Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

I íver a toronyóra. A Dunáról tejfehér 1 I köd terül a falura. Juhász Sándor, te dunavecsei gépállomás agronómusa ilyenkor kezd a napi munkához. A gépszín előtt már indulásra készen berreg a két vontató. Juhász Sándor szeme szórakozó - tan keresi a harmadikat. De rögtön eszébe ju(: az egy teljes hétig Szalkszentmártonban hordja a trágyát. A két vontatós megkapja a feladatot: kihordják a maradék műtrágyát a Petőfi és Alkotmány termelőszövetkezetbe. Megvárja, amíg a gépek kidübörögnek a vasútállomás irányába. Már indulna az irodába, amikor kerékpáros kanyarodik az udvarra, Meg- jsmeri: az Alkotmány tsz brigád vezető je. — Agronómus elvtárs! Tudja, hogy 25 má­zsa tavaszibuzát szeretnénk vetni. De nincs cse­reterményünk. Most jövök a terményforgalmitól, tétováznak, hogy kiadhatják-e kölcsönbe? Segít­sen... Ehhez bizony be kell menni az irodába. Te- iefonosengetés: — Kérem Kecskemétet, a Ter- ményl'orgalmi Vállalatot! — Húsz perc múlva a vékony dróton át megtörténik a határozat: viheti a szövetkezet a búzát. — Karikázzon el az elvtárs az állomáshoz, adja át ezt a cédulát a vontatós- nak. Megírtam benne, hogy a következő forduló­nál rakja fel a búzát is... Az ember már indulna is. De az agronómus homloka hirtelen ósszeráncolódik. — Hogy áll az az egy gép a szántással? — Hát halad szépen. Úgy gondolom, a jövő hét elején el tudjuk vetni a búzát. — Az késő! — csattan az agronómus hangja. — Mire várnak, amikor ma kint lesz a mag? Holnap kapnak még egy gépet. A búzának három napon belül földbe kell kerülnie! egyedül marad, sebesen számolni ___________kezd. Búzát ugyan' csak ez az egy .söpört vet, mert a többi ősszel túl is teljesítette a kalászosok vetéstervét. De a csoportból nem hozhat el traktort, hiszen az árpa, mák, borsó is sürgeti a talajt. Hopp, megvan! Madinszki Pál gépe a tanács tartalékföldjén szánt kukorica alá. Az Alkotmány 20 hold tavaszibúzája most sür­gősebb, mert azt azonnal vélni kell. Ez a gép áll be holnap másodiknak az Alkotmány tsz-hez es egyúttal kiviszi a vetögépet is. Motorkerékpárzúgás’. Dabi István brigádve- zeto hozza a szokásos jelentést. No, ez derék: Kiss Béla nem egészen két nap alatt 12 holdat szántott fel. A Petőfi tsz-ben is jól halad a munka. Szalk­szentmártonban most van ellenőrzésen Locskai elvtárs, igazgató, ott már nyilván vetik is az árpát Uj vepdég érkezik, annak rendje-módja sze rint bemutatkozik: Sebők Béla egyénileg dolgozó paraszt. Négy hold középmélyszántásra akar szer zödést kötni. Tíz perc és Sebők Béla éppen száz ötvenkettediknek kerül a listára. Ennyi dolgozó paraszttal kötött már eddig szerződést a gép állomás. De szaporodhat a névsor bátran. Mert a nyolc erőgépnek alig párszáz hold szántanivaló ja van a termelőszövetkezetekben, a többit ősz szel elvégezték. Három erőgép máris teljesen az egyénieknek dolgozik. A rövid délelőtt gyorsan eltelik. Különösen ha valaki egyszeméiyben vezető- és körzeti gazdász is, amíg a másik iskolán van és a távol lévő igazgatót is helyettesítenie kell. A naptáron feljegyzés figyelmezteti, hogy ma Apostagon ismét szakelőadást tart a termelési bi zottság tagjainak. Az előadás vázlata már kész. de nem árt egy negyedórát még átgondolni. Szólni kell a DISZ-tugoknak is, hogy másríap próbát tartanak. Kultúrműsorra készül a szervezet, - ő egyszeméiyben DISZ-titkár is a gépállomáson után kigördül kerékpárja a gép­állomásról. A sietés korai, az elő­IllK'il ImíUoii adás miatt ráérne még, de végig akarja látogatni a gépeket előbb. Ezt minden nap megteszi. Bízik a traktorosokban, — de alkalom szüli a tolvajt. Csak egy centivel legyen sekélyebb a szántás csak egyetlen csúnya vakbarázda maradjon el máris csorba esett a gépállomás becsületén. Meg a traktorosnak Is jól esik, ha látja, hogy naponta felkeresik, megnézik a munkáját, tanácsot kérhet. Jócskán estébe hajlik már az idő, amikor ha zaér a faluba. Nos, mi legyen az esti programúi? A legkedvesebb sport: az asztalitenisz ma elma­rad, — ilyen későn nem akad már partner a gép­állomáson, sem a DISZ-szervezet székházában Ma olvasni fog. Polcán katonás rendben sorakoz­nak a könyvek: Moszolov agrotechnikája, Viljamsz művei, gépesítési szakkönyvek, mellettük Osztrov- szkij: „Az acélt megedzik“-je, Jókaitól a „Kőszívű ember fiai”, Móricztól a „Rokonok“. Juhász Sán­dor egyike a könyvesbolt és a könyvtár leglel­kesebb látogatóinak Dunavecsén. telik el a fiatal agronómus egy napja. Tizenkilenc éVes, tavaly végezte így technikumot, augusztus óta dolgozik a gépállomá­son. S amikor így egy-egy nap elteltével szá mot vet munkájáról, érzi, hogy minden nappal jobban megedződik, többet tud, — s mindig job ban megszereti ezt a hivatást, amelyet választott. GÁSPÁR KLÁRA. E B R E D A O 'I éli álmából éb- -* red az erdő is. Az első tavaszi nap­fény bearanyozza am';g kopár ágakat, csalogat­ja a rügyeket. Megér­keztek az erdei pintyő­kék, notas füttyszavuk messze cseng. Messziről lőtt utasok, a szür­ke barázdabillegetők o magasbaszökő nyárfák ágain pihenik ki Arábia, Szicília, a Boszporus partjairól hazavezető út fáradalmait. Színesedik a fűzfa, vörösesbarna, másutt piros színt ölte­nek az ágak. Mint sziget ékelődik a szeremlei határba ez a kétezerholdas pandúr- szigeti nagy erdő. A Ferenc-csatorna és a vén Duna hullámai őr­eik szélét. Kanadai ■ nyár, fehér fűz, kocsá­nyos tölgy, mezei szil, magas- és amerikai kő­ris, fehér gyertyánfák sorakoznak rengetegé­ben. f iatal erdész őrködik a hatalmas erdő végte­len nyugalma felett. Gyarmati Károly, aki évekkel ezelőtt mint fa­kitermelő dolgozott az erdő mélyén. Az ásott­halmi középfokú erdé­szeti iskola elvégzése után ma ő irányítja az erdészet sokrétű fel­adatát a pandurszigeti kétezerholdas erdőben. Késő ősszel, télen és tavasszal irtás, gyérí­tés folyik az erdőben. Hatalmas fák dőlnek hangos ropogással, fel­verve a csendet. A fe­hér nyárfa, a kanadai nyár, a fehér fűz a bútoripar és gyufagyá­raknak biztosítja a fa­anyagot. A kocsányos tölavböl mezőgazdasá­gi szerfa. bányafa készül. A mezei szil a fűrészárut adja. A ma- gaskőrisböl vagonok készülnek. Sok akácfa is áll a pandurszigeti erdőben, ügyes kezek kerékküllőket, szer­számfákat faragnak törzsükből. A z erdő mélyen egy tisztáson folyik a fafeldolgozás, hogy mint félkész­gyártmány kerüljön to­vábbi megmunkálásra. Vastag füstgomolyag tör a magasba: faírtók készülnek jóízű regge­lijükre. Nyárson pirul a szalonna, csepegő zsírját puhabélű ke­nyér itatja. Távolabb szarvasfatka húz. Az ázott avar szőnyegen büszkén lépdelnek, agancsaikkal hivalkod­va. Mintha tudnák, hogy vadásztilalom vé­di őket. Zajra nem riadnak, még a viV- hozkapott fejszenyél célzásától sem riadnak meg. Beszélgetnek a favár gók. A munkáról, az elmúlt télről. Bogdán János tréfásan szaval­ni kezd: — Erdő mel­lett jó volt lakni, fát lehetett hasogatni... Messze a fák között mát y ősmadarak szaj­kóznak. Mókusok ját­szadoznak az ágakon. Számuk azonban egyre gyérül. Kegyetlen el­lenségük él az erdő­ben. a macskanagyságú nyuszt. Barnás prémje igen keresett: egy darab elejtett nyuszt prém­jéért 600 forintot fizet­nek. A Duna felől kocsi­sor fordul. Útjára indul a kitermelt fa. Illés Károly számozókorong­gal járja a rönköket. Fajta és minőség sze­rint megszámozza ő'cel. Nagy jártasság, még több tapasztalat ketl ahhoz, hogy megállapá- sa a fajtán kívül a in hosszát, vastagságit, köbtartalmát. Lent a Duna partján aztán uszályok mélyébe rak­ják a fát. A pandurszigeti erdő 1 a múltban a ka­locsai érseki uradalom! jövedelmét gyarapítot­ta. Folyt az irtás, az erdő rablása, de senni nem törődött pótlási­val. Ma az irtást azon­nal csemeteültetés kö­veti. Friss, fiatal haj­tások ébrednek az öreg fák árnyékában. Terv­szerű munka folyik az erdőben. A fűrész, a fejsze is csak azoknak a fáknak kidöntésébe kezd, amelyeknek clér- kezett a vágási érettsé­ge. Az esti húzásból itt­maradt erdei szalonkák gubbasztanak az egyik fán. A vadászok ked­venc madarai ók. Este vadásszák, amikor a lebukó nap nyomán az alkonyat besettenkedik az erdőbe. Most van a nászhúzásuk, szapo­rodásuk ideje. A pan­durszigeti erdőben csak pihenőjüket tartják. A Bükk, Mátra fenyve­seibe tartanak, nászhú- zásuk után ott költik ki fiókáikat. Szép a tavasz és az erdőn százszorta szebb! Mint mindennek, a pandurszigeti erdőnek is megvan a maga ne­vezetessége: Ëzsi Fali A bácsi személyében, született az erdőben, is öregedett meg. Fia­talabb korában vadö volt, most erdővédér. Kis, erdei fából épített házban tanyázik, kis kert zöldéi a háza előtt. Úgy ismeri az erdőt, mint a tenyerét. Csak ráveti tekintetét a ko­csikon a feldarabolt fákra és megmondj az erdő melyik részen termelték ki? Ilyenkor tavasszal úgy érzi: együtt fiatalodik az erdővel. Vasárnapon­ként szélesre tárja az erdőbe vezető nyiladé kot elzáró sorompót. Hadd jőjjnek csak mi­nél többen! Ferenc-csator n án keresztül kompon vezet az út az erdőbe. A tavasz első napjai máris sok em­bert csalogattak a fák közé. Pali bácsi az er dobé érkezők menet rendjét is elsorolja. Ko­ra hajnalban a sport- horgászok népes töme­ge töri az utat a Duna felé. A pecázók való­ságos paradicsoma a Dunának ez a része. Délben a kirándulók hada népesíti be az utakat, tisztásokat, dél­után, alkonyat felé sze­relmespárok sétálnak a fák között. Ébred, új köntösét ölti magára az erdő. Néhány hét múlva miié zöldben pompáznak az ágak, gólyák keringe­nek régi fészkeik feledt. S a pandurszigeti erdő is együtt hirdeti a me­zővel az élet megúju­lását, a tavaszt, a ter­mészet szépségét. BIRÖ LÁSZLÓ., urna Szőlőink metszéséről... A szőlő rendszeresen visszaté­rő munkái közül legfontosabb a metszés. Végrehajtása a legtöbb figyelmet és szakértelmet igény­li. Sajnos, az utóbbi években éppen itt követtük el a legtöbb hibát és mulasztást. Szőlőink le­romlását a tápanyaghiány mel­lett elsősorban a rossz metszés, észszerűden terhelés és nemrit­kán a hozzáértés hiánya okoz­ták. A jó metszési munkákkal együtt nélkülözik tőkéink a tö- kefejtisztítást, ifjításokat, har matgyökerezést, csicskurázást és a metszést kiegészítő zöldválo­gatást. Meglévő szőlőink meg­mentésében, és feljavításában igen fontos szerep jut a helye sen végzett metszésnek. Ez al kálómmal nem kívánunk a met­szés minden kérdésével foglal­kozni, csupán a megterhelés lé­nyegét szeretnénk ismertetni. Metszésnél az egyes tőkéken több-kevesebb rügyet hagyunk, azaz jobban vagy ikevésbbé ter­heljük a tőkét. Megterhelés alatt tehát a metszés után meg­hagyott rügyek számát értjük, Igen fontos értékszám, mert ál­tala határozzuk meg a fürtök számát, az elméleti termés mennyiségét és a tőke vegetá­ciós egyensúlyát. Ha a megter­helés! értékszám helyes, például tőkénként 8 világos rügy, akkor minden rügyünk kihajt, ha erő­sebben terheltünk, azaz említett 8 rügynél többet hagytunk, ak­kor a rügyek egyrésze nem hajt ki. Ha viszont a meghagyott rü gyeknél jóval több hajtás fejlő­dik, akkor a megterhelésünk ki­csi volt. Mi ad tehát támpontot a heiyes megterheléshez? A tő­ke vesszőzete! Régen megfigyel­ték már, hogy a terméshozam és a tőke termőereje között szo­ros viszonosság van. Nagy ter­més után gyengébb a vesszőfej­lődés, a túlterhelt töke minden erőt a termésbe ad és nem ma­rad elegendő tápanyag a jövőévi termést hordozó vesszők neve­lésére. Az ilyen szőlőt rövidebb- re kell metszeni, azaz kevésbbé terheljük. Az így megkímélt tőkének módot adunk arra, hogy lélegzethez jusson, vesszőt ne­velhessen. Ismeretes az is, hogy­ha egy-egy évben elemi kár, vagy egyéb ok miatt kimarad a termés, akkor igen jó az indu­lás, erőteljes a vesszőzet és emi­att egy kissé bátrabban lehet terhelni. Az egyensúlyi helyzet visszaállítására maga a növény is törekszik és ebben az igyekeze­tében szakértő szemmel, segítő v ózz el támogatnunk kell. Mielőtt a metszést megkezde­nénk, járjuk be az egész szőlőt és állapítsuk meg, hogy a múlt­évi megterhelés optimális volt-e, zaz nem metszettünk-e a kívá­natosnál hosszabbra, vagy rövi-j debbre. A gyakorlott szőlésznek után biztos vesszőíejlő­rövid vizsgálódás támpontot nyújt ____ d ós. Mérjük fel az indulás értei két, a rügyek telelésének százai lékét és a talaj tápanyag eüá-' tottságát. Ezek segítségével ét- lítsuk fel a szőlő kondíció (erő­állapot) mérlegét és szabjuk meg az optimális megterhelést, Egy igen gyenge szőlőben ez le­het 3—4 rügy, jobb szőlőben 8—• 10 rügy és így tovább az adott­ságoktól és lehetőségektől füg­gően. A metszés végrehajtása során minden egyes tökét külön mér­legeljünk. Egy szempillantás alatt megállapíthatjuk, hogy az előttünk álló tőke birja-e az át­lagterhelést. Tömegtermö rövid- csapos fajtáinknál (kadarka, kö­vidinka, izsáki sàriehér, pozso­nyi fehér, stb.) fogadjuk el sza­bályként; annyiszor két világos rügyes csapot hagyunk, ahány szaporításra alkalmas vessző van a tőkén. Tehát, ha négy ilyen vesszővel rendelkezik a töke. akkor 8 rügy, ha csalt 2 vessze található, akkor 4 világos rügy marad metszés után a tókén. — Természetesen ehhez jönnek még a biztosítókon, ugarokon lé­vő szemek. A szokatlanul erős tél, a tar­tós hideg súlyos károkat okozott a fedetlen sző! őrügyekben é? vesszőkben. De jelentékeny s pusztulás a fedett, azaz a föld­ben teleit írügyekben is. E károk miatt a metszési munlcálqtól a legnagyobb körültekintéssel keli eljárnunk és az általánosan al­kalmazott metszési módoknak a lehetőségekhez kell idomulnia Az ismertetett okok miatt a metszés okszerű végrehajtására rendelkezések állanak kidolgo­zás alatt. Nem kívánunk a hiva­talos megnyilatkozásnak elébe vágni, annyit azonban már most elmondhatunk, hogy a szakem­berek és a gyakorlati gazdák ál­láspontja egységes e tekintet­ben, hogy ezévben a metszés csali akkor tanácsolható, amikor már jól látható, hogy melyik szem maradt épségben. Az idő­járás lényeges javulásakor hala­déktalanul fogjunk hozzá a nyi­táshoz, hogy könnyen felmele- edő homoktalajainkban a tél fagyással erősen megtizedelt írü­gyek további károkat ne szen­vedjenek a kipálás miatt. Befejezésül még azt szeret­nénk elmondani, hogy a termés­hozam emelésébe« több tényező játszik közre. Csupán azzal, hogy rámetszünk a tök-ékre, zsa­roljuk a szőlőt, nem érünk célt. Ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy kiéhezett, legyengült tőkeállománnyal van dolgunk, amelyet úgy kel metszenünk, hogy az gyógyító erejű, erősítő, nevelő jellegű legyen. Bognár Károly Versenyeznek az erdőmunkások A kecskeméti erdészet dolgo­zói a pártkongresszus tiszteleté­re tett felajánlásaikat becsület­tel teljesítik. 2292 köbméter ne­gyedévi fatermelési feladatukat március 9-én, a kitűzött határidő előtt 22 nappal teljesítették. A Tisza mellékén az árterületeken veszélynek kitett faanyagokat MÁV rakodóra szállították és ezzel elérték, hogy ágmozgatási éladatukat a negyedév vége helyett március 11-én befejez­ték. A verseny tovább folyik az értékesítési terv, valamint a fa­gyártmány termelési terv már­cius 20-ra való befejezéséért, Az erdészet 150 dolgozója vál­lalta, hogy emellett erdei mag- gyüjtési tervét, 600.000 darab dugvány-gyűjtési tervét március 25-ig, erdősítési és csemetekerti tervíeladataikat pedig március 28-ra teljesítik a koratavaszí munkák szakszerű és időbeni el­végzése mellett. ­Apostutsi dicsííségtábtn Apostagon számos dolgozó pa­raszt vállalta, hogy a pártkon­gresszus tiszteletére teljesíti to­jás- és baromfibeadási kötele­zettségét. Ezek közül: Debreceni Mátyás, Ötvös Ká­roly (Kéri) félévi tojásbeadását rendezte. Emperger János, a be­gyűjtési állandó bizottság elnöke félévi baromfi- és tojásbeadását. Burján Péter félévi tojás- és egészévi baromíibeadását télié*, sítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom