, az apró szerszámok, élesítéséről meg nem is szólva. Délután is mi történt. Szerencsés Ferenc kinézett a műhelyajtón és látja ám, hegy a bácsbokodi gépállomás egyik gépe ott áll a' szemközti táblán. Biztos, valami hiba történt. Át is kiáltott a traktorosnak ; mi a hiba, nem segíthetnék? így derült ki, hogy az automata kiemelő kar eltörött. Rögtön felajánlotta segítségét. Előkeresett egy hasonló vasrudat. Megizzította, kikovácsolta és egy egészen új kart adott át, amivel a gép ismét megindulhatott. Künn a műhely előtt frissen gyalult lóca áll. A munkára várakozók itt szoktak üldögélni, csendes pipa- füst mellett. Páncsics Mihály lovának patko- iására vár. Már izzik a patkó, a szegelv, részé- lők már elő is vannak készítve. A csávolyi dolgozó parasztok az új kovácsműhelyben is a párt és a kormány gondoskodását látják. Élnek is most ezzel az adott lehetőséggel. A tartalékszerszámok is minden házban kijavításra kerültek. Két pöttön kis legényke állít be a műhelybe. Rezsneki Mihály gyerekei. A délután beadott ekevasért jöttek. — Azt üzeni apukánk, tessék megcsinálni, mert sürgős. Később majd érte jövünk. Nem kell érte jön- niök, az ekevas már kész. Boldog, kipirult arccal viszi a két kis iegényke —» apukának.
