Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a genfi konferenciával kapcsolatban Harctéri hírek Vietnamból Párizs. (MTI) A francia demokratikus sajtó idézi a vietnami demokratikus rádió és hírügynökség egyik Párizsba érkezett jelentését, amely közli, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya hajlandó részt- venni a Genfben április 26-án A vietnami demokratikus rádió jelentése szerint az ostromtüzérség a Dien-Bien-Phu körüli védőövezet minden szakaszán péntek dél óta állandóan tűz alatt összeülő nemzetközi értekezleten. A vietnami egységes nemzeti arcvonal nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között megállapítja: »az amerikai imperialisták katonai beavatkozása nem akadályozhatja meg az indokínai kérdés békés megoldását.« tartja a franciák állásait. Élénk csatározások folynak a tonkini delta körzetében is. A partizánosztagok napról- napra megszakítják a Hanoi és kikötővárosa, Haiphong közötti gépkocsiútat és vasútvonalat, amelyeken a francia expediciús hadtest utánpótlásának legnagyobb része bonyolódik le; Párizsba érkezett jelentések szerint megszakadt a közlekedés Szaigon és Dalat, Bao-Daj főhadiszállása között is. Partizánosztagok a péntekre virradó éjjelen megtámadták Vientiane, Patet-Lao közigazgatási fővárosának repülőterét és felgyújtották a hangárokat. Azóta szünetel a légi közlekedés ezzel a repülőtérrel. (MTI) A hadihelyset Ázsia népei követelik Kína törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben MOSZKVA. (TASZSZ) A „Pravda“ külföldi sajtószemlét közöl „Ázsia népei követeli is Kína törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben“ címmel. Gyeljuszin, a szemle szerzője megállapítja, hogy az utóbbi időben az ázsiai országok sajtójában ismételten jelennek meg cikkek és kiemelkedő közéleti személyektől eredő nyilatkozatok, amelyek követelik a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ázsia népei — írja Gyeljuszin — követelik, vessenek véget annak a helyzetnek, hogy a Kínai Népköztársaságot önkényesen távoltartják az ENSZ munkájától. Ezek a követelések annyira állhatatosak és határozottak, hogy több nyugateurópai ország kormánya, amely általában az Egyesült Államok politikájának sodrában halad, már nem tudja figyelmen kívül hagyni ezeket a követeléseket. A nyugati államok nem tudják megukudályuzui, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a nemzetközi politika erős és fontos tenyezojeve váljék Berlin (MTI) Az Amerikai Egyesült Alilamok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország nyugatnémetországi főbiztosa együttes nyilatkozatban kijelentette, hogy kormányuk nem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását. A nyugati főbiztosok ezzel Adenauernek a bonni parlamentben elhangzott kérését teljesítették. A pártonkívüü »Berliner Zeitung« a nyugati főbiztosok nyilatkozatával kapcsolatban hangsúlyozza: A Német Demokratikus Köztársaság már ma is jelentős politikai és gazdasági tényező, amely igen széleskörű kereskedelmi kapcsolatot tart fenn az államok egész sorával. Ezek a kapcsolatok nemcsak a mi érdekeinket szolgálják, hanem partnereink érdekeit is. A szélmalomharcot folytató nyugati Don Quijote-k nem tudják megakadályozni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a nemzetközi politika egyre erősebb és egyre fontosabb tényezőjévé váljék, Külföldi Hírek PÁRIZS (MTI) Laniel miniszterelnök pénteken délután a nemzetgyűlésben nyilatkozatot tett az indokínai háborúval kapcsolatban. Laniel hangoztatta, hogy Ho Si Minh elnök által előterjesztett javaslatokat a kormány csupán gesztusnak tekinti. Szerinte a francia diplomácia minden erőfeszítést megtesz a tárgyalások megindítására. Bejelentette -a nemzetgyűlésnek, hogy semmit sem fog mondani a katonai helyzetről, hogy »Franciaország és a világ előtt ne keltsük azt a benyomást, hogy tanakodunk akkor, amikor harc folyik«. Bejelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország szakértői április 12-én Párizsban összeülnek a genfi értekezlet előkészítésére. Bao Dajt, valamint Khemr és Patet-Lao királyait tájékoztatják ezekről a megbeszélésekről. Laniel ezután a következőkben határozta meg a francia kormány feladatait: »1. Az Fgyesüit Államok segítségéve! tovább kell folytatni Franciaország katonai erőfeszítéseit. 