Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

Váljanak tanácsaink a falusi kultúráiét igazi gazdáivá

À mesrvei tanács Kecskeméten értekezletet tartott a járási, városi tanacse.nöitóK, nep- müvelésügyi előadok és a megye kuiturotthonainaK. igazgatói részére a megyei tanacs Kultúrtermében. A népes érteitezieteu megtárgyaltál: a dolgozók Kulturális igényéinek jODb kie.egi- tésével kapcsolatos problémákat, a fejlődő kuihirmozgamak beiyzetét és feladatait, a közvetlen és távolabbi tennivalókat, meiyneK végrehajtásává kormányunk programmjánaK kulturális célkitűzéseit nagy .e- pésekkei vihetjük, előre. Az éi- tukezroten megjelent Ördög László eivtárs, a megyei- párt- bizottság agitácios és propaganda osztályának vezetője. — E-- kii.dták képviselőiket a tömeg- szervezetek, kulturális intézmények is. Résztvett a tanácskozáson megyénk művészeti életének több vezető személyisége.

Zsúfolásig megtelt a szépen feldíszített terem, me-ynek falait megyén!: képzőművészemen alkotásaiból rendezett kis kiállítás díszített. Az ér Lek ez et megnyitása előtt a részvevőn megtekintették az előcsarnokban elhelyezett népművészeti kiállítást is.

Dados Ferenc, a megyei tanács elnöke megnyitó szavaiban méltatta az értekezlet jelentőségét, majd atadta a szót Dobi Istvánnak, a .megyei tanács elnökhelyettesének.

A beszámoló első részében a kultűrforradaiom megyei eredményeiről számolt be az előadó. Ma mar kormányzatunk és partunk gondoskodása ny urnán su irkái bővebb kulturális lehetőségei: álinak a dolgozók rendelkezésére, mint akár pár évvel ezelőtt is. 71 kultúrotthon, 91 mozi, közel 250 népkönyvtár szolgálja többek között a megye lakóinak egyre növekvő kulturális igényeit. Az eredmények elérésében több tanácsi dolgozónk .s szerzett kiémelkedő érdemeket. A vaskúti tanácse-nök személyesen gondoskodik a kultúrotthon problémáinak megoldásáról és a falu lakosságára’- támaszkodva.

MEGYEI KULTURÁLIS ÉRTEKEZLET KECSKEMÉTEN

munka is elsősorban rájuk tá* maszKodík.

megteremtette a szövetkezeti községben a kulturális fejlődés soko.daiú lehetőségeit is. Sokat fáradozik a drágszéli tanáese.- nök is azért, hogy az országoshírű drágszéli népiegyüttes zavartanul fejlődését, művészi munkáját semmi sem gato.has- sa. A kulturális forradalom kiszélesítéséért komoly erőfeszítéseket tettek az olyan kultúrotthon igazgatók, mint Nagy Sándor Kece.en. Vezetése a.att a Kultúrotthon valóban a kece'i dolgozók második otthonává vált. Kitűnik munkásságával Pénzes Jánosné népművelési állandó bizottsági elnök Jánosha.- mán.. Hatékonyan segíti a kulturális tömegmozgalmakat községében.

J»ol>i elvtárs ezekután me gyénk kulturális életének hiányosságairól beszélt. Elmondotta, hogy a népművelési munkában főleg az arányok helytelen volta, a közvetlen kuituráas agitáció jelentőségének túlértékeiese jelentette a legfőbb veszélyt. Sok esetben a sematikus, gépies irányítás, a helyi adottságok £i- gyelmenkivüi hagyása volt a bajok forrása. So-Kszor nem a dolgozok valóságos igényeiből indultak ki, hanem az általuk elképzelt célokat akarták megvalósítani, tekintet nélkül a dolgozók kívánságaira, igényeire. Emellett néhol még a leg- ezüksegesebb tárgyi feltételeket sem biztosították például a ku.- túrotthon eredményes működéséhez, vagy az eiőadásos ismeretterjesztő . munkához. Nem ritka az olyan eset, mint a fü- löpszáliási, ahol a tanacs decemberben, a legnagyobb hidegen idején sem biztosította a tüzelőt a kultúrotthon részére. Még a népkönyvtár fűtésére kiutalt, szén elszállításáról sem gondoskodott. Jánoshalmán a petróleumot sem vásárolták meg a Szabad Föld Téli Esték előadásaira.

Befejezésül Dobi elvtárs a népművelés időszerű feladatai' ismertette.

vita követte.

A beszámolót Elsőnek

Nagy Sándor a keceli

kultúrotthon igazgatója emelkedett szólásra. Elmondotta, nogy a kultúrotthon kétéves feíina.la- sa óta a keceli dolgozók legkedveltebb művelődő, szórakozó helyévé vált. Volt olyan hónap, amikor közel hatezren jelenlek meg a kü.önfé.e rendezvényeken. A tanács támogatását említve arról számolt be, hegy Dái a helyi tanács rendszeresen, segíti a kultúrotthon működésé:, mégis vo.t példa arra, nogy filléres költségeket, hosszas huzavona után sem volt hajlandó kifizetni, mert nem vo.t ra keret. Felhívta a tanácsok illetékes vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben vegyék jobban fontolóra a kuitúrotthonok anyagi támogatásának megtervezését. Ne takarékoskodjanak indokoialxanui a falusi kulturélet rovására ott, ahol a do.gozók igényéi megkövetelik a nagyobb áldozatokat a falu kulturális életének fejlesztése érdekében.

Balogh János a drágszéli népiegyüttes vezetője arról számolt be, hogy hosszú időn keresztül nem kapták meg a legelemibb támogatást sem az illetékes népművelési szervek részéről. Ez a körülmény sok tekintetben nehezítette az együttes munkáját, annál is inkább, mert tagjai világosan láttak, nogy országoshírű sikereik, eredményeik még többre köte.ezik őket a népi kultúra, a nemes hagyományok ápolása terén. — Márped.g támogatás, segítség nélkül a helyi szervek minden igyekezetük ebenere sem tudtán ebben a tekintetben lényeges javulást hozni. Ma már más s helyzet, örömmel számolt be a felszólaló arról, hogy a népművelésügyi minisztérium 15 ezer forintot juttatott a népiegyüttes fejlesztésére.

Végezetül pártunk III. kongresszusának tiszteltére az

együttes nevében felajánlotta, hogy a járási verseny után egy alkatommal a kalocsai já-as valamelyik községében, egy másik a.kaiommal a megyében oe- mutatják élő drágszéli hagyományokon alapuló új műsorukat.

Lszuács Antal a Kecskeméti Katona József Színház dramaturgja arról számolt be, hogy az idei évad első fejében az százatokkal nőtt a színnaz látogatottsága az 1952-es év hasonto .dőszaiKához képest. Most a látogatottság napi átlaga 99 szazaién:, ami azt jelenti, hogy minden előadásukat majdnem teljesen telt nézőtér e.őtt játszak. A színház iránti ilyen nagyfokú érdeklődésre még nem volt pet- da a kecsKeméti színház történetében. Komoly eredmények mutatkoznál: a színház és a helyi írok közötti kapcsom terén is. Eddig hét színművet küldtek œ az általuk kezdeményezett pályázatra. A legsikerültebb megyei eredetű színpadi mű előadását már tervbe is vették.

Káiinán Lajos kecskeméti

énektanár a népi zenei hagyományok gyűjtésének jelentősegéről beszelt; Hangsúlyozta, hogy a nepizenészek igen mostoiic. bánásmódban részesülnek a vendéglátóipar, a tanácsi szerve« részérői is. Pedig munkájuk min • den megbecsülést megérdemel, mert a népdal, a népi mu.atta- tás színvonalának sorsa .énye- gében rajtuk múlik. Ök a népi

Szó esett a tanyai telepi! -> lések kulturális problémáiról iá, Hangsú.yozták, hogy gyakran a szállítóeszközök hiánya okozza a tanyai lakosság kulturális ei- menyekben vaió részesítésének elmaradottságát. A tanácsoknak voina feladatuk, hogy ezt az alapvető segítséget megadják. A termelőszövetkezetek kulturális fejlődésének ügyéről emlékezett meg az egyik hozzászóló. Álta-* lános hiba, hogy a szociális és kulturális alap művelődési ce- tokra szolgák* részét nem hasz- náiják ki. Ez is gátolja a termelőszövetkezetek kmturáus fel-» emelkedését. Helyes lenne a köt* zös alapot egy ku.turáhs és egy szociális alapra bontani. így a kultúra fellendülésének anyagi aiapjai inkább biztosíthatók, tennének.

A felszólalásokra Dallas

Ferenc ervtárs, a megyei tanács elnöke válaszolt. Hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a ta-* nács gazdájává váljék a falu Kulturális tevékenységének. Ez Kormányunk programra jának végrehajtása szempontjából nagy mértékben megerősíti tanácsa-* mk tekintélyét. A megyei ta-> nács végrehajtó bizottságának nevében ígéretet tett, hogy á legmesszebbmenő segítséget nyújtja a jövőben a kultúra munkásai számara — majd be-* zárta az értekezletet.

Készülődés

A KVLIŰRVERSENYRÉ

A KECSKEMÉTIT Kiskereskedelmi Vállalat kult úrgárdája.lelkesen készül a versenyre. A szinjátszócso- port Zorkoczky Gábor irányításával a „Szerep15 és „Készülünk az MilKí’-ra c. darabbal lép fel. A népi tánccsoport a „Herényit’ és a •Tápéi“5 csoporttánceal készül.

A MEGYEI TANACS tánccsoportja az elmúlt évi kult,úrversenyen országos vH szonylatban. a harmadik helyen végzett az „Eesedi lako- dalnias“ és a „Leánybúcsúz- tató" táncokkal. Az idei versenyre, a „Sárközi leány- .ánc‘“-ot tanulja.

^pettyes

A MAGYAR SZÍNPADOK s a kecskeméti színház műsorából is nagyon hiányzott ilyen tárgyú, szórakoztató jellegű darab. Az író bátran, bőséges humorral, sokatígóro tehetséggel nyiil mai életünk fontos kérdéseihez. A vígjáték több problématikus művészi és egy-két eszmei kifogásolnivaló. elleneve, színpadi irodalmunk gazdagodását jelenti és sok vonatkozásban előrelépés a szocialista-realista vígjáték megteremtése útján. Nem mentes azonban a felszabadulás utáni irodalmunu ban meglévő hibák egy részétől. Nincs még megteremtve az áj, szocialista vígjáték s mindenki, aki e téren kezdetné.iy ez sok buktatóval találkozik. amelyekkel magának kell # megküzdenie. Erre tesz kísérletet a „Pettyesében Sós Györgv sok sikerrel és kevesebb, do tanulságos hibával.

A POZITÍV FIGURÁK megformálása jól, sőt nagyon sokszor kitűnően sikerült. Ez legfőbb érdeme. Kormos (Pettyes) honvédhez hasonló, igazán élő, hús-vér emberrel nemcsak színpadon, de úi regényeinkben is ritkán találkozunk. ízes humora jelleméből fakad, _ és fel- fe^sattantja a kacajt a nézőtéren. Fejlődése logikus, lélektanilag indokolt. A raj legutolsó emberéből, köznevetség tárgyából lesz levsze- rettotebbé ba'Uórsai között. E'1hihe+ő, amikor az utolsó felvonásban szinte bősként áll előtHink. keserves multf jr'á/yr.. A m-gg

belső törvényei szerint fejlődik egész emberségében, szc-rclmí életében, egyaránt.

Akaratereje, társai segítsége vezeti el a rossz lövőt a kiválóig, a dadogot a hetyes beszéd megtanulásáig. Ez. sikerült megalkotásának , és egyúttal Csapó János színészi teljesítményének — első főszerepében — legbiztosabb fokmérője. Csapó egyszerű eszközökkel, belsőleg ábrázol, választékosam Kerüli a túlzásokat, mély átélése magával ragadja a közönséget. Kedves humora aranyat ér. KITÜNŐEN megalkotott személy Kalló Zsiga bácsi, a tsz csősze. Ö már kialakultan lép elénk. Mindvégig következetes, tiszta, egyöntetű ember ,.a szentpéter-szakállú“5. A csoportért, az unokájáért él, hal. A parancsnokkal folytatott beszélgetés emberséges embere, aki aggódik a neki fájdalmat okozó katonáért, a továbbiakban csak kiteljer. ül. új és új jellemvonásokkal gazdagodik. Az ellenséges provokációval szemben bölcsen mérsékelt, szelleme en gúnyos, humora eredeti, mé- lyenérző. Páratlanul egyéni és mégis tipikus. A honvédek egyénítése és szíarehozása egyaránt kitűnően sikerült Látszik, hogy az írónak ezen a téren a leggazdagabb az életismerete. Közülük is kiemelkedik Bereki, a rigmus-^ faragó, Csorba István alakításában. aki vérbő humorával sok színt visz az alaki*51. Minden közbeszólása, megmozdulása nevetést vált ki Kunos féls/onien szerelmes szerepében Pál László, ötletesen jéiszik. A többiek is mind jók.

A KOMMUNISTÁK ábrá: zolása csak Papp őrvezető megformálásában hibátlan. Baj Gyula ízes beszéde, katonás mozgása, a mélyen gondolkodó Katona típusát áilitja elénk, aki társai neveléséért sokat tesz. Hollós hadnagy nem válik olyan jelentőssé, mint amilyennek az író szánta, végül teljesen elszürkül. Miután a szerző nem tud vele mit , kezdeui, kénytelen a gépírónővel „ösz- szeboronálnr5. Győri Ernő szerepfelfogása jó, amíg sze- x'epe engedi, megeleveníti az c inamarkodottan ítélő, de fejlődőképes parancsnokot, ahol szerepe halványai, ott ó is gyengébb. Közülük Erzsi, a brigádvezeíő helyenként felnő Pettyes mellé s ez nemcsak az író, de a szépen beszélő és kecses mozgású Herendi Mária’ tolmácsolásának is köszönhető. Hegedűs Erzsébet _ „Kati“5 naiv szerepét túljátsza.

FÓTI, a kuláklány szerelmese kettős kötöttsége folytán inkább drámai, mint vígjátéki hős. Ezt a problémát az író nem is tudja feloldani. Lélektanilag nem eléggé logikusan érzékelteti vívódásait, s döntése okát sem indokolja művészileg kellően. A kulák által történő leitatása ellen a mosdás kijózaníthatja Fótit, de szerelméből. csak azért joza- nodik ki, mert mellettünk a helye, nem szegődhet az ellenséghez. Az elgondolás, az ilyetén fejlődés szükségszerűdé művészileg megoldatlan- váratlan és a későbbiekben el is veszti jelentőségét. Az általános feloldódásba csak formálisan kapcsolható bete, a bonyodalmat az író nem a vígjáték eszközeivel oldja fel, hanem miután az ellenségre nincs tovább szükség, az előzőleg ingadozó Fótival leplezteti le. Az ellenség leleplezésekor csak egy egyszerű kitessékelési jelenetnek v agyunk tanúi, holott a vígjáték sikere akkor lenne teljes, ha a halódó eszmék képviselői a közönség felszabadult. megsemmisítő kacagása közben tűnnének el a színpadról. Garics János tehetségesen, de _ külsőleges pátosszal alakítja Fótit A szenvedélyes szerelem átél- tebb belső ábrázolása sokat segítene a jövőben.

A NEGATÍV ALAKOK közül „Lidi néni“5 a legsikerültebb, mert , ez még a vígjáték törvényei szerint készült. Helyenként le- helletfinom megfigyeléseket mulat. (Például a papot bosszantó csordás kürtölésén méri le a változásokat.) Mihályi Yilcsi rövid szerepéből a lehető legtöbbet kihozza. A legkevésbbé szerencsés „Istók Vencel“5 kupec rajza. Áz első megjelenéstől kezdve rá van írva, hogy ellenség. Túlságosán leegyszerűsített egyéniség. A korma nypro- gramm után a szövetkezet elleni támadás tipikus formája nem a benzines kannákkal történt. hanem az emberek tudatában bekövetkezett bizonytalanságokra számított. Az ellenség ide összpontosította erejét. A mű itt torzít a valóságon. A cseppet sem hálás szerepet, melyben fogcsikorgatva brutálisnak és ugyanakkor pipogyának kellett volna lennie. Járna’-y Sándor nagy színészi rutinnal és a főpróbán történt baleset ellenére, önf'ekíldo- zóan alakította. A egyébként is gyengén megírt 'b furán eltúlzott maszkja csak ront, idő előtt leleplezi. Az ellenség kül.ső'eg éppen olyan- mi nt a többi emb°r és annál értékesebb a győzelem fölötte. ba nehezebb felismerni. Anna, a lánya jól testesíti

meg fajtája gőgjét, a fokozatos felkínálkozást a cél ér-* dekében, s hatalomvágyát. Szerelme zavaros, érzelmi, élete nem eléggé emberi.

Ezért csak eszközzé válik az ellenséges törekvések szolgálatában, bár ezzel emberi szándékai is egybeesnek. Balogh Rózsa sokrétűep formál, gazdag érzelmi skálái; mozog. Látjuk naivan szolidnak, kaeéran csábítónak, gőgösnek és nagyravágyónak, felkínálitozónak, hl* degnek és szenvedélyesnek. Nehéz szerepében kiválót nynjt.

BÉKÉS ANDRÁS rendező nagy erőfeszítését a főpróba és a premier közötti nagyméretű javulás önmagában in dicséri. Azokban a jelenetekben, ahol a drámaiság túlteng a vígjáték rovására, ahol a katonák nem szerepelnek, a, vígjáték sajátos követelményeinek következetesebb megvalósítására, kell törekednie. Nagy érzéke van a színpad szimmetrikus elrendezéséhez. Sokszínű tehetsége azt a gondolatot veti fej. a közönség körében, miért! nem rendez klasszikus darabokat is ebben az évadban? Erejéből telik erre és fej’esz. tone mind a színházat, mind saját,, magát. Békés András az előadás sikeréhez so1: öt-1 lettel, eredeti elképzeléssel járult hozzá, helyenként íöleli e*ek fel-seréi msével is. Moh nár Sándor jó. hangulatos díszleteket tervezett.

AZ EGESZET egybevetve az előadás jól sikerült, amit! a közönség gyakori nevetése és tansa b-'zonyít. A Pettyesen jól muiefUink é= a humor vidító erejétől f-1 frissül ten hagytuk el a nézőteret.

Pásztor Ferenc.