Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

A Bajai Gyapjűszövetgyár szövődéi DISZ-fiataljainak kezdeményezése Kisipari termelőszövetkezeteink a lakosság szolgálatában A BAJAI Gyapjúszövetgyár második emeletén a legsze.sö ezövőteremben a gépek mellett IUSZ-fiatalok do.goznak. Az itt elhelyezett 18 gépből, Ze»ens.a Jolán es BacsteJti Józsel 3—3 gépén, a töQbiek 2—2 gépén dol­goznak. Ezelőtt két hónappal a fiatalok képviseletében Csótönyi Erzsébet és Dujmov János ke ri-.emmed tordait Csermák Ist­ván osztályvezetőhöz. Segítsé­get kértek ahhoz, hogy az üzem­ben megalakult DlSZ-ongaci egy műszakban, együtt do.gozhao- son, A kérés meghallgatásra talált. 'A DISZ brigád tagjai az eiső napokban parosvei »enyre lépte» egymással. Elhatározták, hogy kétnaponként DISZ-hiradőt is készítenek, melyen nemcsak eredményeikről adnak szamot, hanem elvtársi bírálattal egy­más h.báit is tel tárják. Ehhez a munkához nagy segíc- &4get Kaptak Zsilmszki Béla mű­vezetőtől, Pucher Káro.y segéd művezetőtől, Jász Kalman tech­nikustól. Szakmai tanácsokkal segítették őket a felmerő.ő ne- h ézségek legyőzésében. Csendes >J ánosné pedig élenjáró munka- módszerével ismertette meg a ííiatalokat. Megszervezték a politikai kört 'és javaslatot tettek arra, hogy « fiatalok külön termelési érte­kezletet tartsanak. A javaslatot tettek követték. A megbeszélésre meghívták a műszaki do.goz6K.it is. így került felszínre az, ho­gyan fékezzék a leszövött véget, hogy azon a szakadásokat kikü­szöbölhessék. Javaslatot tettek a fiatalok arra is, hogy az aut /- matizált szövőgépeken az egy­szeri indítást automatizált foko­zatos indítással váltsák fel. Ez megszüntetné a vetélő akadozá­sát. EMELLETT igen helyes irány­iban ha.ad az elvtársi seg tes. Az élenjáró fiatalok segítik a gyengébbeket, hogy ezzel is biz­tosítsák az üzemrészek között az első helyet. Csötönyi Erzsé- ’ bet Árvái Évát tanította meg az automatizált gép helyes indítá­sára. Haffenscher Klára pedig Schwickert Erzsébetet a vetélő gyors cserélésére. A gyakorlati segítségen kívül a szövődé vala­mennyi fiatalja szakmai tovább­képzésén bővíti ismereteit. A szövődéi osztályvezetők, műve­zetők, technikusok előadásai nemcsak a heiyes, gyakorlati munkafogásokra tanítanak még. hanem megismertetik a dolgozó­kat az anyaggal, a géppel. Mind­azzal, ami elősegíti több kerese­tűmet. Az eddig elért te.jesitmé- nyek is igazolják, hogy a fia­talok jó irányban haladnak. — Csötönyi Erzsébet decemberi 107 százalékos eredménye január el­ső 10 napjában 117-re nőtt, Haf­fenscher Kláráé 97 szaza.ékrol 112 százalékra, Pécsi Katanné Mi, a Bácskiskunmegyei 1. számú Mezőgazdasági Gépjavító Vállaiat dolgozói, megértettük a mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatban ránkháruló feladato­kat. A január 5-én tartott ter­melési értemezieten, va.amint a január 22-én tartott röpgyülé­sen a vezetőség ismertette vál­lalatunk terv tejesítésének állá­sát. Mai napig 17 darab erőgép javításával van elmaradva a vállasat 1953 november 1-től számolva. December hó 10-e óta kézzelfoghatóan látszik a műszaki vezetés, az alkatrész és. anyagellátás javu.ása. Látjuk azt, hogy a vezetőség mindent e.követett a terv teljesítésének érdekében és igyekszik minden dolgozót a felmerült problémák megoldásában segíteni. Ez a biz­tosíték arra, hogy a vállalt fel­adatokat végrenajisuK. Enne« tudatában a Magyar Dolgozou Pártja 111. kongresszusának tiszteletére az aiábbi vállalást tesszük: 1. Az erőgépek javítása terén mutatkozó e.maradást a folyó havi terv teljesítése mellett feb­ruár 25-re pótoljuk. 2. Műszaki vezetőink két da­rab erőgép generáljavítását vál­lalják február 25-re. 3. Tóth Miklós szerelő saját maga vállalja 20 főtengely be­szerelését. 96 százalékról 104 százalékra emelkedett. A fiatalok óieaigér- ték, hogy 43 száza ékos elsőosz- táiyú árutermelésüket a terv ne­gyed végére 60 százalékra növe­lik. Az'első eredmények azt iga­zolják, hogy a fiatalok küzdenek ígéretük becsületes teljesítéséért. Az elsőosztólyú árutermelésük 55 százalékra emelkedett, A SZÖVŐDÉI DISZ-fiataiok kezdeményezése az üzem többi DlSZ-fiatalja között termékeny talajra talált. Egymásután ala­kulnak a DISZ brigád >k a fonó­déban, a kikészítőben és az elő­készítőben. iparon belül jelen­tős szerep jut a kisipari terme. őszövet keze tek- nek a lakosság egyre jobban növekvő áruszüKségletkielégíté- sében. A Kecskeméti Cipész KTSZ ezen a téren az elmúlt évben komoly eredményt ért ei, tervét 103 százalékra teljesítet­te. Ha felütjük könyveiket, ak­kor azt látjuk, hogy példám több mint 30.000 pár cipőt tal­paltak meg. Vagyis Kecskemét Lakosságának közel 50 százalé­kát látták el új talppal. A ke­reskedelem részére meg külön 8000 pár cipőt talpaltak. De Az erőgépek javítási munkáinak fokozását vállalták az I. számú Mezőgazdasági Oép|avUó Vállalat dolgozói 4. Bende József és Tóth Mik­lós szerelők tervíeiadatukon fe­lül egy darab U—2-es motor generáljavitását végzik ei. 5. Toldi István szétszere,ő brigádjává, a kijavítandó 23 erő­gépet feoruár 10-ig teljesen szétszerelik, majd segítenek a szerelőcsoportoknak. 6. Kóbor László esztergályos brigádvezető brigádjával terven felül 8 darab félgenerá, munká­ját adja át a gépállomásoknak. 7. Január 22-en röpgyűlésen ismertetett traktorok javításá­nak áthárítását más vá.ialatra nem szívesen engednénk meg Minden erőnket arra fordítjuk, hogy téli gépjavitási tervünket február 25-re befejezzük. 8. A vállalat vezetősége a je­J ó tudni... A vízvezeték lefolyója ne­hezebben fagy be, ha minden este és reggel, amikor ke-, mény fagy van, forró vizet öntünk a lefolyóba és utána egy kanálnyi gricelint töl­tünk bele. • A burgonya, ha egészben főz­zék, könnyen szétfő. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy forró vízbe tesszük, fel főzni és sót. néhány csöpp ecetet teszünk a lenlegi hideg időjárás következ­tében mindennemű védőételt es italt a szükségletnek megfele­lően biztosít. A munkakörülmé­nyeket az adott helyzetnek meg­felelően megjavítja. A munka- szervezés területén és az anyag biztosítása érdekében felveszi a kapcsolatot • az eddigi központi elosztó he.yen kívül a környék­beli vasipari vállalatokkal. — Olyan kooperációs hálózatot épít ki, amely az anyag biztosításá­val megadja a lehetőséget a terv teljesítésére. Kiss János, ÜB-einök, Soltész Ferenc párttitkár, . Erdcsi Józsel igazgató, vfzbe. A leveshez, paprikáshoz, főzelékhez ' hámozottan feltett burgonyát is forrásban lévő lébe tegyük. A nyersen hámozott burgonya 25 százalékot veszít a súlyából, a főtt állapotban há­mozott viszont csak 10 százalé­kot. A fonnyadt burgonyát 24 órára hideg vízbe kell áztatni, ettől felfrissül. Ha sütni akarjuk a burgonyát, tiszta kefével, me­leg vízben mossuk tisztára öb­lítsük le. így a' héja is élvez­hető lesz. A fieíyij gazdaságosan használták feî ai hulladékanyagot is. Ebbői 3000 pár szandált készítettek. kérelme as volt, hogy na I A lakosság csak a központban, hanem » város különböző területein ál-* lítsanak fel javitórész.ege»et. K szövetkezet eleget tett a dől* gozók eme óhajának es a Rá* kóczi-úton, a Jókai-utcabaa éa a Kada Elek-utcában, majd a Hornyik J.-utcában állított feé javítórészleget. Hamarosan soa kerül ez utóbbi resz.eg oővité* sére, hogy naponta 2—330 párat lehessen megjavítani. A Kada Elek-utcai rész.egében a kisebt» javítások azonnali elkészítését vezették be. , Az életszínvonal emelkedésé* vei párhuzamosan nő a do. gozcJ» bútorigénye is. Ezeket a növés* vő igényeket igyekeznek faipari szövetkezeteink kielégíteni. Ai Kecskeméti Asztalos KTSZ el-* múlt évi tervét már novembert 20-án teljesítette. Ez a szövet* kezet az e.rnúlt évben 103 szoba részére fényezett bútort készí* tett. Megrendeltek a dolgozók a szövetkezetnél még 17 hálószo* bát és 16 konyhaberendezést. —* Ezenkívül elkészült nyolc na* gyobbméretű lakásbútor és 3® kisebb bútordarab is. is fokozottabb mér* tékben elégítik ki a dolgozók szükségleteit, hogy a város különböző területén javé* tórészlegeket szerveztek. A leg* több munka a Füzes-utcai javí* tórészlegre jut. Ez a részleg így; igen szoros kapcsolatban áll te* rületének dolgozóival. Üveges!* szoló és tükröző munkát a Kiss utcai részleg végzi, jj Aszal Ebben | a negyedévben méf$ nagyobb mértékbe» elégítik ki a dolgozók szükség* létéit. A Bútorértékesítő Vállalni megrendelt 20 hálószobát, 12 hálószoba pedig közvetlenül a dolgozók rendelésére készül. A dolgozók megrendelteik továbbá hat konyhaberendezést és 159 kisebb-nagyobb bútordarabot la* kásuk berendezésének kiegészí* tésére. j T'z aztán kutya! Ugat veszet- tül, nem is ugat, hörög, oi- tcsorgó fogai közül kicsordul a nyála. Neki-nekiugrik a kerHésne>e és bcle-belemar a lécekbe. Dühös, mint sebzett vad. az ember önkénte­lenül ellép a palánk mellől. Pedig be kéne menni. Az öreg Kerekes Gábor bácsinál esténkint okos be­szédek folynak, erröl-arról, a ma­gunk életéről, a világ folyásúi ól. S ha már ilyen ítéletidőben — sikon­gat a szél. csomókban zúdul alá a hó, csíp a fagy — eljöttünk a fő­városból erre u kecskemét-környéki, falunak beillő tanyabokorba, hát ne torpanjunk meg egy kutyától, ha még olyan megszállottan dühöng is. Am a gépkocsivezető, aki idáig olyan bátran küzdötte át magút hótorlaszokon, síkos fordulókon, eltemetett utakon, most ugyancsak nagyot ugrik a kerítéstől. A kutya két meglazult léc között kidugta a fejét. Göröngyöt dobunk az ablakra, ha a kiállást nem, ezt csak meghall­ják. Odabent árnyék vetődik a fal­ra, ketten is igyekeznek kifelé. — Gyeride, Talpas/«. Jössz ide azonnal.* A kutya lassan szót fogad, de még mindig morog, vicsorgat. A fal mellett húzunk befelé, de rnila- gadás, félszemünk a kutyán. Nincs semmi baj, ketten is tartják. — Ne haragudjanak, hogy nem hallottuk a zörgetést, de nagyon ■ belemelegcdtünk, egyszerre hár­man is beszéltek, — mentegetőzik »z gazda. TTörülnézek. A petróleumlámpa sárga fénye hét-nyolc em­berre világít, öten az asztal mellett, « többiek, meg három gyerek a kemencepadkán ülnek. — Ilyen időben, ez a mi szórako­zásunk. a szomszédolás. Nincs itt se mozi. se semmi, hát eldisku­rálunk egymással. — Miről? — kérdem kissé rava­szul. (Azért ítélem ravasznak ezt az egyszerű kérdést, mert azt hi­szem. hogy most azt foaom hallana Egy kéz Óbügon amit az újságíró ez esetben hallani szeretne. Hogy a közelgő berlini tanácskozásról beszéltek, meg a koreai huzalelepítési ügyekről, meg az olasz kormányválságról.) — Mir öli — kérdi vissza az öreg Kerekes Gábor bácsi. — Minden­ről. —■ A világ dolgairól isi — fag­gatom, — Arrul is. Minden, de minden­ről. — Példáull A világ ügyeiről, pél­dául mit? k örülnéz a többieken. Mit mondjon? Mi az, amiről a világ ügyei közül beszéllek, mi az, ami fáj a világnakl — Hát." arról, hogy itt nem le­het tüzelőt kapni. Fát kivágni nem szabad, tüzelő meg nincs. — Illetve van, csak a tüzépesek nem adnak — vág közbe valaki há­tulról, a kemencepadkáról. — Any- nyi fa van a tiszakccskei Tiizcp- telepen, oszt mégse kapni. Néha osztanak 20—25 kilót, de ki tudja azt innen hét kilométerről kilesni. — Meg a földről beszéltünk* a beszolgáltatásról• Arról, hogy sok óbógi gazdától tavaly is sokkal többet követeltek, mint az a való­ságban járt. , Ugyancsak kérdően, érthetetlenül nézhettem rájuk, mert ketten is magyarázták: — A földjeink a Tisza mentén húzódnak. Aztán a folyó el-elvisz belőlük, bcle-beleharap, kevesebb lesz, de a kivetés nem veszi számba a Tisza étvágyát. Mi csak tízes sünk, szolgáltassunk be három­négy hold után, amikor évek óta fél—egy holddal kevesebb a föld. Annyiszor kértük, hívtuk a föld­megállapító bízol!ságot, fülük-bot- ját sem mozgatják. — Lesz-e az idén elég kékkőt — ragadja magához a szót egy kuos* Vietnamot keresi más fiatalember. Szabó Ferenc. Or­ra aluli pamacsnyi bajusz. Mert erről is beszéltünk. A kékkőn sok múlik. Az idén sok millió kárt okozott az államnak, hogy olyan disznóságok történtek, mint Kécs- kén, ahol garmadával volt a rak­tárakban kékkő, még sem adlak ki szabadforgalomban, aztán rengeteg szőlő tönkrement. Az idén hogy lesz? Minket már most érdekel, mert szívügyünk a szőlő. C büszkén mondja, hogy olyan termése volt, amilyen meg soha. Érteni kell a szőlőhöz, sze­retni, Ismerni az apró fortélyokat. Egyik tavaszi reggel köd volt. Aki aznap nem locsolta meg a szőlőt, sírva szüietelt. ö kacagva. Hallgatunk. M indezt egyszuszra mondták el, hát most kifogytak. Ezekről beszélgettek. Öreg Kerekes Gábor bácsi töri meg a csendet. — S beszéltünk még más dolgok­ról is, mert érdekel, de sok okosat nem tudtam én sem mondani. Viet- manróL. — Vietnámról — igazítja ki Sza­bó Ferke. — Arról — bólint rá Gábor bácsi. — Maguk tán jobban tudják. Merre van'i Milyen emberek élnek ott? Mért beszélnek most róluk? Az autóban van térkép. Nemcsak a lajosmizsei úthálózat van rajta, de külön külön lapon az egész vi­lág. Behoztuk. Láttak már kíváncsi embereket? En igen, Óbögön, abban a kis föl­des szobában. Körbeállták az asztalt, ‘ Szabó Ferke, ez a pamacsbajszú ifjú gazda, aki né­hány éve mondhatott búcsút az is­kolának. ez magyarázott. Mutató­ujja légvonalba ..utazott'1 és áts>Je­lölt Románián, a Fekete-tengeren . Törökországon, át Iránon, Indián. Burmán, Szuím on és már oda is bö­kött. Vie tmw.ro» JLJulasd Ferke, — húzta magaI elé a térképet Kerekes Gábor bácsi. Ujját rátette a Csen­des-óceánba nyúló földdarabra és úgy nézte, mintha fényképeket, látna. Pedig a térképen azon a he­lyen semmi sem volt. csak kis zöld­re festett, feketével halárolt karéj; sem hegyek, sem tavak, sem) völgyek, sem épületek, sem állatok, sem emberek, sem földek. Gábori bácsi, meg a többiek, mégis tüzete­sen szemre vették, S az öreg azt kér* dezte: — Vájjon milyenek ott a főldekt Mi terem ott? S ha ott harc var» miért folyik?." Milyenek ott az emberek? Szeretik a földet, mint mii Vagy a szőlőt, mint Szabó Ferkei Tudni kéne rólulc. Hallgatták már önöket tdgranyi!*j tolt szemmel, feszült érdeklődéssel? Minket igen, Obögön, abban a kist buboskemencés szobában. Aztán búcsúzáskor megkérdeztem. van-á a faluban békebizottsági Azt mondták, volt, de szétszéledi, nem tudták mit csináljanak. Alighogy ezt kimondta. Kerekes Gábor bácsi a homlokára csapott. — Ezt csinálják! Azám. ezt kelt csinálni. Tudjon meg a békebizott­ság mindent Vietnamról, meg más külországról. S mondják el, hadit tudja meg mindenki. Erről is be­széljünk. Most van ráérősünk. Odakint kegyetlen, cudar idő tombolt. De mi idebent, tizen meg-\ egyeztünk a békéről. I Jj iszik, nem hiszik, amikor? xx kifelé vonultunk-, nem kel-, lett lefogni a kutyát. Pedig, minti mondják, faluszerte híres mérgezi S mégis na óról-napra sokan idrnnlá Kerekes Gábor bácsihoz. Bátran benyitnak, ez a különben dühös pH meg se nyikkan. De ha idegen ált meg a kapu előtt." különben ezt ismerjük. Most csendesen jött mellettem. Megsimogattam a tétét. Talpas okosan, szelíden nézett. Talán megérezte hogy mi is et . béke ügyében jártunk odabent (ir-anli

Next

/
Oldalképek
Tartalom