Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

BACSKISKUNMEGYEI AZ M PP BACSKISK UNM £G Y El PKRTB110T TSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 68. szám Áfa SO fillér 1951 MÁRCIUS 21. VASÁRNAP r A MAI SZAMBÁN 1 A Magyar Népköztársaság kormányának- nyilatkozatai — Miért nem teljesítik az állampolgári kötelességeket Dusnok községben? — 1919 március 21 Kecskeméten. * — Ébred az erdő. ~~ Úttörőknek, gyermekeknek. A magyar történelem dicső napjai A világtörténelmi jelentőségű 1917 októberétől gyorsan követ­ték egymást az események. Az orosz proletariátus új kort nyitó győzelme után mind hangosabb .ett a háború sebeitől vérző Eu­rópa népeinek kiáltása: békét és szabadságot! A cári Oroszország­nak, a népek börtönének vég­napjai után a népek második nagy börtöne, az osztrák-magyar monarchia még egy esztendeig .'ívta haláltusáját — és 1918 őszén a forradalmasodó népek lerázták magukról a Habsburg- jármot. Kitört a magyar ősziró­zsás forradalom. A négy évszázada elveszett magyar függetlenség visszaállí­tását, a földeli felosztását, a munkásság életének megjavítá­sát várta a nép a Károlyi Mi- liáiy-vezeíte ideiglenes kormány- tó!. ám. Károlyiéli nem adták vissza a ncp szabadságát, a föl­desurak földjét védték a jogos tulajdonosukkal, a parasztokkal szentben, ,s a munkásság követe­léséről hallani sem akartak. A nép jogos követeléseiért csak egy' párt állt ki — a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. Az 1918 novemberében alakult kis párt a történelemben páratla­nul rövid idő alatt hatalmas tö­megpárttá nőtt. Az új párt kép­viselte mindazt, amit a nép kö­vetelt; békét, jobb életet, sza- szadságot. A hatalom szociálde­mokrata részesei megriadtak a kommunista párt egyre fokozódó népszerűségétől: rendőrterrocral akarták azt megsemmisíteni. A magyar nép igazi forradalmat akart, az orosz példa maradék­talan követését. Feltartóztatha­tatlan volt a tömegek forradalmi mozgalma, elsöpörte az útjába állni akaró szociáldemokrata ve­zetők minden fondorlását. A külső támadások egyre nagyobb esővel törtek rá a csaknem tel­jesen védtelen országra. A bur- zsoá-szociáldemokrata kormány zsákutcába jutott. És Károlyi Mihály, az antant-barát »függet­lenségi« politikus, a munkások közé lövető, a kommunistákat bebörtönző kormány . feje ünne­pélyes nyilatkozatban adta át a hatalmat — Magyarország prole­tariátusának, 1919 március 21: megalakult a Magyar Tanácsköztársaság kor­mánya! A népé lett a hatalom! Történelmünk folyamán először vette kezébe saját országának irányítását a magyar dolgozó nép: a munkásosztály és a pa­rasztság. Hét évtizeddel 1848— 49 után újra független, szabad lett a magyar nemzet. Sem Habs­burgot, sem antantot nem túrt meg többé nyalván a nép. El­kezdődött a Magyar Tanácsköz­társaság harcokkal és dicsőség­gel, áldozatokkal és győzelmek­kel teli 134 napja. Fennállásának első percétől kezdve nehéz helyzetben volt a. Magyar Tanácsköztársaság kor­mánya. Tengernyi megvalósítás­ra váró úriadat előtt állt, g ugyaniakkor állandó, elsőrendű ; teendőként állt előtte a szocia­lista haza védelme. A kisantant burzsoáziája feneketlen dühvei támadott a fiatal tanácsállamra. Északról, keletről és délről egy­szerre támadtak a Magyar Ta­nácsköztársaságra, melynek alig volt hadserege. S mégis: a ta­vaszi hadjáratban a fiatal ma­gyar hadsereg elérte a lengyel határt, amikor visszaszorította Masaryk és Benes csapatait Sal­gótarján alól, A Magyar Tanácsköztársaság minden sikere — egy-egy tőr­döfés volt az összeszövetkezett nemzetközi reakciónak. De az imperialisták sem nézték tétle­nül vereségeiket. A betolakodók és a minden rendű-rangú ellen- forradalmárok mellé odaáiltak a szociáldemokraták. Peyer, Bőhm Vilmos, Haubrich, a vasas hadosztály áruló parancsnoka és a többi szociáldemokrata áruló vezérek orvul hátbatámadták a tanácsköztársaságot. — Három fronton harcolva, a megújuló el­lenforradalmi kísérleteket visz- szaverve, az orv támadásokat ki­védve, 134 napig hősiesen véd­ték a magyar népet a tanács- köztársaság kommunista vezetői: Számuely Tibor, Rákosi Mátyás és elvhű, bátor társaik. De a márciusi forradalmi napok szü­lötte, a tanácsköztársaság, mégis elvérzett a csatákban. A külső támadások egyre fokozódó ere­je, az ellenforradalom és szoci­áldemokraták. árulása meggyen­gítette a tanácsköztársaságot: — augusztus 1-én lemondott a Ma­gyar Tanácsköztársaság kormá­nya. Az első magyar proletárdikta­túra bukása megmutatta azokat a hibákat is, amelyeket 1918— 19-ben a fiatal kommunista párt elkövetett. Bár a bukás közvet­len és elsőrendű oka a külső tá­madások megerősödése volt, eb­ben nagy részük volt a szociál­demokrata vezetőknek is, akik kiadták a vörös hadsereg felvo­nulási tervét a románoknak. — Hiba volt, hogy 1919-ben feltétel nélkül egyesült a két párt, benne maradtak az összes meg­alkuvó szociáldemokrata veze­tők, akik aláásták a tanácsköz­társaságot. Hiba volt az is, hogy nem volt földosztás — a parasz­tok földigényét nem elégítették ki, s ez eltávolította a tanács- köztársaságtól a dolgozó parasz­tokat, bár ennek ellenére is sok- ezer parasztfiatal fogott fegy­vert a tanácsköztársaság védel­mére, Hibái ellenére is történelmünk egyik legnagyszerűbb fejezete volt a Magyar Tanácsköztársaság négy és felhónapos uralma. A szocializmust építő Magyar Nép- köztársaság ma, 35. évfordulója napján kegyelettel hajtja meg zászlóit a Magyar Tanácsköztár­saság hősei előtt, s büszke arra, hogy betölti azt a hivatást, ame­lyet a tanácsköztársaság dicső múltja hagyott rá örökül, A hajai mezőgazdasági tiltandó bizottság és a termelési bizottság közös munkája AZT MONDJA Valcsik János, a bajai mezőgazdasági állandó bizottság elnöke: — A mezőgazdasági munka eredményessége, a többtermésért folyó harc sikere nagyrészben a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság együttes jó munkájától is függ. Hogyan értelmezi ezt a bajai mezőgazdasági állandó bizottság elnöke? A legelső és legfonto­sabb feladat a mezőgazdasági ál­landó bizottság és a termelési bi­zottság között a szoros Kapcsolat megteremtése, Baján ezt a kap­csolatot úgy vonták szorosra, hogy kölcsönösen meghívják egymást megbeszéléseikre, érte­kezleteikre. A termelési bizott­ság' minden egyes javaslatát, kezdeményezését az állandó bi­zottság megvitatja, a maga ja­vaslataival kibővíti és végrehajt­ja. Például a termelési bizottság azt javasolta — és a javaslatot erősen támogatta Pákolic Gyula, Bosnyák István, Obadovics Jó­zsef, Cziczinger József, — amint a fagy engedi, a bajai határban minden dolgozó paraszt fogjon hozzá a fejtrágyázáshoz. A me­zőgazdasági állandó bizottság he­lyesnek tartotta a javaslatot, de a maga kiegészítő javaslatát is hozzáfűzte. Aki márciusban elvé­gezte a fejtrágyázást, ápri­lis utolsó napjaiban ismételje azt meg, amikor szárba megy a búza. Ezzel elősegíti a szár erősödését és jobb minőségű szemet fog ki­termelni. EZ PÉLDÁUL egyike a közös munka eredményességének, a többtermés elérésének. A javaslat mindaddig javaslat marad, míg annak gyakorlati végrehajtásához hozzá nem kez­denek. A bajai mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjai tudják ezt. Ezért végeznek hetenként határ­járást, hogy a javaslatok gyakor­lati végrehajtását ellenőrizhes­sék. A helyszínen újabb tanács­adással szolgálnak. A pétisóval való fejtrágyázás azért előnyö­sebb, mert gyorsabban fejleszti a gabonát. A határjárások során meg is győződtek arról, hogy a javaslatot végre is hajtják, meg is valósítják. A JAVASLATOKON és kezde­ményezéseken kívül gyakorlati munkájukkal is példamutatást végeznek a mezőgazdasági ál­landó- és termelési bizottság tag­jai. Valcsik János már elvetette a zabot, Szabó István a tavaszi­búzát. A példa ragadós — szok­ták mondani, nos ezúttal is ez A HODUNAI Dózsa termelő- szövetkezet tagjai már az üzem­terv elkészítésénél figyelembe vették a többtermés elérésének lehetőségeit. Ezért határoztuk el búzából a 9, árpából a 11, zabból a 10 és kukoricából a 20 mázsás termésátlag elérését. A tél folyamán annyi trágyát hord- tunk ki, hogy azzal 40 holdat le­trágyázhattunk, ahová répát és burgonj’át fogunk vetni, AZ ELSŐ TAVASZI nappal megindult a munka. Tagjaink örömmel indultak ki földjeink­re, mindnyájan a kitűzött cél eléréséért harcolunk. Üzemter­vünkben nem feledkeztünk meg az ipari növények termesztésé­ről sem. 75 holdon kendert fo­gunk termeszteni, mely még minden esztendőben nagy jöve­delmet biztosított számunkra. történt. Végig a bajai határbanl mind több helyen megkezdték a szántást, a_ tavaszi vetést. A MEZŐGAZDASÁGI állan- dó bizottság és a termelési bi» zottság tagjai máris újabb kö­zös javaslattal fordultak a bajai gazdákhoz: Akarod, hogy több kukoricád teremjen? Akkorákul koricát fészektrágyázással ves:U Öt-hat mázsás többtermésre te-> hetsz szert. Ebbűi az öt-hat má* zsából pedig egy sertésedet köny-< nyen felhizlalhatod. A KÖZÖS MUNKA, az életre­való javaslatok és kezdeménye­zések így érlelik a több termés eléréséhez vezető utat a bajai ha-» tárban. A CSAT ALJAI gépállomás gépei már künn berregnek föld» jeinken. Wéber Mihály traktoros eddig 25 hold felszántásával vég­zett. Őszi vetéseink erősödései fej trágyázással segítjük, TAVASZIBÜZA és zabvetés alá megkezdtük a taáajelőfcészí- test. Vetőmagról időben gondos­kodtunk. A többtermés elérésére nem egy agrotechnikai eljárást atka!« mázunk. A tavaszibúzát, zabot, burgonyát előmelegítjük vetés előtt, hogy kelését elősegítsük, Kukoricánkat négyzetesen fog­juk vetni. A cukorrépát soi-jel­zővel vetjük, hogy kapálását ke­resztben is végezhessük. 20 hold kukorica, 5 hold napraforgó, - 3 hold lucerna vetésünkön alkal­mazni fogjuk a pótbeporzást. SZARVASMARHA állomá­nyunk tejhozamának emeléséi is célul tűztük. Az átlagos 1900 literes tejhozam elérésére törek­szünk. A tagok jövedelmét fo­kozni meghonosítottuk a házi- nyúltenyészetet és méhcsaládom vásárlásával méztermelést fo­gunk folytatná A korai vetés több termést jelent A dávodi Szabadság tsz tagjai március 16-án 7 hold borsó vetésével végeztek. Másnap már 10 holdon a cukorrépát is elve­tették. Siettünk a vetéssel, hogy mire a kártevő bogarak kikelnek, korai vetéseink annyira meg tudjanak erősödni, hogy kártevésük­nek ellenállhassanak. A korai vetés azonban korai sarjadást is jelent, gyorsabb a fejlődés, nagyobb lesz a termés. Szekeres Kálmánná levelező, Dávod. Az agrotechnikai eljárások segítenek J^enu üuket; A DÖZSA TAGJAI vállalták, hogy valamennyi tavaszi veté­süket április 10-re befejezik. Vigb József, a hódunapusztai Dózsa-tsA elnöke, A szocialista munka hősöket nevel Március 4-én a kecskeméti erdőgazdasághoz tartozó dunaföldvári sziget a Duna hirtelen ára­dása folytán veszélybe került. A múlt év végén kitermelt faanyagból mintegy 600 köbméter a hajórakodón volt tárolva. Órák alatt métereket emelkedett a víz és jégtáblákkal terhelten a máglyákba rakott anyag vízbe került. Már az ott szolgálatot teljesítő erdészt is ki kellett költöztetni a lakásból. A veszély egyre növekedett. A környék lakosságát felhívták, hogy a szigeten lévő takarmányokat és felszereléseket sürgősen szállítsák el. Varga Imre dunaegyházi lakos, erdőgazda­sági dolgozó értesülve a veszély közeled téröl, az erdésznél önként jelentkezett, úgy, mint a töb­biek, mondván: — Meghallottam, hogy az ár jön kifelé — munkára jöttem, mert úgy érzem, hogy itt a helyem. Mindjárt munkába is állt. A víz által körül­vett faanyag-máglyák tetején, kezében csáklyá- val mentette a jégtáblák által leszaggatott rön­köket, A víz már két méter magasan állt a rako­dón, csak a máglyák teteje látszott ki belőle, de ő továbbra is őrhelyén maradt. Élete veszélyezteté­sével, a víz által időközben felemelt faanyag te­tején állva tovább mentette a nép vagyonát. Amikor a rakodót a víz ellepte, 6 a máglyák­ról leszorulva csónakba szállt és két nap két éj­jel dolgozva, önfeláldozó munkával biztosította, hogy egyetlen darab fát sem tudott az ár magá­val sodorni. A veszély elmúltával megszervezte az uszály­rakó munkacsapatát és a napokban örömmel je­lentette, hogy a kitermelt faanyag rövidesen ren­deltetési helyére kerül. A Duna viszi ugyan, da most inár uszályokban a fát, a feldolgozó üzemeit részére, hogy azok is teljesíthessék a haza iránti kötelességüket, Kovács Nagy Zsigmond, a Kecskeméti Állami Erdőgazdaság igazgatóhelyettese.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom