Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-28 / 50. szám
MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIBÓL A HONOK APOSTOLA Tjf ongorajáték foszlányai kergetőznek a szőlők fö- iött. Magas, szikál-, idős ernte- figyeli a dalfoszlányokat. Felismeri Józsa leánya játékát. Lavotta dala szól az erdők mélyéről. f.. Csended, este van, Nincs semmi szél: Mégis hogyan, hogyan rezeg A nyáriéiról. Mathiász János hallgatja a százéves szép dalt. Arra gondol, hogy a « éves kis Mariska táncot lejt a »itmusra... Horácius úgy élt egykor Sza- binumban, hogy rózsákat elemezett és verseket írt. Mathiász János szőlője közepén lakóházat épített. Építhette volna ezt Kecskeméten is. De őzt tartotta, hogy akinak a szőlészet nem mellékfoglalkozás, hanem élethivatása, kenyere, ínnak télen-nyáxon, éjjel-nappal ott kell lennie szőlőjében. A gazda szeme nemcsak hizlal, de termővé teszi a szőlőtőkét. Ez volt a dolgozó szőlőnemesítő véleménye. Az agg természetbúvár hasiét lakóházába. Szájában a megszokott kettévágott, szivarral bevonul íróasztala mellé és ott dolgozgat. Elővesz egy-egy papír- cédulát és felírja rá gondolatait. „A biker titka nem más, mint szakadatlan munka és kitartás.” Lapozgat a cédulái ,. között. „Egész élettel kell szeretni a szőlői"’. „A szőlő nem szereti a fél-, a fertály embert, az egész emberi megjutalmazza“ Ezek a, gondolak-szemeli é- nyek jellemzik Mathias» Jánost, a homok apostolát, vagy amint a katonsteleplek mondani szokták; a szőlő királyit. Vájjon miért nevezlek Maíínájz Jánost a homok prófétájának i |1 osszú időn át harcolt a kecskeméti ember a homokkal. A város határának körülbelül kétharmada homokos terület. Ennek mintegy fele buc- liás futóhomok. Ezeken a területeken csak sínylődtek a növények. A ritkás rozs kalászai ►■kiabálnak« egymásra. A harcot siker koi-onázta. Nehéz munkával hódították meg. Verejtékkel tartották termésre alkalmas állapotban a homokot. A hare, a nehéz munka meg- edzete Kecskemét népét. Vas- akaratúvá, szorgalmassá, kitartóvá tette. így nyerte meg évszázados diadalmas harcát a homokkal, A balltfezögi birkajásrások, a szarkási, talfái buckák, a holfc- tiszaparti dűlték helyén megindult a kerti művelés virulása. Az emlx-ri kitartás csodálatos szépségben viruló szőlőkéi és gyümölcsösöket varázsolt a homok tengerek helyére, amelynek árja ülan- rióan barapdálta a város termőtalaját. A ítitóhomak 1792-ben Kecskemét 12 négyszögmérföld területének még csak egy hatodát borította. Tizenhárom év múlva már a határ felét elözönlötte! A homok szerelmese rácáfol a szakértők véleményére Wzoiötelepítéscel zabolázták ^ meg a rakoncátlan íutó- lasnoífot. Ezekben a szőlőkben többnyire borfajtákat termeltek Leginkább kadaríélóket, melyek e gyümölcsfákkal beültetett szőlőkben is jó termést hoztak. — Voltak azonban csemegessőlő- fcjták is, mint a sárga Lugas, a Kécskecsöcsű több szín változatban. Az akkori szekértők véleménye az volt, hogy homokon a cseraegeszőlőfcermelés nem fizeti fid magát, <Esd eifolta meg Matkrás» János, a Kzőlőneiriesítö. Katona. Béla felsorolása sze- t int az akkori kecskeméti határban Som, Juhfark, Erősinu, Bakator, Járdovány nevű szőlőfajták voltak. Kísérletek Al ikor Ríathiász Keeskemét- re jött, a szőlők éppen újjáültetés alatt voltak. Fellépése egybeesik azzal az időszakkal, amikor megjelent a fitoséra és megindult ellene a védekezés. Mathiász úgy kívánt védekezni, hogy filoséra-mentes (tehát immunis) homokra telepített. Európaszerte a nemesi- tök azt kutatták, miképpen lehetne az egyea fajták előnyös tulajdonságait valamiképpen . egyesíteni. A növény ivaros szaporodásának titkát bontogatva, rájöttek, hegy a termesztő kezében milyen értékes a növényfajok és fajták keresztezése. A szőlőfajták különösen alkalmasnak bizonyultak a keresztezés által való kísérletelme és nagyszerű, új eredmények kihozására. Aü első kísérlet az volt, hogy a szőlőié tű ir ánt érzéketlen amerikai faj tárhat akartak összeházasítani a szebb és ízesebb, de egyébként azonos európai fajtákkal. Ezek a kísérletek azonban nem hoztak számbavehető eredményt, fokkal nagyobb sikerre.1 járt * reáiik kísérlet: európai szőlőfajták koresztezése, részben a filoxérától mentes homoki talajon, részben pedig hegyi talajom, de filoxérától mentes amerikai vad alanyokba oltott s már kifogástalanul fejlődött európai fajtákkal. Versenyben a világ legkiválóbb nevesítőivel 4 világ legkiválóbb tâjôié- szei nagy buzgalommal dolgoztak. A pálmát az nyeri el, aki a legkiválóbb új fajtákat tudja kitermelni. Ebbe a versenybe csendben, de annál fényesebb eredménynyel kapcsolódott be egy lelkes magyar ember, Mathiász János, aki a kristályszemű kecskeméti homok tulajdonságait kutatva, kipattantotta a titkok zárát é3 új csemegeszőlőfajtákat hozott létre. Vasakaratával é3 hihetetlen türelemmel párosítva a világkiállítások állványaira helyezte csodálatos reálokéit: a kecskeméti homokban kitenyésztett, világhsűi- té új szőlőfajtákat, A világsiker felé ]Vf athiász fajtakeresztező XJM- munkássága Katonatelepen 1300-l>an érte él első döntő sikerét. Ezen a telepen állandóan többszáz csemetével dolgozott. Egész munkálkodása alatt mintegy 3506 éj fajtát termelt ki. Mennyi beporzóit iürt, mennyi bogyó, mennyi mag, mennyi csemete állt állandó megfigyelés alatt. Micsoda nyilvántartás, könyvelés, ellenőrzés kellett ehhez! S ezeknek a megfigyeléseknek huzamosaknak, alaposoknak kellett lenniük, mert sohase lehetett előre tudni, hogy a keresztezés által Kitermelt mag milyen csemetét nevel ki. Akkor bizonytalan volt meg a keresztezés tudománya, gyakorlati alkalmazása. A tudatlanság eme vadonéban vágott utat Mathiász János. 1900-ban tíz új fajtát tett közzé. Ezek közül az »Erzsébet királyné« maradandó, örökbecsű alkotásnak bizonyult. 1902- ben nyolc kitűnő fajtával lepte meg Mathiász a szőlős-világot. Közöttük a »Muscas Mathiász Jánosné«-vai, mely ma is egyik legnagyobb értéke a magyal- csemegeszőlészetneik. — Egyes szakértők szerint, ez a világ legjobb csemegeszőlője. Hattyúdala: a Szolőskertek Királynője 1903- ban 31, 1904-ben pedig 10 fajtát ismertet a nagy szőlőtu- dóa. A következő évbon már csak kettőt. Innen kezdve hat éven keresztül nem hozott nyilvánosságra egyet eean, irfíg aztán 1911-ben újra tűnnek ISI új Mathiász-fajták, melyek közül mindenek fölé messze kimagaslót: a »Szőlőskertek Király- nő«-jét 1916-ban. Ez a fajta sző- lönemesítő munkájának legértékesebb eredménye, valóságos csúcsteljesítmény. Mathiász hattyúdalának is szokták mondani, mert a kutató akkor már 78 éves volt. Ez a fajta kockázatos kísérlet szüleménye. Kockázatos azért volt, mert amikor keresztezés által létrehozott alanyok egymással való újabb ’Keresztezésétől várunk eredményt, akkor könnyen bekövetkezhet az egyszerű ősökre való visszaütés és a várt új fajta helyett esetleg előbújik az ősszülő, mint közönséges Kadarka, vagy Kövidinka. Merész kísérletet játszott a ter mészet erejével, mert az eddig legjobban bevált saját u.; fajtáját, az «Erzsébet Királyné«-t keresztezte legelső nagysikerű saját fajtájával, az »Ezeréves Magyarország emlékéivel. A kettőből származott a ►■Szőlős* kertek Királynője.. .-< A hivatalod elismerés hiánya A katonatelepi remetét ts- merték az ország határún túl is. Világhírnévre tett szert. De a magyar hivatalos körök még eem méltányolták érdeméit. A földművelésügyi misztérium borászati ügyosztályának vezetői nem Indiák sohasem megbocsátani, hogy äiaUhifcz Katonatelep sivár homokbuckáin kincset érő szőlőfajtákat, nemes tájborokat tudott előállítani. Kutatások Mathiász momábau Á katonatelepi remete halála után kutatók folytatják. pHpká* ját. Ezeket a nemesiteket ma megbecsülés és tisztelet övezi. Legfontosabb ncmesitési feladatuk, olyan csemegeszőlő »sorozatot« előállítani, amelyek az idény elejétől az idény végéig elláthatnák a fogyasztók szükségleteit. Ez országos fontosságú ügy, mert dolgozóin!: egyre igényesebbeieké válnak. Olyan csemegeszőlőt nemesítsenek melynek minden fürtje kiállítási remek, minden bogyója külön gyönyörűsége a szemnek, szájnak, tartós és jól szállítható. így él tovább Mathiász lángelméje műveiben,- sikereiben, eredményeiben,., Bulgária a szocializmus útján A két pártkongresszus, az 1948. évi V. kongresszus és a VL kongresszus között a bolgár népgazdaság fejlődése jelentékenyen meggyorsult. — A két pártkongresszus közötti időben Bulgária elmaradott mezőgazdasági országból ipari-mezőgazdasági országgá alakult át. Számos új iparág létesült, számos olyan cikk gyártása indult meg, amilyent azelőtt Bulgáriában nem gyártottak. A villamosipar,, a fém&ohászat, a nehézvegyipar meghonosítása, a mezőgazdaság nagyobb részének termelőszövetkezetekbe tömörítése azek a fontosabb eredmények, amelyeket a bolgár népgazdaság a párt vezetése alatt, a két sorsdöntő kongresszus közötti időszakban megvalósított. Az Eternit Művek egyik szerelőcsarnoka. A vclingrádi új gimnázium Az épülő »Äleksaandr Szfambolijszlsi« víziejrőmű távlati kéne. Hajóépítő szakkör a szófiai Úttörő Palotában.
