Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

Az e'mélet kérdései: iáíass a párioktatáshan felmerüli vitás kérdésekre A politikai iskola II. évfolya­ma és a Bolsevik Párt története 51. évío.yamanak propagandista) és hallgatói több helyről for­dultak tisztázatlan problémáik megvilágítása céljából az elmé­leti tanácsadóhoz. »A szocializ­mus felépítése a Szovjetunió­ban« című anyag legtöbbet vi­tatott két kérdésére az alábbi­akban adunk választ. Az első kérdés: A mi viszonyaink között crvé- nyes-e a mezőgazdaságban a »ki kit győz le« elve? A »ki kit?« kérdés az átme­neti korszak gazdaságának — amelyet g szocialista és tőkés szektor egyidejű fennállása és a köztük folyó harc jellemez — a tokérdése. Ez a kérdés akkor dql el véglegesen, mikor a nép- gazdaság minden ágában ural­kodóvá válnak a szocialista ter­melési viszonyok és ennek meg­felelően a tőkés szektor fokoza­tosan kiszorul a gazdasági élet minden területéről, Népgazdasá­gunk olyan területein, mint az ipar és a kereskedelem a »ki kit?« kérdés véglegesen eidőlt a szocializmus javára. A mezőgaz­daságban azonban még más a helyzet. Noha a szocialista szek­tor itt is már jelentős hadállá­sokkal rendelkezik, azért itt meg a kisárutermelő gazdaságoké a túlnyomó szerep és emellett még elég jelentős a kulákgazdaságok száma is- Amíg a mezőgazdaság­ban a kisárutermelő gazdaságo­ké a túlnyomó szerep, addig nem mondhatjuk, hogy véglegesen eldőlt a harc a szocialista és a többi szektor között. A »ki kit?« kérdés a mezőgazdaságban vég­legesen csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében fog eldőlni, A második kérdés: Ha­zánkban fennáll-e még a lehetősége, veszélye a tő­kés elemek felülkerekedé- sének? Lenin és Sztálin sokszor hang­súlyozták, hogy amíg a mező- gazdasági termelésben döntő sze­repe van a kisárutermelésnek, addig fennáll a kapiteujzmus újjászületésének veszélye. Ezek a megállapítások természetesen érvényesek a mi jelenlegi viszo­nyaink között is. Helytelen vol­na a kulákosodás lehetőségét tagadni, de ugyanúgy helytelen volna ezt. a veszélyt túlbecsülni, Népi demokráciánk jelenlegi helyzetében, ha helyes politikát folytatunk, ha következetesen folytatjuk a kulákok korlátozá­sának politikáját, akkor ezt a kulákosodást nagymértékben korlátozni tudjuk úgy, hogy ténylegesen nem válhat .veszé­lyessé számunkra. Csaknem megkétszereződött a közérdekű bejelentések száma 1953-ban A dolgozok éberségének ós öntudatának fejlődése abban ís megmutatkozik, hogy egy­re jobban felfigyelnek a köz, érdekeket sértő jelenségekre ós saját ügyes-bajos dolgaik, kai is bátrabban keresik fel a hatóságokat. 19.32-bez képest az Állami Ellenőrző Központ közérdekű bejelentések hivatalának bu­dapesti, Nádor-utca 36, alatti Irodájánál 1953-ban 95 szá­zalékkal emelkedett a beje­lentések száma. December­ben csupán Budapestről 54 százalékkal több bejelentés érkezett, mint 1952 decembe­rében. A vidéki bejelentések száma a negyedik negyedév­ben az előző negyedévihez JMpest 57 százalékkal nőtt. A bejelentések jellege vi­lágosan mutatja, bogy nem azért növekszik a bejelenté­sek száma, mintha több ok lenne a panaszra, hiszen sok olyan panasznak, amely néhány hónappal ezelőtt még napirenden volt, ma már nyomát sem találjuk a leye- tekben. Ezek a levelek dol­gozóinknak a kormány­programra megjelenése óta mérhetetlenül megnőtt bizal­máról tanúskodnak. Mutat­ják. h ogy a dolgozók ma máz- nem nyugszanak bele, ha törvénytelenséget, sérelmet tapasztalnak, bátrabban és gyorsabban bírálnak. Mis­kolcról, Békéscsabáról, Pécs­ről, Komlóról, Nagycenkrőli meg az ország legtávolabbi részeiből is érkeznek bejelen­tések. Nagymértékben emelkedett azoknak a száma, akik sze­mélyesén keresik fel a közér­dekű bejelentések hivatalát, ahova bárki minden nehézség nélkül bemehet. A lakosság bizalmának nö­vekedését mutatja az is, hogy a kormányprogramul elhang­zását követő hónapokban a bejelentésekben is egyre job­ban megnyilvánult a bátor bírálat és csökkent a névte­len bejelentések száma. Míg 1952 július elejétől augusztus végéig a bejelentések 23 szá­zaléka volt névtelen; addig szeptember első felében 9, második felében már csak 5 százalékot tett ki, október el­ső felében pedig már 4 szá­zalék alá esett á névtelen be­jelentések száma. Úttörők is kérték a múlt év ben az AEK segítségét. Pél­dául Szabó Teréz arról tett bejelentést, hogy édesapja két hónapra nem kapott csa­ládi pótlékot. A panasz jo­gos volt, a sérelmet orvo­solták, A dolgozók bejelentései alapján igen sok jogos sérel­met orvosolnak intézmé­nyeink, a hibák okait meg­szüntetik. A bejelentések elő­segítik állami és gazdasági szerveink munkájának meg­javítását, (MTI) Tovább emelkedett a* alpesi lavinák áldozatainak száma Bécs (MTI) Az osztrák belügy­minisztérium — »Reuter«-jelen- tés szerint — közölte, hogy az ausztriai lavinák eddig 116 em­ber halálát okozták. Az eltűn­tek száma 20. Svájcban a hógörgeteg áldoza­tainak száma 22-re emelkedett. Kétnapi hidegebb idő után csütörtökön este újra emelke­dett a hőmérséklet az osztrák Alpokban, a havazás is megin­dult, ezért újább lavinák veszé­lye fenyeget. Pénteken reggel Stájerország északi részén példátlanul nagy lavina zúdult le a Gross-Sölk folyócska völgyébe, a völgy fal­vainak körülbelül ezer lakosát teljesen elzárta a külvilágtól a leomlott hótömeg. A Szovjetunió dolgozói küldötteket felölnek a Központi Választási Bizottságba Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió különböző körzeteiből hírek érkeznek, amelyek beszámolnak a társadalmi szervezetek ülései­ről, valamint a vállalatok, hiva­talok és kolhozok kollektíváinak gyűléseiről. Ezeken az üléseken és gyűléseken küldötteket jelöl­nek a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa választásainak Központi Választási Bizottságába. A kulturális dolgozók szak- szervezete központi bizottsága el­nökségének kibővített ülésén Matvej gkirjatovot, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának központi bizottsága mellett mű­ködő pártellenőrző bizottság el­nökét jelölték küldöttként, Az állami hivatalok dolgozói szak- szervezetének bjeíorussz bizott­sága Vaszilij Kozlovot, Bjelo- russzia Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökét jelölte, A Szovjet írók Szövetsége ja­vasolta, hogy Alekszej Szurko- vot, a kiváló szovjet költőt je­löljék küldöttnek a Központi Választási Bizottságba. Komszoinolszkban, a kujbisevi vízierőmű építőinek telepén e nagy építkezés munkásai és mérnökei népes gyűlést tartot­tak. A gyűlés részvevői egyönte­tűen elhatározták, hogy küldött­ként Mihail Jevec brigádvezetőt, az építkezés kiváló dolgozóját jelölik, (MTI) Moszkvában emlékművet állítanak fel Ukrajna és Oroszország újraegyesülése •WO. évfordulója emlékére Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy Moszkvában a Kievi- pályaudvar előtti téren emlék­művet állítanak fel Ukrajna és Oroszország újraegyesülése 300 évfordulójának emlékére. Az emlékmű művészi Kompo­zíciójában ábrázolni kel! Uk­rajna és Oroszország újraégye- BÜlését. 8 nagy történelmi ese­ményt, amellyel befejeződött az Vjkrán nép sokévszázades harca a külföldi' rabtartók ellen, ábrá­zolni keli az ukrán és az ©rpsz nép testvéri szövetségét (fe meg­bonthatatlan, örök barátságát. Hallgassák meg a német népet Badin (MTI) A nyugati ha­talmak németországi főbiztosai­nak berlini képviselőit az utóh- bi napokban a lakosság több mint 500 küldöttsége kereste fel. Csupán a francia hatóságok nvugatberlini székházában 330 küldöttség jelent meg. A küldöttségek tolmácsolták a német nép követelését, hagy a berlini értekezletnek a német kérdéssel foglalkozó tárgyalá­saiba vonják be a Német Demo­kratikus Köztársaság és Nyugat- Németország képviselőik Kik támogatják McCarthyt? ingói bnrssoá lap McCarthy és texasi milliomosok szoros kapcsolatáról London (MTI) A »Daily Mir­ror« washingtoni tudósítója »Ha buta emberek meggazdagodnak« című cikkében arról ír, hogy McCarthyt, a hírhedt amerikai boszorkányüldözőt texasi sok­szoros milliomosok csoportja tá­mogatja abban a törekvésében, hogy elnyerje az Egyesült Álla­mok elnökének tisztét. A tudó­sító megírja, hogy ennek a cso­portnak vezető személyisege L. Hunt, a világ egyik leggazda­gabb embere, akinek jövedelmét napi 100 ezer dollárra becsülik. Hunt óriási propagandagépezetet fart fenn, amely 222 rádióállo­máson és több televíziós állo­máson keresztül »népszerűsíti« McCarthyt és nagy összegeket Híset neves szeptolyfeegekna» hogy McCarthyt dicsőítő pikké-- két és nyílt leveleket írjanak e sajtóban. A csoport »legszegé­nyebb« tagja O. Anorade, aki­nek vagyona »csak« ötven mil­lió dollár. A tudósító megállapítja, hogy ezeket az embereket állandóan annak a gondolatnak a rémkép*- gyötri, hogy elveszíthetik izédíto vagyonukat »Számukra ' Mc­Carthy, a veszetten tomboló de­magóg valóságos megváltó ás a nagy Uommunistaüldözőt uralko­dónak kijáró tisztelettel fogad­ják, ha Texas földjére lép, mert úgy vélik, liogy McCarthy fog­ta megvédem millióikat. MIKSZÁTH KALMAN (1847—1910) tó zázhét érvvel ezelőtt. 1847 január 16-án szü­letett a nógrádmegyei Szkla- bonyán Mikszáth Kálmán, a magyar széppróza egyik legnagyobb mestere, a kiváló realista író. Életpályája úgy indul- mint annyi más, korabeli kisne- laesi fiúé; gimnáziumba jár, jogot tanul, majd megyei hi­vatalt vállal. De a fiatal Mikszáth hamar ráébred, hogy a hivatalnokosdi nem neki való. Otthagyja _ a ba­lassagyarmati megyeházát ós újságíró lesz. Három évig Szegeden eszi a vidéki újság­írás nehéz kenyerét, később Pestre kerül és a Pesti Hír­lap szerkesztőségében dolgo­zik. Első írói próbálkozásai politikai karcolatok- de ezek­kel nem ér el sikert. Nevét 1881-ben kapja szárnyra a hír. amikor megjelenik Tót Atyafiak című novelláskö- tete. Az első igazi Mikszátb- iönyvet novellák, elbeszélé­sek, regények hosszú sora követi, egészen a Fekete Vá­ros című regényig, amely ha­lála esztendejében, 1910-ben lát napvilágot. Mikszáth fiatal újságíró korában a függetlenségi párt eszméinek harcosa. Később belép a kormánypártba. A függetlenségi párttal történt szakítását az magyarázza, hogy ez a párt egyre inkább a nagybirtokosok cseléd' jévé züllött. írói sikerei Tisza Kálmán miniszterelnököt is baráti köréhez vonzzák s a magas pártfogó közbejárásá­ra képviselői mandátumhoz is jut. Kormánypárti tagsá­ga azonban távolról sem je­lenti azt. hogy feltétlenül ki­szolgálja a‘ kiegyezés _ utáni Magyarország kormányait. Mikszáth a kormánypárton belül is független szellem marad. Tisza Kálmán barát­jaként is a maga útját járja: az élesszemü, szókimondó, realista író útját. JVtikszáth realizmusa két forrásból táplálkozik: egyrészt abból az őszinte sze­rétéiből, melyet a kegyetle­nül kizsákmányolt paraszt­ság iránt érez, másrészt ab­ból a sírig megőrzött csodá­latból, melyet a 48-as for­radalom emléke jelent számá­ra. Világos, hogy az a realis­ta író. aki ismeri a föld né­pét és szívében 48-as esz­mények élnek, — a század- forduló évtizedeiben csak kritikai realista lehet. A bírálattal nem is fukar­kodik. bár igazi kritikai hangját csak hosszú fejlődés eredményeként találja meg. Ennek az a magyarázata, hogy még a független szel­lemű Mikszáth sem tudja egykönnyen és mindenkor átlépni társadalmi helyzeté­nek korlátáit. Mikszáth látja., tapasztalatból tudja, hogy korának züllött uralkodó osz­tálya. a dzsentri-társadalom mérföldmessze áll a reform­kor, 1848 nemességétől. Még­is, a múlt érdemeiért, az elő­dök tetteiért hajlandó elné­zésre, sőt rokonszenvre. Még a rozoga megyerendszernek is megbocsát; a hajdan Beesnek ellenálló megyék utódát tiszteli henne. Azt mondja róla: — ha rozsda is, de rózsaszínű. Ám az idők mú­lásával az író hangja egyre komorodik, a rokonszenv egyre ritkábban csendül ki belőle. A galamb a kalitkában s a Beszterce ostroma című müve már hirdeti, hogy a nemesség ideje lejárt, a nemesség élőhalott anakro­nizmus. hogy nincs mentség a maradi múlthoz körömsza­kadtáig ragaszkodó uralkodó osztály számára, Nemzetes uraimét, új Zrinyiász és sok más műve egy eg y állomás azon az úton. melyet Mik­száth a kritikai realizmus felé megtett, — egészen a Noszty fiú esetéig, mely meg­semmisítő ítélet n dzsentrik világa fölött Mikszáth nem huny sgemót a korabeli társadalmi rend­szer másik támasza, a klérus, a klerikális reakció bűnei felett sem. Lapaj, a hí­res Dudás c. elbeszélésé­ben például megpendíti azt az igazságot, bogy a fe­kete reakció is az urak cinko­sa. a parasztok kizsákmányo­lásában. Nagylélekzetü re génye pedig, a Különös há­zasság, melyet élete végén ír s amelyben bátran pálcát tör a klérus becstelenségei fö­lött. kritikai realizmusának csúcsát jelenti. Nemcsak az együttérzés hangja az, ami Mikszátbimk a parasztsághoz való szoros kapcsolatáról tanúskodik. Sokrétű ábrázolásmódja, el­bűvölő stílusa is mindunta­lan a parasztember jellemző elbeszélő módját juttatja eszünkbe. Elbeszélni nem a re- gényíróktól tanultam. — írja magáról, — hanem a magyar paraszttól. Ez a fordulatos, eleven, csattogó- villogó Mikszáth-stilus adta az ürügyet a polgári iro­dalomtörténetnek, hogy Mik- száthot mint problémamentes csevegőt, kedélyesen adomáz- gató írót emlegesse. Pedig Mikszáthnál a maró gúny és az elbájoló humor csak esz­köz arra, hogy egyfelől kife­jezze megvetését korának uraival szemben, másfelől hangot adjon a nép. az egy­szerű ember iránti szeretető- nek, A szegényekkel szemben sohasem gúnyolódik, ha róluk beszél, aranyos derűjén át csillog a részvét és a mégha tottság könnycseppje. — D*- ha az urakról van szó, a humor aranyos papirosába csomagolva mázsás igazsá­gokat vagdal a címzettek fe jéhez, Korunk, az új magyar irodalom világosan látja Mikszáth helyét és méltóan értékeli munkássá­gát, Ha Jókainak többek kö­zött az az érdeme, hogy száz­ezrekkel szerettette meg a szépirodalmat, akkor Mik­száth volt az. aki az öregedő Jókaitól átvette és teljesítet­te ezt a feladatot. De jobban teljesítette, mint elődje. Mert Jókai világa délibábos áb ránd-világ. Mikszáth pedig kivonta az olvasókat ebből a mesés bűvkörből g a való­ság világába vezette őket. Mikszáthtól sokat tanult az utána következő regényíró nemzedék: Tömörkény, Móra. Gárdonyi. Móricz, de tanul tőle mai irodalmuuk is. Tanulja az igazság, a való­ság teljes ábrázolását, tanul, ja a realizmust, tanulja az ftfazi emberábrázolást és szép magyar szót, mindazt, ami Mikszáthban követnivaló. mindazt, ami irodalmunknak maradandó értéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom