Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

S&ervextetten iát hozzá a fajssi Vörös Csillag tsz tagsága nagy terveinek meg valósításához A ïajszi Vörös Csillag tsz «egyike az elmúlt évet legjobb eredményekkel záró termelőszö­vetkezeteknek a kalocsai járás­ban, Az 5 kg. búzán, 1 kg. ár­pán és egyéb terményén feiül aöbb, mint 12 forint készpénzt osztottak munkaegységenként. Az idei, inár jókor ekcsziát üzemterv minden sora azt tük­rözi, hogy a. szöveti,eret tagsága »agy vélt tűzött maga elé: meg­sokszorozni ezévben a tava­lyi jövedelmet. Ez 02 üzemterv sok gondolko­dás, együttes megbeszélés csőd- menye, elkészítéséhez minden­egyes tag hozzájárult javasla­taival, elgondolásaival. Ez a tény biztosíték árra is, hogy végrehajtásáért ugyanúgy fele­lősséget érez és vállal valameny- nyi szövetkezeti tag. A szövetkezetnek 166 szorgal­mas, összetartó tagja van, Î24 hold szántó a csoport birtoka Ebből közel 360 holdon szerződéses nö­vényeket termelnek, többek között 60 hold bükkö­ny őshazát. 25 hold fűmagot, paprikát stb. Ezzel kettős előny­höz jutnak. Egyrészt a szerző­dések révén mintegy 400 hód mentesül a beadási kötelezett­ség alól. Másrészt a szerződéses termelés magas jövedelmet tioz a szövetkezetnek. Nézzük csalt a paprikát. Ta­valy a 80 hold ültetésről leszed­tek 2580 mázsa termést, ezért 340.000 forintot kaptak. Idén ugyancsak 80 hold pap­rikát tervétnek, de ebből 40 holdon öntözéses termelést folytatnak. Az átvételi ár és a prémiumok összegének felemelése révén — csupán a tavalyi átlagtermést számítva is — 500.000 forinton felüli összeget és többmázsa őrölt paprikát kap a szövetke­zet. A 40 hóid paprika mellett 80 holdon egyéb vetemónyt is öntöznek. A terület műszaki felmérése már megtörtént, sőt már az 50 mázsa cement is megérkezett az öntözőrendszer építéséhez. Ide répát, kukoricát, 2 hold korai burgonyát, 10 hold borsót, ta­vaszi bükkönyt, 4 hold tököt vetnek. A korai zöldségtermesz­tés előnyeit nem kell különö­sebben magyarázni a tagság­nak: tavaly más- május-június­ban 4 forint előleget kaptak, mert volt mit a piacra vinni. Türelmetlenül szemlélik a ta­gok ezekben a napokban a ha­vas tájat. Nagy munka meg­kezdését halogatja az időjárás: 15 holdam halastavat akar­nak május 1-ro elkészíteni, hogy Utána nyomban teleeresz- ffzék ivadékkal A halastó létesítése, a sok szerződéses növény megművelé­se és nem utolsósorban az épít­kezési terv — amelyben süldő­szállás, juhhodály, borjú- és ba­romfinevelő, 10 vagónos góré szerepel — sok munkáskezet le­köt De az üzemterv nem íc- .edkezik meg orról sem. A növénytermesztés tervét úgy állították össze, hogy minél kevesebb legyen a munkaigényes vetemény. Vegyük csak sorra. A 237 hold búzavetés nem igényel más munkát, mint a tavaszi fogaso­lást, fej trágyázást Ehhez inar jóelőre gondoskodtak 250 mazsa műtrágyáról. Ugyanezt kívánja a 65 hóid ős2iarpa is és a 10 hold bükkönyös rozs. A 15 hóid zab csak a vetéskor köti le a munkaerőt. De nem kell kapál­ni a 20 hold új lucernást, a 10 hold borsós csalamádét, az 5 hold kölest és a 10 hold muhart sem. Vagyis mindössze kb. 300 hold az a terület, amely több mun­kát, kapálást igenyel: a papri­ka, a korai vélemények, a ku­korica és a napraforgó. A pap­rikánál ötszöri kapálást végez­nek. Kukoricájuk tavaly is azért fizetett 30—32 mázsát holdan­ként, mert nem sajnálták tőle a munkát Napraforgótermésük is elsőrendű volt, minden hold ve­tés 11.65 mázsás àtkiggal fize­tett és mázsáját ICO forintért vette át a vállalat. A tervek összeállításánál azon­ban arra is gondolt a tagság, hogy még ez az aránylag kevés kapásvetemény is minéi kevésb- bé vegye igénybe az emberi erőt. Ezért szögezi le az ütem­terv, hogy a kukoricát és napraforgót négyzetesen vetik. Ezért kötöttek szerződést két­szeri kultivátorozásra a gépállo­mással s vették számításba a szövetkezet 26 lovát a kapálá­sokhoz. A nagy hó látszólag tétlenség­re kényszeríti ma a falut. Ez azonban Csak látszat. A Vörös Csillag tsz-ben is pezsgő készü­lődés, mozgolódás folyik már a tavaszra. Trágyahordó kocsi« forognak az udvaron: nem sok, csupán 50 hold trágyázása ma­radt tavaszra s ezt Végzik el el­sőnek, amint kinyílik az idő. — Tűrje Ferenené és Ba.azs And­rás né a napokban járták meg a dúsnak! víziszámyasíeiepet — tanulni voltak ott. A szövetkezetnek ugyanis saját keltetőgépc van, hasz­nosítani akarják. A jelenlegi 460 tyúk mellé 1000 csibét, a 40 tojókacsa mellé 600 kiskacsát akarnak keltetni. A két asszony lelkesen vállalta a baromfitelep vezetését. A mag- táros a vetőmagokat rendezgeti, kcszítgeti a vetéshez. A tagok házaiban a paprikavetéshez ké­szülődnek lassanként, március végén már a langyoságyakba kell kerülnie a magnate A pa­lántákat a tagok nevelik fei és ezért meghatározott munkaegy­séget kapnak. Az idén jóval több paprikapalántáról kell gon­doskodni, mert a megnövekedőit háztáji területet Ls ezzel ültetilt be valamennyien. Minden tag tudja, hogy me­lyik brigádban, melyik mun­kacsapatban kezdi meg az első tavaszi nap munkáját. Szervezetten, ereje és a siker tudatában lát hozzá a Vörös Csillag tagsága nagy, hasznos terveinek megvalósításához. Üzemi dolgozók segítsége n csátaljai g-éftállomásiiak A NAPOKBAN váratlan öröm érte gépállomásunk dolgozóit, amikor megtudták, hogy a Bu­dapesti Hídépítő Vállaiat segít­séget nyújt a téli gépjavítás be­fejezésében. Naponta olvastok már az újságban, hogyan siet­nek üzenteink dolgozói, legjobb szakembereik faiurakü-désével gépállomásaink segítségére. Kü­lönösen jólesett hát, hogy ró­lunk sem íeiedKeziek meg. Ezért örömmel üdvözöltük a vállalat háromtagú kü.döttségét, mely már meg is érkezett hozzánk, hogy a hiányosságokról jegyző­könyvet véve azonnal segítsé­günkre siethessenek. MIKOR A jegyzőkönyvet fel­vették, megígérték, hogy a se­gítség nem fog késni. ígéretüket márts teljesítették. Az eddig hiányzó csapagy-szükségletet máris biztosították központi ki­utaláson keresztül. A GÉPÁLLOMÁS műhelyének nincs megfelelő esztergapadja, melyen pontos munkát lehetne végezni. Az esztergapad meg­szerzését is vállalták az üzem dolgozói. Addig is míg az új esztergapad megérkezik, a pon­tos munkát igénylő alkatrészek esztergálúsát saját szakembere­ikkel készítik el. Ezzel elősegí­tik, hogy a műszaki kiesések még jelentéktelenebbre csökken­jenek a tavaszi és nyári mun­kák megindulásakor. DE NEMCSAK ÍGY siettetik a tón gépjavítást a váiíalat dol­gozói, hanem hamarosan elkül­dik a gépállomásra * szakembe­reiket is, akik a gépjavítás ve­géig segítséget és szakmai támo­gatást nyújtanak a gépállomás dolgozóinak. Havas András, a csátaijai gépállomás mezőgazdásza, Időjárásjellenlés Várható időjárás péntek es­tig: A hideg mérséklődik. Erősen felhős, párás, ködös idő. Elsősorban a Dunántú­lon havazás- Ónoseső, később bavaseső. Mérsékelt délkeleti­keleti szól. Várható hőmér­sékleti értékek: pénteken reg­gel nyugaton —4. —7, a Duna- Tiszaközén —7, —10. a Tiszán­túlon —10, —13, délben nyu­gaton +1, —2, keleten —2, —5 fok között. U I Az „ügy folyamatban van44.,.1 Egyszerű, napszámos emberek voltak a szüleim. En. magam is 6 éves koromtól 11 esztendőn keresztül ku- íákoknál csclédeskedtem. 1938-ban nősültem meg. Ekkor bérletbe vettem 10 hold hasznavehetetlen homokbuckát. Ké­sőbb, mikor a gazdája el akarta adni. arra gondoltam, jó lenne megvenni és végre lehetnék már a magam gazdája. Említettem az asszonynak is, aki csakhamar beleegyezett és ettől kezdve éjt nappallá téve dolgoztunk három éven keresztül, hogy a föld árát kifizethessük■ 19U nyarán kifi­zettük az utolsó fillérig, de ezután sem volt sokkal jobb, mert a bucka nem teremte meg sem a télire való kenyeret, sem a krumplit. A 10 hold buckában volt 800 négyszögöl szántó és íOO négyszögöl öregszőlő Ez ért valamit, a többi aszályos év­ben a vetőmagját sem hozta meg. Így volt ez a tavaly* 1053-as esztendőben is, noha országszerte jó termést takarí­tottunk be. Jelenleg a, -móriezgdti MDP-szer vezet titkára va­gyok és szövetkezeti alkalmazott. A fizetésem 550—600 forint körül mozog. Ebből és a föld jövedelméből tartom fenn három családomat. Az 1953-as évben súlyos elemi kár miatt olyan•. kevés volt a termésem, hogy nem tudtam minden terményből a beadá­somat teljesíteni. Államunk nagy körültekintéssel biztosí­totta, hogy a jég-, vagy vízkárt szenvedett területeken mér­sékeljék, csökkentsék a beadást. Hallottam a rendeletéi, meg azután számos dolgozó paraszttársam, példájából is láttam­Segítséget kértem hát én is a községi tanácstól- Ijt azonban. mikor kértem, hogy mérsékeljék vagy a beadási kötelezettségem, vagy az adómat, azt a választ kap- tanú hogy van fizetésem ( és ,,...Maga no sírjon, a párllitkárnák éten kell járni!’* Amikor arra utaltam, hogy a kormánykedyeztnények minden arra jogosultat megilletnek, azt javasolták, hogy forduljak a megyei tanács mezőgazdasági osztályához kér­vénnyel — és akkor valószínűleg megkapom az engedményt. A kérvényt augusztus első felében megírtam és ő forintos okmánybélyeggel ellátva a megyei tanácsra be is küldtem» válasz'azonban nem jött rá. Hiába vártain hónapokon ke ­resztül- míg végre meguntam a várakozást és december első felében újra megírtam egy kérvényt, mellékelve a szükséges iratokat és a tanács igazolását. Ezúttal felesegeti személyesen vitte be a megyei tanácsra, ahol megnyugta­tásul azt a választ kapta, hogy pár napon belül intézked­nek az ügyben- Vártunk tovább, — de megint híaba- Ja­nuár 11-én feleségein líjra felutazott Kecskemétre, ahol tud­tára adták, hogy újabb kérvényt kell írni a járási tanacs igazolásával. Majd ha ez meglesz, akkor hóolvadás után személyesen kiszállnak és felülvizsgálják, hogy valóban hasznavehetetlen homokbucka-e földünk nagyresze. Az he­lyes, hogy a megyei tanács a törvényességet betartja, es helyszínen megvizsgálják, hogy valóban jogos és indokoit-e a beadás mérséklése, de hát ezt meg lehetett volna már tenni még mielőtt leesett a hó. mivel először augusztusban, fordultam kérelemmel a tanácshoz, ahol azóta az nugy fo­lyam atban van” — és ha így haladunk, ezután is folyamat­fe, bel » ««KW Kmn Usíl6 ****., Móricsgáv­4 u' ■ ■'■»■«' ' ■VAIS.'J'—---­M i újság a falun ? — FOKTŐN 15 dől gozó paraszt csatlako­zott jnár a pártkon­gresszus tiszteletére folyó versenyhez. Ezek a gazdáit a tavaszi munkák időbeni, gon­dos elvégzését vál­lalták. Közöttük van ifj. Vlmpeg Ferenc, aki nemcsak község­beli társait, de a bá­tyai dolgozó paraszto kát is paprikatenne­lési versenyre szólítot­ta. — A KËLBBIAI Vő- íös Csillag termelő­szövetkezet tagjai egy­re jobban felismerik a tanulás Jelentősé­gét Bizonyltja ezt. üogy a közeljövőben négy tag indul szak­iskolára a szövetke­zetből: Tóth L&azlö' kőmüvesmeeterséset tanul. Farkas József állattenyésztő iskola ra megy, Rózsa Etelka méhész lesz, Szabó C. András pedig a hal tenyésztést tanulja meg az Iskolán. Nagybaracskán is a tervekről beszélgetnek... A NAPOKBAN ködmönoa emberek Igyekeztek a tiaeyoa- racskai tanácsháza felé. Süve­geiket mélyen a homlokukba vonták, dermesztő szél süvített IFJ. PÉK JANOSNË alig 1 jutott túl életében Bajá­nál, Moot nemrégiben a sükösdí asszonyokat képviselte a nők kongresszusán... A férje középparaszt, 14 ho!- c&as. Mlntagazda. Az ö terméso egy-két mázsával mindig túlha­ladja a határ átlagtermését. S nemcsak a munkában példamu­tató, de mindig új és új ötletek­kel fejleszti gazdaságát, Erről beszól a felesége ls: — 1947-ben elhatároztuk, hogy 5 holdon erdőt telepítünk. Má­sodik évre rá már volt egy hold gyümölcsösünk is, — Mire jó ez? — kérdezték akkor a szomszédok. — Talán két bendővel akarjátok a ter­mést fogyasztani? — Ha senki nem mer bele­vágni a gyümölcstelepítésbe, hát meeteszem én — mondta akkor a férjem. —* És aztán mi lett a 'vége? Tavaly, amikor egy ösz- szegben kifizettük az adót, azt mondosatták mások: — Köny- oyű Pékeknek, a barack meg­lenni az adójukat. Jfâ. fpéiz Qánaiékttál K1 Pék Jánosné a kongresszuson sokat beszélt az életéről. Hi­vatkozott a maga példájára: — Én soha nem vallottam azt, hogy az asszony egyedüli elfog­laltsága a ház körűid munka, — S az idén még többet vállalt. Egy holdon fűszerpaprikát ter­mesztenek, annak munkáját tel­jesen ő végzi. INT A SZÉL nyomán hó- fergeteg kaVarodik. Ki­siet, hogy egy kosár kukoricá­val védett helyre csalogassa csi­béit. Van belőlük vagy 120 da­rab. Odébb egy akolban 10 bir­ka béget. A sertésólban négy szép süldő túr a szaunában fek­vőhelyet. Az istállóban két fe­jőstehén, két üsző és egy pár ló ropogtatja a szénát. Büszkék állatállomány tikra. A múlt években egy birkájukat egy üszőjüket díjazásban része­sítették a mezőgazdasági kiállí­táson, A szomszédok beszélgetés köz­ben igencsak egymásnak adják a kilincset. Alig ment el Fábián Lajosné, már Garisa Jánosné kopogtat. Mindegyik afelől ér­deklődik: hogyan, mint volt Bu­dapesten. S Pék Jánosné el­mondja, ahogyan érzi: a múlt­ban a magukfajta falusi asszo­nyokat nem hívogatták ilyen helyre. — Most sajnáltam, hogy nem volt ott minden sükösdi asz- szony. Láthatták volna azt a megbecsülést, ami rajtam ke­resztül őket is érte... iE NEMCSAK az asszo­nyok érdeklődnek ám — mondja mosolyogva. — Tegnap Vörös Pál látogatott el, hogy ugyan mondjam már meg, ml volt, hogy volt a kongresszuson? Mondtam: arról be°zélgettünk, ami most egyforma gondja a falusi férfinak és asszonynak is: hogyan lehet többet termőim, jobban gazdálkodni? D* Ifj. Pék Jánosok már felké­szültek erre. A vetőmag zsákok­ba eresztve Várja az a Lka .más időt. Az ekévas kiélesítve, a ve­tőgép kijavítva áll. Az idén két- szerannyi trágya kerül a föld­re, mint tavaly és a fejű-ágya­zásról sem feledkeznek meg. Most a postás köszönt be. Le­velet hoz. Sűrűn megteszi ezt hetenként. A fiú ír Pécsről, aho a törzstenyésztő állomás fő- állattenyésztője. Leveleiben sok­szor ad tanácsokat, javaslatokat az otthoniaknak az eredményes állattenyésztéshez. VSTE PEDIG, a napi tnun­ka végeztével Pék Já­nosné kerekedik fel és végig­látogatja a faiu asszonyait, el­viszi hozzájuk a kongresszus ha­tározatait. Buzdítja, kéri őket, hogy ők sem maradjanak ki ab­ból a nagy munkából, amely most hamarosan megindul Sü kösdön is: a nagyobb terme­sért, a jobbmódú óletért folyta­tott harcból» a mohácsi sziget felől. A sa- nacsháza termében » meleget- árasztó cserépká.yha «örül mar fiosan ültek ezen az estén: tsí- tagok, dolgozó parasztok, szak­emberek, hogy a nagy léptéte­kéi közeledő tavasz munkáiról oeszéigessenek. Ülést tartott a termeiesi és a mezőgazdasági állandó bizottság. MALIK FERENC, û halászati szövetkezet elnöke a nagyba­racskai halászat fejlesztéséről neszéit elsőnek. Már tervet ls készített. A Ferenc-csatornával párhuzamosan közvetlenül a víz­partig érő 10 holdas területen kipusztulófélben lévő erdő van. Vizenyős a talaja, halastó létesí­tésére kivá.óan alkalmas. Az az előnye is megvan, hogy a csa­torna közelsége miatt a haiastó vize bármikor megtíuzzasztható. MINDENKI helyesli a tervet, Hiszen van elég homok, majd telepítenek másik erdőt. — De Szlanyinka Ferenc a szőlő- es gyümö.cs telepítést is javasolja az erdők mellé. A baracskai ha­tár egyharmadrésze olyan, hogy a rozs és kukorica, amit ide vet­nek. még a vetőmag árát sem term meg. Ez jó .esz szőlőnek. Ami meg arra sem jó, oda java­solja, hogy akácost ültessenek A ml vidékünk úgyis sze­gén} fában — toldja meg Gan­gét* János, *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom