Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

Gazdagyűlésen beszélték meg Kecskemét város dolgozó parasztjai és szakemberei a tavaszi munkák sikeres elvégzésének feltételeit ' Ä tavaszi munkák helyes el­végzésének kérdését tárgyalta meg a városi tanács által -ende- zett gazdagyűlés március 1.1-én. A gyűlésen a városi pártbizott­ság részéről Krizsán elvtárs tar­tott beszámolót. Ismertette a dolgozó parasztok előtt a tava­szi munkák megkezdésének eredményeit és felhívta a figyel­met a vetőmagcserek gyors lebo­nyolítására. Az idő ugyanis elő­rehaladott és minden napos kés­lekedés azt jelenti, hogy csök­ken a növények tény észideje. Ismertette a dolgozó parasztok előtt, hogy több mint 250 mázsa tavaszibúza áll még a vetőma­got cserélni akaró dolgozó pa­rasztok rendelkezésére. Műtrágya is van bőven, mégis eddig 9 és fél vagon műtrágyát vittek ki a dolgozó parasztok március 10-ig. Ez a mennyiség alig 2000 hold műtrágyázásához elegendő, ezzel szemben a város határában több mint 12 ezer hold őszi vetésünk van. Nem ki­elégítő tehát a fejtrágyázás mun-* kajának ez a lassú üteme. A gazdagyűlésen elsőnek szól­tak hozzá a város élenjáró jól gazdálkodó parasztjai. Az első hozzászólók között kért szót Ko­vács József 2 holdas szarkási szőlősgazda is. A gyümölcs- és G szőlőtermelés fellendítéséről be­szélt. Elmondotta, hogy a tava­lyival szemben örömmel álla­pítja meg, hogy növényvédősze­rek, műtrágyák, rézgálic korlát­lan mennyiségben áll a termelők rendelkezésére. Egyben javasla­tot tett arra, hogyan lehetne az igen nagymértékben elszaporo­dott és -káros pajzstetű ellen vé­dekezni, mert bár a védőszer megvan, hiányoznak olyan per­metezőgépek, amelyekkel ezt a munkát el lehetne végezni. Né­hány magasnyomású permetező- gépre lenne csupán szükség, hogy a szőlőben gazdag kecske­méti határban az egyénileg gaz­dálkodóknak szép, egészséges gyümölcsfáik legyenek, Szűcs Pál, a kertészeti válla­lat dolgozója arról beszélt, hogy nem kielégítő a mezőgazdasági cikkeket szállító kereskedelmi vállalatok munkája. Továbbá beszámolt arról, hogy március 10-én hozzáláttak a borsó elve­téséhez és az előirányzott terü­letnek már több mint felét be­vetették. Felhívta több dolgozó paraszttársát, hogy haladéktala­nul kezdjék meg a koraiak el­vetését, Szűcs elvtárs után a városi tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Király elvtárs kért szót. Felhívta a figyelmet a ta­vaszi szántás megkezdésére. El­mondta a dolgozó parasztoknak, ha két héten Délül nem vetjük el a korai növényeket: tavaszi- búzát, méltót, borsót, naprafor­gót — később már alig lesz ér­demes elvetni, mert a hosszú tél miatt ezeknek a korai növé­nyeknek tenyészideje máns megrövidült. Késlekedés esetén fennállhat az a veszély, hogy ezek a növények nem tudnak beérni. Aki korán elvet, maga látja hasznát, hisz a termés a saját kamrájába vándorol. A továbbiakban megbeszélték a szőlő legsürgősebb munkájá­nak elvégzését: a nyitást. Párnái elvtárs hangsúlyozta, hogy sző­lőinkben a nagy téli hidegek alatt a földön felüli rügyek el­fagytak. Ez a tény speciális fel­adat elé állította szőlészeti ku­tatóinkat, akik már részben ki­dolgozták a jelenlegi viszonyok­nak megfelelő különleges met­szési módszereket. Kísérleteiket összefoglalva, a kecskeméti ku­tatóintézet erre vonatkozólag rö­vid időn belül útmutatót ad ki, hogy ezzel is hozzásegítse dol­gozó parasztságunkat a maga­sabb terméseredmények elérésé­hez. (Bronzérem a harass kendőn) i\ larcins 8-án Budapesten, az Elnöki Tanács fényes fogadótermében állt sokadmagával takács József né, az izsúlci Vörös Csillag termelőszövetkezet állatgon­dozója. Dobi István nyújtotta át neki érde­mes és eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemérem kitüntetést:. Az Izsáki halárban, messze bent a dűlők közölt áll a Gyallai-tanya. Itt él, üt dolgo­zik a Takács-házaspár, A 05 éves Takács bácsi olyan, mint a meséből kilépő, öreg, nagybajuszét, jóságos törpe. A felesége még kisebb nála• Vékonyka testén vastag kendő, lábán férfias bal. unes. Be kidolgozott kezet erős karja elárulja. hogy ez a csepp asszony legyőzhetetlen a munkában, igyekvésben. — llárom éve vagyunk már csoporttagok, lel kom. Tavaly negyven anyakocát gondoz­tunk, az idén csak héisz van. Be ott voilant én másutt is. ahol dolgozni keltett. A mull tavasszal 36 munkaegységet szereztem a szőlöhyitásban, metszésben. Hogy az nem nekem való munka? Bizony nehéz volt, de csináltam. Aztán a nyáron arattam, kötöz­tem, kapáltain, mikor mit kellett. Úgy. hogy év végére szépen összeszedegettem éti 336 munkaegységet. Az emberemmel együtt 604 munlcaegységre kaptunk oszlást. Hát az idén jutott szépecskén. Gabona 25 mázsán felül, tneg egyéb is... A háztájiban is van jó tehénkénk, két éve vettük, fiasdisznó, baromfi... 336 munkaegység — és 56 év! Es a két szám így egymásmellé állítva többet elmond Takács néniről, mintha könyvet írnánk róla! [fiatal gyerek lép be, kezében óvato- x san kel szép libatojást hoz. Takács néni fürgén felugrik, az ágy álól ládát húz elő. Tele van az is tojással, van vagy 70 darab már. — Tizenegy anyálúdunk van. Egy már ellcotlott, éppen fészket csináltam ma alá. Mert a libákkal is engem bízott meg a tag­ság. Kétéve is százhetvenkét lúd nevelke­dett fel a kezem alatt... Most meg az ura óvatoskodik be. — Gye­re anyjuk, etessünk meg. A meleg ólban húsz szoptatós anyadisznó követeli morogva a jussát. Körülöttük pár­hetes, kövér malacok uikolnak. — Tizen­nyolc koca ellett le eddig, száznyolc kisma­lacunk van — iíjságolja Takács néni és úgy veszi karjába az egyik ficánkoló kis négy­lábút, mintha pólyó.sgyereket babüsgatna S ebből a mozdulatból, abból az örömből, büsz­keségből, amely hangjából kicsendül, már világosan látni: miért is tüntették ki ezt a lelkes asszonyt. Ezért. Hogy gyönyörű ál­latokat nevel- Hogy idős urával a télen fagyban, térdígérő hóban dolgozott, hajnali í órakor kelt. Hogy ezek alatt az állatok alatt nincs egy szálnyi piszkos szalma, hogy az eleséget percnyi pontossággal kapták mindig. Hogy Takács néni keze alatt rossz gondozás miatt nem pusztult el még egy kiscsirke sem. Hogy erre a hűséges, szorgos asszonyra úgy lehet rábízni