Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
À Magyar j\cpköztái*sasúg kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya az ország felszabadulása óta a magyar nép függetlenségének és békés építő munkája eredményeinek megvédése érdekeben ‘következetesen támogatott minden olyan törekvést, amely a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére a tartós béke biztosítására irányult. — tízért őszinte örömmel üdvözölte a Szovjetuniónak és a többi be- keszerető országnak a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezésére irányuló erőfeszítéseit, és mindent megtett az irányban, hogy erejéhez képest maga is hozzájáruljon a népek és államok közötti békés együttműködés kibontakozásához. A Magyar Népköztársaság kormánya igen nagy jelentőseget tulajdonít a berlini értekezletnek, amely elősegítette számos nemzetközi kérdés tisztázását, megmutatta, hogy van lehetőség a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés rendezésére és utat nyitott az öt nagyhatalom képviselőnek más államok képviselőivel együtt megtartandó tanácskozásához. Ä berlini értekezlet során azonban az is világossá vált, hogy az Egyesült Államok és nyomában Anglia és Franciaország kormányai nem adták tel azt' a tervüket, hogy megalakítsák egyes európai államok katonai csoportosulását, az úgynevezett »európai védelmi közösséget«, amelyben a főszerepet Nyugat-Németország fegyveres erőinek szánják. Ez a terv, amelynek egyik főcélja Nyugat- Németország felfegyverzése, katonai támaszpont és felvonulási terület gyanánt való felhasználása, elkerülhetetlenül a német militarizmus feltámasztásához vezet és azt célozza, hogy a német militarizmus agresszív erei ismét vezető szerephez jussanak a beleszerető európai országuk ellen irányuló újabb agresszív tervek megvalósításában. Az Egyesült Államok uralkodó körei azzal, hogy fokozott nyomást igyekeznek gyakorolni Nyugat* Európa országaira az »európai közösségiről szóló ; egyezmény ratifikálása érdekében, a valóságban az európai béke és biztonság megszilárdításának alapvető érdekeivel Helyezkednek szembe. A békeszerető magyar nép, amely 400 éven keresztül idegen elnyomók megszállása alatt élt, s amelyre a nemet imperializmus egy emberöltő alatt két- ízben zúdította rá a nábarú borzalmait és pusztításait, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus fel- támasztását célzó terveket es kísérleteket, mert két világháború tapasztalatai alapján jói tudja, hogy a német militarizmus fel- támasztása súlyosan veszélyezteti a magyar nép békés, építő munkájának eredményeit. A német militarizmus feltámasztása elválaszthatatlan Ausztria erőszakos bekebelezésének, az új ansehlussnak tervétől, amelynek megvalósulása' esetén •— mint azt a magyar nép saját tapasztalatából tudja — Magyarország függetlenségét és biztonságát a német militarista agresvzorok részéről közvetlen veszély fenyegetné. Az »európai védelmi közösség« terve az európai államok egy csoportjának Európa más országaival való szembeállítását jelenti, s ezzel újabb pusztító háború kirobbantásának veszélyét rejti magában. A béke megőrzésének egyik legfontosabb feltétele Európa népeinek békés célok érdekében való összefogása. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért úgy véli. hogy valamennyi európai népnek, köztük a magyar nepnek is, létérdeke egy olyan európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása, amely az összes európai országokat magába foglalja és amelyben egyetlen állam sem foglal el uralkodó helyzetet. — Ilyen európai biztonsági rendszer keretében lehetőve válik, hogy a részvevő államok szuverenitását és védelmét minden lehetséges támadással szemben az európai országok kollektiven és hathatósan biztosítsák. A berlini értekezleten a Szovjetunió küldöttsége javaslatot tett »összeurópai kollektív biztonsági szerződés« megkötésére. Ennek a szerződésnek célja, hogy valamennyi európai állam közös erőfeszítéssel biztosítsa az európai' népek békéjét es biztonságát, megakadályozzon minden agressziót, bármely európai állam ellen és elősegítse a nemzetközi együttműködés fokozását. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve az-- ról, hogy a berlini értekezleten előterjesztett szovjet javaslat valóban biztosítja a kollektív biztonság európai rendszerének létrejöttét, azt, hogy az európai államok együttműködjenek az, európai béke megbontására irányuló kísérletek megakadályozásában, a béke megbontása esetén pedig megtegyék a szükséges intézkedéseket az agresszor visz« sz áverésére. A Magyar Népköztársaság kormánya, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindeddig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében részivegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek és ezért csatlakozik a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatához, amely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valameny- nyi — nagy és kis európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktívan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió javaslta. reális biztosítékot teremt a német miliíarizmú's újjászületésével és bármilyen újabb agresz- sziós kísérlettel szemben Európában, ami a magyar népnek létérdeke. A javaslat teljes összhangban van az ENSZ alapokmányának céljaival és megfelel az európai népek, köztük a magyar nép legöszintébb vágyának, a világbéke megszilárdítására irányuló törekvéseknek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió javaslata alapján lehetőség van az összes európai országoknak a kollektiv európai biztonság rendszerébe való bevonására. Tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonságtól szóló szerződés létrehozása nagymértékben elősegítené a széleskörű nemzetközi együttműködést, a tartós béke biztosításának ezt a legfontosabb alapfeltételét, a Magyar Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben és kész a többi európai állammal közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. (MTI) A bulgáriai „Rákosi Mátyás" termelőszövetkezet dolgozóinak termelési sikerei Szófia (MTI) Az Uzundzsovci »Rákosi Mátyás« termelőszövetkezet Bulgária egyik legjobb eredményeket elért szövetkezete. A különféle szovjet munkamódszerek és agróteehnik íj eljárások segítségével a -Rákosi Mátyás« termelőszövetkezet a gyapottermesztésben magas terméshozamokat ért el, A módosítóit szervezeti szabályzat tervezetéhez 1 J.. .1 I- mniiTi—i-p- iu,i Mjii. fTü ülj. :J1.L X.. ni un , r. na ■ : i. A pártbüntetéshez űrömmel tanulmányoztam pártunk módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, hiszen ez új, döntő jelentőségű állomás pártunk életében, a felemelkedés felé haladó úton. Szervezeti szabályzatunk tervezete tükrözi elért eredményeinket és megmutatja azt az egyedüli helyes utat, amelyen minden párttagnak és tagjelöltnek haladni kell, akik az egész dolgozó nép anyagi- és kulturális felemelkedését tűzték ki célul. En a párt' iintetésekkel kapcsolatban a XIV. fejezet 46. pontjához szeretnék hozzászólni, illetve kiegészítő javaslatot tenni. A fenti pont jelenlegi megfogalmazásában jogot és lehetőséget ad arra, hogy adott esetben a cselekmény súlyától függően, akár a legmagasabb büntetési formát is alkalmazza a fokozatosság figyelmenkívül hagyásával, Véleményem szerint pártunknak elsősorban a meggyőzés es nevelés a célja, úgy a párttagok, mint a pártovkivüli tömegek Jelé. A nevelésnél azonban türelmes, kitartó és fokozatos munkára van szükség, hogy a hibát elkövető lássa, érezze a párt jóakarását abban, hogy először csak kisebb fenyítéssel akarja jóútra téríteni és törődik vele, nem hagyja elveszni, nem akarja a lehetőséget előle elzárni. Mivel a nevelésnek egyik eszköze a pártbüntetés is, helyes volna, ha a szervezeti szabályzat rögzítené a fokozatosság betartását. A fokozatossággal időt adunk arra, hogy a hiba elkövető hibáit ki tudja javítani, eltekintve ettől abban az esetben, ha népellenes cselekményről van szó Ezért a 46-os pontra az alábbi megfogalmazást javasolnám: „A fegyelmet és a párt erkölcsi felfogását sértő, vagy a párt politikai irányvonalával szembehelyezkedő tag- és tagjelölt ellen, a pártszervezet, a helyi és a. felettes pártszerv, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság, az általuk folytatott vizsgálat eredményeként párt büntetést határozhatnak el és érvényesíthetne ki A kiszabott pártbüntetés lehet: dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, pártból való kizárás a fokozatosság betartásával — eltekintve ettől- az esetben, ha népellenes cselekményről van szó. Az alapszerv vezetősége döntés céljából köteles a. fegyelmi határozatot a taggyűlés elé terjeszteni.“' Úgy érzem ezzel a megfogalmazással még jobban kidomborítanánk pártunk szerető jóakarását, tagjai felé. Drubi. István. 3. h. pártisk. hallgatóját Az alapszervezetek megalakítási lehetőségén ek kérdéséh ez p A tagdíjfizetés kérdéséhez Népgazdaságunknak vannak olyan igen fontos szektorai, megyei vállalatok, ellenőrzési szervek, amelyek szervezetileg létszámban csekélyek. Nyilván az ilyen szerveknél a párttagság létszáma is ehhez arányiig. Pa munkájuk és fontosságuk igen nagy. Például, beruházási bankok, irányító és ellenőrző szervek, stb. Az ilyen szervek problémái viszont olyan természetűek, hogy egy szórvány tagsággal bíró körzeti pártszervezetben nem tudják őket megvitatni anélkül, hogy az állami titoktartást meg no sértsék. De megvitatásukra szakértelem hiányában sincs mód. A mi helyi intézményünknél van annyi párttag, hogy alapszervezetet alapíthattunk volna, de a városi pártbizottság ezt nem engedélyezte. Pedig nézetem szerint, ha csak egy mód van rá, pártszervezetet minden intézménynél meg kell alapítani. Erre hívja fel figyelmünket Nyikolajeva Sztálin-díjas regénye, az „Aratás", vagy onfiek filmváltozata, a „Visszatért szerelem“, ahol pont az volt a problémájuk, hogy nem tudták megalakítani az alapszervezetet, mert csak két párttagjuk volt. Mihelyt azon-' ban még egy tag érkezett hozzájuk, az első lépésük az volt, hogy a pártszervezetet megalakították. Ezért javaslom, hogy a szervezeti szabályzat tervezetben az alapszervezelek megalakításával foglalkozó részt úgy fogalmazzuk meg, hogy ahol három, vagy ennél több párttag van, ott necsak a lehetősége legyen meg az alapszervezet megalakításának, hanem a szervezeti szabályzat mondja ki, hogy az ilyen helyeken a felsőbb pártszervezetek kötelessége a párt helyi alapszervezetének megalakítása. Sándor Imre, Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank, propagandista. Úgy érzem, hogy most sem toszok eleget a párt iránti anyagi kötelességemnek 20 forintos1 tagsági díjat fizetek magamtól, mert fizetésemhez mérten csak a felét kéne fizetnem, a szervezeti szabályzat tervezete szerint. Ugyanakkor 20 forintot fizetek szakszervezeti díjként, mint ’ a fizetésem másfél százalékát., így Úgy érzem, hogy fizetési kö-, telezettségemben nem teszek különbséget pártom és a szakszer vezet között. Ezért szerintem anyagi vonatkozásban is megkülönböztetést kell tennünk népünk vezelöereje, a párt és a szakszervezet között. Javasolom, hogy ezt a kérdést a módosított szervezeti szabályzat Úgy rögzítse, hogy a párttagok tagdíjfizetési kötelezettsége tükrözze a megkülönböztetést apán javára. Sike Fercncné. Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat, oktatási felelős. A szervezeti szabályzat pénzügy i hérdéséh ez Ki lehet a párt tagja? Ahogy a módosított szervezeti szabályzat tervezetet tanulmányoztam, megérlelődött bennem, hogy ebben a terveiéiben nincs eléggé kiemelve a párttagok ideológiai képzésének fontossága. Már pedig az elmúlt évek tapasztalatai éppen azt bizonyították, hogy a szocialista Magyarország felépítésének kérdésében elkövetett hibák súllyal abból a hiányosságokból adódtak, hogy pártunk tagjai nem képezték magukat eléggé. A marxizmus, valamint a szocializmus építésének szovjet tapasztalatait nem alkalmazták a mi sajátos viszonyainkra, hanem csak dogmatikusan értelmezték ezeket a kérdéseket. Ugyanerre a hiányosságra vöt fényt az új kormányprogramra megvalósításában már .eddig is észlelt vontatottság, a régihez való sokhelyen csökönyös ragaszkodás, és az előrehaladásunkat gátló, számos, bürokratikus, pártunk politikájával össze nem egyeztethető intézkedés. így az új kormányprogramra maradéktalan végrehajtása, szinte követelőleg veti fel a párttagság politikai képzésének fokozását. Ezért javasolom, ahhoz a ponthoz, hogy ki lehet a párt tagja, bevenni a következő mondatot: A párt tagja az lehet, aki elméletileg állandóan képzi magát. Farkas Pál, kecskeméti városi' pártbiz. konferencia vezetője. Helyesnek tartom, hogy az új szervezeti szabályzat tervezetben meghatározzuk a párt tagjainak fizetési kötelezettségeit, azonban szerintem a tagdíj fizetések ösz- szegét úgy kellene megállapítani, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a háztartásbeliek tagdíja 2 forint, a továbbiakban pedig, 3 forintot állapítunk meg alsóhatárnak és ehhez mérten arányosan emeljük a különböző fizetésű párttagok tagdíjfizetési kötelezettségét. Ugyancsak ehhez a ponthoz van még egy megjegyzésem. Ezelőtt ferdén néztek az emberre, ha véletlenül egy hónapban úgy alakult a pénzügyi helyzete, hogy nem tudta megfizetni a szokásos önszántából felemelt tagdíját» Vagy ugyanaz a helyzet fordítva: Fizetek egy meghatározott összeget folyamatosan, ellenben ha egvszer-másszor alkalmam van többet fizetni, akkor a pártszervezet az eddigi gyakorlattól eltérően ne követelje meg ezt a* összeget folyamatosan. Szerintem a felajánlott összegeket minden párttag anyagi helyzetér® és öntudatára kell bízni. Steiner Istvánná, Borforgalmi Vállalat, DISZ-szemin. vezető. À pártonbelttli demokrácia kérdéséhez Hiányolom a szervezeti szabályzat tervezetből, hogy konkréten nem határozza meg az egyes alapszervezetek küldötteinek létszámát a felsőbb pártszervek pártértekezleteire. Szerintem ebben a kérdésben is érvényesülnie kell a pártdemokráciának. Megyénkben számos olyan alapszervezet van, ahol csak 4* tag van. Az ilyen alapszervezet küld egy küldöttet, ez helyes, hiszen minden pártszervezetnek képviseltetnie kell magát, felsőbb pártszervezet pártértekezletén. A mi alapszervezetünkben 3 tag van és mi is csak egy küldöttet küldünk. Egyik vállalatunknál 14 párttag van és az' is csak egyet küld. Ezt már nem tartom helyesnek és szerintem nem is demokratikus az alapszervezet küldött jelölési jogának ilyen kategorizálása; Ezért javaslom, hogy a szervezett szabályzat tervezetbe iktassunla be egy olyan pontot, amely megszabja, hogy a: egyes alap* szervezetek hány küldöttel kép* viselhetik magukat a felsőbe* pártszervezetek pártértekezletén» Ezt a pontot a következő mó-* clon javasolom: a minimáli* létszámmal rendelkező alapszer-* vezetek küldjenek egy tagot é» ennek arányában állapítsuk nie.y a nagyobblétszámú alapszerve* zetek küldötteinek a számát* Semmi esetre sem helyes ea szerintem, hogy az a pártszervezet döntsön a küldöttek számáról, amelyet ezek n küldötten fognak megválasztani; Íjári Tibor, Megyei Kereskedelmi Iroda pántlikára.
