Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
 kalocsai {árasban megbeszélik a mezőgazdaság » fejlesztésének ügyéi I A kálómat párt. bizottság a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatának megjeleaese után Közvetlenül alaposan megtárgyalta a iKnezőgazdaság fejlesztése aek sür- jgös tennivalóit. Elhatározta, jbogy ennek a nagyxont Ksagu (fcatárózatnak minden szavát a ;gárás . dolgozói eie viszi. Oiytn caódon igyekszik tudatosítani, Stogy m.nden dolgozó paraszt uajatjának érezze ezt a natáro- adatot, és munkatervnek a Község, a termelőszövetkezet, az <egyéni gazdaság fejlesztésének ötján. Több mint két és. félszáz kis- gyűiés, csoportos besze.getés, parasztgyíkes keretében indult meg nagy beszélgetés a part és » járás dolgozói között. Beszélgetés közben termékeny javaslatok, értékes szempontok kerültek felszínre. Sokat tanult a já- ii'ási pártbizottság, a íaiusi map- szarvezet a tömegektől. A járás dolgozói pedig egyre heiyeseob, es lioezá kell tennünk: szakszerűbb választ kaptak kétségeikre, problémáikra. Hiszen a járási pártbizottság a tervek készítésébe, a határozat ismertetésébe bevonta a mezőgazdaság szakembereit is. Kirajzolódtak a határozat fényében a korábbi terves, a Kor- mányprogrammból adódó tavla- tOjJi részre tea* aranyai. Kiviláglott például, hogy a járásra jellemző Ku.túra; a paprntaierme- iés fejlesztése meuett rengeteg tennivaló akad a talajerő utánpótlása, a gabonatermeies fejlesztése, az állattenyésztés hozamának emelése, a tairarinány- bázis megteremtése téren és még egy sor mezőgazdasági kérdésben. Vegyünk szemügyre közelebbről egy-két speciális járási problémát, úgy ahogyan az a csoportos agitáció napirendjén szerepeli Az elmúlt évesben majd «linden községben, különösen azonban ott, ahoi áltaianus tagosítás is volt és az egyem parasztok termelési biztonsága, a 5»k visszásság miatt erősen megingott — viszonyig alacsonyabbak voltak a termésátlagok. A kukorica járási anaga például 3—10 mázsa között mozgott. Siralmas képet mutatott a föld- tnűvesszövetkezetek kezeléseben 'hasznosított tartalékföidek megművelése. Még a 7 mázsás kenyérgabona átlag sem volt elérhető. A gabonatermés átlaga — bár az előző évhez képest emelkedett, még sem adhatott okot megnyugvásra. A beszélgetések témája tehát igen gyakran a trágyázás, a trágya célszerű kezelése volt. Erről beszélnek ma ss az előadók a kisgyűiéseken, a parasztgyűléseken. Erről folyik a szó a tanyázöestéken is. A járási pártbizottság a szakemberek véleményét is tudatosítja a talajerő utánpótlása kérdésében és arra igyekszik mozgósítani a dolgozó parasztságot, hogy tegyen meg mmdent a termésátlagoknak legalább 1. mázsával ■való emelése érdekében. Az eredmény máris mutatkozik. A hosszú ideig ' felhasználatlanul heverő brágyatelepek útnak indultak a földekre. A öregcseir- ■iői. Béke termelőszövetkezet közel 600 kocsi trágyát szállított fej a közös földre. Az uszódi SDózsá a halastó létesítésének előmunkálatait is félretette, amíg nem végzett a mintegy 400 kocsi istállótrágya kihordásával. Megmozdult a községek egyénileg dolgozó parasztsága is. A talaj termőképessége emelésének körébe tartozik, de & takarmánybázis biztosításának kérdésével is összefügg, az öntözés problémáinak tudatosítása. A járásnak ebben a tekintetben kiváló adottságai vannak A dunamenti községek, így Fok- tő, Úszód, Dunaszentbenedek. C-éderlak és Fájsz közvetíenü nagy folyónk vizái lomány ára számíthat és ennek megfe.e’.ően dolgozta ss ki a terveket. A iá- eás többi községe a folyómeder- árai csaknem párhuzamosan futó ito,awö»gm wts frwmkhAt .wverhet, vizei. Ehhez azonban az kei., hogy befejeződjenek az átfogo dunarpenti vízgazdálkodási tervben épülő duzzasztók. Ügyelni kellett tehát arra a járásban, hogy az idén a ha.astavak építésénél, de Kü.önósen a legelő- öntözési terven megvalósításánál figyelembe vegyék ezt a körülményt. A zsilipek eikeszü.eséig, de azután is jelentős problémaként foglalkoznak a járás érintett községeiben a talajvíz cel- szetrű feihasznáiásának kérdésével.. Ezért népszerűsítik a kís- gyűlésen azokat a kezdeménye- zeseket, meiyek például a iege- iők árkosítasávai és fasuásavai fog.aiKoznak. Hat haiastóepitési tervet hagyott jóvá a minisztérium. A fajszi Vörös Csiúag, a dusnoki Munkás Paraszt, az uszódi Dózsa, a ka.ocsai Iszkra es Béke és a hajósi Vörös Csillag termelőszövetkezet íog hozza haiastóepitési terveinek megvalósításához az idén. JNaay az éroeklődés járás- szerte a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló natarozat ái.atie- nyésztéssel összefüggő célkitűzéséi iránt. E-sosoroan a mar honos mangauca és tie tie .e íiuj- sertés tenyésztését népszerűsítik. A járási pártb^otisag kezdemény ezesére a járási tanács minden község Den állattenyésztési bizottságokat boz leire. A bizottság munkájába bevonja a legjobb tenyésztőket és az állatorvosokat. Megalakul a járási állattenyésztési QizoUsag is. — Ezeknek a bizottságoknak fontos feiadata az tesz,, nogy felkutatják az egyem gazdáknál, a terme.öszövetkezetekben, az állami gazdaságokban a • törzskönyvezhető tenyészállatokat es szaktanácsokkal, a heiyes zoo- techmkai eljárások eiterjesztese- ves és a törzskönyvezés meggyorsításával segítik a járás dolgozó parasztságát. Emeneit nagy gondot fordítanak a iege.o- javitások népszerűsítésére. Nem egy községben születnek meg oiyan elhatározások, hogy a legeltetni szándékozó gazdák egy- egy kocsi trágyával járuljanak hozzá a meg.evő legelők feljavításához. A járási pártbizottság irányításával ezeket a kezdeményezéseket széies. körben népszerűsítik. Nem hanyagolják el természetesen a híres kalocsakörnyéki paprika terme iés fejlesztésének ügyét sem. M.skén például a Szabad Föld Téli Estéken gondosan összeállított előadásokban ismertetik a kiváló minőségű paprika terme.ésének jól bevált módszereit, & Kalocsai Papnkakisér.eti Állomás tudományos eredményeit. A legrészletesebben megtárgyaljak ebben a községben a szake.őadók a palántázás, a csíráztatás, a kapálás, a fűzés, a heiyes tárolás prob.émáit és bevonják a legjobb paprikatermelőket. Ennek a munkának az irányítója Mis- kén a kultúrotthon munkaközössége. Hasonló természetű népszerű mezőgazdasági előadássorozat a paprika termelésről a többi »paprikás« községben is megindult. A kalocsai járásban tehát egyre növekvő lendülettel népszerűsítik a csoportos agitació módszereivel a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatot. O.yan helyi jellegű összejöveteleket, mint a Hajoson, M.skén, Drágszéien szokásos fonók, vagy a MLskén, Bátyán, Faj szón es Dusnokon meghonosodott közös paprikafűzések kiváló lehetőseget nyújtanak a hosszú téli estéken a párt és kormány határozatának megvitatására. Erősen elmaradott azonban a katocsai járásban is az egyéni agitáció. Sok taiusi párttitkar még nem látja vi.a- gosan, hogy pártunk szavát akkor lehet igazan megismertem, a dolgozókkal, ha minden csa- .ádhuz eljut az agitátor es papírral, ceruzával a kezeben se- git a járás dolgozo parasztságának eligazodni a kormánypro- gramm nyújtotta lehetőségek fel- használásában. Ebban a tekintetben komoly elmaradás mutatkozik nemcsak a vezetőségek újjáváiasztásara készülő községi aiapszerveknél, hanem a terme- .őszövetkezetekben folyó nepne- velőmunkában is. A járási párl- bizottság az egyéni agitáció elsorvadását jó déig, mint »objektív nehézséget« kezelte és nem sok erőfeszítést tett megjavítására. Csak az egyik utóbbi alapszervi titkári értekezleten tárgyalta meg komolyan, mélyrehatóan az egyéni agitáció ügyét. Ha ezen a helyzeten változtat a járási pártbizottság, akkor vá.ik va.óban a mezőgazdaság fejlesztésének ismertetése igazi, átfogó nagy besze getéssé, a párt és a járás dolgozó parasztsága között. Csak akkor várható a kívánt eredmény a járás jóléte emelése térén. Ez nagymértékben befolyásolja a vezetőségek újjáválasztásanak sikerét is. Táncpróba a kecskeméti Uttöronazuan. A róka me i rákm futóit, a hollóra bámészkodott és zsupsz! — beleesett a kútba. A kútöan nem eolt sok vis. megfulladni nem lehetett benne, de mély o olt és a róka nem tudott *i ugrani belőle. Arra jött az okos kecske, rázta a szakállát, szarvával integetett és mert nem volt más dolga, lenézeti a kútba Meglátta odalenn a rókát is megkérdezte tőle: — Bóka koma, mit csinálsz ott? — Pihenek, galambocskám — válaszolt a róka — Odafent nagy ö Kií*An tirJzt*. 'mAssiem. i/U^ .1,, » a kecske. A kecske szomjas volt. — Jó a víz? — kérdezte. — Pompás — válaszolt e róka. — Tiszta és hideg Az ostoba kecske beleugrott a kútba, majd agyonnyomta a rókát —• Ej, te ostoba szakállas, még ugrani sem tudsz, össze vissza fröcsköltél. Így kell ugrani! A róka azon nyomban felugrott a kecske hátára, hátáról a szarvára, onnan meg ki a kúti ól. A kecske majd éhen veszett a kútban. Nagynehezen találtak sok rd4z * twrváadl lógva iáfcáríáfc. A dolgozó nők kozmetikája Háromféle arcbőr vart, A zsíros arcbőrt erről tekéét' megismerni, hogy vörös, fény tőén zsíros, duzzadt, mitessze- rés, pattanusos, Akinek zsíros arcbőre van, feltétlenül mein* jen kozmetikushoz, aki azután szakszerűen kigőzöli, felpu* hit ja és kitisztítja. Megfelelő száraz arcápolást ad. A zsíron bő, űeknek az ozigénborax nevű krémet ajánljuk, melynek hatása szárító, összehúzó és erősen baktériumölő. Sokan szeretnek nappalra púder alá krémet használni. Ezeknek az Elida nappali krémet, Uormocith V. krémet, vagy asz Alpesi Virágkrémet ajánljuk. A száraz a> cbőrűennek Legtöbbször húzódik, fáj az arc* bőrük, tapintása reszelös, sömörös. Ez is kezelésre szőrük mert az elhanyagolt, száraz arcbőr hamar ráncos lesz. Száraz arcbőrüek lenetöteg ne mosakodjanak meleg vízben cs lúgos szappannal elrontják bőrüket. A gyakorlat azt mulatja, hogy hideg, vagy langyos vízben, kevés szappannak vagy an cumi mosakodjanak, utána pedig azonnal jó zsíros kremet te g yenen arcunra, Szárazbörúeknek többféle kréméi tudunk ajánlani. A betegesen szárazbőrüeknek a hormon- tartalmú Hemobiol hormon krémet és Elida citromos krM met és a lokaion zsíros krémet. Ha arcbőrünk se nem zsíros, se nem száraz, akkor sem szabad einanyago.ni, mert legszebb, legegészségesebb arcbőire is gondot kell fordítanunk. Mosakodás után, ha nem is egész arc felületére, de a szem köré feltétlen te* gyünk jo tápláló krémet. A pudert a jólápolt nö minden nap használja. A púder* nah azonban látszania sem szabad a bőrön és mindig a bőr színével megegyezőnek kelt lenni. Ha rúzst, vagy pudert használunk, azt este lefekvés előtt mossuk le, tegyük szabaddá pórusainkat. Tálaljunk télen is salátát A zöldséges salátákat gyakran iktatjuk téli étlapunkba, mert, a tápiá.ó és .aktató ételek ízet jól kiegészítik. A saláták teil vá.asztéka bizony eléggé korlátozott. Olyaa» zöldségféléket kell tehát keresnünk, amelyek télen is beszerez-» hetők: sárgarépa, zeller, hagyma, torma, a fehér- ' vagy vörös-» káposzta és fö.eg a savanyított káposzta, mely naponta kerülhet asztalunkra kü.ónféie elkészítési formában. j Az eitett zöldség nemcsak díszíti, de ízesíti és kiegészíti ï- téli salátákat. A legértékesebb és legfontosabb teld zöldség a savanyú- káposzta, me.y sok C-vitam.nt tartalmaz. A leggyorsabb elkészülést módja: a káposztát és a levét cukrozott vízzel öntjük le, finomra metélt hagymával és kevés olajjal keverjük ösz- sze. Más alkalommal a káposzta-' ba préseit paradicsomot vagy tejfelt keverünk. Ha azt akarjuk, hogy a saláta p káns ízt kapjon, egy kevés mustárral, vagy majonézzel keverjük ösz- sze. Ha kevésbbé fűszerezett salátát akarunk, akkor hagyma helyett finomra reszelt almát és tormát teszünk hozzá és édesített vízzel öntjük le. Igen kedvelt a zellersaláta. Finomabbá válik, ha édes-ecetes tevet készítünk hozzá, melyed természetesen kissé megsózunk» Télen a saláta akkor sem rom-» tik, ha a levét valamivel job» ban cukrozzuk. Állottán még jobb az íze. A nyers, finomra reszelt sels lert finomra metélt hagymával és mustáros lével tálaljuk (a jói elkevert mustárhoz kis porcuk» rőt, citromievet, sót, pár csöpjp olajat és fűszert teszünk). Reszelt nyers sárgarépába® kevés hagymát keverünk és i&* öntjük tejfellel, ami a húsételbe« szintén finom körítés. Gyerme* keknek még néhány csöpp cii* romlevet keverhetünk hozzá é& megédesíthetjük. A nyers zöldség reszelésébe® használjunk üveg, vagy ner* rozsdásodó anyagból készült r©* zelőt, hogy a zöldségben lévő G» vitamin kárba ne vesszen. t ( ÛÏ 3 Űitfilí \EK _______________________( G1 É RMÉK LKJ% EH ) EGYSZER VOU, HOL 1SEM fOLT»«+ Egyszer volt. hol nem volt... ky kezdődik a legtöbb mese. Es kipp-liopp a bűvös süveg segítségével már túljárnak az Operenciás-tengeren. — Csillogó szemmel.^ kipirult arccal a képzelet színes szárnyán járják a mesék csodálatos birodalmát az Úttörő- ház irodalom szakkörének kispajtásaiA pajtások tudják, megfigyelték, hogy a jutalom nem hull ám egyszerűen a mesehős ölébe, de nem ám, meg kell érte küzdenie, _ csak miután emberül megállta a helyét, nyeri el jutalmát, a szebb. boldogabb életet. Soha nem lehet megunni a mesét — mondja Vetéssi Katika ragyogó arccal — ha lehunyom a szemem, akkor is magam előtt látom. A szakköri titkár. Hegedűs Ági mondja el. amit a meséről tudni kell. A népmese az elnyomott nép érzéseinek, lágyainak költői szépségű meg foga'ni a zása. Ide fordultunk először a népköltészethez, mielőtt elindulnánk ismerkedni az irodalpm a könyvök gazdag, színes világával. A nénef szeretni és becsülni msn, le.hftt. kölLéssótáRdk mmrete nélkül. Igazi művészed ez, ebből a tiszta forrásból merített minden nagy alkotó művész. Látom, hogy meny» nyíre szeretitek és élvezitek a mesét — mondja tovább Ági, — nagyon jól van ez» mert a meséből ismer» hetjük meg népünk észjá* fását, gazdag képzeletvilá» gát, nyelvünknek gazdag« ságát kifejező erejét — Én a szakköri napióba! beszámolómat nem írásban* de rajzzal fogom elmondani. Kedvenc mesehőseimet így örökítem meg — mondja lelkesen Volni Ildikó. — Ez jó gondolat -— mondják a pajtások. Erősen alkonvodik, de mé# senki sem gondol a hazamo- nésre. Most elhatározzák a najtások hogy megkezdett kutató munkájukat tovább* folytatják. Petőfi esaip^mrä vonatkozó adatokat gyüké* ock_ foUegyeznek. De keveseu tndbák bo'—- 'ovéUárunkbaa mennyi érdekes é.« értékes anyag ál] az é«d»',-í^3őV ren<» |oii-o»<Ssérn Pakások. legkö» zelebb OTrő’ a munkáról szá4 mólunk be! ^ Dr. Vágó D°zsőné, az irod-imi szakköK VS2ßioi&