Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

Az országgyűlés szombati ülése

Ä35 országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent ez ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Gerti Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MliP Központi Vezetőségének titkára, Boldóczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter. Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altornáre Iván élelmiszeripari miniszter. Tisza József begyűjtési miniszter, ■b'zijjártó Lajos építésügy; miniszter, Bebrits Lajos közlekedés; és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter. Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter.

A diplomata páholyban helyet foglalt J D. Kiszel jov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, íluan (Jen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, C. ti. Topcynan, a Török Köztársaság követe.

11. Mine, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, M. Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe. C. M. Ravndal, az Amerikai Egyesült Államok követe, I. Farlandaschi. a Komán Népköztársaság kö vete, P. Boci, az Albán Nép- köztársaság követe. D. Solda- tic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe. J. Decroux, Svájc követe, II. Fink, a Német Demokratikus Köztársaság nagy- követségének ideiglenes ügyvivője, Ö. Lundborg, a Svéd Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, K. Katz, Izrael követségének ideiglenes ügyvivője, B. C. Peyra, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügy vivője, R. M. Saner, Nagy- Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság követségének első titkára, Li Cser Gya, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követségének második titkára. J. L. Latapie, a Francia Köztársaság követségének attaséja A. Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóattaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos tagja.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke kíván szólni.

Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta el:

Nagy Imre, a minisztertanács elnökének

beszéde

t— Tisztelt Országgyűlés!

— Az 1953-as esztendő, amelyet az új év küszöbén átlép- ve magunk mögött hagy tuna, mérföldkő az ország fejlődésének széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán meg indultak és azóta mindjobban és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és feladatok, amiket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata és a július 4-én elhangzott kor; mányprogramm népünk elé állított, az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számara a szükséges tanulságokat, fejlődésünkben új szakaszt nyitottak. új politikának vetették meg alapjait.

— Alig hat hónap telt el azóta. Nen sok idő, hiszen progi'ammuukkal tartós és szilárd^ alapokra fektettük a

f

iárt és a kormány új po- itikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az országházában, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket.

— Visszapillantva a kor mány hathónapos tevékenységére megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. Mint minden mélyreható változás, ez sem ment kisebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényo~ülnek máról-holnapra. A legnagyobb elismerés hangján keli szólnom arról a nagyszerű teljesítményről, lendületes, odaadó munkáról, amellyel ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok a műszaki értelmiséggel karöltve hozzájárultak a párthatározatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája* az új szakasz jljpalvailm ás gyakorlati 1

célkitűzéseihez való feltétlen ragaszkodása volt és lesz jövőben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramul minden pontját lépésrőllépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a programin megvalósítása során elért szerény eredményei, csak kezdet azoknak a feladatoknak a megoldása terén, amelyek összességükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják.

— Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramra nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyreható váltó zások, amelyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öltenek testet bennük, amelyek nép- köztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaság- politikáját, és kulturális tevékenységét a szocializmus építése terén előre lendítik és irányítják. Ebben van a párthatározat és a kormány- programm nagy ereje. Ab ban, hogy vonzóerejével maga körül tömörítetté az or szág egész lakosságát, hogy az országépítő erőket erős egységbe kovácsolta és ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nemzeti összefogásra. Nép és kormány még nem forrott oly annyira egységbe, mint napjainkban. Bedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei hol nyíl tan, hol burkoltan megpróbálták keresztem a kormány üdvös célkitűzéseit. Lebecsülni igyekeztek a kormányprogramul jelentőségét, vagy taktikázásnak magyarázták és hol letompítani, és visszatartani, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kormány célkitűzéseit, nyilván azzal a szándékkal, hogy iláássák a kormány tekintélyét és megrendítsék a nép tömegek beléje vetett bizalmát. A zavartkeltő kísérletek » kormány tevékenysége nyomán szégyenteljes kudarcba fulladtak. A Programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben való' sí tóttá meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kormány pontosan és határidőre valóra váltotta azokat. A kormány ^ a programra megvalósítása során foganatosított számta- lan^ intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a programúiban kitűzött feladataink végrehaj. tása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormányprogramra ellen irányuló alattomos, zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk e nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, szeretetét és bizalmát is kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kormány, mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés!

Az elmúlt fél esztendő alatt, a július 4-én elhangzott Programm irányelveihez híven és annak szellemében a kormány, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendeletéivel, a minisztertanács határozataival a feladatok nagyrészét megvalósította a más célkitűzések végrehajtását, amelyek hosz- szabb idő munkáiát követelik. folyamatba tette.

Nem kívánom tételesen felsorolni, Tisztelt Országgyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a_ kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a Programm megvalósítására. Ezek ismeretesek nemcsak képviselőtársaim előtt, de a lakosság körében is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük.

Mindent mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés és b -ru- házás terén, 1953. évre a kor- mányprogrammban kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül alapjában megbirkóztunk. megoldottuk azo kát olymódon, hogy az 1953 második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben, irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdaság' tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a Tisztelt Országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke.

Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel .történt meg népgazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal meg alapozott új szakasz fő célkitűzéseit, — az ország lakossága életszínvonalának emelését, a termelés és áruforgalom számadatai tükrözik a legvilágosabban.

A szocialista Ipar 1953- ban évi termelési tervét 101 3 százalékra teljesítette és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését.

Az 1953-as esztendő termelési tervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a július í-i kormányprogramm új gazdasági célkitűzései ketté osztották úgy, hogy lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. A kormánvorogramm végrehaj fását tehát nem annyira az egész multévi ipari termelési tervek teljesítése, mint első

sorban a második félévi tér; melési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953. második felében az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedj tek, addig a könnyűiparé 169.9 százalékkal^ az élelmiszeriparé 203.5 százalékkal.

Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési számainak összehasonlítása, ad világos képet. Iparcikkeink közül pL flanellt 40.2 százalékkal, férfiinget 16.3 százalékkal, bakancsot 17.9 száza.ékkal, élelmiszerek közül például nyershjst

10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.1 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukorkát

75.2 százalékkal gyártott többet 1953 második félévében, mint a mege.őző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipari termelés átállítására, a lakosság szükségétéinek Kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek.

A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen átte- sintést a kiskeresKedelrru áruforgalom alakulása nyújt. 1953 második felében az első félév- nez viszonyítva 27 százalékkal volt magasabb a szocialista kis- icereskedeimi forga.om, s ha az árcsökkentéseket is figye.embe vesszük, a növekedés ennél is. nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eito.ódás mutatkozik az iparcikkek, azonbelül a ruházati cikkek javára.

Érdemes Külön kiemelni a karácsonyi nagy vásár.ásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekádjanax együttes forgalma 36.6 százalékkal na.adta meg a korábbi legmagasabb, 1951. évj karácsonyi forgalmat.

— A talu áruforgalmát főképpen a föidmüvesszövetkezeti bolthálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénKen tükröződnek azok a kormányintézkedései, melyeknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csöKkentaK, jövedelmei pedig nagymértékben emelkedtek, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és nagyarányú emeikedesére vezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a föidmüvesszövetkezeti bo’'hálózat 1953 IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113.2 százalékra teljesítette, így 1953 IV. negyedévi áruforgalma 38.2 száza.ék- kal volt magasabb, mint 1952 hasonló időszakában.

— A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azon- oan még ez a hataimas áruforgalom sem tudott minden téren .épést tartani az elmúlt esztendőben.

— Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azoKat a gazdasági változásokat) amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják, — a szabadpiac és termelői felhozatal alakú ása.

— A budapesti terme.ői piaci felhozatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruféleségben jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhozatal mennyiségét is. Ezzei magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953 novemberi piaci arak átlagosam 13.3 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1952 novemberi áraknál, ami kedvezően hat a városi lakosság éle.miszerei látására.

Tisztelt Országgyűlés!

— Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tesz, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kar* mányprogramm óta a miniszter* tanács javaslatára a Népköztár-< saság Elnöki Tanácsa módosí* tóttá a Munka Törvénykönyvét* Kiterjesztette a nők és a fiatal* korúak védelmét és a terhes éa szoptatós anyák jogait, megszi* gorította a túlmunka elrendelés sét, szabályozta a dolgozók fel* tnondási jogát, eltörölte a pénz* büntetést és a rendbírságot, bűn-» tető rendelkezéseket Irt el<3 azokkal a vezetőkkel szemben* akik csorbítják a munkások tör* vényes jogait és részletesen sza* bályozta a szakszervezetek jo* gait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtá* sával kapcsolatban.

Elsősorban a munkásság hely* zetének javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpoli* tikai intézkedések, a júliusi éa szeptemberi árleszállításon, melyek folytán a bérből és fizetés* bői élők, elsősorban a munká* sok 1953 négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak, meg* ami egész évre kivetve 1954-ben több, mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra* A parasztság az árcsökkentés révén egész évre kivetítve 498 millió forint megtakaritáshoa jut. A kormány árcsökkentő in* tézkedései tehát főképpen a vá* rosi lakosság helyzetének javí* tását eredményezték.

A kormányprogramm meg je* lenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bérügyi Intézkedést is foganatosított, me* lyeknek egy évre eső összbérki* hatása kereken 762 millió fo* rint, köztük vannak a viliamos* energiaipar, a kohó-, martin- és hengerművek munkásai, a bá* nyamunkások és egyéb iparágaki munkásai.

A dolgozók szociális és egész* 6égügyi helyzetének megjavítása érdekében is számos intézkedési hajtott végre a kormány. Aj 1953. évi munkásvédeimi beru* házások keretösszegét hatva» millió forinttal, az üzemi bölcső* dék és óvodák 1953. évi beru* házási keretösszegét pedig négy* ven millió forinttal felemelte. Al rendelkezésre bocsátott százmii* lió forint azonban egyrészt aa üzemigazgatók egy részénett nemtörődömsége, másrészt a ki* vitelező vállalatok felkészület* lensége miatt nem került min* denütt teljes mértékben feihasz* nátásra, holott rendkívül nagy; szükség lett volna rá. A dolgo* zók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbös* ség ért nem maradhat el a fele* lősségrevonás, a lemaradást pe* dig a legsürgősebben be keli hozni.

A kormányprogrammot köve* tő hónapokban hozzákezd tünk » .akóházak tatarozásához is, ami* re a miniszter tanács 1953. évbe» százmillió forintot irányzott elő* Bár a tatarozási programm de* cember 31-ig nem valósult mej» a maga egészében, az elvegzetl munkával lépést tettünk előre ai dolgozók lakásviszonyainak meg* javítása terén.

Lakásépítésre a kormány ke* reken mégegyszer annyit irány*' zott elő, mint a megelőző 1952* évben. S bár a lakásépítési pro* gramm végrehajtása terén la van némi .emaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is ko* moly lépest tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt esz* tendőben, főképpen a második felében, állami erőből mintegy 9000 állami támogatással, kb* 2000, és magánerőből 5000, ősz* szesen 16.000 lakás épült fel. Aa 1953-ban befejezett lakásokon] kívül mintegy 16.000 már meg* Kezdett és folyamatban levő la*! kásépítés húzódott át az újesa* tendőre.

Nem térek ki részletese»! azokra az intézkedésekre, ame*' lyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők] helyzetének megjavítására tett* Hiányos felsorolások is meg* győzőén mutatják, hogy a kor* mány elsőrendű kötelessegeneW tartja és — mint arra az 1954* évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek, a jövőben még in* kább annak tekinti — a mun* kásosztály anyagi kulturális éa ■ZOC-iália h^lyzotánoir