Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BXCSKISKUNMEGYEI IX. évfolyam, 20. «•’ám. Ára 50 fiber 1954 januAk 24. VASARNAP f -----------------A MAI SZÁMBAN Az országgyűlés szombati ülése, — Hozzunk létre pártszervezeteink mellett minél nagyobb számú dolgozóparaszt aktívát. — Az alföldi homokok megművelésének és agrotechnikájának tapasztalatai. — A begyűjtési tervet tárgyalják a dolgozó parasztokkal Kalocsán. — Esti beszélgetések Karászi Jánoséknál. V____________________________________ A dolgozók bizalma—a jó kommunista vezető nagy erölorrasa Megyénk dolgozói eddigi eredményedet nagy pártunk /eze- tésévei harcolták ki. Az életszínvonal emeiéséneit nagy Programm ja, a mezőgazdasag fejlesztése feielősscgteijes tennivalón elé állítja most is partDi- eottságainkat, faiusi aiapszerve- eeteinset. A dolgozó tömegekKel való egészséges, e.szaKi iha ia uan kapcsolat teheti a.apszervezete- Inket, azok vezetőit képessé a pártunk politikájánál végrehajtására, a szociai.zmus epnese új szakaszának sikeres oetejezé- sére. Igen sok múnk azon, hogy olyan Kommunisták KerüijeneK alapszervezeteink élére, asik bírják a dolgozók Dizaimat, «kik képesek szeretettel, mélyrehatóan fogiai'Kozm megyénk dolgozóival, növelni tudjáK öntudatukat, fokozni aktivitásukat »— akik valóban a nép Között élnek, annak igazi szolgálatára, érdekei képviselésére készen ai- kmak. Az a kommunista, aki ismeri ás szereti megyénk, faivaink, üzemeink dolgozó népét, tud és akar a nép, a vezető Kollektíva, az alapszerv kommunistáinak tapasztalataira, erejére, lendületére támaszkodva vezetni, valóban a feladatok végrehajtásának motorjává teheti a pártszervezetet Nem jó alapszervi vezető az, aki nem ismeri a dolgozók problémáit igenyelt, töresveseit. Nem tudhat a Ægszéiesebb dolgozó tömegekre támaszKodva vezetni, aki íróasztal mellett, csak zárt ablakok mögött szemléli az életet. Az íróasztal perspektívájából látható kép sokszor egyoldalú, ferde. Aki ennek ez alapján dolgozza fel a határozatokat, mérlegeli a falu fejlődesenek távlatait és közvetlen tennivalóit, az igen sok hibát követhet eL Szinte törvényszerű, hogy az ilyen vezető egyedül marad terveivel, elkép- neiéseivel. Egyedüllétében parancsolgatással, kiskiráiyosko- tdással próbálja keresztülvinni szándékait, terveit, meiyeket nem fémjelzett a dolgo/.o nép bizalma, szakértelme, elismerése. Falusi aiapszervezeteink ve- «etésében igen sok példáját lehetne ennek felemlíteni. Erről a gyökérről táplálkoznak azok a súlyos hibák is, melyekre a Szabad Nép egyik közelmúltban megjelent vezércikke hívta fel az ország figyelmét. Bizony megyénk falvaiban, termelőszövetkezeteiben is «carry* törvénytelenség, jogtip- Bás történt a termelőszövetkezetekből kilépett tagokkal Nem adják ki nekik jogos járandóságaikat, nem fizetik vissza a bevitt felszerelések, állatok ellenértékét. Jogtalan terhekkel nehezítik gazdasági megerősödésüket — gyakran ellenségként ke- eelik őket Ilyesmiről legtöbb- mcte réiAnalr. «z vezetői, a pártbizottságok tagjai is. De elnézték ezeket a suiyos hibákat. Nem vették fe» enenük a harcot. Mi ez, ha nem a mun- Kás-paraszt szövetség lábbaitip- rása, a párt és a do.gozo tömegek közötti kapcsolat jelentőségének lebecsülése? A tömegekre vaió támaszkodás egyenes következménye az is, nogy a pár evezetek alaposan ismerjék, támogassák a tömeg- szervezetek munkáját. Segíteni kell megerősödésüket, meg kell tanítani őket a tömegek nevelésére, mozgósítására. LeDecsüli a tömegszervezetek köz ve iKos terepét a párt és a dolgozók között, az a funkcionárius, aki tétlenül szemlélte a legutóbb .ezaj- ictt DISZ vezetőségválasztásokat és nem nyújtott segítséget abban, hogy partunk ifjúsági csapatának élére rátermett, népszerű, lelkes, fiatal vezetők kerüljenek. Hasonlóan áll ez a tétel a nőmozgalomra is. Kormányunk határozatai, intézkedései csak a dolgozó nők közreműködésével, a nők széles tömegeinek aktív és lelkes munkájával valósíthatók meg. Megyeszerte a megerősödés útján vannak nőszervezeteink. Igyekeznek olyan módszereket kialakítani a vezetésben, amelyek megfelelnek a dolgozó nők igényeinek, érdeklődésének, törekvése.nek. Eze- Ket támogatni, ezeknek a dolgozó nőknek az aktivitására számítani egyet jelent a párt és a tömegek közötti kapcsolat komoly megszilárdításával. Nemcsak a népneve lőértekez- ieteken való részvétel, a tanácsüléseken, kisgy üléseken való megjelenés jelenti a pártve2etök számára a tömegek közötti élet minden formáját. Emellett, a tömegek közötti nevelőmunka közben behatóan, alaposan meg kell ismerkednie minden pártvezetőnek a dolgozók ügyesbajos dolgaival, problémaival, panaszaival. Ezek iránti érzékenység, a kijavításuk iránti készség nagy tömegeket állít pártunk mellé, olyanokat, akikkel a múltban igen sok méltánytalanság történt. És akik c-aik a tömegek szolgálatának őszinte kinyilatkoztatásával neve.hetők olyanokká, akik feltétlenül bíznak a pártban, államhatalmunkban, vezetőinkben. Amikor a vezetőségek újjá- vaiasztására készülődnek a most folyó taggyűléseken alapszervezeteink, az alapszervi vezetők véssék párttagjainknak telkébe, nogy ismerjék meg jogaikat Értékeljék, elemezzék, mérlegeljék a jó kommunista vezetőnek azt a nagyszerű tulajdonságát hogy csak a tömegek között, a tömegekre támaszkodva, azokban feltétlenül bízva, szolgálatukra mindig készen vihetik előre a szocializmus építése nagy harcának Az országgyűlés tanácshozása Törvény a lakosság bejelentéseinek elintézéséről Az országgyűlés pénteki ülésén az 1öü4. évi népgazdasági tervről szoió ismertetés tudomásulvétele után Házi Árpád előadó bejelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot ana- lánosságoan és részieteioen megtárgyalta és elfogadta, mija többek között ezeket mondotta: — Népünknek feltétlen joga, nogy részt vánaijon az aliamna- talom heiyi szerveinek munkájában, hogy észrevételei tei és bírálatává, segítse az aiiamappa- rátus munkájának megjavítását, felhívja a figyelmet az állami és gazdasági éíet kü.önböz’j területein jelentkező hibákra és fogyatékosságokra, ícepiezze a törvénysértéseket, panaszt emeljen a séreimek ellen és észszerű kezdeményezéseket tegyen a nép vagyonával való takarékos gazdálkodásra, a terme.és fokozására, a bürokrácia megszüntetésére. — A lakosság, amikor e jogát gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét teljesíti. Az áiiam szerveinek gyorsan, és máiyrena- toan orvosoir':^k keil az indokolt panaszokat, ki kell javua- niok a munkában feltárt hiányosságokat és ha a vizsgálat törvénysertést állapn meg, Haladéktalanul helyre <eLl alina- niok a törvényességet. — A napirenden ievő törvényjavaslat célja, hogy a lakosság részéről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabályozza. — Azok a szabályok, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mutatnak ahhoz, hogyan kelt az e téren fennálló hibákat megszüntetni és a munkát az egész nép segítségére és építő bírálatára támaszkodva állandóan tökéletesítem. A gyakorlatban tapasztalt hiányosságok tanulmányozása arra a megáLapi- tásra vezetett, hogy egyes vezetők nem tanúsítanak kei lő érdeklődést aziránt, hogy mi a tömegek véleménye az áitaiuk irányított szerv működéséről és munkatársaikat se neve.ik ennek következtében a lakosság bírálatának megbecsülésére. — Igen sok szervünk vezetője nem ismeri fed kellőképpen, milyen személyi felelősség terheli azért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tiszteidben tar'.sa a demokrácia alapvető követelményeit. Ezért fontos, hogy a .lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvény kimondja, hog.v az államigazgatás szerveinek. *7 államhatalom helyi szerveinek valamint a gazdasaga szerveknek vezetői személyesen telelő sek, azért, hogy az á.le.uk ve zetett és a felügyeletük alá ren deli szerveknél a .akusság bejelentéseivel va.ó fog.aikozas azok állandó feladatai közé tartozzék. — Ahol a vezetők nem fordítanak figyelmet arra nogyo.* bánik az apparátus a okosság észrevételeivel. je.zése>ve‘.. ott ezek a bejelentések gyakran a bürokrácia útvesztőjébe fuilad- *alE> — Ezek a tapasztalatok tettek szükségessé a törvény javas,at második szakaszaoan íog.alt s/.c báiyokat, meiyek a .gIkíis.nettles eiienőrzes szervezeti te.'tételeinek biztosítására vonatkoznak. — Ezt a célt szolgálja sz is, hogy azoknál a szerveknél, melyeknek tevékenysége közvetlenül a lakossággal van kapcsolatban, olyan irodákat kell megszervezni, amelyeket oarkl közvetlenül személyesen is felkereshet, nogy eszrevde.eit, panaszait megtegye. Az Íven irodák működésének feltétlenül ki ked terjednie arra, hogy a öejeien- lések elintézésének egész folyamatát figye.emmei kísérjék és azt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsák. A törvényjavaslat fontos szabályokat tartalmaz, ama.yek betartásával elérhető a vizsga, a- tok gyors, alapos és eredményes efoiy tatása. Csak a legnagyobb felháborodással lehet beszélni arról a tűrhetetlen eljárásról, amely ná- lünk, sajnos, még előfordulj amikor egyes ieikiismeiet,eB személyek, ahelyett, hogv megszüntetnék a hibákat, amelyekre a lakosságtól érkező bejelentések irányították a ügyeimet, megtorló intézkedéseket alkalmaznak a bejelentőkkel szem-, ben. Az ilyen eljárást a jelen törvényjavaslat bűntettnek minősíti. — Az Itt tárgyalt törvényjavaslat alkotmányunkban gyökerezik és a Magyar Népköztársi ság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásának fontof biztosítékát kepezt. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a tör- vényjavas.atot fogadja el. A törvényjavaslathoz Bar ez* Gyuia és Vajdai Lajosné szólt hozzá. Az országgyűlés ezután a la- kosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta Napirend szerint következett» Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Népköztársaságunk új bíróság:! szervezete Harrer Ferenc előadó bejelentette, hogv a jogi b.zottsag a Magyar Népköz társaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és általánosságban elfogadta. Megáiia pította, nogy Népköztársasagunk jogi atkotasa elsősorban népi demokráciánkat és kia.asuió szocialista társada.mi rendünket, továbbá az al.ampo.garok lógást es érdekeit védi. A törvényjavaslat ennek a védelemnek a szervezeti aiapját teremti meg, minden ezzel kapcsolatos előbbi törvény hatálytalanításával. A javaslat a bírósági s/erve cetet a következőkben állapítja meg: a járásbíróság az álta ános elsőfokú bíróság, a megyei bíróság az általános másodfokú bíróság. Külön bíróságok ítélkeznek első fokon katonai és közlekedési ügyekben, a Legfelső Bíróság pedig másodfokon ítélkezik az első fokon a megyei Oirósa- gok és a külön bírósagok hatáskörébe utalt ügyekben. Valamennyi bíróságnál a következő elvek valósulnak meg: minden állampolgár ügyében egységesen, ugyanazok a oíró- ságolt járnak el; a bírák bírói működésűkben függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve; a bírói tisztségeket választás útján töltik be; hivatásos bírónak, vagy népi üinőknek megvá'asztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte; a bírósági eljárás nyelve magyar, magyarul nem tudó személy azonban anyanyeivét használhat)* A népi ülnökök az eljárásba* a bíróság elnöke, által megállapított sorrendben vesznek részi s egy évben legfeljebb 1 hónapra vehetők igénybe. Munkásoknak és alka.mazottaknak népi ülnöki működésük idejére fizetésüket folyósítani kell. Mind a hivatásos, mind a népé ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követnek el, kötelességüket hanyagul látják el, vagy olyan magatartást tanúsítanak* amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket megválasztó szerveknek, vagyis a tanácsoknak és a járás, illetőleg a városi kerület lakosságának beszámolni kötelesek. Ezután a bírák fegyelmi fele« lősségéről, a fegyelmi eljárás alapeiveiről, a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a közjegyzőkről szóló fejezetei ismertette az előadó. A bírósági szervezetekről szólő intézkedések 1954. évi feúruár L-en lepnek életbe. A Legfelső Bíróság einökét, elnökhelyetteseit, hivatásos bírált és nép ülnökeit a? országgyűlés vá.aszt- ja 5 évre; a járásbíróságok elnökét. hivatásos bíráit es népi ülnökeit a járási tanács, a megyei bíróság emökét, hiva'ásos bírált és népi ülnökeit a megyéi tanács választja 3 évre, valamennyit az igazságügyminisztef jelölése alapján. A törvényjavaslathoz Mclnáa Erik és Parragi György Kos- suth-dijas újságíró szólt hozzá. Az országgyű és a törvényjavaslatot általánosságban s részeiéiben a bizottság áltai iává- soit módosításokkal elf' áadta* majd a szombati napirend megállapítása után a. pénteki üléw «céget éy*-