Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
fi. Állandóan fejődnek megyénk íemeloszrveíkezeleí Miről heësê.nek n zárszámadások szarna ? Megyénk termelőszövetfee- üetei közül eddig 233 készítette el a zárszámadást A számokból kitűnik, hogy megyénkben sok szövetkezet sa- .át erejéből tudott tagjainak megfelelő részesedést biztosítani. Ezekben a szövetkezetekben mind a természetbeni, mind a pénzbeli részesedés magasabb volt, miüt a közép- parásztök jövedelme. A legjobb eredményt elérő termelőszövetkezetek között van ü bajai Körös Fény tsz is, amelynek szövetkezeti alapja 582.077 forint, a tartalékolt készlet pedig 225.2Ô7 forint. Tartalékolt a szövetkezet kenyérgabonából 20.000 forint értékűt, készpénzből _ pedig 7153 forintot. Későbbi beruházásra tartalékoltak 42.733 forintot. Egy munkaegységre eső részesedés a tsz-ben: 4 kilogramm kenyérgabona, í.,20 kilogramm árpa 4 kilogramm kukorica. 2 dk bor, 2.50 kg szálasta kar many, 2.50 -.g burgonya és 10-80 forint készpénz. A természetbeni részesedés a készpénzrészese- - déssel együtt munkaegységenként 40.20 forint. Szép eredményt ért el a ; tarai Vörös Csillag tsz is. melynek egy munkaegységre való részesedése kenyérgabonából 4 kg, árpából 0.75 kg. kukoricából 6 kg, szénábói 0.60 kg, burgonyából 2.20 kg, takarmányrépából 2 kg és készpénzből 10.21 forint. Hasonló jó eredményt értek el még az orgoványi Alkotmány, a nagybaracskai Petőfi, a bácsalmási Lenin, n mátélelki Törekvés. az or- dasi Úttörő» a szalkszentmár- ioni Békéért tsz-ek._ A legjobb eredményt elérő termelőszövetkezetekben alakulástól kezdve jól kialakították a brigád- és munka- szervezetet A munkaszervezés helyes kialakításával elérték azt hogy a növénytermesztés, az állattenyésztés és a melléküzemágak jövedel- xnezőek. Az orgoványi Alkotmányban jövedelmező melléküzemággal. a nagy baracskai Petőfi tsz-ben pedig a kertészettel értek el magas jövedelmet Emelkedik « munkueg-ysegre eső resteseées A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya statisztikát állított össze arról, hogy a legutolsó három év alatt hogyan alakult az egy munkaegységre eső ré- szeseués. Búzából 1951-ben 2.61 kg. volt a részesedés, 1953-ban 2.73 kg. Rozsból 1951-ben 0.56 kg., 1933-ban 0.86 kg. volt. A keszpénzrészesedés 6.73 íorintról 7.02 for.ntra emelkedett. A statisztikai kimutatás szerint az egy munkaegységre eső részesedés 1953-ban volt a legmagasabb az elmúlt évekhez viszonyítva. Lényegesen maga» saS;b volt az 1951. évinél is, amikor viszonylag jó termés volt, 1951-ben termelőszövetkezeteink már szép termésátlagokat értek el. Az 1953. évi nagyobb eredményekben már éreztetik hatásukat kormányunk kedvezményei. A gazdasági megerősödést világosan azok a számok is mutatják, amikor azt vizsgáljuk, hegy a közös szövetkezeti alap hogyan alakult az elmúlt évek ben. 1949-ben 1700/m íorint, 1950-ben 3.507/m forint, 1951* ben 15.807/m forint, 1952-ben 27.203/m forint volt. Szélesedik a fejlelt so6« és agroteennikai eljárótok ókká masása Termelőszövetkezeti csoportjainkat az eredmények elérésében nagyon segítették a fejlett zoó- és agrotechnikai eljárások mind szélesebb körben való alkalmazása. 1952- ben 52 termelőszövetkezetben vezették be a napi háromszori fejest, 1953-ban már 164 tsz-ben. Az egy ivarzás alatt kétszeri fedeztetést 1952-ben 9 tsz, 1953-ban már 175 tsz alkalmazta. Az agrotechnikai éljárások közül a pótbeporzást 3140 holdon, a négyzetes vetést 590 holdon alkalmazták 1950- ben. 1953-ban már több mint 21.000 holdon alkalmazták a fejlett agrotechnikai eljárásokat. Mennyi fold jut egyegy iss-íagra? A megyei tanács mező- gazdasági osztálya felmérési végzett, hogy termelőszövetkezeti csoportjainknál egy- egy tagra mennyi a megművelendő föld területe. A. földterület megoszlása a munka- szervezés, a gazdálkodás cs végeredményben jövedelem szempontjából fontos. A megoszlásból sok mindenre lehet következtetni. Ahol nagy ős aránytalanság, ott a tapasztalat azt mutatja, hogy rossz a munkaszervezés és emiatt alacsony a jövedelem is. Ezt láthattuk több olyan termelőszövetkezeti csoportnál, ahol egy-egy . tagra több mint 10 hold jutott megművelésre. Ezeknél a szövetkezeteknél az aránytalanságot még fokozta a vezetés gyengesége, továbbú a járási és megyei vezetőapparátus rossz munkamódszereIgen gyakran a termelő- szövetkezetek ben fa pa sztait munkaerőhiány pótlására a gépállomások sem adlak megfelelő gépi segítséget. így ezeknek a szövetkezeteknek n szántói sem voltak mindig kifogástalanul megművelve. Uőkcszftleíeli a tavaszi mnukálatokra Bulgáriáiban A blagoevradi járási népi tanács értekezletet tartott, amelyen a tavaszi munkálatok problémáival foglalkoztak. Megvitatták az 1953-ban elért eredményeket é§ megállapították, hogy az 1952. évinél sokkal bővebb termést takarítottak be. Ez a siker a korai vetésnek és a jó vetésápolásnak tulajdonítható. A jó növényápolás eredményeképpen például dokáronként 6 kilóval több dohányt és 2103 kilóval több paradicsomot termeltek. A járási népi tanács idén is nagy gondot fordít a tavaszi munkálatok jó előkészítésére. 1952-ben a szántóterület 70 százalékán, 1953-ben pedig 90 százalékán végeztek mélyszántást. A tavaszi munkálatokkal foglalkozó értekezletet az idén két hónappal előbb tartották meg, mint az elmúlt évben. Vasárnap délelőtt a csípős hideg ellenére is pezsgett az élet a Városi Moziban, ahol gazdagyűlésre jöttek össze a városból és a tanyavilágból a dolgozó parasztok, A terem egyik sarkában »Oláh elvtársat vették körül Markó Márton tataházi, Nin- c&evics Péter mátéteiki és Bédics Pál bácsalmási dolgozó parasztok, ök is eljöttek az értekezletre, mert itt veszik át jó begyűjtési munkájukért a jutalmat: egy ogy rádiót. Bédics Lőrinc, a Lenin tsz számára viszi hava a telepes rádiót. Nádas Jánossal a termelési szerződéskötésről vitatkoztak a megjelentek. ÍEgy másik csoportban fiogolákné, a városi ta* giáös elnökhelyettese vitte n szót. A rézgálicról érdeklődtek a szőlőtermelők. Odébb Csontos Sándor ígéretet tett, hogy a szövetkezet jó metsző* ollókat fog készíteni. Ilyen beszélgetéseket szakított félbe Szlankovics _ Mátyás. országgyűlési képviselő, amikor megnyitotta a gazda- gyűlést és szót adott Németi József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának, országgyűlési képviselőnek, (íögy a megjelent 450—590 íolgozó paraszt _előtt tartsa meg beszámolóját. 'Németi elvtárs beszámolójában vázolta a begyűjtési törvény és a kormányhatárosat célkitűzéseit- Megvilágította a kormányintézkedések hátterét, leleplezte aa el* Gazdag) ülés Kecskemétén Içuség aknamunkáját, megcáfolta ellenvetését és kijelölte a haladás útját. Rávilágított arra, hogy a határozat nem elszigetelt parasztj ügy, hanem egész dolgozó népünk ügye. A begyűjtés új rendjének vázolása után, a törvényesség megszilárdításáról, majd a középparasztok helyzetéről és végül a soronlévő tennivalókról beszélt. Részletesen rátért a növény termesztés és állattenyésztés feladatainak ismertetésére. Beszámolójának befejező részében felhívta a gazdák figyelmét arra. hogy közkincsévé tehetik gazdag tapasztalataikat a termelési bizottság különböző albizottságaiban és aláhúzta a kongresszusi verseny jelentőségét. A beszámoló után ^ sorra Jelentkeztek a hozzászólók. Olyan kérdések, problémák kerültek napszínre, amelyekről eddig otthonaikban, szomszédoláskor, kisebb- nagyobb összejöveteleken beszéltek. Nádas János a szerződés- kötés előnyeiről, sikeréről beszélt. A MEZÓKER már lekötötte az előirányzott zöldségre a területet. A kecskeméti kertészeknek deszkát, üveget adnak. Boda elvtárs tájékoztatta a dolgozókat, hogy i íöldművesszövetkezet biztosítani fogja a rézgálic- szükségletet és bejelentette, hogy máris több vagon műtrágya tárok Bédics Lőrinc, a bácsalmási Lenin tsz elnöke a begyűjtési, rendelet kedvezményeiről beszélt és beadási versenyre hívta ki a megye valamennyi termelőszövetkezetét. Több felszólaló foglalkozott a kékkő problémájával. Horváth Dezső, Kőrös Imre és Józsa Ferenc arra kérték az országgyűlési képviselőt, hogy juttassa a kormány-« hoz kérésüket, hogy jobb legyen a kékkő. Foglalkoztak ezután a zöldhitel problémájával is. Ehhez a kérdéshez szólt még Rélpál József és Papp József is. Nem egy felszólaló kifogásolta, hogy a városi tanácsnál és a különböző vállalatoknál gorombán, udvariatlanul, lélektelent bánnak az ügyfelekkel. Hada Antal is arról beszélt, bogy a Borforgalmi Vállalatnál is előfordul a durva bánásmód. A felszólalók azt a kérelmet is tolmácsolták, hogy az ipar, a kisipari termelőszövetkezetek jobbminőségű szerszámokat állítson elő. Csontos Sándor, a kovácsiéi bognárkisipari termelőKiváló termelőszövetkezeti elnököket tüntetett ki az E.nöái Tanaes Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében és példamutató társasgazdaságok kialakításában szerzett érdemeik elismeréséül 45 termelőszövetkezeti elnököt magas kitüntetésben részesített. Heten közülük a Szocialista Munka Hőse címet kapták. A kitüntetéseket Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke szombaton délután az országgyűlés épületében ünnepélyes keretek között adta át.  kitüntetések átadásakor Dobi István mondott ünnepi beszédet. A kitüntetések átadása ulán Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadást adott a termelőszövetkezeti elnökök tiszteletére. A Szocialista Munka Hőse címet kapta hét termelőszövetkezeti elnök: Musitz József (koppánmonostori Dózsa tsz), ifj. Kovács József (balfi Micsurin tsz). Péti János (tamási Vörös Szikra), Jámbor István (földesi Rákóczi)# Losoncai Pál (barcsi Vörös Csillag), Mike István (környoi Dózsa), Szivén Kálmán (mágocsi Rákosi tsz). Munka Érdemrendet kapott _ nyolc, a ,,Szocialista Munkáért’* érdemérmet további 12 élenjáró termelőszövetkezeti dolgozó. # Munka Érdemérem kitüntetést kapott többek között Deák Ferenc, az orgoványi Alkotmány tsz elnöke, Tervfelbontás Madarason szám alatti lakos Magó Ilona?- nyilvántartóval szemben, aki’ vei közösen tárgyalják meg' mennyi lesz most a mindig élenjáró, jól teljesítő Bordás István beadási kötelezettsége* Az asztal mellett állva t'och Adám elv társ, a begyűjtési állandó bizottság tágjai beszél. Ismeri a községet, n termelőket. Mindjárt leülteti Bóka Józsefet is, kiszámítják beadási kötelezettségétd Bóka bácsi arca elégédéttsé*j get fejez ki. Vájjon miért $ Világosan mutatják est a számítások. Róka Józsefnek ugyanis 9 hold és 1000 négyszögöl földje van. Ennyi volt- tavaly is. 1953. évi húsbeadása 280 kilogramm Volt. Ezzel szemben az ezévi összest húsbeadási kötelezettsége Iß? kilogramm. De Róka Józsefnek 8 kataszteri hold földjei már le van szerződve gyapot* kender, ricinus termesztésére. A tanács a termelési szerződéseket figyelembevévë 13Ê kilogramm húsbeadási kötelezettséget törölt» így azutáni mindössze t csak 25 kilogramm húsbeadási köteteseit sége maradt a tavalyi £Síi kilóval szemben. — Ezért érdemes volt be jönni — mondja Róka József, akivel már közöltékí hogyha a terv felbontáson nénit jelent volna meg, a tanúéa nem vehette volna figyelembe a szerződött területet és így nem kapott volna ennyi beadási kedvezményt. Tudják ezt a község jöbhr dolgozó parasztjai is, viert ahogy Tóth elvtárs mondja: kevés azoknak a száma, akik a mai napon nem jelenteb meg. De azért akad ilyen is- A rendbeszedett vétivek közölt kutatva kezünkbe kerül Lukács Józsefné, Zrínyi-utcai lakos. 3 holdas dolgozó paraszt rétivé. Két esetben vall már idézve, de még a mai napon sem jelent meg. A tanácstagok furcsának tart iák, hogy talán őt nem érdekelné az egyéni tervtárgyalás, mikor csak a személyes megjelenés esetén csökkentheti a tanács a beadási kötelezettségét? Újházi Györgyné, begyűjtési csoportvezető rögtön- vállalja, hogy még a mai nap folyamán szabadidejében felkeresi Lukácsnét, és otthon magyarázza el neki: maadnak árt. ha nem jön el a tcrvfelbontásra. Farkas István, megyei tanács, Szépen feldíszített, fűtőit várauozóleremben ülnek a termelők a madarast tanácskozón. Schütz Mátyás tanács- és állandó bizottsági tag a várakozókkal beszélget. Számtalan kérdést intéznek hozzá a dolgozó parasztok, amelyekre mondja is szaporán a választ. Nagyne- hezen szóüaelegyedünk vele. ( — Kötelességemnek tartom, hogy ebben a munkában is, mint állandó bizottsági tag, segítsek dolgozó paraszt társaimnak és a tanácsnak. Szép feladat ez, hogy elmondhatom nékik: államunk körültekintő gondoskodással szabja meg dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségét, erre méltó választ akkor adunk, ha becsülettel teljesítjük ezt a kötelezettséget. Majd, igy folytatja: — Az állandó bizottsági üléseken rendszeresen » észtveszek, tudni akarok minden megjelenő új rendeletről. azért, hogy segítségére lehessek dolgozó paraszt- társaimnak, s a hozzám intézett kérdéseiket megválaszolhassam. Nyílik az ajtó és együtt lépünk be Róka lslván mada- rasi lakossal a tárgyalóié rembe, ahol az egyéni terv- felbontások folynak. Az első asztalnál már ott ül Bordás István. Madaras tanya 123• szövetkezet ügyvezetője bejelentette. hogy közel 100.090 forintért vásároltak külön féle gépeket. A jobb felszereléssel jobbminőségű árut ál Irtanak elő. Bejelentette, hogy havonta 2500 metsző ollót készítenek a szőlősgazdák számára, A hozzászólások után megválasztották a kecskeméti termelési bizottságot, majd az üzemek, vállalatok átadták ajándékukat a példamutató dolgozó parasztoknak. A Gyufagyár ajándékát özv. Pintér Jánosáénak. a 64/1. Építőipari Vállalatét pedig Agosián István, A agy Sándor és Petrezselyem Ferenc vette át. Az öröm virágai pompáztak üti mőri János arcán, ^ amikor a Kecskeméti Gépgyár dolgozói átadták a darálót. Hasonlóképp K. Marozsi Sándorén, amikor a Lakatosipari Vállalat ekekapáját kézhez kapta. Kiss Sándor targoncával indult haza. Dömötör Ferenc a Békeszálló dolgozói ajándékának örült. Papp József pedig a lókapának. És így sok-sok nevet sorolhatnánk fel. Az egyik a megyei tanács, a másik a földművesszövetkezet, a harmadik az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár, egy másik a Cipőgyár ajándékát vitte ha- za. így kapcsolódott a munkás keze a dolgozó paraszt tenyerébe, így vált szorosabbá Kecskeméten a munkás-pár aszi szövetség. Naev érdeklődés a „János titéz“ iránt A színház vezetősége a kft-» zönség nagyfokú érdek ődése miatt február 2-án délután fél 4‘ - '— -áénos vitéz«-t. Erre az előadásra egy» séges 4.60 Ft-os jegyeit kapna* tők. A csoportos látogatások a 24—94-es telefonszámon iolló Walter szervezőtitkárnak jelent-* Petőit b&
