Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

• Molotov elvtárs felszólalása a berlini értekezlet szombati ülésén Január 30-án a négy hatalom külügyminisztereinek hatodik ülésén Georges Bidault e.noKö.t. Folytatták a szovjet küldöttség javaslatának megvitatását, hogy hívják meg a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Nemet Szövetségi Köztársaság képvise­lőit, hogy vegyenek részt a na- p rend második pontjának meg­tárgyalásában. Bidault felszólította a küldött­cégek vezetőit, hogy ismertessék álláspontjukat a német kérdés megoldásával kapcsolatban. — Eden angol külügyminiszter, fei- ezoiaiâsâban emlékeztetett arra, hogy a pénteki ülésen beter­jesztette a német kérdés meg­oldásának tervezetét es akkor mondott szavaihoz nincs hozza- tennivaiója. Molotov szovjet külügyminisz­ter tudomásul vette Eden közlé­sét, de ismételten azt a vélemé­nyét hangoztatta: rendkívül hasznos tenne az értekezhetne« a német kérdéssel foglaiko/o tárgyalásaira meghívni a Német Demokratikus Köztársaság es Nyugat-Nemetország Küldötte,t, hogy kifejthessék felfogásúnál a külügyminiszterek előtt. Az amerikai, az angol és a francia külügyminiszter kijelentette, hogy nem változtatja meg azt ez álláspontját, hogy a neme­tek képviselőit ne vonják be az értekezlet tanácskozásaiba. Az einöklő Bidault javasolta, hogy ezek után térjenek át a más - tíik napirendi pont, a nemet kérdés és az európai oiztonsag kérdéseinek megvitatására. Mototov azt ajánlotta, hogy a nemet kérdés megtargyalái-a kapcsán térjenek vissza még- egys’ier a német képv,se.ők be vonatának kérdésére és egyelő­re kezdjék el a napirend máso­dik pontjának érdemleges meg­tárgyalását. Eden azt mondotta, hogy a német kérdéssel kapcso­latban pénteken elhangzott fej­tegetéseit nem kívánja most ki­egészíteni. A német kérdés Molotov ezután megtette első megjegyzéseit a német kérdés­hez. Kijelentette: Kétségtelen. hogy Eden úr tervét gondosan tanulmányoznunk kell. A szov­jet küldöttség fontosnak tartja annak tisztázását, vájjon Dulle? es Bidault urak egyetértenek-e az ango-l javaslattal, osztják-e Eden felfogását, vagy más el­képzeléseik vannak. Érdeklődés­sel várjuk az amerikai és fran­cia kü.ügyminiszter erre vonat­kozó nyilatkozatát. Tudjuk a diplomáciai jegyzékvá.tásbói. ameiy egyfelől Franciaorszag, Anglia és az USA, másfelől a Szovjetunió kormánya között folyt, hogy a nyugati áliamos nagy je.entőséget tulajdonítanak a szabad össznémet választása« kérdésének. A szovjet kormány mindig igen fontosnak tekintette a sza­bad össznémet választásuk vég­rehajtását. de fülfogasa ebben a kérdésben nem mindénoen fedi a nyugati kormányok álláspont­ját. Ezeknek a választásoknak valóban szabadoknak Kel len- mök, mert csak ez esetben szol­gáljál« a demokratikus Németor­szág fejlődését. Az Eden-íerv háttere Moiotov szovjet külügyminisz­ter szerint az Eden-terv legna­gyobb hiányossága, hogy az ő elképzelésének megvalósításával az össznémet választás >k Irá­nyítása, a megszálló hatalmak kezébe jutna es a német nép más országoK gyámsága alá ke­rülne. Ez biza.matianság lenne a német nép demokratikus erői­vel szemben. Fe 1 vetőd ik a kér­dés: vájjon az ilyen választások valóban szabadok lennének-e? Erre a kérdésre elsősorban a németektől Kell választ kérni. A másik fontos kérdés annak a tisztázása, mi lenne a helyzet Németországban az Eden-terv alapján megejtett választások után? Szabad keze lesz-e Né­metországnak mind belpolitikai, mind külpolitikai téren? A szov­jet kormány azt kívánja, hogy Németország a választások után teljesen szabadon dönthessen belső és nemzetközi vonatkozású kérdésekben. Eden úr terve ezt nem biztosítja. Az ő elképze­lése szerint az újra egyesített Németországnak át kellene ven­nie »Nyugat-Nemetország és a szovjet övezet« jogait és köteles­ségeit. Ez azt jelentené lénye­gében, hogy érvényben marad­nának a bonni és párizsi szer­ződések alapján Nyugat-Német- országra rótt kötelezettségek, sőt ezeket a kötelezettségeket kiter­jesztenék Kelet-Németországra is. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság Németország mie.őbbi békés, demokratikus Ujraegyesítésere törekszik és ebben megfelel a béke és az európai biztonság érdekelne«. Mivel Eden Külügyminiszter ter­ve abboi indul ki, hogy Német­ország az össznémet választások után nem dönthet majd szaba­don afelől, hogy a Nyugat-Né- metországra kenyszerített bonni es párizsi szerződések érvény­ben maradnak-e, ez a terv nem b,ztositja a jövendőbeli egysé­ges Németország szabadságát. A Szovjetunió azt akarja, nogy Németországot a választások után ne kössék szerződések egyetlen államcsoporthoz semes hogy a német állam szabadon rendezhesse be,- es kü.politikai problémáját. Gondoskodni keli róla, hogy Németország egysé­ges, demokratikus, békeszerető és független államként szüles­sen újjá. Ilyen valóban szabad Németország nem jelent majd veszélyt egyetlen szomszédja számára sem és nagyhata.om- ként foglalhatná el méltó helyét a békeszerető államok sorában. Dalles és Bidault magáévá tette a német kérdés rendezé­sére kidolgozott tervet, amelyet pénteken Eden ismertetett. Edén kijelentette, hogy fenntartja ja­vaslatát, noha tudja, tervezete bizonyos kiegészülésekre szőrűi. Az elnöklő Bidault ezután kö­zölte, hogy a küiügyrn,raszterei« vasárnap nem tartanak ülést. A következő ülés hétfőn délután 3 órakor kezdődött Berlin de­mokratikus körzetében a szov­jet főbiztosság épületében. Ezen az ülésen Moiotov, a szovjet kü.döttség vezetője elnököl. A Szovjetunió Minisztertanácsa melleit működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Moszkva (TASZSZ) Alább kö­zöljük kivonatolva a Szovjet­unió Minisztertanácsa medett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjet­unió 1953. évi állami népgazda- eágfejlesztési terve te»jesítése- aiek eredményeiről. Közlünk néhány jellemző ada­tot az ipar, a mezőgazdaság es a közlekedés fejlődésére, a be­ruházások fokozódására, a bei- és külkereskedelem bővüléseié, a munkások és az alkalmazut- tak szamának növekedésére es a nép anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedésére vonat­kozólag 1953-ban, Az ipari termelési terv teljesítése Az iparban 101 száza.ékra tel­jesítették az évi össztermeiési tervet. A Szovjetunió egész ipa­rának 1953. évi össztermelése iï százalékkal emelkedett az 1952 évihez képest és 45 százalék«a. az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kor­mány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a köz­szükségleti cikkek gyártásán a« nagyarányú fokozása, a nép anyagi jólétének jelentős eme­lése érdekében. Enne« követ­keztében a fogyasztási cikkeke: gyártó iparágak 1953-ban es különösen 1953 másodiK felébe:, sokkal nagyobb ütemben fejlőd­tek. mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A terv- jelentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elköve­tett hibákra. Mezőgazdaság 1953-ban a vetésterülete« 1952-hez viszonyítva 1.400.003 hektárral növekedtek. A legér­tékesebb gabonanövénynek, a búzának vetésterülete Kettő mil­lió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajosnövények, a burgonya, a zöldségfélék, a ko- bakosok vetésterületét, növeke­dett az évelőfüvek kaszáló terü­lete, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumóstakarmány növé­nyek és a silónövények vetés­területét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának szeptemberi teljes ülésé­nek »A Szovjetunió mezőgazda­ságának továbbfejlesztését szol­gáló intézkedésekről« szóló ha­tározata értelmében a mezőgaz­daság 1953-ban jelentékeny se­gítségben részesült. Megnőtt és snsgerőeödöfct a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 41 ezer gabonakom­bájnt, 69 ezer tehergépkocsit és több, mint kétmillió talajművelő eszközt kapott. 1953-ban a kol­hozok és szovhozok több mait 6 millió tonna műtrágyát kaptak A mezőgazdaság technikai szín­vonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mező­gazdasági munkálatok gépesíté­sének fokát. A VASÜTI KÖZLEKEDÉS 1953. évi teherszállítási tervét túlteljesítették. 1952-hez viszo­nyítva a teherforgalom 7 száza­lékkal nőtt. A tengeri és folya­mi flottaüeyi minisztérium a te­herforgalmi tervet egészében véve 100.2 százalékra teljesítet te, A gépkocsiközlekedés teher­forgalma 1933-ban 1952-höz vi­szonyítva több, mint 13 száza­lékkal nőtt meg. az Állami beruházá­sok volumene a népgazdaság­ban 1953-ban az 1952. évihez ké­pest 104 százalék volt. A SZOVJETUNIÓ népgazda­ságában foglalkoztatott munká­sok és alkalmazottak szama je­lentősen megnövekedett és 1953 végén elérte a 44,800.000 főt. A múlt évben 320.000 fiatal szak­munkás végzett el Különböző szakiskolát. A munka technikai színvonalánál« növekedése és a munkások képzettségének foko­zása alapján 1953-ban a munka termelékenysége az 1952. évihez képest az iparban hat százalék­sai, az építkezéseknél négy szá­zalékkal emelkedett. A MÚLT ÉVBEN tovább ja­vult a munkások, parasztok és erte.misegiek anyagi he.yzete és eme.kedett kulturális színvona­luk. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme 1953-ban az 1952. évi­hez képest nyolc százalékkal emelkedett. A munkás ok és al- Kalmázottak reális jövedelme egészében a pénzben számítóit munkabér növekedése, a köz­szükségleti cikkek áránál« leszál­lítása. az állam számlájára nyúj­tott segélyek és kedvezmények emelkedése révén — egy dolgo­zóra számítva — a múlt év alatt több mint 13 százalékkal eme.­kedett. 1953-ban, de különösen az év második felében jelentő­sen mégnövekedett a parasztok íövede.me. 1953-ban tovább fo­kozódót a kulturális építő mun­ka és emelkedett a szovjet nép kultúráik; színvonala, ÍMTJá Kitüntetések a sajtó napja alkalmából A sajtó napja alkalmából a Népköztársaság Elnöki Taná­csa!« 10 újságírónál« kitüntetés* adományozott. A kitüntetéseké* Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyúj­totta át. Beszédében méltatta a sajtó munkáját és sok sikert kívánt a sajtó munkásainak a békeharc, az országépítés elő­segítése terén. A Munka Érdem­rendet kapta: Gondos Ernő, Kő­vári Péter, Novobáczky Sándor. Oroszl István, Orosz Nándor, Puszta György, Vadász Ferenc. A »Szocialista Munkáért Érdem­éremmel« tüntették ki Gall Sán­dort, Nagy Istvánt és Suba An­dort. Vasárnap este a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége székházában baráti találkozót rendeztek a sajtó napja alkal­mából. Az esten resztvettek a fővárosi .apók .vezetői, számos megyei és üzemi lap szerkesz­tője. Ott voltak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok budapesti sajtóattaséi, a demo­kratikus országok sajtójának több munkatársa. As esten Betlen Oszkár, a MUÖSZ el­nökségénél« tagja szólalt fel. Az országos nőkonferencia vasárnapi tanácskozásai Vasárnap reggel tovább folytatódtak az országos nőko mer un­cia tanácskozásai. A második napon elhangzott számos hozzá­szólásra Vass Istvánná, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára válaszolt. A konferenciát Erdei Lászlóné zárta be. As országos nőkonferencia felhívása a, magyar nőakö» Ml, az országos nőkonferencia részvevői, üzemek, gyárak gépéi meliő,, falvakból és tanyákról, isKo.ák katedrái, hivatalok író­asztalai mellől, a családi ottho­nok Kóréból gyüitüns össze, hogy társnőink bizalmából a legKülönbözőbb társadalmi réte­gek asszonyainak es leányainak «adottéiként tiszta szívvel el­mondjuk, okos szóvá» megbe­széljük közös dolgaimeat. Első­sorban azt: mit tehetünk, mit kell tennünk nekün«, magyar nőknek a kormány programra mielőbbi megvalósításáért, csa­ládunk, gyermekeim« boldo­gabb életének megteremtéséért, szép hazánk felvirágoztatásáért; mit tehetünk, mű kell tennünk mindnyájunk közös kincsének, a békénél« megőrzéséért, meg­védéséért! Konferenciánk munkájának legapróbb részleteit Is ezek a gondolatok hatották át. Megér­tettük, nogy célkitűzéseink az egész magyar nép legmélyebb vágyaival, legszebb törekvései­vel fonódnak össze megbontha­tatlan egységbe. Megértettük, hogy nálunk a békéért küzdeni azt is jelenti: erősíteni, oltal­mazni népi demokratikus rend­szerünket, amelynek szabadsa- gunaat, emberségesebb életün­ket, felemelkedésünket köszön­hetjük. És népünk jólétén mun­kálkodni, szeretteink boldogabb életéért küzdeni azt is je. en ti: védeni, oltalmazni a béke szent ügyét. M >st, amikor tanácskozásunk végéhez értünk és visszatérünk otthonainkba, munkahelyünkre hogy megnövekedett erőve. ügyünk, munkánk igazába ve­tett szilárd hittel lássunk hozzá sok teendőnkhöz, felhívássá fordulunk minden magyar vi­szonyhoz és leányhoz. Arra szólítjuk fo. őket, hogy mindé’- eddiginél lelkesebben, öntuda tosabban vegyék ki részüket népünk mostam nagy feladatai nak va.óraváitásában. A krr- mányprogramm nagyszerű táv­latai, a népjólét emelésével kao csoiatban a legmesszebbmenő­kig egybeírva érintik a magyar nőicet, feiesége«et, édesanyákat is és munkára, harcra sorakoz­tatják őket e nagy célok érde­kében. Magyar asszonyok! A kor­mány programmjában boldog életetekről, családotok jólétéró gyermekeitek jövőjéről van szó Minden erőtökkel, tehetségetek, kel, szivetek minden melegévei segítsétek ti is győzelemre pár­tunk és kormányunk nagysza­bású célkitűzéseit. Üzemek és gyárak munkás- női! A magyar Ipar. különösen a könnyű- és éle.miszeripar nem nélkülözhet: a nők ügyes ke­zeit, hozzáértését, találékony­ságát. lelkes tettvágyát és Jó ízlését. Szüntelenül harcoljatok a termékek minőségi javításá­ért, állítsatok elő több éleim - szert és közszükségleti cikke* Takarékossággal, selejtmentes munkává., újításokkal csők- kentsétek az áruk önköltségét és biztosítsátok ti is népünk növekvő igenyelnek több, jobb-? minőségű es acsőbb közszük.-' segleti cikkekkel való folyama­tos kielégítését Áü arm gazdaságok, gépállo» mások, termeioszövet«ezetek' dolgozó női, egyénileg gazdái» kodó parasztasszonyok! A jóiét emeléseben, a mezógazdasag fel­virágoztatásában nagy szerep jut a ti iékkes, szorgalmas mun« «átoknak. Derekasan vegyétek: ki részeteket az őszt gabona apoiásaban, a tavaszra« avató-» sében, a tavaszi nővenj.ápolás­ban, különösen a zöldségfélék,, a gyümölcs, a kapasnövenyeb termelésének megjavításában» gazdag állat- és baromfiállo­mány megteremtésével járulhat­tok hozzá saját magatok, csalá­dotok és egyúttal egész népünk jólétének emeléséhez. Értelmiségi pályán dolgozó nők! Népünknek ma inkább» mint bármikor, szüksége van a tudományos munkát végző kui» turáiís vonalon tevékenykedő nők, a gyermekeinket nevelő po.-» dagógusok, az egészségünk fé» .ett őrKödő orvosnők, a mérnöke nők, a női teennikusok, agronó-» musok odaadó alkotó munkája» ra. Eiméiyültén, bátor, nagyvo-t nalú kezdeményezesekke., isme-» retekek állandó bővítésével ée tudásotok gyakorlati hasznosítá­sával mozdítsátok elő népünk egyre teljesebb anyagi, ku.turá- lis és szociális ellátottságát. Háziasszonyok, anyáK. felesé-» gek! Kormányunk számít reá-» tok programmjának megvalosí-» tasúban. Gyermekeiteket nevel-* ve, családotokat gondozva já-» ruitok hozzá ahhoz, hogy a ma-* gyár ifjúság fegyelmezett, er-» köicsös és munkaszerefő legyen» hogy férjetek a pihenés óráit kellemes családi otthonban tölt» hesse el. Magyar asszonyok! Ne féled) ’étek egy percre sem: minden gonddal, amit hazátokért visel» tek» minden munkával, amellyel nazátokat építitek, egyben a bé» ke egyik országát erősítitek. Száz- és százmillió asszony var» a világon, akik velünk együtt) minden munkára és tettre kt» szék azért, hogy a nagyhuta*’ mali közötti vitás kérdésekéi tárgyalások útján rendezzék, hogy a béke fennmaradjon éd tartós legyen. Ránk, a Szovjet» unió ós a felszabadult országok* asszonyaira tekintenek a kapi» ta. ista országokban, a gyarmai» tokon élő nők százmilliós tömé» get A mi munkánktól, sikere» inktől várják a példát és buzdí» tást, tőlünk várják elsősorban a biztosítékát annak, hogy a bé» kéért folyó harc, a vi.ág népei» ntfk ez a nagyszerű küzdelmet újabb, meg újabb győzelmekhez vezet. Úgy kel. dolgoznunk mm» dig és mindenütt, hogy méltók legyünk erre a bizalomra. Magyar nők! Közös erővel va» ásítsuk mes nagy célkitűzésem» két, a béke, a munka, a jólét orogrammját, teremtsük meg a gyermekek anvák, családok még boldogabb életét* »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom