Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

A berlini kâlügyffimlszîeri értekezlet szerdai ülése Berlm (TASZSZ) A négy ha­talom külügyminisztereinek szerdai ülésén V. M, Molotov elnökölt. Az ülés elején V. M. Molotov nyilatkozatot tett az európai biztonság megőrzésének kérdésé­ről, Nyilatkozatának befejezése után Vi M. Molotov átnyújtotta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisz­tereinek a szovjet küldöttség ja­vaslatát »-Európa biztonságának biztosításáról«, valamint az »összeurópai kollektív biztonsági szerződés« alapelveinok terveze­tét, Európa biztonságának biztosításáról ladéktalan intézkedéseket tesz, hogy elősegítse az európai álla­mok közötti kollektív biztonsági szerződés megkötését, amely megfelelő biztosítékokat ír dó az agresszióval és az európai béke megsértésével szemben. E céiból a négy hatalom megálla­podik abban, hogy kezdeménye­zi az európai államok megfelelő értekezletének összehívását. 9 bjai DISZ-Ialal Hsa a A bajai Dl^Z-aaialok. is lelkesen készülnek a III. párt­kongresszusra. Tudják, hogy a párt szebb, boldogabb magyar jövőt, minden fiatal gondtalan, boldog életét formálja. Ez heví­tette őket amikor vállalásaik­kal, a maguk munkájánál! nö­vekvő eredményeivel készülnek a kongresszus napjára. A bajai gépállomás disz J Franciaország, Nagy-Bri­-1-® tannia, az Amerikai Egye­sült Államok és a Szovjetunió kormánya kötelezettséget válla.’., hogy folytatja erőfeszítéseit a német kérdés kielégítő, a béke fenntartásának és a nemzetek szabadsagának eiveivei össz­hangban lévő megoldására, tisz­teletben tartva valamennyi más európai áham jogait, amely ál­lamoknak érdekűn, hogy egyet­len ország se sérthesse meg nemzeti érdekeiket és biztonsa­gukat, O A német békeszerződés “• megkötéséig és Németor­szág demokratikus és bekesze- rető alapokon történő újraegye­sítéséig a következő rendszabá­lyokat foganatosítják: a) Kelet-Németország és Nyu- gat-Németország területéről hat hónap leforgása alatt egyidejű­leg kivonják a megszálló csapa­tokat, kiveve korlátozott létszá­mú alakulatokat, amelyek visz- szamaradnak, hogy ellássák a négy hatalom ellenőrzési felada­taiból eredő felügyeleti tevé­kenységet. E feladatok ellátása Kelet-Németországban a Szov­jetunió, Nyugat-Németországban az Egyesült Államok, az Egye­sült Királyság é3 Franciaország kötelessége. A visszamaradó ala­kulatok létszámát a négy ha­talom kormányai közötti megál­lapodás határozza meg. b) Ha Németország egyik vágj' másik részének biztonságát ve­szély fenyegeti, a jelenleg Né­metországban megszállási funk­ciókat gyakorló hatalmaimat; je­gük van csapataikat visszakül­deni Németországba: a Szovjet­uniónak Kelet-Németországot, az Egyesült Államoknak, Ang­liának és Franciaországnak Nyu- gat-Németországot illetően. c) A belső rend fenntartására ás a határok őrzésére a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztár­saságnak rendőrségi alakulatai lesznek, amelyeknek létszámát és fegyverzetét a négy hatalom­nak egyezményben kell megál­lapítania. A szobanfargó egyezmény be­tartásának ellenőrzésére Kelet- és Nyugat-Németországban fel­ügyelő csoportokat kell elhelyez­ni, a négy hatalom képviselői­ből. A fentvázoít tételeknek­nek megfe.elően — ame­lyeknek megvalósítása biztosít­ja Németország semlegességét es kedvező előfeltételeket teremt a nemet kérdés megoldására az európai béke megszilárdítása ér­dekében — a négy hatalom ha­Annak megfelelően, amit az általam most felolvasott okmány tartalmaz — mondotta V. M. Molotov — a szovjet küldöttség a külügyminiszteri értekezlet ele terjeszti az »összeurópai kellek' tív biztonsági szerződés« terve­zetét. A tervezet a következőképpen hangzik; Összeurópai kollektív biztonsági szerződés (Alapelveik.) Az Egyesült Nemzetek Szer vezete alapokmányának célkitű- zései és elvei által vezérelt eu- pai államoK a béke és a bizton­ság biztosítása, valamint a bár­mely európai állam ellen Irá­nyuló agresszió megakadáij’ozasa és a nemzetközi együttműködés megerősítése céljából, az álla­mok függetlensége és szuvere­nitása tiszteletbentartásának el­vével összhangban és az államok belügyeibe való be nem avatko­zás elvének megfelelően, arra tö­rekedve, hogy megakadályozzák egyes európai államok csoporto­sulását más európai államok el­len, ami feszültséget és ellenté­teket támasztana az országok közötti kapcsolatokban, továbbá, hogy létrejöjjön valamennyi európai állam erőfeszítéseinek összhangja az európai kollektív biztonság biztosítására összeuró­pai kollektív biztonsági szerző­dést kötnek a következő alapo­kon: T A szerződésnek társadalmi rendjétől függetlenül, tag­ja lehet minden európai állam, amely elismeri a szerződésben lefektetett célkitűzéseket és vál­lalja az ott előírt kötelezettsé­geket. Az egységes, békeszere tó, demokratikus német állam meg­alakulásáig a szerződés egyenlő- jogú tagja lehet a Német Demo­kratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság. Ez­zel kapcsolatban azt tartják szem előtt, hogy Németország újra­egyesítése után általánosan ér­vényes alapokon az egységes német állam a szerződés tagja le­het. Az összeurópai kollektív biz­tonsági szerződés megkötése nem érinti a négy hatalom (A Szov­3. jetunió, az -Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) illeté­kességét a német kérdésben, amelyet a négy hatalom által korábban megállapított módon kell rendezni. 2 A szerződő tagállamok kő- telezik magukat, hogy tar­tózkodnak egymás elleni minden támadástól, hasonlóképpen nem­zetközi kapcsolataikban tartóz­kodnak az erővel való fenyege­téstől, vágj’ annal; alkalmazásá­tól és — az ENSZ alapokmá­nyának megfelelően — minden köztük esetleg felmerülő vitat békés eszközökkel oldanak meg olymódon, hogy a nemzetközi béke és Európa biztonsága ne kerüljön veszélybe. A szerződés tagállamai • minden olyan esetben ta­nácskoznak egymással, lia bár­melyikük vélexnénj’e szerint fegyveres támadás veszélye fe­nyeget Európában egy vagy több tagállam elten, tanácskoznak abból a célból, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a ve­szély elhárítására és Európa biztonságának fenntartására. 4 Bármely állam vagy ál­-1* 1 árucsoport részéről a szer­ződés egy vagy több tagállama ellen Európában intézett fegyve­res támadás ü szerződés vala­mennyi tagja ellen Intézet tá­madásnak tekintendő. Ilyen tá­madás esetén a szerződés min­den tagja az egyéni vagy kol­lektív önvédelem jogának gya­korlásaként segítséget nyújt minden rendelkezésére álló esz­közzel — beleértve fegyveres erő alkalmazását — a megtámadott államnak vagy államcsoportnaic, a nemzetközi béke és Európa biztonságának helyreállítása és | fenntartása céljából. fiataljai megfogadtál!, hogy feb­ruár 10—20 között Kongresz- szusi műszakot tartanak, a gépállomáson folj'ó téli gépja­vítás meggyorsításara. A Pctöfl- brigád vállalta, hogy önállóan öt traktortárcsái; kijavít és hat cséplőgépet javításhoz előkészít, a Kossuth-brigád fiataljai pe­dig megfogadták, hogy önállóan négy fogáé kijavításával fognak végezni. A brigádokon belül a fiatalok egymással párosver- senyre léptek. Hosnyánszki Já­nos és Tóbiás Péter egymással versenyben arra tettek ígéretet, hogy február 15-ig négy darab fogast kijavítanak. Gál István pedig a gépállomás valameny- nj'i DlSZ-fiataiját versenyre hívta ki, a szaktanfolyam im­áéi erecményesebb elvégzésére. ft A szerződés tagállamai kö- ,J* telezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen megtárgyalják és megállapítján, azt az eljárást, amely meghatá­rozza a szerződés tagállamai ré­széről a segélynyújtást — bele­értve a katonai segítséget is — abban az esetben, ha Európá­ban olyan helyzet támad, amoxy koiicktív erőfeszítéseket követei az európai béke helyreállítására és fenntartására, éj A szerződés tagállamai haladéktalanul tájékoztat­ják az ENSZ biztonsági tanácsát az Egyesült Nemzetok Szerveze­te alapokmánya határozmányal- nak megfelelően az önvédelmi jog gyakorlásában vagy az eu­rópai béke és biztonság fenntar­tása érdekében tett, vagy ter­vezett cselekményekről, H A szerződés tagállamai * • kötelezik magukat, hogy nem Vesznek részt semilyen koalícióban, vagy szövetségben és nem kötnek semilyen szer­ződést, amelynek céljai ellentét­ben állnak az összeurópai kol­lektív biztonsági szerződés cél­jaival. O A tagállamok közölt & *-'• szerződésben előírt tanács­kozások megvalósítása és az európai biztonság biztosításának feladatával kapcsolatban felme­rült kérdések megvizsgálása ér­dekében elő kell írni: a) Időszaki és szükséges ese­tekben rendkívüli tanácskozá­III. pMSip« Bsflelstsre A 609. ss. MTH DiSz­fiataljai növekvő eredményeik­kel akarják köszönteti a kon­gresszust. Az 1. számú terme* lesi oktatási csoport Vállalta, hogy a termelőmunkában eddig elért 99.4 százalékos eredmé? nyeit 105 százalékra növeli. —* Szakmunkában gyengébben tel­jesítő társaikat megsegítik tanulmányi eredményeiket bár-* másról ötösre javítják. A 8. sz. termelési oktatási csoport a tor-* melőmunka eddigi 101.2 száza­lékos eredményének 110 száza ­lékra való fokozására tett ígé­retet. A 10. számú csoport pe­dig eredményeit 100 százalékra 105 százalékra fogja emelni, A Tatarozó Vállalat fia­taljai ahhoz a verseny liez csat­lakoztak, melyet Keniya József DISZ-titkár kezdeményezett «• vállalatnál. Vállalásaik ver* senypontjai: a munka minősé-* gének megjavítása a. műszak) feltételei! betartása mellett, w munkaidő teljes kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítá­sa, szakmai képzettségük állan­dó fejlesztése. sokat, amelyeken minden álla­mot kormányénak egy tagja Vagy más külön kinevezett képvise­lője képvisel. b) Állandó politikai tanácskozó bizottság létesítését, amelynek kötelessége, hogy megfelelő: ja­vaslatokat készítsen elő a szer­ződésben részvevő államok kor­mányai számára. c) Katonai tanácskozó szerv létesítését, amelynek hatásköréi később kell pontosan körülírni. Q A szerződés tagállamai —• *7® elismerve az ENSZ bizton­sági tanácsának állandó tagjaira háruló különleges felelősséget « nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — meghívják ai Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság korma- nyait, hogy megfigyelőként küld­jék el képviselőiket a szerződés értelmében létesítendő szervek­be. 1 rt Jelen szerződés setnilye xv-r® mértékben sem csökkent, az európai országok között olyan nemzetközi szerződések­ben és egyezményekben sze­replő kötelezettség érvényéi, amelyneli elvei és céljai össz­hangban vannak jelen szerződte elveivel és céljai vak n Jelen szerződés ötven éve? • szól. A szovjet küldöttség remél;, hogy az általa benyújtott javas­latokat a jelen tanácskozáson kellő figyelemmel megvizsgál­ják. Száznegyvenöt évvel ezelőtt született Darwin 1831 DECEMBER 27-ÊN egy Beagle nevű hajó hagyta el Devenport kikö­tőjét, A hajó fedélzetén volt a fiatal Darwin Károly, akit a hajó parancs­noka, Fitz-Roy kapitány, mint termé­szetbúvárt vitt magával. Többéves fel­adatot kellett megoldani: befejezni Pa­tagonia és a Tűzföld feltérképezését, ki­kutatni Chile, Peru és a Csendes­óceán néhány szigetének partvidékét, sorozatos időméréseket végezni a föld körül. A hajó csaknem öt év múlva tért vissza. Ez az utazás döntő szerepet játszott Darwin életében, de a tudományok tör­ténetében is. Maga Darwin így emléke­zik meg erről: »Második létem kezdődik ez időponttal... a Beagle útja -egfontc- sabb esemény volt életemben és ez ha­tározta meg egész pályafutásomat. ŰTJAN SOK MINDENNEL talál­kozott ez az angol burzsoá családból származó fiatalemner. Találkozott az ango, gyarmatosítással, s Ausztráliá­ban, Ujzélandban, a Fok-földön egy­aránt megállapítja: »A bennszülöttek száma rohamosan csökken, ügy látszik, mindenütt, ahol az európai megveti lá­bát, a halál üldözi a bennszülötteket.« Cnilében sajnálkozik a rosszul fizetett, rosszul táplált, munkában kimerült bá­nyászokon és a jobbágyi sorsba vetett mezőgazdasági munkásokon. Es találko­zik egy gondolattal, mely hosszú éve­ken át nem hagy nyugtot Darwinnak, s megteremtője lesz a darwinizmus elmé­letének. Valóban, ez az utazás, mely anyagot szolgáltatott hatalmas geológiai mun­kái számára, ugyanakkor felébresztette benne azokat a gondolatokat is, melyek naggyá tették. Darwint, aki életmódjá­ban, társadalmi nézeteiben, szándékai­ban semmiképpen sem volt forradal­már, aki korának felemelkedő angol burzsoáziájához tartozik, a Beagle útja tette forradalmárrá a tudományban. A törekvésekkel teli, de határozott hiva­tásérzet nélküli fiatalembernek ez az utazás életcélt ad: megérteni mindazt, amit az egzotikus természetben ötévi kutatás folyamán látott. ETTŐL AZ IDŐTŐL KEZDVE Dar­win teljes szellemi élete e feladat köré összpontosul. Sikerrel oldja meg felada­tát, megteszi a biológia terén azt a döntő lépést, amelyre kora várt. 1859- ben jelenik meg könyve: »A fajok ere­dete«, mely a biológiát tudományos alapra helyezte. Darwin fellépéséig az a nézet uralkodott, hogy az állat- és növényfajok »teremtő aktus« eredmé­nyeképpen jelentek meg a földön és, hogy a szerves formái! mindenkor vál­tozatlanok a természetben. A nagy tu­dós bebizonyította, hogy az állatok é? növények változnak, egyik formából a másikba mennek át, megvilágította a szerves világ fejlődésének természeti törvényeit és igj’ekezett megadni az élő természet jelenségeinek tudománj’os, materialista magyarázatát. DARWIN ELMÉLETE a szerves for­mák fejlődéséről, a XIX. század dere­kán a tudomány legnagyobb vívmánya volt. Uj fényt vet a biológia alapvelő kérdéseire, s hatalmas sikerek forrásá­nak bizonyult a természettudomány különböző ágazataiban. Az élettudo­mánynak egész további története meg­mutatta, mennyire szükségszerű volt a darwini elmélet kifejlődése. Eddig az időpontig a metafizika Uralkodott itt, a tudományos idealizmus, mely elválasz­totta az élettől és terméketlenné tette a tudományt. MARX ÉS ENGELS elsők között üd­vözölték »a fajok eredete« megjelené­sét. Valamennyi koftársa közül, aki a biológia alapvető kérdéseinek megoldá­sát tűzte ki célul, Darwin közelítette meg legjobban a világ dialektikus fel­fogását. A darwinizmus nem csupán 'arra tanít meg, hogy á természetet meg­értsük, hanem hogy uralkodjunk is rajta. Darwin tanítása azonban nem men­tes lényegbe vágó fogyatékosságoktól, melyekre a marxizmus klasszikusai mutattak rá. Az ember társadalmi es erkölcsi vonatkozásait illetően Darwin érvelése lényegesen elmarad é,ottani fejtegetéseitől. Darwin tehát nem ol­dotta meg számunkra kielégítően az ember problémáját, de a megoldáshoz jelentős mértékben hozzájárult. Marx os Engels tökéletes következetességgel folytatták Darwin munkáját a tények tudományos összefoglalásában és meg­állapították, hogy az ember anyagi lény, anyagi eszközökkel hat az anyagi ter­mészetre, az pedig visszahat rá, úgy, hogy együtt fejlődnek és történelmük szünet nélkül megújuL A SZOVJETUNIÓBAN a darwiniz­mus második hazájára talált A szovjet biológia, Micsurin, Víljamsz, Liszenko, I. Pavlov, Lepesínszkaja műveikbe.) alkotóan vitték tovább Darwin fejlődés» elméletének tételeit, kivették belőle, továbbfejlesztették, s a tudomány és gyakorlat legújabb adataival gazdagítot ­ták a haladó, tudományos, materi allste tartalmat, ugysnaikkor kivetettek belőle minden tökéletlen, hibás nézetet. A szovjet tudósok megtisztították az elmé­letet hibáitól és gyengeségeitől, maga sabb fokra emelték. A kapitalista országokban az hátai? kodó osztályok ellenszenvvel viselte'.» nek a darwinizmus iránt. A mal Wels.- ' mann-morganisták elvetik Darwin ta­naiból azt, ami a legértékesebb, viszont 6zinte dogmává teszik Darwin hibás nézeteit. MA TEHAT a darwinizmusnak kél tökéletesen eltérő felfogása, a bioiógiá- nak két alapvetően ellentétes irányzata van. Az egyik alkotóan használja fel a darwinizmust, harcol a közösség anyagi javainak sokasításáért, az élő termeszei birtokbavételéért, az emberek boldogsá­gáért, jólétéért. Ebben az irányban fej­leszti a darwinizmust a szovjet m»csu? rini biológia. Vele szemben áll a kapi­talista országokban uralkodó másik,- népellenes, embergyűlölő biológiai Irányzat, a Weissmann-morganisták ha­zug, elferdített, az igazi darwinizmusra: gyökeresen ellentétes irányzata. DARWIN KAROLY születésének 145-ik évfordulóján —? február 12-én — megemlékezünk a nagy tudósról. Dar­win azoké, akik művét az élet, az em­beriség szolgálatába állítottál!: a béké­ért és a világ népeinek jólétéért har­coló esést haladó emberiségért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom