Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

A termelési bizottságokban növekszik parasztságunk közösségi érzése MEGYEIKBEN igen sok községben megkezdték mun­kájukat a termelési bizottsá­gok. A bizottságok tagjai ér­zik a rájuk bízott terüle­tekért.a felelősséget. Ezt tük­rözik azok a javaslatok, ame­lyek a bizottsági üléseken elhangzottak. De azt is bizo­nyítják, hogy növekszik ■pa­rasztságunk közösségi ér­zése. Nemcsak saját egyéni gazdaságával törődik, hanem a szomszédjaival, az egész községgel, az állami tártál ék- öl dek sorsával. A BAJAI ÉS BÁCSALMA; Sí járásban több termelési bizottság a kipusztulás ve­szélyének kitett parlagszőlö­területeb megmentésével és felújításával foglalkozik. Ja­vasolták ezeknek a területek­nek hosszabb időre történő használ« tbaadását. EÜLÖPSZALLÄSON a ter­melési bizottság tagjai el­lenőrizték a íöldművesszövet- kezet raktárait, bogy rendel­keznek-« a tavaszon szüksé­ges vetőmagokkal, apró- magvakkal. A kunszentmikló- si termelési bizottság ezenfe­lül már most. készít javasla­tot a tavaszi fagykárok elleni védekezésre. EELSÖSZEN TIVANON és öregcsertőn elvégezték a műtrágya szükséglet felmé­rését- A bizottság tagjai szé­les körben .ismertetik _ az Őszi vetések tavaszi fejtrá- gyázásá nak jelentőségét. A dávödi termelési, bizott­ság az állattenyésztés és a szőlőtelepítés gyakorlati végrehajtása érdekében, marig szakemberek bevonásával esti tanfolyamokat szervezett. HAJÓSON a termelési szer­ződések kötésének szorgal­mazását tűzte ki célul a ter­melési bizottság. Különösen a paprika termelés érdekében fejtenek ki felvilágosító munkát. El akarják érni, hogy megfelelő terület leszer- ződése révén Hajóson önálló telep létesüljön a paprika át­vételére­300 ezer darab számosállat részére egész ipon át zöld legei Megyénkben az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat megvalósításá­nak egyik fontos lépésére készültek fel a köz­ségi tanácsok legeltető bizottságai és a termelő­szövetkezetek. Az elmúlt évben a megye 120 ezer hold lege­lőjének egyharmadrészét mérges-növények és sűrű gyom borította, amely alkalmatlanná tette e legeltetésre. A termelőszövetkezetek és a község, tanácsok legeltető bizottságai ezért inár most fel­készültek a legelők koratovaszi karban tartására A hó elolvadása után összeszedik a száraz gyom- kórókat. Az elmúlt évben elgyomosodott legelők­ről pedig gépi- és kézikaszákkal tuvoiitják cl az idegen növényeket. A legelők nagyrészét a hen- gerezés után íejtrágyázzák. A legelőkön a szük­ség szerint holdanként 50—1G0 kiló műtrágyát szóm alt szét. A legelők feljavítására a nyáron alkalmazzák majd a íektetéses trágyázást tó. szög legeltetés bevezetésével az idén 3UU ezer számosállat részére biztosítanak a megye legelő­területein egész nyáron zöldtakarmányt. A legelők nyári gondozásáról majd a gulyá­sok gondoskodnak. Ezért az állattenyésztő állo­mások minden községben az apaállatgondozók és gulyások részére pásztorképző tanfolyaméit tar­tanak. Itt a hallgatók az állatok gondozása mcl- iett megismerkednek a legelők szakszerű keze­lésével is, A községek legeltetési bizottságai a Ili. párt­kongresszus tiszteletére versenyt indítottak a le­gelők időben történő szakszerű gondozásának el­végzésére. A bajai járásban Báesbokod legeltetési bizottsága versenyre hívta ki a járás valameny- nyi községét. Nemesnádudvar és Sükösd közsé­gek legeltetési bizottságai pedig csatlakoztak Tolna-megye legeltetési bizottságainak felhívásá­Jó és időben történő gondozással, a szaka- * hoz. Kiskunhalason Palásti Lajos dolgozó paraszt versenyben áll a város valamennyi parasztjával Városverseny Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között Kiskunhalason a legutóbbi tanácsülésen a 24 hozzászóló közül Palásti Lajos tanácstag is szót kért. Felszólalásában versenyre hívta a város Ösz- .'zcs dolgozó parasztjait a pártkongresszus tiszteletére. Versenyre hívta továbbá a rekettyéi dolgozó parasztok nevében F első szállás-puszta parasztjait- A felsőszállásiak elfogadták a versenykihívást éa azzal toldották meg, hogy nemcsak a tavaszi mező­gazdasági munkát végzik idő­ben, hanem a pártkongresz- xzws napjáig teljesítik negyed­évi tojásbeadásukat. K iskunhalason versenyre léptek a termelőszövetkezeti - söpörtök is. A Vörös Szikra tsz versenyben áll a járás összes termelőszövetkezeti csoportjaival. Párosverseny­i'ü hívta ki továbbá a zsanaeresástöl Uj Világ ter­melőszövetkezetet. A Szabad­ság tsz versenypontjai kö­zött szerepel, hogy idő előtt teljesítik negyedévi tojás- beadásukat is. A Vörös Októ­ber termelőszövetkezet a Ma­gyar-Szovjet, Barátság ter­melőszövetkezettel méri össze erejét. A versenypontok kö­zött itt azt találjuk, hogy az asszonyokat milyen ered­ménnyel vonják be a tava­szi mezőgazdasági munkák végzésébe. Ez a termelő- szövetkezet a város ter­melőszövetkezetei között ál­lattenyésztési versenyt is in­dított. A tanácsülésen a részvevők elhatározták, hogy kihív­ják párosversenyre Kiskun­félegyházát. A Bajai Gépjavító Vállalat teljesítette ígéretét A BAJAI Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói becsü­lettel eleget tettek adott szavuk­nak. Határidő előtt két nappal befejezték a téli gépjavítást. A 126 erőgép rendbehozatala, 64 erőgép félgencrálozása után rög­tön hozzáláttak a cséplőgépeket meghajtó erőgépek javításához. A BRIGÁDOK versenyében a I.átyák-szcrelőbrlgád került az élre 44 gép javításával. A Bar­na-brigád 40, a Szarvas-brigád 37 erőgép javításával végzett. A DISZ-brigád 5 erőgéppel járult hozzá az, eredményhez. I Szovjetunió sokoldalú segítségévet gyorsan fejlődik Bulgáriában a termelőszövetkezeti mozgalom Irta: Mitko Kazandzsiev professzor 1953 DECEMBEREBEN tartották Szófiában a ter­melőszövetkezetek küldötte i- uek III. országos konfe­renciáját, amely meghatároz ta a termelőszövetkezeti moz­galom további feladatait. VUco Cscrvenkov elvtárs, a minisztertanács elnöke a HL kongresszuson elhangzott záróbeszédében a, következő­ket mondta: ..Az egész ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban a legfontosabb most az eddig elért, eredmények meg­szilárdítása... Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy bizto­sítsuk a szocializmus teljes győzelmét a mezőgazdaság­ban.“' Az ország szántóterületének 60.5 százaléka — termelőszövetkezeti föld 1950 ELEJÉNi amikor a II. konferencia összeült Bul­gáriában mindössze 1633 ter- melőszö vetkezet. működött, 175.000 termelőszövetkezeti tag 600-000 hektáron gazdál­kodott. Jelenleg 2747 termelő- szövetkezet van 568.989 tag­gal. A termelőszövetkezeti föld területe 2,512.500 hektár. Tehát három és fél évvel ez­előtt a parasztgazdaságok 16 százaléka tömörült ter- mclŐsrővcikezrthe. A termelő* szövetkezetek földterülete 16 százaléka volt az ország szántóterületének. Azóta a pa­rasztgazdaságok 52.3 százalé­ka tömörült termelőszövet­kezetekbe. A termelőszövetke­zeti tagság t ula jdonában van az ország szántóterületének 60.5 százaléka. Ennek a fejlődési folyamai­nak jelentősége abban. van, hogy a termelőszövetkezetek a lakosság ellátásának és a könnyűipar nyersanyagellá­tásának döntő tényezőivé váltak. Az állami gabona­beadás kétharmadát már a szocialista szektor teljesíti. Ezek a. gyökeres gazdasági, átalakulások Bulgária mező- gazdaságában annak köszön­hetők. hogy az iparosítás ered­ményeire támaszkodva cs felhasználva a Szovjetunió sokoldalú segítségét, gazdag tapasztalatait, módszereit, a ter melőszö ve tkezeti rendszer megteremtette a feltételeket a mezőgazdasági termelés gé­pesítésével, a tudomány ered­ményeinek felhasználásával c$ így biztosította a termelő­szövetkezetek jövedelmének jelentős fokozását. A gépállomások a nullt év­ben már 1 millió hektáron végezték el a szántást, szem­ben az 1949. évi 1.1 millió hektáros teljesítéssel. Tehát a vetőszántás 56 százalékát és az őszi mélyszánták 70 százalékát géppel végezték a termelőszövetkezeteinkben. Hatalmas eredmények ezek és a bolgár mezőgazdaság mélyreható változásairól ta­núskodnak. annál is inkább, hiszen Bulgária elmaradt me­zőgazdasági ország volt. A termelőszövetkezeti gazdálkodás bebizonyította fölényét A SZOVJET KOLHOZOK tapasztalatai és a micsurini tudomány elért eredményeit sikerről alkalmazzák a ter­melőszövetkezetek s évről-év- re egyre magasabb termés­eredményeket érnek cl, 1953- ban például a termelőszövet­kezetek búzából 21.7,%-kal. \ ! fíli ti Kiöli, csaimdéiíliiil v»14 gazflêtlkodâs módja AZ 1953-AS ÉVBEN leesett csapadék rendkívül egyenetlen megoszlása nagy nehézségeket támasztott a mezőgazdasági ter­meié elé. Az esőben bővelkedő nyári hónapok után az ország nagyrészén szinte páratlanul szá­raz ősz köszöntött ránk. Ebben az időben a Nagy-Alföld terü­letén őszi vetéseink kikeléséhez és fejlődéséhez a legminimáli­sabb csapadék sem hullott le. A FAGYOS, SZÁRAZ talajra lehullott hótakaró az átmenet enyhülés idején a talaj legfelső szintjét átnedvesítette, amely talajréteg a. visszatért fokozot­tabb hidegben egy elzáró jég­kéreggé alakult. Az ország na­gyobb részén beköszöntött álta­lános havazás során, mintegy 30—50 centiméteres hótakaró alakult ki. A korán, viszonylag nagy mélységig megfagyott ta­lajra került hótakaró alulról való olvadására és egyenletes talajba való szívódúsára hosz- szantartó, mérsékeltein hideg (.0 Celsius fok körüli) hőmérséklet mellett lehetne számítani. Ellen­kező esetben nagyobb bel- és árvízkárok származhatnak, A LAPAlyos területeken lé­vő őszi gabonavetéseink belvíz­károktól való mentesítését, vala­mint a téli csapadék egyenlete­sebb talajba jutását minden ren­delkezésünkre álló eszközzel elő kell mozdítani. A nagyobb lej­tővel bíró szántóterületeinken, ahol a hóié gyors elfoiyásának veszélye fennáll, az időjárás enyhülésével (amikor a hó már nyomásra összetapad) a lejtő Irányában merőlegesen hóekévé, vagy ridgerrel kis hótültésekeí kel készíteni. Igen fontos, hogy a töltések iránya az adott ma» gassági szintekkel párhuzamos legyen. Az összenyomott hó ké­sőbben olvad el, mint az általá­nos hótakaró és az elfolyni igyekvő hólevet visszatartja. Gabonavetéseinken húzódó hó­töltések készítésénél ügyeljünk, hogy a hóeke, vagy ridger nyo­mában maradjon még legalább 10 centis hó az alatta lévő nö­vényzet védelmére, A HÖ ELOLVADÁSA UTÄN a talajba jutott- vízkészletet megfelelő műveléssel a lehető legnagyobb mértékben meg kell napraforgóból 30.3 százalék­kal, cukorrépából 27.7 ssá‘ .'dókkal, gyapotból pedig ä2 ázalékkal termeltek többet nektáronként, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás tehát bebizonyította döntő f ölényét. A termelő szövet kezeli rend­szer győzelme a mezőgazda­ságban megteremtette a fel­tételeket a. mezőgazdasági ter­melés új kádereinek ne velésé­re. Ma. már sokezer tehetséges termelőszövetkezeti vezető, kiváló növénytermelő és ál­lattenyésztő fáradozik a kö­zös gazdaságok további fel­virágoztatásán■ Huszonnyolc állami szakiskolában éven­ként több mint 2000 termelő­szövetkezeti vezető tanul. A szövetkezetekben rendezett tanfolyamokon 'pedig minden évben több mint 100.000 tsz- iag vesz részt. Vlko Cservcnkov elvtárs felhívta az egyénileg dolgo­zó parasztok figyelmét, hogy minden erejükkel harcolja­nak a mezőgazdaság fcllendi- iéséért. Ugyanakkor hangsú­lyozta: senki sem sürgeti, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztot: belépjenek a termelő­szövetkezetekbe. A nagy­üzemi közös gazdálkodás fölénye nyiIvánva ló. tartani. A párolgási veszteség csökkentése miatt a talaj pírka- dása idején az őszir mélyszántás­ban részesített talajainkat simí- tózni kell. A simítózás során ar­ra keil törekedni, hogy 3—6 cen­timéteres morzsalékoS takaróré­teg alakuljon ki az alatta lévő talaj vízkészletének védelmére. Kerülni kell a túlságosan po­rosité simító eszközöket, mert utánuk esőzés esetén a szétpor lasztott réteg összetömődik, cse­repessé válik. Száraz, szeles idő­járás esetén pedig a szél el­hordja. Nedves, kenödö talajt nem szabad simítózni. ESŐS IDŐJÁRÁS idején dár­vább talajtakaróról kell gondos­kodni. Száraz, csőtlen körülmé­nyek között a vetés előtti tava­szi talajpcrhanyftást a növény­fajnak megfelelő vetésmélysíg- úél mélyebben nem tanácsos vé­gezni, mert különben a kikelés­hez szükséges nedvesség nett* lesz biztosítva. KELÉS OTAN, ha a növény­állomány sűrűsége megengedi, célszerű mélyebb (növényfajta függően 4—8 centiméter) talap porhanyitást végezni a megfe­lelő talajtakaró réteg kialaki fására. Mezőgazdasági termelésünk biztosabbá tétele érdekében —» okulva az elmúlt évi idő járás» okozta nehézségeken — talaja­ink víz- és tápanyaggazdálkodá- sára nagyobb gondot kell fordí­tani. A bel- és árvízveszély le-, küzdéséi-e idejében ki kell tisz­títani a levezetőcsa tornákat. hoz­zuk rendbe a gátakat. MEZŐGAZDASÁGUNK ter­melésének fokozására, valamin dolgozó népünk életszínvonalé nak emelése érdekében hozott párt- és kormányhatározat ha­talmas feladatokat szabott me­zőgazdasági szakembereink szá­mára. Ez a feladat egész sor ag roíechnikai és tudományos pro­blémák megoldása elé állít bei» nőnket & ennek sikeres megoí dása érdekében szakemberein V és tudományos kutatóink telj« odaadással dolgoznak. Sárvári István, Kecskeméti Kísérleti Gazdaság. Mezőgazdasági szakkörben tanulnak a csatoljalak CSÄTALJÄN is folyik az elő­készület a tavaszi nagy munká­ra, Az egyénileg dolgozó pa­rasztok 240 holdon elvégezték o vetések felültrágyázását, a sző lökben most indult a trágyázás A termelési bizottság javaslatá­ra 160 mázsa tavaszibúzáról is gondoskodott a falu. összeírták: kinek mennyi műtrágyára lesz szüksége és 240 mázsa beszer­zésére máris intézkedést tettek MEGALAKULT a mezŐgfi/ dasági szakkör is a községben Az előadásokat sokan hallgat­ják. Itt ismerkednek meg * hallgatók az agrotechnikai el­járásokkal, a szőlő- és bűrkeze lés módszereivel, CSÄTALJA régi versenytár savai: Nagybaracskávai kötőt: párosversenyt. A községbeli dol­gozó parasztok pedig egymást hívják vetélkedésre. Varga Ist­ván és Kocsis István azért ver-. senyez: ki trágyáz le rainé! több földet és melyikük végzi el hamarabb a tavaszi munká­kat. György Gábor versenytársa Nagy Sándor, aki megfogadta, hogy március 10-re végez szőlőmetszéssel. Lovász Ferenc azt vállalta, hogy legkésőbb áp­rilis 20-ra a kukoricavet“»: : elvégzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom