Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-16 / 13. szám
Kilépett tagjainkkal szeretettel beszélgetünk és baráti szóval fogadjuk őKet MAX DIT Y MÁTYÁST és '■auládMit Hercegszántón úgy /smerik, mint rendes, becsületes mímkásembereket. 1952 augusztusában, amikor köz\ 'évükben megalakult az Uj Klet termelőszövetkezet, ö is tagja, lett. Család iával együtt szorgalmasan részt vett a munkában. Az eredmény nem is maradt, el. 490 munkaegység után 32 mázsa búza, 1.22 mázsa árpa, 1 mázsa rozs, 1 mázsa zab, 13 mázsa 30 kiló kukorica, 31 mázsa 95 kiló takarmányrépa, 68 kiló 60 deka cukor, 39 liter napraforgóolaj, fű liier bor, 1 liter pálinka, 9 mázsa 31 kiló burgonya, 50 kiló alma, 50 kiló szilva, 16 kU<i mák, 320 kiló hagyma, 5 kiló szappan, 4 kocsi szalma, 3 kocsi pelyva, tOO kéve kukoricaszár és 4200 forint 60 fillér készpémnÿ- szesedésbez jutott. A háztáji gazdaságában 25 mázsa Icu koricája mellett 6 mázsa krumpli termett, ezenkívül különböző zöldségféleség, fszar hadpiaci árra átszámítva évi iövedelme clcrte a 30 ezer forintot. Mándity Mátyás csaladja más jövedelemhez is jutott a szövetkezetben. A. fiá a csoporttagok marháit legeltette• ezért minden tehéniartó tagtól havi G forintot kapott. BOLDOG és megelégedett ,% Mándity-esalád. örömüket még tetézte, hogy üszővásárlási kölcsönben részesülhet' nek. Vás.ár°ltak is egy szeg üszőt, méla a közeli napok' ben megellik. AZ UJ ULETBEN nem egy tag van, aki Mándityékhoz hasonlóan szép jövedelemre tett szert. Tagságunk most az eredmények további megszilárdítását tűzte ki célul. Előre felosztjuk egymás között a területet. Nem kell a jövőben egymásra várnunk, hogy ki, hol kezdje el a munkát. A TÉLI NAPOK munkája ezeket a terveket készíti elő. AÁ is elhatároztuk, hogy i\gy, mint az előző esztendőben, az idén is felállítjuk a nagy munka idején az űzetni konyhát. De azért mégis változtatunk a tavalyi rendszeren, mert az idén teljesen Ingyenesen fogjuk biztosítani a tagoknak a bőséges és ízletes ellátást. Most fakitermeléssel foglalkozik tagjaink egyrésze. Az összegyűlt trágyát piind kV hordjuk, mert a párt' és kor- mányhatározai alapján mi is növelni akartuk termésátlagainkat. pöldterülel Hűkből tavaly 20 holdat trágyáztunk meg. Ha az idő engedi, újabb 15 holdat trágyázunk.' ALLAT ÁLLOM ANYUNK fejlesztését is tervbe vetítik. A 8 darabból álló szarvas- marhaállományt az idén 20- ra emeljük. Lovunk 6 darab van, ezt 9-rc fogjuk szaporítani, Állataink számára a takar mánybázist úgy ki' vártjuk biztosítani, hogy a meglévő 8 hold lucerna mellé mén 22 holdat vetünk és hat hold haltucimot. Építünk egy sertésfiaztutót és egy süldőszállást. Baromfiállományunk 150 darab, amit legalább 500 darab fajtiszta ál lományra akarunk szaporítani(, Tagjaink közül nyolcán vásárolták üszőt. ÜZEMI pártszervezet iink titkára, Gorjanaes Bertalan és a termelő csoport elnöké gyakran ellátogatnak a tagak otthonába és érdeklődnek problémáik iránt. Beszélgetnek velünk, tanácsokkal, útmutatásokkal segítve ügyes-bajos dolgainkon. KILÉPETT TAGJAINK közül legtöbben még most is ellátogatnak hoznánk, ha erre visz az útjuk, ok is éppúgy részesülték munkaegységük arányában, akárcsak a bentmaradottak. Vuity Anr tat, Sztipánov Zdrávkó, Balázs András és Kapitány Pál gyakran eljönnek egy kis barátságos beszélgetésre. Ilyenkor szó esik sokmindenről. Arról is, hogy halastavat létesítünk azon a területen, amelyet a hoU-Dunadg táplál és becslés szerint 100— 150 mázsa hal van benne. Ez' zel az egész környéket el tudnánk látni hallal. AZ UJ ÉLET tagsága bizakodással és fokozott munkakedvvel néz az új gazdasági év elé. Megragadja a pártunk által nyújtott segítséget, hogy továbbfejleszthesse termelőszövetkezetét. Nagy András, az Uj Éled tsz tagja> Hercegszántó. Tavaly 2200, q? Idén 87 hektóliter a tejbeadása a? imrehegyi Béke t§z-nek A kiskőrösi járásban a téli napokban az állandó túaott' sás tagjai beszélgetnek a dolgozó parasztokkal. Ilyenkor igén gyakran szóba kerül az új begyűjtési törvény is, A dolgozó parasztok kiszámítják, hogy az új törvény érteimében mennyi a beadási kötelezettségük. Imrehygyen a Béke tsz tagjai az elmúlt évben 220Ö hektoliter tejet voltuk kötelesek beadni. Az idei kivetés már csak »? hektoliter, Bóesán ifj, Péezka Ferenc. 11 holdas paraszt számította ki. hogy mennyi az idei beadása. Máris teljesítette egészévi soványbaromii beadási kötelezettségé;. A kiskőrösi járásban a dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a begyűjtési törvényt, mert itt igen sok a szőlő és legelő éa ezután mostmár nincs terményéé' állatbeadás. „ „ Ürögi Judit, Kiskőrös. I’aranxtgyülések Jánoshalmán Jiiuosluhttén 1>V r»Bütgyûi#|ielçet tartanak, ahol olyképp ismertetik as új be gyűjtést törvényt, hogy párhmamot von nah a régebbi rende lettül Több dolgozó úgy ad válását a kormány rendelkezéseire, hogy máris teljesítette egészévi tojásos barorafibeaejási kötelezettségét, Ilyen Szili Jinosné tanácstag éa Szántai István dolgozó paraszt Is, Mivel a községben a népnevelők Igen gyakran azzal a kérdéssel találkoztak : hogyan alakúi a beadás a szántó, rét és legelő együttes területén, azért a tanácsba zán táblán mutattuk be példákkal, hogy ezekre a területekre mit ír elő az új begyűjtési törvény. A népnevelők így jél tájékoztatva látogatják a dolgozó parasztokat és tartják meg a kis- pry üléseket. óvári János, Jánoshalma. Választ kérünk az illetékesektől Van nekünk három hold szántóföldünk és ebben van 4ÜÜ négyszögöl nádas.. De ezt még 1950-ben kezelésbe vette a szentesi nádgazdaság. Még csak nem is értesített bennünket, hogy ne tartsunk számot a nádasra. Mi meg éppúgy fizetjük tőle az adót, mintha inl használnánk. Itt akàrho’ vá megyünk, senki sem tud segíteni. De az nem lehet, hogy egy családos apa fizesse az adót a nádgazdaság helyett, már 1930 óta. Dénes Piroska, Tissakéçske, ló, to tudja a tonnt... ... hogy a linóleumot előbb terpentinnel dörzsöljük le és csak azután mossuk le szappanos vízzel, fi, lenóleumot sohasem szabad forró vízzel mosni. * ,,, ho-gy a mogyoró, dió, mandula hójját könnyen lehúzhatjuk, ha egy pillanatra forrásban lévő vízbe dobjuk. Hosszasan azonban nem szabad a vízben tartam, mert ízét elveszíti. Január 19-én, kedden értekezletre ülnek össze a megye vezetői, a mezőgazdasági kutatók és szakemberek, az állami gazdaságok. a termelőszövetkezetek, a gépállomások termelésben élenjáró dolgozói és a legjobb egyénileg dolgozó parasztok. Az értekezletnek az a célja, hogy a megye viszonyai között megtárgyalják pártunk és kormányunk határozatából adódó legközvetlenebb teendőket a mezőgazdasag fejlesztésével kapcsolatban. Nagy jelentőséget ad az értekezletnek az a körülmény, hogy előadója Erdei Ferenc miniszter lesz, megyénk országgyűlési képviselője. A megyénk mezőgazdasági fejlesztése szempontjából döntő jelentőségű értekezlet színhelye a megyei tanács díszterme lesz. Az értekezlet kezdete délelőtt 9 óra. l eli munkák a gyümölcsösben MINDEN KIMAGASLÓ eredményt, sikert hosszú, fáradságos munka szokott megelőzni. így yah ez a gyümölcstermesztésben is. Komoly munkával kell megvetni a nagy termés alapját. E.őször is biztosítani Kell a szükséges tápanyagmenny ységet. A további feladat, a fejlődő termés megvédése az időjárás viszontagságaitól és a kártevőkkel szemben. A GYÜMÖLCSÖSBEN a termés leszedésével nem fejeződik be a munka- Ezután veszi kezdetét a trágyázás, metszés és a talajmunká. Gazdaságunkban az idei nagy termés sok tápanyagot vont ki a talajból és ezért a trágya visszapótlását felemelt adaggal kellett elvégeznünk. — Termőfaegysegenkémt 3 mázsa szervestrágyát; és 0 kilogi amm műtrágyát adagoltunk, (Ebből íi és félkiló szuperfoszfát, 3 és félki lograrpm káíisó.) A trágyát beszántottuk a talajba. Ah a a fák alatt szántam nem iehet,ot) ásózássai juttattuk a földbe- Ezzel a tápanyagellátást biztosítót, tűk. FONTOS TÉLI MUNKA 9 gyümölcsösben a metszés és a törzsápolás. A metszés kettős célt szo'gál. Egyrészt ezzel irányítjuk a fának a növekedését, másrészt megakadályozzuk a kártevők továbbterjedését. A gyümölcsfa koronája és a gyökérzete egyensúlyban van, A metszéssel ezt az egyensúlyt megbontjuk. A fa koronájának egyrészét eltávolítjuk, a gyökér- zet pedig megmarad eredeti nagyságában, a szívógyökerek továbbra is azonos mennyiségű tápanyag felvételére képesek, mint a metszés előtt. Aszerint, hogy milyen hosszúra metszik vissza, úgy válaszol a fa § beavatkozásra. Az erősebben visz* szametszett fa erősebben növekszik. Igyekszik pótolni az eltávolított részeket. A METSZÉSSEL egyúttal védekezünk a kártevők eilen is. A .lisztharmat például 8 fa vesééiben, ágaiban telel át. A tavasz) fertőzések innen indulnak Ki. — gzért keil g metszés alkalmával ezeket a beteg részeket eliávh- lítani- Száraz és betegségek áltál tönkretett részeket ledobjuk a fáról. A másik igen fontos védekezési munka, amely a télvégi permetezést megelőzi: a törzse pofás. A FA TÖRZSÉN és vastagaon ágain a külső rész elhalt, eipa- rásodott kéreg borítja. Ezekbe s kéregrepedésekbe húzódna k a kártevők áttelel<5 algái. Fakaparoval ezt a külső *1- parásodott részt ellávojitjuu a fáról, és ezzel megfosztjuk búvóhelyüktől a kártevőket, AHOL A fAk pajzstetvösee. ott drótkefével átdörzsöljiik á törzset és a vázágakat, Az éles drótkefe leszakítja a pajzsot a íetvekről. Ezzel szabóddá teszik a kártevőket és fokazzuli a télvégi permetezés hálását. AZ AGASEGYHAZI «Uam* gazdaság a gyümölcsösök fedj ápolására mindig nagy gondot fordított. Ezért tudta 8ő5 százalékra teljesíteni tavaly is a gyümölcstermelési tervét, mart az őszi és a téli munkákat idejében és megfelelő minőségbe« elvégezte. Mátyás Gábor agronörpus ágasegyházi állami gazdaság Célszerű téli viselet KÖTÉNYRUHA. Anyaga tehet szövet, vagy flanell, egyszínű, vagy kockás, amelyet egyszínű kötött pulóverekkel, ingblúzokká; viselhetünk. A kötényruhához sötét antilop- vagy bőrövet válasz - szunk. Ha sima szövetből készül a ruhánk, kockás és csűrös blúzokat is viselhetünk hozzá. A kötényruha csinos, mindenkinek jól áll és azért is cégszerű, mert mellény viselését feleslegessé teszi. hÖMÖutjük Erdei Ferenc igazságügyminiszter elvtársat, megyénk képviselőjét kecskeméti látogatása alkalmából és nagy érdeklődéssel várjuk beszámolóját. Mi, akiié a miniszter elvtárs eddigi kormányzati működését figyelemmel kísértük, jól tudjuk, hogy nemcsak lelkes barátja megyénk dolgozó parasztságának, de szerelmese a homoki gyümölcs- és szőlőtermesztés ügyének is. Éppen ezért szeretnénk, a beszámoló után kiürült képviselői tarsolyt néhány igen fontes, gyümölcs- és szőlőtermesztésünk létalapját képező kérdéssel megtölteni és arra kérni, .hogy mindezeket tegye megfontolás tárgyává és legyen szószólónk az új mezőgazdasági Programm megvalósítása során. Problémáinkat két gondolatcsoportba osztjuk! 1. Haladékot nem tűrő, azonnali feladatok, 2, később megvalósítandó feladatok. Az első csoportba tartozik mindenekelőtt annak szakszervnek létrehozása, amely az anyag, és hitelszükségletet felméri, elosztja és a felhasználást okszerűen irányítja. A szerves (istállótrágya, úőzegíekál, tőzegkorpa, stb.) és műtrágya szállításának megindítása s vele JCépvij tűink egyidejűleg azoknak a gazdasági felszereléseknek és szerszámoknak a gyártása, amelyek már a kora tavasz foiyamán használatba kerülnek. Végül dolgozó parasztságunk szakmai oktatása, amely megyénk területén már meg is indult. A második csoportba soroljuk a növényvédőszerek gyártását és azoknak a felhasználás helyére idejében történő szállítását. Szakmai szempontból kifogástalanul működő terményfe.vá- sárió és értékesítést lebonyolító szerv felállítása, illetőleg a jelenleginek átszervezése. Szőlővesszőgyökereztetö és faiskolák bővítése, újak létesítése. Végül, de nem utolsó sorban dolgozó parasztságunk érdekeltségét a termelésben minden eszközzel biztosítani, A vázolt feladatok tömege miatt e-.- alkalommai csak az első csoportba tartozó kádésekkei foglalkozunk részletesebben. Elengedhetetlenül szükség van egy a tervet kivitelező szakmailag kiválóan felkészült szervezetre, mer* enéi- kül mezőgazdaságfejlesztési terveink valóraváltása egy olyan építkezéshez tamiUijJÍha... hasonlítható, ahol hiányzik a kivitelezést irányító mérnök és egyéb szakvezető. Termőszőlőink és gyümölcsöseink már- több mint tíz év óta nélkülözik a trágyát, emiatt állaguk legyengült, hozamuk egyre csökken. Humuszban és nyerstápsókban egyébként is igen szegény homoktalajainkon a pangó talajélet megindítására inkább ma, mint holnap minden szervestrágyát használjunk fel. Azok áZ áUagíeijavjtó munkák, ame.yek a szakszerű metszést, tőkefej tisztítást, koronaritkítást, törzsápolást, csicskurázást, harmatgyöitere- zést és jó talajmunkát ölelik fel, csak abban az esetben lehetnek hatásosak, hogyha a tápanyagpótlás megtörtént. A február hónap még rendelkezésünkre áll, hogy a trágyát a talajba bedolgozzuk, de már márciusban itt a metszés és az egyéb állagfeijavító munkák. E munkák jó elvégzéséhez jomi- nőségű metszőollókra, kézifűrészekre, kézicsákányokra van mielőbb szükségünk. Gyümölcs- és szőlőtermesztő pa- rasztsáeimk téli elméleti oktatása folyamatban van. Legjobb elméleti és gyakorlati szakembereink örömmel vállalták egy-két szakmai kérdés tárgyalását összefogó, rövid előadássorozatok megtartását. Az az érdeklődés és szeretet, amellyel dolgozó parasztságunk a hivatott szakemberek felé fordul, komoly biztosítéka mezőgazdasági pro grammunk kezdeti sikerének. A megye szakemberei úgy n tudományos, mind a gyakorlati életben dolgozók a párt és közigazgatási szervek felhívására örömmel és a legnagyobb készséggel dolgozták ki a megyének, járásnak mezőgazdaságfejlesz- tési tervét. Gyümölcs- és szőlőtermesztésünk terve a legkorábban készült e! és annak az országos terveket kidolgozó szakbizottság is jő hasznát vette. E tervek megvalósításra várnak. — Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tervek gyakorlati kivitelezésénél ugyanolyan szeretettel és munkakészséggel vállalunk és kérünk részt, mint amilyen lelkesedéssel kapcsolódtunk be a javaslat- készítő munkálatokba. Bognár Károly. 3 mikWsteíepi Szőlészeti Kutató Intézet vezető kutató)». Hep értekezlet a mezőgazdaság fejlesztési!
