Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

8ÁCSKISKUNMEGYEI

NÉPÚJSÁG

KSK

Ü B/tfCSKISKUNMBGYEI PXRTB WÊ

IX. évfolyam, iS. szánt.

Ara SO tibvr

ll>54 JANUAR 16. SZOMBAT

A MA! SZAMBA h

Válasz a pártoktatásban felmerült vitás kérdésekre. ~ 'Csaknem megkétszereződött a közérdekű bejelentések száma 1953-ban. — Mikszáth Kálmán. — Kilépett tag« iáinkkal szeretettel beszélgetünk és baráti szóval fogadjuk őket. — Téli munkák a gyümölcsösben. —• Képviselőnk tarsolyába.

A párt és a kormány — mint ismeretes — a tsz-mozgalom önkéntességének megerősítése érdekében lehetöve tette, nugy akik ezt kívánják, kiléphessenek a termelőszövetkezetekből es egyenneg gázaaiKuonassanak. A földművelésügyi miniszter meg- állápitotta azokat, a feltételeket, ameiyek alapján a termelőszövetkezetből kilépő tagok visszakaphatják földjüket, bevitt állataikat és gazdasági felszereléseikét.

Az ország sok községében azonban nem a törvények szerint jártak ei, hanem méltatlanul bánnak a termelőszövetkezetből kilépett do.gozo parasztokkal, megrövidítik őket, jogtalanul túlzott köteiezettsegeket tónak rájüli. Mindezt azért, mert helyenként vannait meg ma is kisKiEáiyoskodó pai*- c» á-.ami funkcionáriusok, akik pártunk határozatait és államunk törvényeit lábbal tiporják.

Pedig a termelőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztokra úgy keil tekinteni, mint ittnoo tsz-tagokra, úgy is kell kezeim őket. Sokan nangoztatták is, hogy hívei a szövetkezeti eszmének, s csak a szövetkezet h.bái miatt, az einök hibái miatt léplek ki. A kilépők zöme e.őbb- utóbb újra visszatalál a szövetkezeti útra.

De vannak, akik attól sem riadtak vissza, hogy a termelőszövetkezetből kilépő parasztokat megfosszák földjüktől,, vagy legalább is hosszú ideig húzzák- haiásszák a földjük kiadását. — Súlyosán megsértette parkunk és államunk rendelkezéseit a tömörkényi tanácselnök és a községi párttitkár, akik- még a mai napig sem biztosították, hogy minden termelőszövetkezetből fellépő tag megkapja földjét, s így még ma is többen vannak, akiknek földjüket nem adták ki.. Sokan lényegesen kevesebb földet kaptak, mint amennyivé1 a termelőszövetkezetbe .eptek Szabó István dolgozó parasztnak Így adták ki a fö.djet, hogy a mesgye az udvarát szeite kérésziül. A háza az ő területéhez jutott — de a melléképületek, sőt a kút is már más parce rajába került. A községben — ugyancsak iörvényéhenesen. -r- nem adták ki az úgynevezett »földkiadási jegyzőkönyveket« sem, ame.yeíi igazolják a dolgozó parasztok törvényes jogát a főidre.

S mindez nem véletlenül történik így. A községi pártszervezet titkára, Jaksa János szándékosán okozott bajt, nehézséget a kilépőknek. Kijelentette: -Ha a parasztok kilépnek a tsz-ből, úgy. megkavarom a tarnt, hogy évekig sem hozzák rendbe!*

Ami ■ Tömörkényen történt, nem elszigetelt jelenség A fe- jermegyei Cecén például nem adtak sem vetést, sem veir-ma- *ot a kilépettednek. A knepett csz-tagok többségé decemoer 15- 20. között kapta meg csak' a foidjét. így természetesen nem vethettek. De Kovács Sándor még december 28-an sem kapta meg q földjét Egyébként is a község iegrosézabb földjeit adták a kilépőknek és a jó szántófö dekei inkább az erdőgazdaságnak adták erdőte,építésre — köztük i »zőlőket és a gyümölcsösöket ts üymodon minden cél es értélért léikül pusztulásra ítélt»1' t szőlőket es gyúmöiCsösOii.c>. ahelyett, hogy visszaadták volna ókét jogos tulajdonosaiknak, a .sz-ekből kilépett dolgozó oa- ■ssztokaakA tsz-foől kilépett dolgozó parasztok iigve

Sok visszaélés történt a kilépetteknek visszaadott gazdasági felszerelés és jószág feiértékeie- se körül. Igen sok helyen — Somogy megyeben es egyebütt — a jószág, felszerelés értekének többszörösét követe.ik a kilépőktől. Nem egyedülálló Farkas Antal óköritófüipösj volt tsz-tag panasza, nogy sem szekerét es bevitt gazdasági felszerelését kilépése után nem kapta vissza, sem annak ellenértékét nem kapta meg. Nem ritka eset, hogy a kilépettek felszerelése ott kallódik, rozsdásodik a tsz udvarán, de jogos tulajdonosának nem adják oaa.

Elterjedt jeienség, hogy aránytalanul nagy terheket raknak a auepokre. A tiszaüorogmai Kossuth tsz-ben például a sertesbe- adas köteiezettségeből a ki.e- pőkxe jutó részt »kiosztottak« a Ki.épőkre, de a tsz egész sertésállományát és a hízók további híziaiásahoz szükséges takarmányt mind egy szemig megtartották.

Egyes helyeken megdöbbentő módón bánnak el a kilépett tagokkal — a visszélések, fondorlatos törvényszegések meglepően széles skálája alakult ki. A békésmegyei. Füzesgyarmaton például Sós Endréne föld nélkül lépett a termelőszövetkezetbe. Kilépése után azonban oiyan terheket róttak ra, mintha három hold földje lenne. A bács megyei Soitszentimren a Kilépőkét háromszorannyi sértés beadására kötelezték, mint amen.v- nyit a rendelet előír. így új Antal József hét és féihoidas dolgozó parasztra kötelezettségen felül még 61 kiló sartésbeadást róttak ki. Máshol a tanács — ameiynek szigorúan kellene a törvényén őrködnie — törvénytelen adóemeléssel sújtja a tsz- ből kilépett dolgozó parasztot.

Ugyan mit csináltak te elős állami és pártszerveink e törvénysértések megakadályozására és megtorlására?

A csongrádi járási pártbizottság hetekig tétlenül tűrte, nézte azt, ami Tömörkényben történt. Később felelősségre vonták ugyan a községi parttitkárt, de micsoda fe eiósségrevonás volt az! Suba aiatt, a talu tudta nélkül kapott szigorú megrovást, es utána — a járási tanácshoz helyezték fontos, felelős Deosztás- 0a. Mi más ez, mint bűnpártolás, cinkosság ezzel á törvény tiprö, a part politikáját durván megsértő Jaksávai! Mi más ez, mint bátorítás azoknak, akik önké- nyeskednek. a visszaéléseket elkövetik! És ebben, a bűnösök bátorításában nemcsak a csongrádi járási partbizotiság a hibás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács is tudott a tömörkényi esetről, és más hasonló esetekről, hosszú ideig megsem tett semmit.

De vájjon Keli-e ilyen »pea> rendszerü« bizonyíték arra, hogy megállapítsuk az illetékes párt- szervezetek es helyi tanácsok, a járási pártbizottságok s tanácsok, a megyei pártbizottságok es tanácsok es más rezetőszervek leleiős- ségét? A pártbizottságok es az állami szervek mindenképpen felelősek azért, ami terű etükon történik. Az a tény, hogy mégis igen sok milyen, különösen Somogy-, Békcs- es S/abo.cs megyében, tömegesen és huzamos időn keresztül történhettek és történhetnek ma is súiyos tör vénysertések — féireerthetet.e- nü. megmutatja, hogy számos pártbizottságunk és tanácsunk behunyta a szemét; hogy hallgatólagos helyesléssel fogadta a visszaélések hírét; hogy nemcsak tűrte, de valósággá bátorította azokat, akik a visszaélésekét elkövették! Ezeken a hegeken, úgylátszik megfeiedkeztek arról, hogy a mi partunknak nincsen

kétféle pontikaja, nincs kétféle törvényé. A mi pártunk a nap partja, a mi hatalmunk a nép nataima — erőnk a neppei va o összetorrottsagban van. Az ilyen titkos, elnéző heiyesiese a tör- venyszegesnek mi masra vezethet, mint a néptől va,o e.tavo- 'odasra? Aki ezt teszi, éket ver a part, a népi állam és a tömegek közé.

Egyesek talán azt hiszik, hogyha einézik, sőt támogatják, nogy egyes helyeken a tsz-ben nyerészkedés üsse fel a fejét, a tsz-tagok megkaparintsák a kilépettek javait is — ezzel a tsz- muzgaiinat, s igy a szocianzmus építését szolgáján. Egyesek nyilván úgy gondolkodnak azokról, akik a visszaéléseket elkövették: »Lehet, hogy hibázott, de jót akart.« De kommunisták igy nem gondolkodhatnál:! lalan használ a mi termeiőszövet nézeteinknek, az épüió szocializmus e draga, fiatal faiusi hajtásainak, ha megtűrjük es támogatjuk Deimük a harácsoiás, a jogtalanság gyűlöletes szellemet'!1 — Nem használ, suiyosan árt. Ta- .án használ az ország, a szocializmus ügyének, ha a volt taz- tagok nem tudnak jól doigtzm. termeim? Természetesen nem használ, súlyosan art. A KV október 31-i határozata kimond- ia, hogy a szocializmus építésének Kulcskérdése hazánkban a következő két-három évoen a mezógazdasagi termetes a talá- nos fel.endítese. Ennek érdekeben fokozottabban támogatni kell az egyénileg doigozO parasztokat is, ellátva őket mindennel, ami a termelés növeléséhez kell. Hogyan egyeztethető ezzei össze az, nogy egy sor he.yen a volt tsz-tagok földje a visszaélések miatt vetetlen maradt?

Vagy táán egyesek így, a kilépettek munkájának akadályozásává akarják »bizonyítani« a

Küldötteink a Magyar Nők 1. Konferenciájára

. I városi szervezete küldöttA bajai ÍtMlVJLk&æ<\ ,, t

1 va.aszto nogyuiesen Patocskai Margitot, a Gyapjúszövetgyar dolgozóját, Vaicsik'Jánogné egyénileg dolgozó parasztasz- szonyt és dr. Túrái Mártonnct választotta meg a Magyar Nők I. Konferenciájára.

Küldötteink lelkesen készülnek a konferenciára.

I Pato^kai Margit I 02 °femi MNDSZ-szer- I

_______ _J___- I vezet vezetőségi tagja.

. Kiveszi részét a szervezeti élet megerősítésében.

I A konferencia .tiszteletére váhaita, hogy eddigi 118 százalékos eredményeit 124 százalékra növeli. Megfogadta, hogy a konferencián hallottakat és tapasztaltakat széies körben ismertetni fogja.

is boldog, hogy asszonytársai ilyen kitüntetésben részesítették. A párt- és kormányhatározatot tanyai asszonytársai között ismerteti. MegtnagyaValesik Jánosáé

rázza annak minden pontját, hogy ők is kivegyék részüket a mezőgazdaság fej.esz léséből. A konferencia tiszteletére egész évi é.őánatoeadásanak eleget tesz. Az MN USE varost bizottságán keresztül hívta ki a megye valamennyi dolgozó pa- i ászt asszony at, — tegyék magukévá a párt- és kormányhatározatot es tavaszra minél több zöld- főzelékíéieség ei vetésévé . pa.ántazásávai biz to- j sítsák a piacokon a zöldfőzelékek bőségét. Neveljenek minél több baromfit is.

rr 7 . . . , orvos felesége. A pártI Dr. Murat Marianne & Kormányhatarozat

újra kifejezésre juttatta az érteimiseg megbecsülését. A párt- és kormány gondoskodását gyermekei továbbtanulásában, ösztöndíjak juttatasaban már eddig is érezte és tapasztalta. Fokozottabb kuitúrmunkát végez, nogy a népi ku.túra fejlesztésevei méltóan készülhessen a konfeitncia napjára.

Bükki Józseíné, a bajai MNDSZ titkára.

üfl a dunai) etyd fává $ hun

Szabad Főid Téli Esték legjobban Duna- patajon folynak, ahol az előadói munkaközösség elnöke, Csizmadia György példát mutat az előadások megtartásában. Nagy érdeklődéssel hai.gatták azt az előadást, amelyet a dunapataji népszokásokról tartott

Ordason a Szabad Föld Teli Esték előadásait a kuitúrcsa port műsorszámai társítják.

A doigozO parasztok szívesen hallgatlak a mezőgazdasági, in.dai- mi és történe.mi tárgyú előadásokat

Szalkszentmartonon az gördít nehézséget a Szabad Fóid Tej Esték elé, hogy a Mokép előre kér. a filmvetítés díját. Ha a ku tjrott- hón igazgatója no nem fizeti minden egyes előadás eiőtt a too forintot. akkor nincs előadás e.őtti vetítés. E bürokratikus intézkedés következteben elmaradt legutóbb h Szabad Főid Téli Estek előadása.

termelőszövetkezetek fölényét? A szövetkezet többre képét az egyéni parcedánái, a szövetkezett parasztok egyesített ereje többet Kepes adni a főid meg- műveiőinek és az országnak, mint az egyemteg uotgozo paraszt erőfeszítései. Ezt nemcsak a Kiváló tsz-ek példája mutatja, de az a tény is, hogy az. eilen« segnek a szövetkezetek eilen indított -'aitalános tamadása, minden rága.ma, aknamunkája ellenére terme.őszövetkezete nk túlnyomó többségé együttmaradlf s a tagsag megszuárdu.t e.határozással, öntudattal kitartott a szövetkezés mellett.' A szövetkezeti mozgalom bebizonyította erejét, éietrevalósagat. Nem üvegházi palánta, hanem tere» oélyes, erős fiatal fa, amely mélyre eresztette a falu földjébe kitéphetetien gyökereit. A tsz-ek fölényét virágzásuk, jó gazdálkodásuk, tagjaik magad jövedelme kell hogy beDizo-i nyitsa — s erre minden lehetőség megvan.

Egyes helyeken azzal próbáld jak megmagyarázni a , kilépet« tagok megkárosítását, hogy azote »Lázítottak a szövetkezeti mozgalom eiien«. Persze mi nem tűrhetjük a tsz-ek ellem Lazítást, törvényeink védik a termelőszövetkezeteket. De a törvény nem szo'gá.hat. önkényessedéí* ürügyéül. Nem tehet az egyűs törvényt csalárd módon a másik ellen kijátszani. A szövetkezetek véde.me nem tehet ürígy arra, hogy megsértsék a kilépést szabályozó rendeletet, a ' kilépők! törvényes érdekeit.

Kinek dolgoznak ezek a tor-) vénytipró kiskirályok? Kinek) használ hát, ha a kilépett doíu gozó parasztokat megkárosítják? A tsz-nek nem, a dolgózó parasztoknak nem! Túlkapásaikkal éket vernéit a dolgozó parasztok és a part közé; lazítják a munkás-paraszt szövetséget. A visszaélések csökkentijc a termelés biztonságát, s ez ellenkezik jeemegi legfőbb feladatunkkal, a mezőgazdasági termeies fellendítésével. Aki ezt teszi, senkinek és semminek nem haszná., akinek és aminek köz« van a nép érdekeihez, az életszínvonal emeléséhez, a szocializmus építéséhez; aki ézt teszi — az ellenségnek tesz szolgálatot.

Hogyan történhet meg, hogy pártunk és kormányunk ígéretét, szavát, országunk törvényeit íiyen tömeges.a megsértik? Hői voltak a járási pártbizottságok? Hoi a megyei pártbizottságok? Mit tettek ebben a. kérdésben megyei, járási tanácsaink? Hói voit a föidműveiesügyi minisztérium, melyre ezek a kérdések elsősorban tartoznak? S hol \a törvényesség legtöbb őre, a legfelső ügyészség és az országos hálózata? Hogy lehet, hoay sert)- mit1 észre nem vettek, hogy egyetlen nyen. törvénysértőt néni állították bíróság elé?

Vaskézzei kell rendet teremtem a kilépettek ügyében, éh- vényt szerezni, a rende.etekhékj a tsz-bői Kilépett dolgozó parasztok jogarnak Azok, akik •* párt és az állam politi kajáva.1 szemben a törvén vekkel nem törődve. önkényeskedtek, és ezzel az ellenség kezére játszottak — magukra vessenek, ha úgy bánunk ve ük. mint ellenséggel.

(A Szabad Nép 1954, január 9»; számából,}

A vastag hótakaró otthonaiba kényszeríti a faiu dolgozóit. A du- navecsei járásban a falusi emberek ezekben a napokban sem ülnek tétlenül a padkákon. A dolgozók nagyrésze nappai elő- kés-ül a soronlévő teendőkre estefe.é pedig résztvesz a szakmai el -dásokon.