Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

r S Z 1 B E B IA G Y O N G Y E (Az angarai vízierőmű építkezésénél) A VASÚTVONAL keskeny esi iga valósággal elvész a sűrű szibériai tajgában. Csend honol az évszázados erdőkben. A szál­egyenes, gyönyörű fenyőfák es cédrusok, mint elvarázsolt óriá­sok állnak, koronájuk az égbolt felé nyúlik. Szinte álomba me­rült a szibériai íenyőerdő... Az út kanyarulatánál felcsil­lant a folyó széles tükre. Ke­mény hideg van, de a folyó vi­zét nem verte bilincsbe a jég. hatalmas, széles áradatban höm­pölyög a Jenyiszej felé. Ez a folyó az Angara, a Szovjetunió egyik legszebb folyója. AZ ANGARÄT joggá! nevezi a nép Kelet-Szibéria gyöngyé­nek. Gyors folyása, bő vize, ál­landó vízállása hatalmas ener­giatartalékot rejt magában, AZ ANGARA energiája év­századokon keresztül kárbave- szett. A szovjet emberek azon­ban elhatározták, hogy szolgá­latukba állítják ezt a gyors fo­lyót. A hidrológusok és a vízi- erőmüépítők a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresz- szusának határozatát teljesítve már megkezdték a munkát az Angara energiatartalékainak fel­használására. A FOLYÓ jelentős részén, azon a helyen, ahol felépítik a vízierőművet, .már eresztékek­kel elkerítették az Angarát, Az építkezéseknél már lerakták az első 60.000 köbméter betont. — Hatalmas munkástelep foglalja el az egykori Iris Kuzmiha falu helyét. A magas vízállás és a kemény fagyok ellenére az épí­tők túlteljesítették január; ter­vüket, 170.000 köbméter földet helyeztek a gát testébe, LÜKTETŐ MUNKA folyik az Angara partján. Az alapgödör­ben előkészítik a betonmunká- kat és a vízierőmű zsilipéin már rakják is a betont. Mire az an­garai vízierőmű áramot kezd termelni, a környékbeli erdőket új vasútvonalak fogják átszel­ni, különböző irányban magas­feszültségű vezetékek húzódnak. Uj városok épülnek, hatalmas gyárak épülettömbjei nőnek majd ki a földből a messzi Szi­bériában, amely a cárizmus ide­jén a száműzetés és kényszer- munka hazája volt. Ez a vidék a hatalmas Szovjetunió egyik leggazdagabb vidéke lesz. TANÍTÁS után Irta: C. Carkov A moszkvai pionírházban vagyunk. Több mint háromezer moszkvai iskolásgyermek tölti szabadidejét itt. Mindegyik meg­találja a kedvére való foglalkozást. Húsznál is több különböző körbe léphet be: van fizikai, rá- diószerelő, hajó- és repülőgépmodellező, képzőművész, hímző és egyéb kör. Akik a színjátszást szeretik, az ének- és táncegyüttesben, vagy színjátszócsoportban szerepelhetnek. A régi kastély tágas, világos termei megtelnek vidám gyer- mekzsivajgással, * Vessünk egy pillantást a hajómodellezők műtermébe. A szek­rényeken és állványokon szebbnél-szebb hajómodellek sorakoznak, a falakon térképek, amelyeken a fiúk és lányok »tengeri utazá­sokat« tesznek. 120 iskolás jár a hajómodellező műterembe. Nyolc kört ala­kítottak, négy tervező és négy kísérletező kört. Mindegyik kör hetenként kétszer másfél-kétórás foglalkozást tart. A gyerekek megismerkednek az orosz flotta és hajózás tör­ténetével, a hajóápítés legújabb eredményeivel, a hajózás techni­kájával, a neves orosz és szovjet hajómérnökök munkásságával.' A körökben a gyerekek különböző hajómodelleket építenek és próbálnak ki gumimotorral, rúgósmotcrral, benzinmotorral és > villanymotorral. Ma éppen gyönyörű új villanymotoros hajót bocsátanak vízre. A szoba közepén lévő medence körül feszült figyelemmel to­longanak a fiatal hajóépítők. Egy aprótermetű, élénk fiúcska be­kapcsolja az áramot. A pompás kis hajó megrezzen és lassan elindul körbe, vígan szántja a vizet és apró hullámokat vet rajta. A modellezők boldogok, mert a kísérlet nagyszerűen sikerült, az új hajócska megállotta a próbát. cí ^pekingi cít tárni DCömjotár irta : Jang Ja Pekingben a' »Pejhaj« parktól nyugatra áll a régi kínai paloták hagyományos stílusában épült pekingi állami könyvtár. Naponta több mint 1500-an látogatják különböző osztályait. A pekingi állami könyvtár Kína leghatalma­sabb könyvgyűjteménye: több mint 2,500.000 kö­tetből áll, a Ming és Csing dinasztiák könyv- gyűjteményeiből alakult ki. Hivatalosan 1912-ben nyílt meg, a Mendzsu dinasztia bukása után. — A Kuomintang-uralom idején a kínai kultúr­intézmények a reakciós rerdszer érdekeit szol­gálták: a pekingi állami könyvtár kapui is zárva maradtak a dolgozó tömegek előtt. A népi for­radalom győzelme után először léphettek a könyvtárba a kínai dolgozók. Az elmúlt négy év alatt jelentősen megnőtt a könyvtár könyvállománya. A népi kormány nagy összegeket irányoz elő könyvbeszerzésre. A könyvtár 1952-ben 30-szor annyi könyvet vásá­rolt, mint a felszabadulást megelőző három esz­tendőben (1946—48) együttvéve. Amellett rend­szeres könyvcserét folytat Európa, Ázsia és Ame­rika 14 országával: különösen széleskörű a Szov­jetunió könyvtáraival folytatott könyvcsere. A könyvtár ritkaságai közt van egy teljes buddhista kánon, amely több mint 4300 xylográ- fiai eljárással nyomtatott pergamant-tekercsből áll. Ezeket a 8. hadsereg katonái 1942-ben vették el Sanszi-tartományban a japán rablóktól. A ritka tekercseket éveken át gondosan őrizték és a felszabadulás után átadták a pekingi könyvtár­nak. A leningrádi állami egyetem 1951-ben a pe­kingi könyvtárnak ajándékozta Jung Lo enciklo­pédiájának 11 kötetét. Ezt a nagy történelmi értékű enciklopédiát körülbelül 540 evvel ezelőtt állították össze Kínában, Ü j j á s z ü I e t e M- emberek Kilógó bordajú, ke- hes ló húzta, szakadt ponyvával fedett sze­kérrel járta Csehszlo­vákia országútjait a többi cigánycsaláddal együtt, Táncos János is. A kapitalista ország az ő számukra csak csendőrt, a verést, a szuronyt tartogatta s az éhes gyerekek kö­vetelése volt naponta az ébresztő és az al­tató: »aggyá enni.. .«• Múltak az évek, széthullott a kapitalis­ta Csehszlovákia, szét­hullott a fasiszta Szlo­vákia is. Beköszöntött 1945. Tankok, autók kere­kei szántottak baráz­dákat a szlovák útiak­ba, rajtuk mosolygó szovjet katonák ültek. Soká tartott, arnig Táncos János megér­tette, hogy a sokféle rendőr, csendőr, zsan- dár és katona után, akik csalt ütötték, ver­ték a cigányt, olyan katonák jöttek most, akik örömmel Kapják fel a kis purdékat és jószóval, kenyérrel, sza­lonnával tartják őke:.. Egy szép napon az­tán munkások jöttek a táborba Táncosékhoz. Azért jöttek, hogy ba­rátságosan elbeszélges­senek a cigánytábor lakóival, — No, János, . mit szólnál hozzá, ha dol­gozni hívnánk. A köz­társaságnak minden dolgos kézre szüksége van ! Néhány pillanatnyi csend után vidám mo­soly terül szét az öreg Táncos arcán: — Persze, hogy me­gyeit, ha magatok közé fogadtok! Mindnyájan örömmel megyünk! Búcsúzásnál aztán a szlovák munkás kemé­nyen, barátian megszo­rította a cigány kezét, aki ezzel a kézfogással pecsételte meg új éle­tét — a szabad mun­kás életét. Táncoséit a Pohlod- ko, Kozanek és Janico családokkal együtt kezdtek dolgozni a hloubetini téglagyár­ban. Először segédmun­kásként dolgoztait, ké­sőbb aztán érdeklődni kezdtek az új technika iránt, amely eljött a téglagyárba is, hogy megkönnyítse munká­jukat. A fiatal Janieonak a bagger volt az álma. Munkatársai észrevet­ték érdeklődését és el­kezdték tanítani. El­magyarázták neki a gép működését, az egész berendezést. A fiatal cigány naponta meglátogatta a baggert, szeretettel nyúlt min­den pákához. __ minden kerékhez — s eljött a nap, amikor önállóan ült be a bagger irányí- tófülkéjébe. Lassan, de biztosan emelkedett a cigány munkások teljesítmé­nye a téglagyárban, s ugyanúgy emelkedett keresetük is. Ma már a mezítlábas, rongyok­ba öltöztetett purdék helyett jól bebugyolált, csizmás-bundás, sötét­bőrű kisgyerekek ker- getőznek az új házak kertjében — de csak akkor, amikor nincsen tanítás. Ugyanis isko­lába mennek, amint elérték a megfelelő kort. A 11 éves Táncos Mária pedig nemsoká­ra úttörő lesz.. « Az országutak egy­kor meghajszolt, lené­zett örök vándorai ma már becsületesen dol­gozó és jól kereső szakßwtkäsok, Képhír adó a Szovjetunióból 1954 március 14-én tartották a Szovjetunióban a Szovjetunió Legfelső Tanácsának — az államhatalom legmagasabb szervének — választásait. A szovjet nép legjobb fiait és leányait jelölte » Szovjetunió Legfelső Tanácsába, a kommunistákat cs pártonkívü- licket egyaránt. A választottak közölt van Alekszandr Csutkih, a krasznoholmi fésűsgyapjú kombinát (Moszkva) Sztáün-ctíjas szö­vőmestere. A kombinát dolgozói egyhangúan küldöttüknek jelöl­ték. — Alekszandr Csutkih nevét jól ismerik a Szovjetunióban, Ö a minőségi termelésért indított szocialista munkaverseny kezdeményezője. A képen: Alekszandr Csutkih a kombinát műhelyében élen­járó módszereit mutatja be egy munkásnőnek. 1954 február végén Moszkvában a Kremlben tartotta értekez­letét azoknak a komszomolistáknak első csoportja, akik a párt felhívására önként jelentkeztek, hogy résztvesznek a megművelet- len területek meghódításának munkájában. A képen (balrúl-jobbra): A. A. Morozov, a Komszomol Prole- társzkij kerületi bizottságának titkára és G. V, Mjasznyikov, a Komszomol Moszkvai Városi Bizottságának titkára átnyújtják a vidéki munkára szóló levelet a moszkvai »Sztálini-autógyár két fiatal dolgozójának — G. A. Szemjonov gépészmérnöknek és V. 1. Molotyiiov géptervezőméraöknek, akik önként jelentkeztek szűzföldek megművelésére. A Baranovicsi terület (Bjelorussz SZSZK) kolhozaiban a pol- gári légiforgalom repülőgépeinek segítségével végzik a trágyá­zást, permetezést. A képen: Trágyával rakják meg a repülőgépet, amely » klecki kerületi Zsukov-koíhoz őszi vetésének fejtrágyázását végzi. Előtérben: N. 1. Karasz és V. A. Alcltszecsik (jobboldalt) kolhoz« parasztnők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom