Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

Szakemberek segítsége a Kecskemét-környéM szőlőtermelőknek À kecskeméti járás területe' kévés kivételiéi öomokos, amelyen a szőlő- és gyümölcstermelés fcozhat legtöbb jövede.met. Ezért a járási tanács a pártbizottság javaslatára januárban tervet do.- ßozott ki a homoki sző.ő- és gyümölcstermelés agrotechnikájának széleskörű ismertetésére. — Január közepétől február végéig mintegy 80 szakelőadást tartanak a járás községeiben ö' témakörből. Ebben a munkában a járási tanács Irányí­tása meneti 20 kiváló szőlészeti és kertészeti szakember, tudományos kutató, mezőgazdasag- technikumi tanár és agronómus vesz részt. — A szakemberek élőszóval és írásban adják át tu­dásukat, módszereiket. Többen közülük a Közle­kedési akadályok miatt nagy nehézségekkel küz­denek meg azért, hogy a kitűzött időben ponto­san megtarthassák az előadásokat.’ Bognár Ka­roly, a Miklóstelepi Szőlészeti Kutatóintézet ve­zetője rendszerint hat kilométert gyalogol, néha erős hófúvásban, He tény egy házáig. A dolgozó paraszt«*: mindenütt fokozódó érdeklődéssel hallgatják a szakembereket és lel­kesén adják tovább a tanultakat ismerőseiknek. Ennek eredményeként egyre növekszik a hallga­tók száma. Hetény egy házán például az első elő­adáson még csak tízen, a másodikon ötvenen es a legutóbbin pedig már, több, mint százan vet­lek részt. Az előadások mellett brosúrákat is írnak a szakemberek a termelőknek. Január végéig há­rom brosúra jelent meg a szakemberek tollából. Bognár Károly szőlészeti kutató »A homoki sző- ők feljavítása« címmel írt füzetet. Oláh János, a Borfargatmi Vállalat termelési osztályvezetője a- szőlő- és gyümöicstelepítés szakszerű munká­ját ismerteti. Szabó Árpád és Veres György, a Kecskeméti Kertésze ti Technikum tanárai a gyümölcsfák metszésére, trágyázására, a kárte­vők és betegségek elleni védekezés hatásos mód­szereire tanítják írásaikban a dolgozó parasz­tokat. Idpuszfal állami gazdaságból írják Á hsldpuszfa GAZDASAGUNK majd GtHW holdon, kemény, kötött, agyagos talajon fekszik. Erőgépeinket ez a talaj bizony próbára teszi, de nem kevésbbé veszi igénybe traktorosaink tudását, szakkép­zettségét, akik 10 erőgépünkkel dolgoznak. TAVALY AZ ŐSZI mély­szántásban adosok maradtunk népgazdaságunknak. Ebben az évben már nem akarunk szé­gyenkezni és az elmaradást is pótoljuk. Hogy ígéretünket telje­síthessük — legfontosabb fel­adatunk a téli gépjavítás minő­ségi, időbeni elvégzése. ÜZEMI BIZOTTSÁGUNK ko­moly segítséget adott a tervek teljesítéséhez. Javaslatokat adóit a he.yes munkaszervezéshez. — Megindult és kiszélesedett a verseny a javítóbrigádok között A párosverseny kezdeményező; e Kákonyi Ferenc volt, akit nem­rég választottak meg a do.go- zók az üzemi bizottság tagjai közé kiváló munkája érdeme­képpen. Az üzemi bizottság gondot fordított a vállalások, a verseny értékelésére is, amely 10 naponként történt. AZ ERŐGÉPEKEN kívül 3 vontató, egy gépkocsi, 6 külön­böző öntözőmotor, 12 traktor eke 4 csép.őgép, 5 kombájn és sok más munkagép ad elegendő munkát a javítóbngadoknak. EREDMÉNYEINK szépek, kü­lönösen nagy gondot fordítunk a minőségre. Amikor Ginál Ist­ván sztahanovista átvette kija­vított gépét bejáratás után a minőségi fe.előstől, azt mon­dotta: — Most meggyőződtem, hogy gépem nem hagy majd cserben ebben az évben, hiszen én is résztvettem a javításában, nem úgy, mait tavaly. Mostmar jöhet a tavasz, én leszek az első, aki versenyre hívom valameny- nyi traktorostársamat, A SZERELŐBRIGÁDOK ko­moly alkatrészhiányokkal kül­denek, de esztergályosunk: Stad­ler Imre nagyban segítségünkre van. Hiba azonban, hogy a Ba­jai Gépjavító Vállaiat K40-es gépünk- félgeneráljál még min­dig nem készítette el, pedig már tavaly december 2-án bevittük. Kérjük, hogy ők is segítsék elő tervünk teljesítését. Ugyancsak Kérjük a kecskeméti Megért el­osztó vállaiat dolgozóit, hogyha részünkre a kért ..eutaíás alap­ján alkatrész érkezik, ne rés tel­jenek bennünket telefonon érte­sítem. EGYEBEKBEN pedig mi trak­torosok és szerelők, mindent megteszünk, hogy mezőgazdasá­gunk fejlesztését erőnkkel, tu­dásunkkal elŐrévigyük. A traktorosok és szerelők ne­vében: Fekete László főgépész, Id. Rendes Lajos szerelő. Téli gépjavítás a bajai járásban A BÄCSBUKODI gépállomás dolgozói a téli gépjavítás meg­gyorsításával készülnek a III. pártkongresszusra. A párt­ós kormányhatározat megjele­nése nyomán meggyorsult a téli gépjavítás, meiyet most a kongresszus tiszteletére teti vállalások tovább fokoznak. A gépállomás dolgozói eddig hat erőgépen elvégeztek a javí­tási munkálatokat további hat erőgépen pedig a még hátralevő javításokat is befejeztek. A gépállomás dolgozói 16 ekét, 13 tárcsát. 2 kultivátort. 12 vető­gépet, 8 cséplőgépet, 3 arató- gépet, 2 kombánjt és 4 kazaio- zót javítottak ki eddig. A ÍII. partkongresszus tiszteletére pe­dig vállalták, hogy téli gépjavi- tási tervüket február 25 helyett már február 15-re befejezik. A VASKÚTI állami gazdasúg gépcsoportja a III. pártfc mgresz- szus tiszteletére tett vállalásá­ban a gépjavítások meggyors,- tását vállalta azzal, hogy azt időben be is fejezi, A do­gozók a munka meggyorsításá­val téli gépjavítási tervüket február 10-re befejezik. Rejtvénypályázatunls (F. forduló) * * MMM vt ' 7 X '' J2l r— T r™” ~ tt~ 9 «n LL d t _ o h « JL 12 rtv fi zS pi 13 1 V—**“*] <2f I I ti r k Q n •;-r * ­yf 1<y 1 D K Ti 47 fj 1 1 c r H ; im 10 1-Jr« it K 22 h R T 7? > 34 I 4L C­f $ n JL 25 0 íh 6 b; fi wm [35 j 2r— V 25 U /> 29 " Ç 30 z Mi V Mr 32. !£ f\ ps 33 *z S; 34 JL 5.E " I 36 37 U 1 IV w ; 1 ] JL V J ? 1 ki 1 Ni f zd VÍZSZINTES £ 1. A kajszi is ex 10. Adóalany IX. Nem ide 12. Magyar parasztvezér volt (Kettős mássalhangzó egy kockában) 13. Női név 15. Ezt is lehet trágyának hasz­nálni 17. I amérték 18. 101 — i-Wmaí számmal 20. Itt a gyümölcsös (3 sző) 23 A nyári aszaló is ez 25. A babona szerint a gÿfimiU csösök kártevő ,,szent“-je 26. Árva József , 27. Mődhatározó rag — vissza 28. Tiltőszó 29. Nemzetek világszövetsége 32. Hiány S3. Fontos tápanyag 35. Szurkoló igéje 38, Hozni ellentéte FÜGGŐLEGES: 1. Kemény húsa, tartóssága miatt ezt a cseresznyefáját szerelik a háziasszonyok legjobban be főzni 2. Megfizetése hazafias kötelesség 3. Egyik oldalán plrossasszínü, kevésbbe leves barackfajta 4. Lőgosoknak szokás mondani, hogy már elmúlt. 5 Ló gyermekes nevének fele 6. Vágás helye a fa kérgén (3 szó) 7. Függőleges 2. 8. Lengyel férfinév 9. Kisebb szemel, világosabb, sárgás színe különbözteti meg a függ. 1-töl (névelővel) 13. Papírra vetette 14. Jellegzetes alakú gyümölcs 16 A T. V N. 19. Erre nézve is jobb a vadnál S nemes gyümölcs 21. Az egyik barackfajtán 22. Felkiáltás 24. Gyermekseb fele — vissza 29. Betű — ahogy kimondjuk 30. Kettős mássalhangzók SÍ. Szólalta 32. ült — régiesen 34. I. N. E 38. A függőleges 30. eleje 37. Elavult megszólítás 38. Az abc végé Múltvasárnapi keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: Víszintes: 1: Vt-tflgumó felújításával. 10: Araszt 25: Asat Függ Sieges: 1. Városellátó övezetekkel 6: Melegágy Múltheti helyes megfejtőink közül az alábbiak kapnak értékes könyvjutalmat: Jankulár Rozália, Kiskunfélegyhá­za, Mezőgazdásági Technikum Székedi Károly, Kecskemét, Bu­dai-utca 27. sz. Mai keresztrejtvényünk he­lyes megfejtéséhez bekül dendő legkésőbb február hó 12-igS Vízszintes. 1, 23. Függőleges: 1, 9. mmycujiknaJ?^ Csíkos kardigán kötése Zefir fonálból két és feles kötőtűvel készítjük. Derekát gallérját és a .kézelőjét egy si­ma és egy fox’dított szemmel kötjük, a többi részeken a munka színén síma, a visszá­ján fordított sorokat kötünk. A színeket soronként válto­gatjuk. Lehet sötétkék, vilá­goskék, fehér, vagy tetszés­szerinti színeket összeválo­gatni a csíkozáshoz. Az ele­jét 75—75, a hátát 130 szem­mel kezdjük. Tíz crn-es pa­tentkötés után símán dol­gozunk, az oldalakon min­den két cm után egy szemet szoporítunk. Karkivágásnál bátrészen hétszer egy szemet fogyasztunk majd egyenesen kötünk a váliig. A váll sze­méit tíz szemenként, a nvak- kivá^ás szemeit egysz'"*™ fe­jezzük be. Eleién az oldalvo­nal felett a karlcivágámok befejezünk egyszerre 6 sze­met. majd hármat, kettőt és ötször egy szemet, fogyasz­tunk még és tovább kötünk a váliig. Közben 14 em után a középvonal felett fogyaszt­juk a nyakkivágást, befeje­zünk egyszerre 14 szemet, majd egyszemeuként foly­tatjuk a fogyasztást a váliig. Húsz cm-es karkivágásnál 10 szemenként befejezzük a vál lat. A kardigán ujjait 58 szemmel kezdjük meg. Tizen­két cm patentkötés után si­mán dolgozunk. Minden ne­gyedik sor elején és végén egy-egy szemet szaporítxmk. míg elérjük a megfelelő bősé­get. Utána egyenesen kötünk a hónaljig. Innen kezdve minden sor elején egy sze­met fogyasztunk 16 cm ma­gasságig. A megmaradt sze­meket egyszerre befejezzük. A kardigán visszahajtó nyakpántját a nyakkivá"á-’ felszedett szemeire patentkö­téssel kész’Gük el. Befejezé­sül a széleket sötétkék kis- pálea sorral horgoljuk körül. —,-----—------------------------­H asznos apróságok — de jő tudni , v. hogy az üvegpoharakon ke­letkezett mészlerak ódúst kony­hasóval kell ledörzsölni, utána a pohár megint fehér,. 3ás késeket, villákat, ezután ió. dörzsöljük át, mossuk meg me­legvízben, végül pedig puna ronggyal dörzsöljük át-alapo­san. A. hogy a rozsdafoltot réztár- gyákról hígított ecet és homok keverékével lehet eltüntetni, á rozsdafoltot késekről fahamu és petróleum keverékével távolít­hatjuk el. Ebben a vegyü.etben egy óm hccssz&t áztassuk a rozs* ». ... hogy a hőpalackot hasz­nálat után nyomban ki ke’i mosni üvegmosóval. Éjjelre hagyjunk benne hideg vizet. — Hosszabb időre éltévé ne duga- szoljuk be. A dugót gyakran főzzük, ki sós vízben. Itt a nagy hideg, védjük madarainkat Erről tartottak komoly megbe­szélést a kecskeméti Uttöróház »Micsurin« szakkörének lelkes pajtásai. A hó most mindent letakar. Letakarja a füvet, a gyommag­vakat. À fák is tele vannak hó­val, zúzmarával, vagy rao.vadl jéggel. A rovarokat, azok tojásait sem pusztíthatják. Csaknem élelem néikü. maradnak itt telem ma­daraink, például a cinkék, sár­mányok, pipiskék, stb. Különösen a cinkék etetése volna fontos, mert ezennel na­gyobb rovarpusztító nincsen. Egy cinkepár 300.000 rovart pusztít el egy évben pete, álca, báb vagy a kifejlett rovar képében. Sajnálnunk kell a vereoekct is, mert — bár éle.meseöbek, mindent megesznek — most azok is fáznak és éheznek. Fontoljuk csalt meg! A vere­bek 2—3-szor Költenek egy ev- Den es minden alkamnima, 5—6 kicsit neveinek fel. Mivel etetik fiókáikat? Az a rengeteg -«var, amit a sok kis szájnak össze­hordanak, meggondolásra kész­tet. Csinál a veréb kárt :s a határban, de vájjon össze tud­nának-e annyi rovart fogni a »Micsurin« szakkör tagjai, amennyit csak egy verébpár puztít el egy esztendőben? Hogyan védjük madarainkat? Elsősorban etessük, azután bú- vó, fészkélő helyet ad-unit ne­kik. Legegyszerűbben az udvar­ra vagy az ablakpárkányra szór­hatunk ki éleimet.' M"st ez a legsürgősebb, Csináihatunk egy* szerű madáretetőt is, amelynek egy kis deszkadarab az alja es a teteje. A tetőt a négy sarkm egy-egy lécecske tartja. El­akaszthatjuk fara, karóra, osz­lopra, ab.akra. Mit adjunk a madaraknak enni? Szaionnabőrt, faggyúdara- bokat, napraforgót, tökmagot stb. .Egy lábosban olvasszunk faggyút és ebbe dobáljunk nap­raforgót, tökmagot, apróravá- gott szalonnabőrt. Ha kihűlt, vágjunk belő.e darabokat és te­gyük ki erre alkalmas helyie. vagy fonállal függesszük fel. — Szalonnabőrt kü-ön is felakaszt­hatunk. B'él diókat is lehet fe.- kötözm és ha a dióbelet kiettek a madarak, napraforgót, ken­dermagot, faggyút és egyebek?: tehetünk beiéjük. Kenyeret semmiesetre se adjunk, mert at­tól belhurutot kapnak. Ami a lakást, a megbúvó, vagy fészkelő helyet illeti, az* n is könnyű segíteni. Minden Mi« csurinos csinálhat kevés desz« kából fészekodút. Tetejére kát» ránypapírt vagy bádogfélét te* gyünk az eső, hó ellen. Az odú» kát úgy tegyük fel a fára, osz­lopra, hogy dél-£eié .egyen a nyílásuk. Macskák ellen szöges dróttal, vagy szöggel véd jók. Elől a fexső része, vagy az alja nyitható jegyen, hogy a tavalyi fészket elégethessük, a benne meghúzódó sok rovar miatt. No meg azért is, mert a madár úgyis új fészket csinál minden evben. A tavalyi csak útjában van. Ha mindezeket megcsináljuk, hasznos madaraink elszaporod­nak s a rovarpusztításban ígér) nagy segítségünkre lesznek. — Fogjon tehát munkához a »Mi­csurin szakkör« minden tagja és siessen a hasznos madarak vé­delmére. Dr. Mészáros Mihály. Mátyás király vöröshagymán kapáltai Mikor A'u.j/i•« f..ráíV uralkodott, egyizuen nagy mulatságot .sa­pait. Meghívta az ara­kat, jó bort tett elé­jük, As urak dicsérték a bornak minden eiö- teremtőjét, csak « munkásokat nem. Azt mondja Mátyás király nekik: — Ez nem jól van! Azt a szegény mun­kást nem is említjük, aki dolgozik! Azt letelték az urak: — As semmi! — No, hát hü semmi — mondja nekik Má­tyás — gyertek ki holnap kapálni és majd ügy kapálunk, ahogyan a szegény munkás szokott! Másnap hajnalban kimentek a szőlőbe kapálni. Vöröshagymán és ke­nyéren kapállak reg­gelig. Mikor megvol­tak, meaidi hajtották a dolgot déLg. Délben ismét vöröshagyma és kenyér volt az ebért,. Alig várták már az estét az urak. E$te mondották is Mátyás királynak: — Az érdemli „niejt a bort, meg a jó ételt, aki a szőlőt munkál ja: a szegény ember!1 (Illyés Gyula: Het­venhét magyar lép- tatse)

Next

/
Oldalképek
Tartalom