2. Teljesen szabadon kell megkezdeni a genfi tárgyalásokat, hogy megoldásra vezessenek.« Laniel hozzátette: »A kormány a közeli hetekben ismét érintkezésbe lép majd a parlamenttel, amennyiben a helyzetben mély változások következnének be,« * . LONDON. (MTI) A pénteki angol sajtó Dulles tervezett londoni útjával foglalkozva nem titkolja, hogy cseppet sem lelkesedik az amerikai külügyminiszter »villámlátogatásáért«. A »Daily Worker« abban látja Dulles utazásának célját, hogy »letörje az ellenállást az indokínai háború kiterjesztését célzó tervével szemben, minthogy az egész világon sürgős tanácskozások folynak és sok helyen kifejezetten ellenzik Duiies tervét.« A »Daily Telegraph« washingtoni tudósítója utalva arra, hogy hivatalosan még nem jelentették be Dulles útját, azt a véleményét hangoztatja, hogy »Dulles döntése európai útját illetően, valószínűleg azon fordul meg, milyen erősen ragaszkodnak az angolok és a franciák ahhoz a politikájukhoz, hogy nem csatlakoznak a szövetséges nyilatkozathoz a genfi éi-tekez- let befejeződése előtt. * ROMA. (MTI) Di Vittorló, a CGIL főtitkára csütörtökön Rómában sajtóértekezletet tartotta külföldi sajtó képviselői részére. Először a CGIL tömegerejéről beszélt és rámutatott arra, hogy az 5 millió tagot számláló CGIL az egész Olaszországban megtartott üzemi bizottsági választásokon a szavazatok 79 százalékát szerezte meg. Ezután bejelentette, hogy a CGIL kereken szembehelyezkedik az »európai védelmi közösségről« szóló szerződéssel. Az »európai védelmi közösségben« való részvétel azt jelenti — mondotta —, hogy egy nemzetfeletti hatóság ellenőrzi az ország hadiiparát, . valamint a kelettel való kereskedelmi kapcsolatait. A szerződés ratifikálása azt jelenti, hogy ez a nemzeten felülálló hatóság jogot kap arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon az ország alapvetően fontos gép- és vegyfipara felett. Nehru riasztónak minősítette Dulles beszédét Az »AFP« jelentése szerint Nehru, India miniszterelnöke pénteken beszédet mondott az egyik parlamenti pártcsoport ülésén. Nehru beszédében »riasztónak« minősítette Dulles emlékezetes nyilatkozatát az Indokínában létrehozandó »közös akcióról«. (MTI) Az indokínai helyzet Párizs. (MTI) Az indokínai francia parancsnokság és az amerikaiak Indokínában működő képviselői mindent elkövetnek, hogy bevonják a vietnami nép elleni háborúba más indokínai országok népeit is. A »Combat« és más lapok jelentése szerint Norodom Sziltanuk, »Kambodzsa királya« április 8-án parancsot adott Khmer lakosságának »általános mozgósítására«. A Magyar Rádió vasárnap délután 16.25 órakor helyszíni közvetítést ad Bécsbőí, az Ausztria—Magyarország válogatott labdarúgómérkőzésről. Beszélő: Szepesi György. Este 22.20 órakor a Magyar Rádió a Magyarország B)~ Ausztria B) válogatott labdarú- gómérkőzésről és a nemzetközi vívóversenyről közöl hangképeket. Mindkét sporteseményt a Koa- suth-adó sugározza. (MTI) Mi újság az országiján ? A Népművészeti Intézet előadássorozatot Indított az országban működő üzemi- és területi zenei szakkörök részére. Az anyagok gyakorlati tanácsokat is tartalmaznak, megjelölik például, hogy milyen hanglemezeket, vagy filmet használhatnak az oktatás illusztrálására, s hogy az előadó milyen olvasmányokkal bővítheti a témára vonatkozó ismereteit. A szükséges hanglemezeket a tanácsok, az intézmények, vagy a SZOT megvásárolja és azokat az ismertetés anyagával együtt a helyi zenei szakkörök rendelkezésére bocsátja. Az első előadást Gál György Sándor írta a XIX. század zenéje egyik kiemelkedő mesterének, Muszorgszkijnak életéről és művészetéről. Az előadássorozat Iránt érdeklődő .csoportok az anyagot a Népművészeti Intézet zenei osztályán kaphatják meg. Az első előadást további 18 követi majd, például Erkelről, Beethovenről és Chopinről, Bach művészetéről, Verdiről. * 1954 január 1-én kezdte meg önálló működését .a »Human« oltóanyagtcrmelö- és kutatóintézet. Ma már előállítja az úgynevezett kombinált oltóanyagokat, amelyek egy oltással védettséget biztosítanak több fertőző megbetegedés — például diftéria, szamárköhögés és, tetanusz ellen, Képzeljük el egy pillanatra Lloyd George és Clemanceau, tehát az első világháború idejének vezető angol és francia politikusai visszatérnének esaládi kriptájukból cs földi életük napi szokásaihoz híven beülnének egy órácskára megszokott klubjukba. Az ital megrendelése után minden bizonnyal mindketten az újságot kezdenék el böngészni. Alig olvasnának azonban pár sort, dörzsölni kezdenék szemüket, vájjon jól látnak-e? »William Knowland szenátor, az amerikai szenátus köztársasági párti többségének vezetője — táncolnának előttük a sorok — csütörtökön kijelentete: az Egyesült Államok kongresszusa felfüggesztheti a külföldi amerikai segéllyel kapcsolatos döntéseket mindaddig, amíg Amerika szövetségesei nem foglalnak állást a délkeletázsiai »közös akcióra" vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban.« Hogyan, hát ide jutottunk? — hördülne fel a két egykori államférfi, kik pedig a maguk idejében szinten nem vetették meg a zsarolás és fenyegetés politikáját, csakhogy ezt bölcsebbnck találták zárt ajtók mögött gyakorolni. — IdejutotGenf „Nem nai Talán hosszabbra nyúlt ez a mese, mint szükséges lett volna, így próbáltuk azonban még szemléletesebbé tenni, hogy milyen alapvetően változott meg az elmúlt évtizedben az imperialista államok egymásközti viszonya, hogy az amerikai imperializmus mennyire fittyet hány legközelebbi szövetségesei önálló döntési jogára és hogy a nemzeti önérzetnek ez a semmibevétele mennyire nem vált ki nyilvános tiltakozást az érinteti kormányok tagjai részéről. Nem véletlen persze, hogy ez a folyamat éppen most, Genf előtt mutatkozik meg Ilyen éles világításban. Nem véletlen, hogy Genfhcz közeledve Dulles amerikai külügyminiszter már csaknem mindennap szükségesnek érzi, hogy újabb és újabb beszédet mondjon, nem véletlen, hogy ezek a beszédek fokról-fokra agresszívebb hangot ütnek meg, amint nem véletlen az sem, hogy amíg Knowland szenátor a dollárokat lóbálja, addig Dulles hirtelen elhatározással bejelenti, hogy vasárnap Londonba, majd Párizsba utazik »villámlátogatásra«. tunk — háborognáiiak, — hogy, egy amerikai szenátor úgy zsa-* tolhat bennünket, mint egy fog» pasztagyáros a sarki drogért* tulajdonosát, vagy ahogy ifjúsá-i gunk boldog idején egy angol, vagy francia gyarmati kormányzó tanította a fehér civilizáció tiszteletére valamely bennszülött törzs főnökét? — No, de őfelsége kormánya — folytatná feltehetően a dörmögcst Lloyd George — bizonyára jól megmondta véleményét ezeknek a tiszteletlen és modortalan yen- kiknek. Az imperialista intrikában megőszült két egykori poli» tikus hiába lapozna azonban tovább újságjában, sehol egy sor utalást sem találna arra, hogy a brit, vagy francia kormány valamely tagja a nemzeti önérzet, a nemzeti becsület nevében tii» takozott volna az ellen a megszégyenítő felte\és ellen, hogy az angol vagy francia politikai megfelelő számú dollárbankjcgy nyiltszíni átadásával befolyásolni lehet. Mindczckután valószínű, hogy a két elaggott politikus sietve visszatérne elhagyott sírjába, megátkozva azt a kjin.v- nyelmű órát, amelyben ezt a földi kiruccanást elhatározta. iy gyönyörűség" A berlini konferencia bezárása óta lezajlott események «* napnál is világosabban mutatják, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában, a hidegháború folytatásában érdekelt amerikai körök félnek és fáznak a genfi értekezlettől és ezt az értekezletet mindenképpen zátonyra akarják futtatni. Genf »nem olyan esemény, amelynek mi különös gyönyörűséggel nézhetnénk elébe« — írta nem sokkal a berlini konferencia befejezése után a »New York Herald Tribune«-ban Walter Lippmann, az egyik legismertebb jobboldali amerikai újságíró. Az előbbi idézet sokatmondó, de azért az amerikai magatartásnak csak egyik oldalára világít rá. Mélyebb bepillantást enged az amerikai szándékokba a washingtoni »Star« pár liéttei ezelőtt írt cikke, amely kereken a következőket mondja: »Az Egyesült Államok nem engedhetik meg Franciaországnak, hogy béketárgyalásokat folytasson Indokínában. Egy fegyverszünetet bármiféle feltételekkel jöjjön is az. létre, őrültség lenne elfogadni.« A „koalíció szétesésétől" való félelem Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a hidegháború amerikai lovagjai attól tartanak, p.ogy a genfi tárgyalások esetleg nem a számukra legkedvezőbb eredményekkel zárulnak, hanem arról van szó, hogy ezek az urak semmiféle eredményt nem kívánnak és minden megegyezést kárhoza- tosnak tartanak. Miért ez a rettegés a megegyezéstől, ds még csak az egyszerű tárgyalásoktól is? Azért, mert Berlin óta nemcsak a nemzetközi közvéleményben, de bizonyos hivatalos nyugateurópai körökben fs határozottan és félreérthetetlenül megnőtt a feszültség enyhítéseitek kívánsága. Ez a körülmény s e körülmény mögött a feszültség tényleges enyhülésének lehetősége lidércnyomásként nehezedik ma az amerikai nagytőke politikai képviselőire. Ez a hidegháborús érdekszövetség, mint az ördög a tömjénfüstlöl, úgy irtózik a feszültség enyhülésétől. A feszültség csökkenése a prolitok csökkenését hozná, ugyanis az amúgyis válságtól remegő monopóliumoknak, A feszültség csökkenése, a háborúd hisztéria fenntartására épült belső elnyomás és a külső »szövetségesei;« szükségszerű lazulását eredményezné. Az »atlanti szent biro- d: ’om« szétesésétől való félelem különösen erőssé vált tz elmúlt hetekben az amerikai reakció házaíáján. »Az első lépés egy másodikhoz, majd egy harmadikhoz vezetne és egy nap szétesve találnánk az egész nagy koalíciót, amelyet oly sok költséggel építettünk fel« — mondotta a genfi konferencia összehívását támadó beszédében Judd, az amerikai kongresszus egyik ismert köztársaságpárti tagja. A legutóbbi események arról tanúskodnak tehát, hogy a nemzetközi reakció érzi és rettegi a megegyezést követelő erők növekedését. Ereznie kell ezeknek az erőknek a növekedését, hiszer* ezen erők hatására válaszolt a? angol burzsoá sajtó nagyrésze elutasítóan, vagy legalábbis kitérőin Dulles indokínai intervenciót követelő felhívására. A genfi értekezletnek — szögezte le pénteki számában a londoni »The Times« — csak akkor van értelme, ha nem zárják ki tökéletesen a tárgyalásokon alapuló béke lehetőségét Indokínában, akárcsak Koreában. A dul- lesi megnyilatkozások mögött rejlő veszélyt helytelen lenne lebecsülni. A nemzetközi feszültség enyhüléséért küzdő széles tömegeknek, a megegyezést kívánó nemzetközi közi élem-övnek megvan azonban az ereje ahhoz, hogy támogatva :i Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság békés rendezésre törekvő politikáját, sikerekhez segítse a genfi értekezletet.