ezt a jószágállományt, mint a kincset. Megőrzi, 'kamatoztatja, gyarapítja. Ennek él. ]\jo. de a kitüntetést már csak meg kell f- ’ nézni• Gyerünk vissza a lakásba. A moslékkeverésben, a trágyakor dó villa for­gatásában megkérgesedelL ujjak áhítattal nyúlnak a kis dobozhoz, hogy felnyis­sák. Bronzérem ötágú csillaggal, sarló- kalapáccsal a közepén, nemzetiszínű szalag­ra függesztve. Takács néni óvatosan ki­emeli, kicsi arca elfelhősödik, amint a gye­reké, amikor sírni készül. Szívéhez emelő egy pillanatra a hárászkendőrc illeszti. A sárgán ragyogó érem olyan most a mellén, mint hős katonáén a vérével szerzett kitüntetés• S bizony, bizony hős ez a kicsike asszony! A moslékosdézsa, a mel- szöolló, a kapa, a marokverő sarló, — a nehéz, de szépséges teremtő munka hőse! — Bizony lelkem, sírtam én, amikor ide- adták ezt. Nem sok megbecsülés jutott ne­kem eddig életemben. Cseléd volt az én jó apám. A cseléd meg csak cselédet nevelt ré­gen. Nyolcéves koromban elszegődtem libapásztornak, attól kezdve szolgakenyeret ellem én. Kecskeméten végigszolgáltam a Sikari Kovács Gábor családját, Füredi Fe- renoeket, akinek a fia városi főkapitány lett. a Felföldi-családot, akik a Héj jós-külö­nítménybe léplek. 1919-ben mentem először férjhez. Az uram az első világháborúban lüdőbajt szerzett, hét évre eltemettem. 1926- ban esküdtem meg apjukkal. Jó, dolgos ember volt világéletében az én párom, ösz- sze is koplaltunk egy kis házravalót. 32-ben elvitte a kórház a házat bútorostól• Megint jött a cselédélet, a más házafedele alatt. Ezen a 93 holdas Gyallai-birtolcon kaszált, kapált az én uram, meg jómagam is éveken át, pengő tíz filléres napszámon. A földosz­tásból valahogy kimaradtunk, nem is na­gyon törekedtünk rá. Három éve aztán azt mondja az én apjukom: — Te asszony, én már eleget dolgoztam életemben a más föld­jén, most a magamén akarok! — Vénséges­re akarsz földet venni? Hisz nincs is mi­ből — csodálkoztam el. — Nem is kell ahhoz pénz, mégis sokszáz föld gazdái lehelünk, Belépünk a közösbe. Próbáljuk meg. Többre vihetjük, ha dolgozunk. Már pedig anyju- Jcom, mi kelten veled megesszük még a munkát ugye? Takács bácsinak nem tetszik mán hogy még mindig az asszonyé a szó. Mert neki is van ám mutatnivalója. Egy csoportos fénykép, a budapesti Széchenyi-hegyi üdülő­ből, ahol a télen két hetet töltött, ingyene­sen, jó munkája jutalmául. I Takács néni ú jra csak rálicitál az ‘7 urára, ö is tud fényképet mutatni: a. két nevelt fiáét. Az egyik itt dolgozik a csoportban, a másik Komlón ácsmunkás, de éppen most írta. hogy szeretne hazajönni, — Úgy van ez is, mint a Sanyi, aki itthon van — nevetgél Takács néni. — Vasgyalus volt, de folyton azt írta, hogy nem találja fel magát idengenben, inkább hazajön. Decem­ber óta itthon is dolgozik a lovakkal. Emen­nek is megírtam: gyere haza, fiam, ha úgy gondolod, elég tágas ez a ház, elférünk benne szépecskén. Bizony, tágas ez a ház, tágas ennek az apró kicsi asszonynak a szíve. Mindenkire, mindenre jut belőle törődés, szeretet, gon­doskodás. Koronázza sokáig ezt a szivet a hárászkendő felett csillogó bronzérem• GÁSPÁR KLARA Az ősziek fej trágyázása A SZERVES és szervetlen trá­gyák talajbajuttatásának helyes módszerei biztosítják, hogy meg­legyenek a feltételek a növé­nyek fejlődéséhez. A trágyát ve­tés előtt alaptrágyázás formájá­ban, vetéssel egyidejűleg sor­trágyázással, továbbá fészektrá­gyázással, felültrágyázással és fejtrágyázással lehet a talajba juttatni. A tudomány megállapította, hogy a növények tápanyagfelvé­telére erősen kihat a talajbakté­riumok tevékenysége. A hasznos talajbaktériumok normális élet­tevékenysége csak akkor kezdő­dik, ha beköszönt az állandó me­leg idő. A fejtrágyázásra és fe lültrágyázásra tehát olyankor van szükség, amikor a talaj bak­tériumok gyenge élettevékeny­sége még kevéssé tudja kielégí­teni a növényzet tápanyagszük­ségletét. Különösen fontos az őszi növények korai fejtrágya- zása. Az őszi növények kalász- kezdeményeinek képződése kora tavaszra esik. Ha a növény táp­anyagfelvétele elégtelen, kis ka­lász alakul ki és rossz lesz a ter­més. Ezért nem szabad késni az őszi növények koratavaszi fej- trágyázásával. Kísérletek igazol­ják, hogy az ősziek helyes kora­tavaszi fejtrágyázása, illetve fe- lültrágyázása hektáronként 2—8 mázsa terméstöbbletet eredmé­nyez. A FEJTRAGYAZASNAE te­kintettel kell lenni a műtrágyák eltérő sajátosságaira. Az ammó- niumnitxát például vízben jól oldódik és könnyen mosódik a talajba. Ezért nem szükséges a talajba munkálni. A szuperfosz­fát és a kálisó szintén jól oldó­dik vízben, de a talajba nehezen mosódik. Ezeket a műtrágyákat a talaj megköti. Ugyanígy visel­kedik a hamu-, a televény- és a baremfitrágya is. E trágyákat és műtrágyákat ezért boronával kell a talajba munkálni, Savanyú talajokban sokkal gyengébb a tápanyafelhalmozó- dás folyamata, mint fekete föld­ben. Ezenfelül például a nitrá­tok könnyen a mélyebb talajré­tegekbe mosódnak belőle. Itt ezért az őszi növények tavaszi fej trágyázására legalkalmasabb a nitrogén- és foszfor-műtrágyák. A fejtrágyázásnál figyelembe kell venni azt is, hogyan telel­tek át a növények. Elsősorban a rosszul áttelelt növényeket kell fejtrágyázni, hogy normális élet- tevékenységük mielőbb helyre­álljon. Fejtrágyázásra legalkalmasabb nitrogén műtrágyák ammó­niumnitrát és ammóniumszulfát. Egy hektár fejtrágyázására 50— 100 kg. ammóniumnitrát vagy 75—150 kg. ammóniumszulfát szükséges. A NÖVÉNYEK egyik fő nitro- génforrása a televény. A tele-* vény fokozza a növény számára nitrogéntáplálékot készítő talaj- baktériumok élettevékenységét, Nitrogénen kívül foszfort és ká­liumot is tartalmaz. Televényből 5-10 tonna kell egy hektárra. Az őszi növények felültrágyázásá- hoz hektáronként 4—5 mázsa baromfitrágyát lehet használni. Jó, érett komposzt szintén fel­használható őszi növények felül- trágyázására. A norma hektá­ronként 10 tonna. Televénnyel, komposzttrágyákkal, baromfi­trágyával mindenféle elővelé- mény után eredményesen lehet felültrágyázni az őszi növénye­ket. A HAMU ÉRTÉKES foszfor- és káliumtrágya. Hektáronként 3—5 mázsa kell belőle felültra- gyázáshoz. Klórkálium- vagy ká­lisó fej trágyázásnál a trágyázás; norma hektáronként 50—75 kg. Szuperfoszfátból hektáronként« 1.5—2 mázsát használnak erre a célra. Gazdaságos és eredményes a szemcsézett szuperfoszfát al­kalmazása. A szemcsézett szu­perfoszfátot tárcsás vetőgéppel a sorokra keresztirányban 4—6 cm. mélységig munkáljuk a ta­lajba. Különösen kötött talajok­nál hatásos ez a módszer. Az ilyen talajokban ugyanis a fosz­for igen nehezen mosódik mély­re. A műtrágyákat szerves trá­gyákkal — televénnyel, baromfi­trágyával, istállótrágyával — le­het keverni. Vigyázni keE azon­ban az összetételre, nehogy az egyes trágyák lerontsák egymás hatását. A hamut például nem szabad baromfitrágyával és nit­rogénműtrágyákkal keverni, mert nagy lesz az ammónium- nitrát-veszteség. Nedves szupsr- foszfátot ne keverjünk salét­rommal, mert ragacsos, nehezen szórható keverék keletkezik. —• A szuperfrezfátot, na szét akar­juk teríteni, célszerű baromfi- trágyával vagy televénnyel ke­verni. A keveréket még télen kell elkészíteni és kihordani a földekre, A FEJTRÄGYÄZÄS és a fe Műtrágyázás igazán akkor hatá­sos, ha figyelembe vesszük * talajnemet, az előveteményeket és az őszi vetések állapotát. (A. Kocsergin, a mezőgaz­dasági tudomány kandidá­tusa cikkéből.) Hercegszántó és Dávod versenye tovább erősödik Hercegszántó és Dávod felké­szült a tavaszi munkához. A dolgozó parasztok egyetlen napot sem mulasztanak el földjeik megtekintésével, nehogy a mun­ka megindulása késlekedést szenvedjen. Azért nem tétlenkednek. Her­cegszántón éppenúgy, mint Dá- vodon folyik az ősziek fejtrá­gyázása. Dávodon Zeller József, Témái György, Szurcsik József, Böröcz Mihály, Kemencei Mi­hály már Végeztek is vele. Mind a két községben folyik a velő- magcsere. Dávodon eddig 26 egyénileg dolgozó 40 mázsa ta­vaszibúza vetőmagot cserélt. A két község versenye a be­gyűjtést is szorgalmazza. Dá­vodon Pankovics János, Pétiké József, Simon Jánosné egészévi tojás- és baromfibeadásuknak már eleget tettek. Hercegszán­tón Horvát Pálné félévi tojás- és baromfi-, Bozsity Marin és Gajdos Gáspár félévi baromfi-, Alföldi József egészévi tojás- és baromfibeadásuknak ugyancsak eleget tettek. A sertésbeadásról szóló hatá­rozat kedvezményeiben a két községben mind többen akarnak részesülni. Dávodon Zeller Jó­zsef, Hercegszántón Kovács Jó­zsef már eleget is tettek egész- évi sertésbeadásuknak. A versenytársak félszerrunel egymást figyelik. Egyikük sem akar elmaradni a másik mögött. A dicsőségtáblákra mind több név kerül fel példaadásul a kö­vetésre, Tavaszi munka Pálmonostorán PÄLMONOSTORÄN a szőlős­gazdák mészkénlé-permetező- brigádot alakítanak. A szüksé­ges felszerelések megvásárlására társulnak. A Keleti Fény tsz két magasnyomású permetezőt ad kölcsön a brigádnak. így a há­rom szőlőhegyen még rügyíaika- dás előtt végeznek a gyümöl­csösök permetezésével. Ugyanitt a Rákosi tsz asszonyai elhatároz­ták, hogy háztáji gazdaságukban valamennyien korai veteményt termesztenek a piacra, s már hozzá is kezdtek a korai magvak vetéséhez, a fokhagyma ülteté­séhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom