Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

A NEMZETI MÁRCIUS 15. Ko­ra délután. A kecs­keméti városháza felett egy­két felhő összeszövetkezett, kövér esőcseppektől bugybo- rog a főtér tócsaszigete. Em­berek caplatnak a latyakos, olvadó hóval telt güdrü utcá­kon. Városházi irodájának abla­kánál állt Hajagos Illés. A ké­sőbbi polgármester, Kossuth toborzási biztosa a főtérre nézett, _ várta a pesti posta­kocsi érkezését Ujjaival idegesen dobolt az ablakpárkányon. Miért ne lett volna ideges, mikor nem kisebb dologról volt szó, mint arról, hogy Pesten kitört a nép forradalma. Ceg­lédről a vásározók hozták a hírt, hogy a vasutasok be­szélték, Pesten megvirradt a szabadság hajnala, eljött _ a nemzeti megváltás napja. Most azért vár a postakocsi­ra, hogy meggyőződjön, nem vaklárma-e a vásározók hire. A hír nem lepte meg a váro­si főtisztviselőt, hiszen Euró­pában már hetek óta mo­rajlik a forradalom dagálya. A februári párizsi ese­ményekről szóló tudósítások eljutottak Kecskemétre is. A francia februári népfelke­lés óta a forradalom vihara, mint tavaszi orkán végigzúg Európán. Ha igaz a ceglédi vasutasok híre, akkor most Pesten csattogtatja szárnyát. Végre befordult a főtérre a postakocsi. Pár perc múlva kisebb csoport szinte betört Hajagos irodájába. — A német már nem szívja vérünket — zihálta ujjongva Gömöri Frigyes. — Tartják majd az alkot­mányt! — csattant közbe tü­relmetlenül Nagy Sándor. — Együtt lesz az ország- gyűlés! — tüzelt Kovács Gergely. — Markunkban a szabad­ság! — pattogott rá Gömöri Frigyes. — Lassan, lassan — dör- rent a hangzavarba Hajagos Illés. Csend lett. Gömöri Frigyes ügyvéd két nyomtatványt he­lyezett Hajagos íróasztalára. Hajagos olvashatta: Mit kíván a magyar nemzet! C ZINTE EGYÜTTESEN ^ betűzték a nyomtat­vány összemázolt betűit. A cenzúra eltörlését... Felelős minisztériumot... Évenkén­ti országgyűlési... Törvény előtti egyenlőséget... Közös teherviselést... Képképvisele­tet... Uniót Erdéllyel... Most már vége az Auszt­riával való vegyesházasság­nak. — A miénk, a. névé lett az utolsó kirieleiszonl —Kockáztassunk mindent a hazáért, de a hazát kockáz­tatnunk nem szabad! Ez utóbbi mondatban formálta meg Hajagos Illés véleményét. A postakocsi megérkezése után Kecskeméten is futótűz­ként terjedt el a pesti for­radalom híre. Már az esti órákban, mintha. kicserélték volna a népet, mintha egy­szerre felriadt volna száza­dos aléltságából. Az emberek csoportokba verődve az utcá­kon, izgatottan tárgyalták meg az eseményeket. Kifüggesztve a 12 pont AZ EMBEEAR ADAT a városháza felé höm­pölygőt t, ahol nagy sietség­gel már megfogalmazták a tanács falragaszát. Versbe­szedték a 12 pont magyará­zatát. A falragaszon megma­gyarázták . a „báránygyap ja­saknak’4. a „birkabőrös sta­tu s’4-belieknek, vagyis a nem nadrágos lakóknak a 12 pont jelentőségét, értelmét. A kéziratot még az éjszaka fo­lyamán _ Szilády Károly nyomdájában kiszedték. A falragaszt Csányi János he­' 2. Indítván} ozutott, hogy a városi közgyűlések, — oly célból, hogy a rohamos egymásutánban váltakozó események téves ér­telmezéséből és ferde magyará­zásából eredő félreértések kike- rültessenck, * a nép elöljárói iránt bizalommal viseltessék, — nyilvánosán tartassanak. Ezen indítvány is közhelyeslésscl fo­gadtatván, azonnal foganatosít­tatott is. A honatyák által az ország cs népei jólétének megalapítására hozott törvényeknek közvetlen végrehajtásával megbízott hely­hatóságok cs közegeik teljesíté­sében nem térhetnek ki a nyil­vánosság ellenőrzése clöl... 3. Szintúgy helyeselve véte­tett tudomásul a református fő­iskolai tanulók azon bejelentése, amely szerint a küzlelkesedéshcz csat. ..ozásuk jeléül a kollégium épületére nemzeti lobogókat tűz­tek ki. A közgyűlés részéről Is intézkedés tétetett az iránt, //& HAJAGOS ILLÉS POLGÁRMESTER Mi is történt Pesten ? Március 14-én délután 17— 18 éves fiatalember rohant Pesten a Pilvax-kávébázba, minden köszönés nélkül fel­ugrott a billiárdasztalra és harsány hangon kiáltotta: — Most jöttem a hajóval, a pozsonyi if júság küldötte va­gyok. Nagy hirt hozok. Becs­ben tegnap kiütött a for­radalom. Metternich megbu­kott. A név barrikádokat emelt cs fegyverkezik!... Villámcsapásként hatott e riasztó bír. Egy pillanatra mély csönd állt be. Majd ér­ces hang törte meg a csen­det — íme a forradalom förge­tege már itt zúg a közeli szomszédban. Es mi tétová­zunk?/ Nem! Cselekedni fo­gunk­Petőfi állt egy asztal tete­jén és mellén összefont ka­rokkal így buzdította a jelen­lévőket Elhatározták, hogv másnap tüntetést és népgyűlést ren­deznek. Március 15-én a Nem­zeti Múzeum lépcsőjén felol­vasták, hogy mit kíván a magyar nemzet. Petőfi elsza­valta a nemzeti dalt, a „Talpra magyar“-t. — Most, vagy soha — do­bogott minden kebelben. Az ifjúság küldöttsége meg­jelent a városházán, ahol Szepessy polgármester ma­gáévá tette a nép programm- pontját Még aznap elmozdították a cenzorokat. Ennyiről számoltak be a pesti hírek. Kecskeméten is érez­ték, hogy valami nagy, szo­katlan dolog történt. A há­zakra még aznap kitűzték a nemzetiszínű lobogókat. Va­laki meghúzta a harangokat, azok érces hangzáport zúdí­tottak a város háztetőire. Az utcákon, a kocsmákban ha­zafias dalokat énjeitek. Még késő este is, a nép, mint tengeráradat hömpöly- gött az utcákon. Mintha érezte volna, hogy Pesten halálos csapást mértek a darázsfajra, amely évszáza­dok óta halálosan csipkedte és vérét szívta. Szétpattantak a rabság bilincsei A városházán, Hajagos Il­lés szobájában sokáig együtt­voltak Kecskemét haladó pol­gárai. Már bizonyos volt, hogy a korszellem és a nép Magyarországon is szétpat- tantotta a rabság bilincseit. Most csak az a kérdés, hogy résen legyenek, nehogy az önkény azokat újra összeko­vácsolja. A kecskeméti lakosság szí­vében fellobbant a szabadság vágya. Másnap az emberek a lővén óő nagy események sejtésétől megkapatva, ab­bahagyták csendes napi mun­kájukat. Csak a nők kezei folytatták a. munkát, Asz- szonyok és lányok nagy siet­séggel varrták a nemzeti­színű kokárdákat, készítették a nemzeti lobogókat. tinnepi felvonulás Március 16-án a nép önként mozgósította magát. Már ko­ra. reggel lengedező nemzeti- színű lobogókkal, zeneszó mellett az „Egyenlőség, Sza­badság és Testvériség nemze­ti ünnepének körmenetét’4 tartották. A körmenetben rangkülönbség nélkül mene­telt férfi, nő. a város apraja, nagyja, élükön a református főiskola magasabb osztályá­nak tanulóifjúsága. lyettes bíró. Kovács József főjegyző, Kovács Gergely „népszószóló4’ és Nagy László írta alá. Kinyílnak a tanácskozó terem ajtajai AZNAP A VÄKOSHÄ- r*p ZAN egymásnak ad­ták a kilincset. Egész nap tárgyaltak, tanácskoztak, töprengtek, mit tegyenek. El­határozták. hogy másnapra, március 17-re közgyűlést hív­nak össze. Az akkori városi főbíró egybehívta a 100 tag­ból álló elektorokat (válasz­tott bizottsági tagokat). Már­cius 17-én tehát kinyíltak a. tanácskozóteremnek évszá­zadokon át zárvatartott _ aj­tói. A nép képviselői tanács­koztak a városházi közgyű­lési teremben. Annyian jöttek a városhá­zára, hogy -nem fértek a te­rembe. Zsúfolásig megtelt a folyosó, még a lépcsőkön is szorongott a nép. Sokan az udvaron csoportosultak, pár- százan még oda sem juthat­tak be. Az első határozatok A TANÁCSTE­REMBEN első ízben ültek a nép képviselői és vi­tatták az indítványokat. A népképviselők vita nélkül elfogadták társaik indítvá­nyait. Ezek: 1. A város közügyéit és érde­keit képviselő közgyűlés a Pes­ten kiállított 12 pontban kifeje­zett nemzeti kívánalmakat öröm­mel elfogadja, magáévá teszi és bogy azok törvénybe foglaltassa­nak, a Pozsonyban együttlévő országgyűléshez nagyobbszámú küldöttség által kérelmet nyújt be; Pestmegyc közgyűléséhez pe­dig hasonló eljárás végett meg­keresést intéz. Mindezen megál­lapodásokról a lakosság falraga­szok állal körülményesen érlesít- tetik, , hogy minden, a város tulajdo­nát képező épületekre, nyilvános iskolai helyiségekre és a temp­lomok tornyaira nemzeti zászlók tűzessenek ki, s állandóan íenn- tartassanak. A nép képviselőinek hatá­rozata örömmámort vál­tott ki a városban. A lakos­ság látta, hogy az új eszmék hogyan találnak gyakorlati megvalósítást Kecskeméten. A polgárok honfiúi érzettől felvillanyozva fogtak a mun­kához. De közben annyi ide­jük is maradt, hogy estére fáklyás, lumpionos felvonu­lást szervezzenek. Ezenrészt- vett Kecskemét színe-java. Megszilárdítják az eredményeket MIALATT A VAROS­1TX BAN hömpölygőit a Jelk.s lakosság színes árada­ta, addig a városházán Ha­jagos Illés polgármesterrel! — mert őt választották köz­ben a város első polgárának — a vezetőség megtárgyalta azt a feladatot, hogyan le< hetne megerősíteni a nemzeti ügyét, hogyan lehetne a kod-j vező alkalmat jól kihasz­nálni. Nagyon jól tudták*' hogy a bécsi lcamarilla ily könnyen nem adja fel a har- cot. A szélcsendet éppen ezért arra akarták felhasználni, i hogy megszilárdítsák az elérti eredményeket, hogy még job-1 ban körülsáncolják yívmá- » nyaikat. * Nemzetőrséget szerveznek ELHATÁROZTAK, hog** J nemzetőri szolgálatot állítanak fel. A nép, mintha megérezte volna vezetőinek legtitko­sabb gondolatait. Másnap minden felhívás nélkül szá­zan és százan jelentkeztek nemzetőri _ szolgálattételre. Az esti órákban már í)00-on felül volt az önként jelentke­ző ifjú polgárok száma. Nem kellett felpénzzel csalogatni a kecskeméti lako­sokat. Egy nemzetiszínű kokárda volt az egész ajándék. Ezt kapták a jelentkezők. Á földműves elhagyta eké­jét. a tanuló elhagyta isko­láit. családapa boldog tűzhe­lyét és jelentkezett nemzet­őri szolgálatra, ment e zászló alá. Gyermekek emelik a ne­héz fegyvert, mely alatt meg- görnyed váiluk. s galambősz férfiak álltak e gyermekek­kel egysorba. Mindenki úgy érezte, hogy nagy idők jönnek, hiszen ki­kerültek a kétfejű sas kariná­ból... Olyan idők. amikor nem lesz divat ágyban meg­halni* Újra összeült a közgyűlés. Itt a nép képviselői olyan határozatot hoztak, hogy ösz- sze kell írni a jelentkezőket. Megállapították továbbá a nemzetőri szolgálat tenni­valóit. A nemzetőrség ren­deltetéseként. meghatározták^ hogy megvédjék a város bel­es külterületét. . A közgyűlésen az őrtanyák: felállításáról is esett szó. A város négy részén gondos­kodtak őrtanyáknak való be- "yiségekről. Az őrtanyákon váltották egymást az őrsé­ek. Az őrszolgálat tagjai nemzetiszínü karszalagot vi­seltek. Sokan kitűzték a piros-f eh ér-zöld kokárdát is- Előkerültek a régi_ kardok, az eldugott puskák és piszto­lyok..* A nemzetőrök naponta pon­tos szolgálatot tartották. Elő­fordult, hogy a területi őrta­nyák felé a katonástartású nyalka legényeket az ujjongó nép kísérte. Lovas nemzetőr-szolgálat I OVAS nemzetőrszol- gálatot is szerveztek. A tiszteket a vásártéren az érdeklődő néptől' körülvéve választották meg. Első szá­zadosnak megválasztották Haraszt i Imrét, kvietált huszárfőhadnagyot, második századosnak Ferenczi Jaka­bot; főhadnagynak Deák La­jost, alhadnagynak Deák Mihályt. Segédtiszt, hadnagyi ranggal Szeless László lett. Zászlótartó pedig Bulinyi í’rigyes* Ál ilyen tisztek vol I ak ezek ? Jó pajtások! Együtt ettek, együtt feküdtek egy szalmán. Egymást tanították hazasze­retetre. Ilyen legényekből és tisz­tekből regrutálódott Kecs­kemét nemzetőrsége. Jól ismerte a városi ta­nács a Habsburgokat. A kétfejű sas nem tudott bele­nyugodni abba, hogy Pesten a nép levágta karmait Meg­kezdte a prédáért a harcot. Kossuth és Petőfi szavaira talpraáilt a magyar nemzet, ' Kardot rántott a nép, hogy. megvédje a pesti forradalom vívmányait. Megkezdődött az élet-halál harc. A kecskeméti nemzet­őrök honvédek lettek. Reszt­vettek a dunántúli harcok­ban, Szent-Tamás kétszeri megrohanásában, a sehwecha- ti ütközetben, Isaszegnél, Nagysarlónál és Vácnál is hűl látták vérüket A reakciós erők szövetsé­ge elnyomta a magyar nép sza ha dságh a reál. Eltemették a szabadságot. Az országra csend és gyász borult De alatta..^ mint a hó alatt tovább csírázott a sza­badság magva. És 1945-ben újra lángot ve­tett, mint a földbeásott kincs. Azóta szélben, viharban csat­togva új világot hirdet­nek nemzeti lobogóink! Megva 1 ósultak legjobbjaink álmai! , FŰTI JÓZSEF*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom