Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

rC)irá(júz%ék a népi kuliéira !

Kultúrcsoportjaink életinek nagy beszámolói a járási kul- túrversenyek körzeti bemutatói megyeszer te legnagyobb részt lezajlottak. A bácsalmási járásban már a járási bemutató is megtörtént. Ezek a nagy seregszemlék, melyek minden esztendőben visszatérő eseményként mutatják meg kultúrmoz- galmunk egyéves fejlődését, sok örvendetes eredményt, jelentős előrehaladást hoztak felszínre. A kormányprogramm frissítő légkörében egyre inkább az a törekvés lép előtérbe, hogy falusi és üzemi kultúrcsoportja- ink a legszélesebb tömegeket kielégítő müsorpoiitikával, művészeti munkával a falunak valóban szórakoztatóivá, nevelőivé váljanak. A legtöbb járási bemutatón ez a törekvés valóban nagyobb mértékben érvényesült, mint az elmúlt esztendőben. Megtettük az első lépéseket azért, hogy a termelésre közvetlenül ható kultúragitáció egyoldalú szemléletét az őt megillető helyre helyezzük vissza es szabad teret engedjünk i'alva- inkban, városainkban azoknak a törekvéseknek, melyek az ösz- szes művészeti ágak színvonalas, az egyre növekvő követelményeknek megfejelő fejlesztését tűzték szem elé.

Ha emlékezetünkbe idézzük a járási bemutató színpompás forgatagát, változatos témaválasztását, örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre inkább előtérbe kerül a minőségi követelmények uralma. Persze meg kell mondanunk, az elmúlt esztendőben bizonyos fokig a kultúrverse- nyek szervezésének szempontjai is eltorzították ezt a törekvést. Járási kulturális szerveink nagyrészt központi Instrukciók alapján elsősorban arra törekedtek, hogy rengeteg csoportot, szerepeltessenek. Egyes helyeken majdnem, hogy rájuk parancsoltak fcultúrmunkásainlíra, függetlenül a fejlődés nehézségeitől, az adott helyi viszonyoktól, hogy minden körülmények között, bármi áron, még a minőség rovására is álljanak a versenyzők sorába, Ennek eredményeképpen sokszor jelentéktelen, gyenge, nívótlan szereplések sora csökkentette a versenyek színvonalát, nem egyszer komoly zavarba hozta a zsűri tagjait, a kulturális funkcionáriusok többségét.

A most lezajlott járási bemutató előtt már tisztázódtak az egészséges, arányos kultúrpolitika nagyvonalú, fejlődésre ösztönző céljai. A megyei népművelési osztály is olyan irányban igyekezett előrelendíteni a kulturális mozgalmat, hogy erősítette a szakmai és politikai támogatást. Nem erőszakolta a csoportok szereplését, hanem meggondolatlan parancsok helyett igyekezett színvonalas segítséggel nővese- désre serkenteni falusi és üzemi kultúrmozgalmunkat. Tanfolyamok indultak megyeszerte, a kuitúrcsoportok, az egyes művészeti ágak helyi szakvezetői és tagjai számára, Kiskőrösön járási csoportvezetői tanfolyam indult. Megyei keretek között pedig a zenekarvezetők, a tánc- oktatók és az eddig eléggé elhanyagolt bábosok nevelése érdekében történtek jelentős lépések. Elsősorban gyakorlati jellegű segítséget igyekeztek adni a leggyakrabban előforduló problémákról, szinte tipikusként mutatkozó nehézségekről, azok leküzdésének módjáról és a helyileg jól alkalmazható, már több helyen bevált módszerek alkalmazásáról beszéltek. A csoportok megértették a támogatás célját és igyekeztek erejükhöz képeit' valóban színvonalasa: adni.

A művészeti ágak közötti aránytalanságot azonban úgylátszik, a körzeti bemutató előkészítésének nem sikerült megszüntetni. Bizonyos fokig a többi művészeti ágak rovására fejlődött például a tánckultúra. Bár, ha igazságosak akarunk lenni, hozzá keil lennünk, hogy nem várt szép eredményeket hozott ez a fejlődés. Tavaly még egyetlen népi együttes iáit ismertté a megyében, ez p-.dig a drágszélí volt. Az idén több erős csoport állott elő azzal az igény- nyél, hogy a népi együttesek sorába lépjen. Szerénáén, Érsek- csanádon, Miskén, Kiskőrösön nagyszerű teljesítményekre képes, a népi hagyományok gyűjtése terén is egyre izmosodó, fejlődő együttesek mutatkoztak be. Érdekes színként jelentkezett a fülöpseáhási cigány tánc- csoport.

Megyénk nemzetiségi tájainak értékes művészeti kincsei is kibontakoztak. Szebben, sokszínűbben, mint tavaly. Az elmúlt esztendőkben nem igen tartottunk nyilván mást, nemzetiségi csoportjaink között, csak a déi- sziávokat. Ebben az esztendőben alakult a szlovákok lakta vidékeken több, szlovák hagyományokra támaszkodó népi csoport. G arán, ebben a soknemzetiségű községben mind a három rétege a lakosságnak: a német, a délszláv és a magyar verseng azért, hogy a legteljesebb mértékben kielégíthesse a község dolgozóinak igényelt. A népek közötti barátság nagyszerű megnyilvánulását mutatja az a körülmény, hogy nemzetiségi csoportjaink gyakran kétnyelvű, vagy háromnyelvű műsorral is szerepelnek. Katymáron a délszláv és magyar fiatalok felváltva zengik magyar és délszláv népdalkinesünl: gyönyörű dallamait. A délszlávokban megerősödött saját népi kultúrájuk, iránti vonzódás, de megbecsüléssel, lelkes szeretettel köszöntik a magyar népi hagyományokat is,

Beszéltlink már a művészeti ágak aránytalan fejlődéséről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a körülmény, hogy az idén, bár a népi tánckultúra, az énekes és zenés produkciók szép magaslatra jutottak, ez a fejlődés nem járt együtt a falusi színjátszás kibontakozásával. Ezen a téren maradtak meg leginkább a múlt egészségtelen emlékei. Legtöbb színjátszó csoportunk kevés és rossz színdarabokról panaszkodik. Egyfelvo- násos, kisebb lélegzetű jelenetet alig akar műsorra tűzni, mert silány, nagyrészt formalista művek között válogathat csak, «—

Ezért aztán színjátszó csoportjaink zöme csak a nagyobbléleg- zetű, többfelvonásos művök előadása felé fordította érdeklődését, A színjátszás terén maguk a népművelési szervek sem nyújtottak kellő segítséget. Éppen ezért kevés a színvonalas csoport, sok a selejtes, vagy nem kielégítő felkészültséggel rendelkező együttes. Alapvető gyengeségek mutatkoznak a szerepalakításban. Régi, jó színjátszóink látva a sikertelenséget, gyakran visszahúzódtak. Maga a színjátszó mozgalom sem igen támaszkodott azokra a régebbi, jo hagyományokra, melyeknek a felhasználásával, átértékelésével talajt teremthetett volna fejlődésének. Szinte követelő szükségletként mutatkozik ebből a hanyatlásból való kibontakozás útján az, hogy a falusi pedagógusaink tömegesebben, szervezettebben és lelkesebben kapcsolódjanak be falusi kultúréletünk, elsősorban a falusi színjátszás irányításába, támogatásába.

Vannak dicséretre méltó harcosai már ennek a munkának, azonban számuk eléggé csekély. Szép feladata lesz népművelési szerveinknek, hogy a scrrake- rülő járási bemutatókon, majd a versenyek további szakaszaiban lelkesen és lendületesen álljanak az élére a színjátszás fejlődésénél?. Ezen a téren a táj- színháznak és a faluszínháznak is vannak tennivalói.

Kevés volt a körzeti bemutatókon az énekkarok, zenekarok szereplése. Pedig falcainkban is sok olyan pedagógus van, aki szívesen, örömmel venne részt a népi énekkultúra gyűjtésében és fejlesztésében, a zenekarvezetésben. Népművelési szerveinknek, szoros együttműködésben az oktatási osztályokkal, élére kell állniok pedagógusaink tömegesebb bekapcsolódúsának az énekkari és zenekari kultúra fejlesztésébe.

A járási kultúrverseny körzeti bemutatói után új erőfeszítéseket kell tenniök kultúraktí- váink seregeinek, hogy meg tudják teremteni, egészséges fejlődés útján tovább tudják vinni kulturális tömegmozgalmunk ügyét. Erre hatalmasan megnövekedtek a lehetőségek. Egyre növekszik az érdeklődés faiva- inkban, városainkban a tartalmában nemzeti, tartalmában szocialista népi kultúra iránt. Szinte hagyománnyá érlelődött szép eredményeikre támaszkodhatnak, olyan eredményekre, melyeknek továbbfejlesztése, k(- virágoztatása nagy nemzeti feladat,

BECSÜLJÜK MEG NEMZETI ÉRTÉKEINKET

1919 március 21 Kecskeméten

Kecskeméten igen nehezen bontakozott ki a szocialista mozgalom. Ennek oka a város lakosságának összetételében keresendő. Kecskeméten akkor volt 2000 kis- és középbirtokos, 1000 önálló kisiparos, 500 kereskedő és párezer köztisztviselőA város vezetősége mindent megtett, hogy megnehezítse a bérből élők szervezkedését. A dolgozó nép figyelmét elterelték a létérdekű kérdésekről. A városatyáknak az volt az igyekezetük, hogy a munkásmozgalmat színtelenségbe semlegesítsék. Ellenezték az iparosítást. Egyrészt, mert féltek az ipari munkásoktól, másrészt attól tartottak, hogy a gyárak felverik a napszámot.

A kecskeméti földrengés után 2000 munkás foglalkozott a város újjáépítésével. Akkor szélesedett a munkásmozgalom Kecskeméten. Lapot is indítottak, a Kecskeméti Munkás-t.

1918 november óta még jobban erősödött a munkásmozgalom Kecskeméten. A Kecskeméti Szocialista Párt már a városházán, is tekintélyre tett szert. A városi közgyűlési teremben már szem előtt tartották, hogy mit szól a munkásak pártja a javaslatokhoz

Ilyen fejlődésben érkezett a kecskeméti munkásmozgalom 1919 március 21-hez,

□

1919 március 21-én a Kecskeméti Szocialista Párt lapja, a Magyar Alföld különkiadásban számolt be a pesti eseményekről. Hatalmas betűkkel az első oldalon közölte a lap, hogy Kecskemétet munkásdirektórium vezeti.

Már március 22-én a párt Tehén-körúti (ma Bercsényi-ut) helyiségében, a munkásotthonban, Takács István párt-titkár vezetésével szakadatlanul folytak a tanácskozások. A pesti országos kormányzótanács javaslatára március 25-én munkástanácsot választottak. Kecskeméten minden hatalom a munkástanács kezébe került. A munkástanács 15 tagú népbiztosok tanácsát szervezett. A népbiztosok tanácsát a háromtagú direktórium vezette. Míg a népbiztosok a város közigazgatási, kulturális és gazdaság: ügyeivel foglalkoztak, addig a direktórium tagjai a politikai ügyeket intézték.

A népbiztosai: tanácsán belül egy 11 tagú intézőbizottság alakult. Dr. Budai Dezső, jogakadémiai tanár, a direktórium vezetője, irányította az intéző bizottságban a politikai ügyeket is. A vörös őrség Bakonyi Antal hatáskörébe került. A szociális ügyekkel Benkovlcs István és Csereklyei Béla foglalkozott. Földműveléssel Berényi Pál, a város gazdasági ügyeivel pedig Vincze Lajos. Gál Imre hatáskörébe tartoztak az egészségügyek, Hajma Józsefhez a, pénzügyek, Kosa Istvánhoz a közlekedésügyek, Saf- rankó Emánuelhez és Szabó Lajoshoz pedig a közélelmezési ügyek. A belső propagandával és a sajtóval Simon István foglalkozott. Az iparral Soós Pál törődött. À vallási, iskolai és kulturális ügyek Tóth László kezébe kerültek. A postát és az igazságügyi szerveket Villám István hatáskörét» utalták.

A munkástanács megalakulásának napján a dolgozók hatalmas felvonulást rendeztek Kecskeméten. Zászlókkal és táblácskákkal vonultak ki a szakszervezetek. Este a színházban ünnepi előadást rendezlek,

A munkástanács azonnal-hozzáfogott egyrészt a népbiztosok rendeletéinek végrehajtásához, másrészt a kecskeméti problémán megoldásához. Súlyos probléma volt Kecskeméten a lakáskérdés, Szili István vezetésével lakáskatasztert készítettek és a nagy lakásokat megosztottál:. A forradalom lakást adott a proletároknak.

Sokat törődött a forradalom a gyermekekkel is. Igen sok gyermeket édesanyjával együtt a Tisza mellé vittek üdülni.

Bevezették a dolgozók rendszeres oktatását, harcoltak az írástudatlanság ellen. Megvalósították a nyolcórás munkaidőt. Sok rossz állapotban lévő házat rendbehozattak. A gyógypedagógia: iskolát bővítették, új termeket, új épületrészt létesítettek,

Sokat tett a munkástanács a város köztisztasága érdekében A közvilágítási hálózat kiszélesítését is megkezdték,

Köztulajdonba vették a mozit. Vasárnap és ünnepnap ingyenes előadásokat rendeztek.

Gondoskodtál: az öregekről. Kibővítették a szeretetházgit és megjavították az öregek, ellátását.

A köztulajdonba vett gyógyintézetekben a betegek ingyen részesültek ápolásban és gyógykezelésben, A betegtől díjazást semmiféle címen nem kértek.

Felemelték háromszorosára a rokkantak járulékait,

Valljuk be őszintén, mi kecskemétiek, ha útunk arra visz, sokszor nem is gondolunk arra, hogy milyen gyönyörű, harmonikus alkotása építészetünknek a városi tanács árkádos, csúcsos tetejű épülete. Megszoktuk már ezt a szép házat s városunk értékei közé soroltul:. Azt azonban eléggé kevesen tudják Kecskeméten, hogy az építészetileg eléggé zavaros főtérnek ez a legszebbik alkotása képzőművészetünk történetének nagyszerű emlékeit őrzi falai között. A nagy közgyűlési terem falburkolata fölött kifeszített drapériák gyönyörű falfestményeket takarnak.

Alkotójuk — milyen jó ezt tudni — Székely Bertalan, kinek történelmi festészetét nyilvántartják mindenütt, ahol a realista művészeti hagyományokat tisztelik és szeretik,

Nem közömbös a tanácsház közgyűléstermében kÖrbefutó freskók sorsa. Nemzeti ügy is. De nézzük meg közelebbről, mi a története ezeknek a freskóknak! Az épülettel együtt 1894— 96 között születtek. A műemlékek között nem az utolsó helyet foglalják el. Mégis avatatlan kezek különböző gyűlések és értekezletei: ürügye alatt nem egy helyen olyan »sikeresen« helyezték el a dekorációt a freskókra, hogy hatalmas kampós szögek, lemálló faldarabok, a freskónak nehezen pótolható hiányosságai csúfítják el ezt a nagyértékű kincsünket., Jelenleg a közgyűlésterem nehezen fűthető. A kazeines eljárással készült falfestmények leporladó félben vannak. Még szerencse, hogy a freskókra helyezett drapériák bizonyos fokig útját állják a nagyobbmértékú romlásnak, a freskók restaurálható állapotban vannak. Mindaddig tehát, amíg az Építészeti Tanács nem veszi tervbe a közgyűlés- terem alapos restaurálását — így a freskók helyreállítását is, — haladéktalanul el kellene kezdeni a megrongálódott falfestmények tartósítását, megóvását a további pusztulástól, ügy hisz- szük, ez nem tűr halasztást. Éppen ezért eléggé különösnek tartjuk, hogy az Építészeti Tanács — bár még az elmúlt év decemberében megígérte a freskók állapotának megvizsgálását — máig sem küldött senkit a kérdés megoldása céljából Kecskemétre. Jő lenne, ha valamivel gyorsabban mozognának az erről szóló akták illetékes Vezető- szervek előtt. Ez kultúrtörténeti érdek és hozzátartozik haladó festészeti hagyományaink igazi megbecsüléséhez.

De gondoskodott a munkástanács a nőkről is. Kihirdették .a nők egyenjogúságát. Az üzemekben bevezették a férfiakkal egyenlő munkabért. A nő a férfival teljesen egyenjogúvá vált azzal, hogy nem szorult rá az eltartásra. Éppoly szabad lett, mint a férfi.

Rövid volt az idő. Csak 134 nap. De ezalatt számos intézkedés hirdeti a dicső kecskeméti munkástanács munkáját,,,

A tanácsköztársaság rövid fennállása alatt sok külső és belső ellenséggel küzdött. Kecskeméten már áprilisban a szentkirályi nagyparasztok lázítást szerveztek. A munkások leverték az ellen-« forradalmi megmozdulást és vezetőjüket: Stenczel Vilmos ügyvédet és Nikolényi Dezső volt rendőrségi nyomozót a forradalmi bíróság elé állították.

Amiért 1848 vörössipkás honvédéi küzdöttek, azért véreztek 1919 vörös katonái: szabad, független Magyarországért,

A Magyar Tanácsköztársaságnak végleges és örök megvalósulását, beteljesülését 1945 április 4-e hozta meg. Azóta a magyar nép a hősi múlt nagy hagyományaival a szívében éoíti szebb jövőjét.