Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

Ä párt vezetőségek újjávilasztásának néhány íapa'zta'afa

'Boldog. {tatafok közölt

Megyeszerfe folyni a ve- setóségújjaválasztó taggyűlések. Az eddigi tapasztalatok arroi aaátooJiak be, nogy jelentős etői'ehaladás mutatkozik a párttagság . aktivitásában. Szélesebb korban érvényesül a pártdemo- krác.a elve is.

Ahol a beszámolót kellő megfontoltsággal, kollektíván készítette el a vezetőség, kérte a párttagság véleményét, tájékozódott javaslatai iránt és önbírá- lata is. he.yes voit, ott jelentős bíráló kedv, élénk politikai te vékenység jellemzi a taggyűlést. Szamonkéri a tagság a dolgozó* ügyével való törődést, javaslataival segíti a doigozos anyagi és kulturális színvonalának emeléséért folyó harcot. — !>e!kcs felajánlásokat tesz pártunk III. kongresszusa tiszteié- bérc.

Még mindig fennáll azonban annak a veszélye, hogy a part vezetőségeik az üiapszer- vezet e.eteroi szóló beszarni*. ban teljesen küiönváiasziják — es ezáltal iégüres térbe ne.yezve tárgyalják — a partmunka tényeit az üzem, a /álla.at, a termelőszövetkezet, a község gazdasági. helyzetétől, pártunk határozatainak végrehajtásától. — Igen sok felszólalás tanúskodik arról, hogy a párttagság nagy része az iiyen taggyűléseken is helyesen rendeli alá a vezető- ságválasztás ügyét a mezőgazdaság fejlesztésé nagy feladatai végrehajtásának. Ez többek Között arra is rámutat, hogy a pártvezetőség gyakran komolyabb előkészület nélkül, a tagság véleményétől függetlenül ai- litja össze, vagy a taggyűlés előtti utolsó pillanatban, sebtében írja meg a titkár az a.ap- szervezet munkájának beszámolóját Ilyenkor so<r sem kerülhetett arra, hogy a vezetőség megtárgyalja a beszámolót és valóban alkalmazza ezen a téren a kollektív vezetés módszerét. így történt ez például Borotán is, a községi alapszervezet vezetőségének beszámolója esetében.

Ez a beszámoló szinte következetesen elkerülte a ténylege- kérdéseket, általános — bar helyes — megállapításokat tett. Olyanokat, amelyeket megyénknek majdnem minden községében nyugodtan el lehetett vozia mondani.

A helyi adottságok figyelmen- kívüi hagyasa, a pártszervezel tevékenységének mesterséges kiemelése a község eleiéből, rányomta a bé.yegét a határozat; javaslatra is. »Az aiapszervezel vezetősége — javasolja többes között a pártvezetöség — kibővített vezetőségi ülésen, a part- esoportbizalmiaiikal Közösen tárgyalja meg a Központi Vezetőség es a in.mszterianács együttes határozatát, annak eraeka- ben, hogy minél alaposabban iiiegismciiceQjenek ve.e. Ezen cuimenően pedig a nepneve.o eivtarsakkai beszeljék át. bogy ezek az eivtársau jói teizcszu.ve tudjanak nepneve.o mánkat végezni.- A határozati javaslatnak ez a része erősen e.maradt a ic-nyleges helyzettől. A község dolgozol, a partonkivünek nagy- resze es bizonyara a parttaguk is mar eiőbo ertesü.tek a határozatról. Nem várták meg, amié a vezetőség teiszámoija kenyei- mes módszereit. Ezen fe.üi a határozati javas.atban egy szó sem esik arról, nogyan történjék a mezőgazdaság fejieszte.se rói szóio naiarozat tuaatositasa miiyen szervezeti intezkedeseket kou tenni az egyéni agaacio ki- tZtíiesitese erdőkében. Meg kc- vesbbe mutat ra arra, hogy milyen jazunnaa, tényleges, gazcia- sagi es poutikai tenniva.ok vannak, a község adottságai kőzöt1;, a falu jólétének emelése, a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése érdekében. Az nyen határozati javaslat nem mozgósítja a tagságot tettekre, nem emeli a tagság bíráló kedvét. Nem a.- kaimas arra sem, hogy a ooro- tai községi alapszervezet kommunistáit a kormányprogramul végrehajtásáért foiyó harc élvonalába vezényelje.

A bcszámo.ók gyengeségei, a befelé fordulás vesze.yci amiatt is megsokszorozoanak, mert a járási pártbizottság jk nem egyszer az aiapszervek támogatásának reg. bürokratikus módszereit alkalmazzak, a faggyú, esek előkészítésé közben. Az előkészítő munka idején fe.- teUenui őrködniük kell járási partbizottsagainanak afölött, nogy érvényesüljenek maradék né.kül a Központi Vezetőség natározatanak e.vei, de nem e- net leszűkíteni az e.őkeszites munkáját csak a taggyű.ésekre. Fel keil hívni a párttagság figyelmét, hogy az uj vezetőség narcos munkáján muiik, moyen gyorsan várnak valósággá partunk es kormányunk nagyszerű célkitűzései a falu, a termelőszövetkezet, az üzem életében. Most, a2 új vezetőségek megválasztása során, komo.y lehetőség nyílik arra, hogy a pártvezetőség tagjai működésük első pillanatától kezdve a kollektíva erejével munkálkodjanak. A kollektív vezetés jó módszereinek figyelembevétele nélkül az új vezetőség beiekerü hat a hosszadalmas előkészületek, próbálkozások korszakába aheiyett. hogy már munkábaáliása első percétől kezdve a köze.gő tavaszi munkák politikai és gazdasági megszervezésére, a mező- gazdaság tervszerű fejlesztésére fordítana ereje javát.

A járási pártbizottságok segítő munkájának Kétirányú veszélye is van az eddigi tapasztalatok szerint. Az egyik az, hogy különösen a vezetőség beszámolójának elkészítésekor majdnem teljesen kiveszik az önáLó kezdeményezés fegyverét a vezetőség, a titkár kezébő, e.~ helyettük végzik ei a oeszamoió elkészítését. Gyakran rájuk erö- szakolják az instruktorok saját egyéni elképzeléseiket.

Hasonlóképpen sok példa’át tehetne felhozni annak is, hogy a járási pártbizottságok a pou- tikanag helyes, a határozat szellemében szükséges támogatást sem nyújtják a pártszervezeteknek azzal a jelszóval, hogy nem akarják elvonni a pártvezetőségek önállóságát.

Mindkét módszer veszélyezteti a pártdemokrácia elmélyülései, a taggyűlés sikerét es csökkenti a vezetőségválasztás jelentőségét. Csak megfelelő, sokoldalú politikai előkészítéssé., a vezetőségek újjáválasztásárál szóló határozat alapos ismertetésével, jó agitácios munkával lehet biztosítani, hogy megyénk nőszervezeteinek é.ére a legkiválóbb kommunistáit kerüljenek. Olyanok, akik va.óban bírják a párttagság, a pártonkívüli dolgozók bizaimát. Oiyanou. akiknek megva.asztásaval a párt es a tömegek közötti kap csolat meg jobban e.mé.yüi ea nagy lépésekkel haiad előre a mezőgazdaság fejlesztésének ha taimas programmja, az egesz duigozó nép, megyénk minden dolgozója anyagi és kulturális fe.eme.Kedesenek ügye.

DE JÖ IS MA fiatalnak lenni — boldogan, gondtalanu, készülni élethivatásunkra. Ezt mon 1- ják a garai délszláv isko.a fiataljai is, sokezer társukkal együtt, akik szerte a megyében, iskoláink padjaiban tanuk.a.t nevelkednek, hogy népi demokráciánk építésének jól felkészült, műveit harcosai lehessenek.

Fiatalság: bolondság — ez a szállóige járta a múltban. Fiatalság: mennyi , komolyság — mondhatjuk ma, ha ^yeimske- ínkkel jövő terveikről beszélünk. '

Antun Karagityból pedig mérnök iesz. Mar.s ott szerelne é.n,, do.gozm, ahol Sztá- iinvaros, Komio epü.. Otthon, a rajz.apjam gyorsan siklik a ceruza. Gyár a a, íparte.epek, hazak kontúrjai rajzolódnak ki a fehér lapon. I.yeneket tervez majd, ilyeneket fog építeni A ltun, nogy meg gaztiagaoba. még hatalmasabbá tegye hazáját.

KATICE KÜBATOV is orvos lesz. Ezü.ei sokat meséltek neki a múltról, amikor a kétségbeesés, a reményte.enség költözött a csa.ádba, ha va.aki ágynak esett. A szülőknek ö.be tett kézzel kenett nézni a beteg gyermek vergődését. Nem .gén teit akkor orvosi keze.ésre. Ma egészen mas a he.yzet. Katice famn fog gyogyitan.. Ha keli, gya.og- szerrei is felkeresi a beteget. De szép és nagy feladat is Őrködni a kis fa.usi názak lakóinak egeszsege feiett.

MATILDE M ANDII Y tanítónőnek készül. Neve.m, oktatni, miné, több művelt embert aoni a hazának, a szocia.izrr.us építésének. Mathde áima teljeSü.ni fog.

MISÔ ALADZSITY apja a garai Vörös Csillag terme.oszóvet-i kezet tagja. Sokszor hauja tő.ö tanuló tia: az egészség gén drága kincs. Ezt a kincset ma mar megbecsüljük. Van ra módunk* hiszen szociális, munkavedeimi* egészségvédelmi intézkedések eges„ sora az egészségügy dolgozóinak hadserege őrzi partunk és népi a.iamunk jóvo.tából. •—» Misó is az emberi egészség harcosai között szeretne lenni, na e.vegezte iskoláit. Orvosnak készül. Varosban, a gyárak dolgozóinak egészsége feiett akar őrködni.

NEMZETKÖZI SZEMLE

A négy külügyminiszter berlini értekezlete

ezen a héten — as előzetes megállapodás értelmében — Bérűn demokratikus körzetében, az Unter den Einden-en emelkedő szovjet nagykövetség épületében folytatta munkáját. A Szovjetunió nagykövetségének hatalmas, klasszicista stílusban, 1948 és 1951 között, fö.eg a Szovjetunióból hozott épüiet- és díszítőelemekből megépített palotája méltó keretét adja annak az értekezletnek, amelytől a világ népei a nemzetközi kérdések egyrészének megoldását, a tartós néke télé vezető út megnyitását várják. A monumentális épület is, amely a szovjet építészet egyik remekművének mondható, önmaga is példázza, hogy az az út, amelyet a Szovjetunió nyitott meg az emberiség előtt, az építés, a békés munka, a nagyszerű alkotások, s a boldog emberi jövő útja.

A bárom nyugati ország külügyminisztere először hétfőn délután, röviddel három óra előtt lépte át a berlini övezet- határt. hogy aéhány perc múlva —• a szovjet katonai díszőrség sorfala előtt elhaladva — kíséretükkel együtt helyet foglaljalak a szovjet nagykövetség tár- gya’óterméül szolgáló, lenyűgöző méretű, húsz méter magas kupolatermében, a hatalmas kerek '42áoskt‘3ú asztalnál*

Itt, ebben a teremben döntő gtáuiumba került c heten a második napirendi pontról, ->a nemet kérués es az európai biztonság megőrzésének te.adatairól- szóló tanácskozás. E napirendi pont fontosságara jellemző az, amit Molotov civlars jegyzett meg egyik felszólalásában: hogy a berlini értekez.etet foieg annak alapján ítéli majd meg a világ, miíyeu eredményekre vezet a német kérdés megtargyalasa.

A tárgyalások során két terv került a -négy nagy« asztalára: Eden angol külügyminiszter terve és a szovjet kü.dottscg ja- vaslata. Felvetődik a kérdés, mi az egyik es mi a másik terv célja? Mit mond az egyik, s mit a másik javaslat?

Az „Eden-terv",

amelyet nyilvánvalóan külön összebeszéléseik során főztek ki a nyugati külügyminiszterek (amint a bonni kormány berlini szóvivője közölte) -A nyugatnémet kormány aktív közreműködésével«, a főhangsúlyt az úgynevezett -szabad« választásokra helyezi s a leglényegesebb kérdést, a Németországgal kötendő békeszerződést az utolsó helyre teszi. Az angol terv ugyanis a következő térrendét Javasolja a

német kérdés megoldására: 1. szabad ossznemet vaias^iasok;

2. ennek alapján nem/eigyúics összehívása az aikotmany kidolgozására; 3. a.kotmány e.íoga- clasa es össznémet kormány megalakítása; 4. tárgyalásuk a h^rueioi.wíggai való o,.Kcszer- ződes megkötéséről. Az angol javaslat — amint már ebből is latnam — háttérbe szóraja a nemet békeszerződés ügyét, halogatni igyekszik negkó.eset, meg akarja nenezítem a német egység megteremtését. S meg egy a.apvetô es döntő célt akar e.erni, amelyet a terv finom selyempapirosba csomagolva akart beadni a német militariz- mus újjáélesztése által vesze- lyeztetett európai népeknek: a nyugati hatalmak terve szerini ugyanis -az óssznémet kormányt felhatalmaznák, hogy átvegye a szövetségi köztársaság es Németország szovjet övezete nemezzel szemben a következetes szovjet békepoütikát tükrözik, amelynek céljai — ellentétben az »Eden-terv« céljaival — szoros összhangban vannak a német nép és Europa népei biztonságának érdekeivel. Milyen alapokra helyezi javaslatát a Szovjetunió küldöttsége? Az 1915 februárjában megkötött jaltai es az 1945 augusztusában kötött potsdami nemzetközi egyezmények alapelveire, amelyeket Anglia, az Egyesült Államok rs a S/uvjc.unio elfogadott, s amelyekhez I ranciaország kormánya

zetközi jogait és kötele/ettse- ge.t«. Ez a körmönront gondolat pedig nem jeient mast, mint hogy lenn kellene tartani azosat a uut,eiezeusege*»et, ameiyen a bonni es párizsi szerződések ei- tCirtieuen Ny agat-Nemetorsnagia tiurumak, sót, ezek a köte.ezett- segek iveifi-Aemeiorszögia is kuei jednenek. A bonni szerződés érceimében evtizeuesre fennmarad Nyugat-Nemetorszagoan a tei-megszanasi renuszer, a párizsi szerződés pea g Nyugol- Nemecorszagol ócven cvre egy Amerika áitai összetákolt háD«- rus csoportosul as szekeréhez köti. Vagyis: Az »Eden-terv« olyan -szabad« Németország meg»eremresét célozza, ameiyik szorosan hozzá lenne láncolva a nyugati háborús szövetséghez, ameiy tagja lenne a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irány u.o »európai

is csatlakozott. E bét egyezmény világosan kimondja; meg keli semmisíteni a német mítitam- inust és nác zmust, lehetőséget kell nyújtani a német uépnek, hogy életét demokratikus és békés alapon szervezhesse újjá. A béke érdekei sugalmazták a szovjet javaslatot, amely előtérbe helyezi, első mego’dando kérdésként jelöli meg a német békeszerződés ügyét. A szovjet javaslat a nyugatiak által szándékosan homa y ban tartott kérdésből nyílt napirendi kérd-st csinált es világosán suegjeiorte:

hat hónapon belük de legkér sobb 1954 októberéig oékekorn íareneiát kell összehívni a Né-s mctorszaggal va.o békeszerződés* megkötésére. Továbbá: Német-* ország demokrat kus és békési alapon történő üjraegy esitesa éruekében a.akitsauak ideigle-* nes össznémet kormányt a sia* bad va.asztasok előkészítésére és végrehajtására.

A szovjet javaslat kénye? kérdést szegez a nyugati hatalmak képviselőinek: mondják ki, merre vigyen Németország útja, a háború vagy a béke felé? Sőt, Moíoíov elvtárs a szerdai ülésen felvetette; meg kellene kérdezni népszavazás útján magát a német népet, hogy hékeszerződes9 kíván-e, vagy háborús szerződéseket?

A német nép válcszo

alig lehet kétséges. Ezért nti# sítják el a nyugati külügymi* n sz.erek a népszavazás gondolatát, ezert burkolóznak homályos fejtegetésekbe. Hiszen ők a német nép sorsáról, a német nej? megkérdezése nélkül szeretnének dönteni, ők a német nepeíl ágyutö.teiekként akariak felhasználni imperialista vágy aik kielégitésében. Az adenuueritta sajtó központi utasításra igyekszik elhallgatni és elferdítem a- szovjet javaslatokat — de ered- ménytelenüi. Molotov elvtaie javaslatai alapjaiban renditeto ték meg az Eden által Vieterjeszu tett nyugati tervet, s mely oa« tást gyakoroltak a2 eges/ nemet népre. A német nép szeles tftz megei meg na '«ata-t koveteiHek táját üsyúkbetE (MID

védelmi közösseg«-nek.

 Mo'otov óha! előterjesztett javaslatok